Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-03-21 / 12. szám
XVlll. évfolyam. ün^vár 1880. vasárnap, martins 21. 12. sxánL Az „UNG“ megjeleli minden vasárnap. A .szerkesztőhöz intézendő mi ulen kii/.lemnny. moly a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnák el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTÁLMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉS! TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYE! GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évre ö forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajezár. Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: soronként 20 kr. Ungvár, máríius 20. Taiiügyiink. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás állapotáról szóló óz az országgyűlés elé terjesztett nyolezadik jelentése 1878. évről, mely egy vastag kötetet tesz ki, felette érdekes. Mi ez alkalommal ezen jelentésből — tisztán megyénkre szorítkozva — az ung- megyei összes tan ügy állapotát kivágjuk az olvasóval közölni, mely kellő és megnyugtató nyug- pontul szolgáland közművelődési előhaladásunk- nak — 1. Népiskolai állapotunkról a 180. lapon ez áll: A legtöbb iskolai főtényezőt illetőleg haladás, néhányban, iőleg az iskolai jövedelemben csökkenés mutatkozott, s egy utóbbi körülmény annál aggasztóbb, minthogy jövedelem tekintetében Ungmegye amúgy is az utolsó sorban állt. Uj iskola nem létesült ugyan, de a tankötelesek száma 10, az iskolába járóké 13, és a nyáron is feljáróké ll"/0-kal növekedett. Tankönyve 12°/o-kal többnek volt, mint az előző évben. (Jegyzet alatt.) Mindazonáltal a tanköteleseknek csak 75°/o-a járt iskolába, s ezeknek több mint Va csak télen, a még mindég V^-ök nélkülözte a szükséges tankönyveket, annak dacára, hogy a szegény gyermekek könyveire szánt rovat 339 írtról 1903 írtra emeltetett, mi minden esetre elismerést érdemel. Ezen kedvező körülmények hatálya azáltal még fokoztatott, hogy a szorgalmi idő megtartása iránt kellő erély gyakoroltatván az iskolai mulasztásoknak kb. V» megbüntettetek. A tanitók száma 7-tel növekedett; minősit- vényök nem változott, pedig volt köztök 270/0 nem képesített egyén, a mi okozati összefüggésben áll, a tanitók silány díjazásával. Egy-egy tanitóra és tanteremre 56 tanuló esett; a tanítói fizetésből egy rendes tanitóra 218.51 egy segéd tanitóra 42.i frt, egy-egy tanitóra átlag 187 forint esett, (az előző évben 205 írt.) Az iskolai fölszerelés két ágában némi növekedés, a többiben pedig csökkenés észleltetek, min azonban nincs mit csodálkozni, minthogy a „tanszerekre“ szánt rovatból — a 60 frtnyi emelkedésnek dacára egy-egy iskolára mégis 1 frt 60 kr. jutott. Az iskolai jövedelem 1471 írttal (3%) csökkent. Egy-egy iskolának átlag véve 224 frtnyi jövedelme volt. (Az előző évben 236 frt.) Egy tanítói állomás fentartására 214 frt fordittatott. A tanítás eredménye. Az olvasni és írni tudók számát illetőleg csökkenés mutatkozott, mely azonban tekintve a kilépettek nagyobb számát, csak látszólagos. A kötelezett tantárgyak közül legnagyobb haladás a s z á m t a n, föl d r a j z és történ e- lemben észleltetek. Az állami és községi iskolákban jobbára minden tantárgy taníttatott. Ugyanez jelezhető a helv. hitv. és részben a rom. kath. iskolákról. A gör. kath. iskoláknál azonban ezen arány — habár ok is a múlthoz képest haladás látszik — nem éretett el, és pedig sok nem képesitett tanító miatt nem, s azért sem, mivel a tanulók nagy részének az ABO-én kívül más tankönyve nem volt. Az állam hivatalos nyelve 70 iskolában meglehető eredménynyel taníttatott, a többi 144- ben csak magv. olvasás és irás, sőt volt iskola, a hol — a tanitók járatlansága miatt —- ez sem tan ittatok. Az ungvári tanitóképezdében az osztályok száma 3. a tanítóké 8, a tanulóké 66, a múlt évhez képest növekedés 13-al. Tanképesi- tést nyert 15. Az előkészítő osztályban volt 27 tanuló. Kisdedóvoda és gyermekkert volt kettő Ungvárott u. m. községi 48 tanuló, egy képesitett tanitónővel. Évi fentartása 480 írtba jött. Felszerelés tekintetéből a kívánalomnak nem felelt meg. Gyermekkert egyleti egy 26 tanoncz, képesített tanítónő és évi 800 frt kiadással. Felszerelése a kívánalomnak megfelelt. Ungvárott kir. kath. íőgymnásium, a tanulmányi alapból tartatik fenn. 500 tanuló látogatta, 15 megyéből voltak benne tanulók, magából Ungvárról 226. Önképzőkörben 141 tanuló mint rendes és rendkívüli tag vett részt. Érettségi vizsgálatot tett 29. Tanárok száma volt 19. Tanterem 15, gyűjtemény könyvtár és egyéb szolga-szobák 14, összesen 29 szoba. Az ungvári főgymnásium ez évi fentartására a tanulmányi alap 31784 frt 50 krt költött. Hittani (seminarium) intézetben volt 4 osztály, 9 tanár és 97 papnövendék. Az összes 23 római és gör. kath. hittani intézetek közt legtöbb növendéke volt, mig magának a budapestinek csak 79. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy átlag számítással Lngmegve összes tanügyének fentartására majdnem 83000 frt fordittatott. Ungmegye bizottsága tavaszi rendes közgyűlését f. évi március 31-ik napján délelőtt 10 órakor fogja megkezdeni. E közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Alispáni jelentés. 2. A házi pénztár zárszámadása. 3. Törvényczikkek kihirdetése. 4. Ministeri rendeletek. 5. A megyei köz- munka-eró felosztása. 6. Községi költség-előirányzatok. 7. Felszólamlási bizottsághoz két rendes és két póttag választása. 8. Állandó választmányi vélemények. 9. Törvényhatósági átiratok. 10. Jelentések, folyamodványok s más előfordulható tárgyak. A szőlővessző kereskedésnek betiltása, A phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok végrehajtása a kormány egyik legfontosabb teendői közé tartozik. A veszély ugyan még nálunk be nem állott oly mérvben, a mi aggodalomra szolgáltatna okot, azonban szükséges e tekintetben az óvó intézkedések megtétele s a baj megelőzése. Ez képezi alapját a kormány azon legújabb intézkedésének, melylyel betiltotta a szőllővesszónek az egész országra kiterjedő kereskedését. Ez ügyben f. é. márt. 2-án a földmivelési minister a következő rendeletet intézte Ungmegye közigazgatási bizottságához is. A phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött és az 1880. évi I. törvényczikk által beczikkelyezett nemzetközi egyezményből folyó ideiglenes foganatosítása ezéljából az erre vonatkozó 1880. TI. t. ez. értelmében általam szakférfiakból alakított szakbizottság véleményének meghallgatása után indíttatva érzem magam a fenyegető baj lehető megakadályozása ezéljából az egész országban úgy a gyökeres, mint a sima szólővesszö, valami n t a szőlőtő minden részének, a szőlő gyű' mölcs kivételével, kereskedésbe hozatalátegye lőre teljesen betiltani és e czélból az összes vasúti és hajózási vállalatokat jelen rendeletemmel egyidejűleg utasítottam, hogy a szőlőtőnek bármely alkatrészét is, kivévén az egészséges vidékről származó és nem szőlőlevélbe csomagolt szőlőgyümölcsöt, szállításra el ne fogadjanak. Midőn a közigazgatási bizottságot ugyancsak az 1880. II. t. ez. 2-ik §-a értelmében ez intézkedésemről értesítem, nem szükség bővebben indokolnom, hogy az e téren felmerülhető mulasztás vagy gondatlanság úgy a törvényhatóság területén létező szőlőterületek, mint később az ország összes szőlőművelésére nézve mily kiszámithatlan károkat vonhat maga után. Megkövetelem tehát, hogy a közigazgatási bizottság nemcsak gondoskodjék, miszerént e rendeletem a veszély nagyságára való komoly figyelmeztetés mellett az összes lakosság tudomására jusson, hanem a legerélyesebben oda is hasson, hogy a rendeletem értelmében történő intézkedések a legszigorúbban foganatosíttassanak. — Egyszersmind utasítom miszerint a legcsekélyebb áthágás esetén is az 1880. II. t ez. 3. §-ában megállapított büntetést kérlelhetlenül alkalmazza. A magyar lövészekhez. Az osztrák lövészszövetség magyar nyelven irt fölhívásának közzétételére kérettünk tel. Csak azt jegyezzük meg, hogy mindenesetre a rendező dizottság tapintatosságát tanúsítja, hogy e felhívás hazai lövészeinket saját nyelvükön szólítja meg s egyúttal utánzásra méltó példát nyújt nem egy magyarországi lövészegyletnek. A fölhivás igy hangzik: Magyar lövészek! A császár és király ő Felsége legmagasabb védnöksége alatt alapított „osztrák lövész-szövetség“ a f. é. julius 18-ától 25-éig terjedő napokban alapítási ünnepélyét s egy úttal az első általános osztrák szövetségi lövészetet Bécsben tartandja meg. Számos polgárok egyesültek a végett, hogy ezen ünnepély a birodalmi főváros tekintélyének megfelelőig valamennyi ünnepély-vendégek tiszteletére és örömére fényes módon végbe mehessen; nem csak az forogván fenn az osztrák lövészeknek a lőfegyver kezelésében tett nagymérvű elhaladásáról, valamint az osztrák törzsökben meglévő véderő jelentőségéről békés párbajban tanúskodni, hanem mindnyájoknak és mindenkinek, valamennyi osztrák néptörzsnek hű és szilárd összetartás szükséges voltát eszméletre hozni, Ezen ünnepélytől a magyar lövészeknek és magyar hazafiaknak távol lenniök nem szabad. Ausztria és Magyarország századok óta a közös uralkodó ház, valamint a közös történelem által leg- szorosabbau öszekapcsoltatván ezen dicsőséges történelem minden lapja igazolja, miszerint a magyar és osztrák népek a műveltség és szabadság mellett közösen har- czoltak minden bajban és veszélyben szilárdon egymás mellett állván. És e miatt a békés ünnepélyünkben való részvét iránti meghívónkat mindenek előtt titekhez, magyar- országi lövészek és fivéreinkhez intézzük egyúttal azon biztos reményünknek adván kifejezést, hogy egész csoportokban ünnepélyesen díszített városunkba fogtak bevonulni. Orömzajos fogadtatásban fogtak részeltetni és a köztudomású magyar vendégszeretet a miénkben párját találandja. Lövészetiek a szövetségünk tagjaival tökéletesen egyenlő joggal birandnak, előttünk álland Ausztria minden tartományának diszdijjaival bőven ékesített adomány-