Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-03-07 / 10. szám

XVIil. évfolyam. Uiigvár 1880. vasárnap, martins 7, 10, szám. .-rtr.frr--rrr:=TKfg--jsz: rsrraaarKi^: x-r;mr-«,r^ Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS V EGYEST ART A L MU LAP. A KÖZMIVELÖDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint f.O krajezár. Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába üngvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyiittér: soronként 20 kr. Ungvár, mártius 6. A közigazgatási kérdés. — Két közlemény. —■ I. A magyar állam nagy céljainak megvalósí­tására szolgáló eszközök között a leghatalma­sabb a közigazgatási Organismus. — „Nincs nagyobb szerencsétlenség egy nemzetre nézve, mint ha nem tudja megtalálni azt a formát, melyben legcélszerűbben s legbiztosabban érvé­nyesítheti a rendelkezésére álló erőket céljai el­érésére. Az ily nemzet állami életében szükség- képen nagy disharmoniának kell uralkodni. Egy nemzet nagy céljai a nemzet legjobb erőinek működését igényük. Ha a nemzet nem tudja megtalálni a formát, melyben a rendelkezésére álló erők legjobban értékesíthetők s fejleszthe­tők, nem lesz képes teljesíteni azt, a mit leg­főbb érdeke követel, még ha jelentékeny erők tekintetében nagy bőségnek örvend is. A nagy folyam sem hajózható s csak kárt okoz a vi­déknek, melyet érint, ha több csekély ágra sza­kadva foly; inig a kisebb folyó is, ha folyását szabályozzák, vizét egyesítik és rendes mederbe szorítják, a kereskedés utjává, a jólét tényező­jévé válhatik. Az a mi bajunk is, hogy sehogy sem tud­juk megtalálni a formát, melyben a nemzet erőit legjobban lehetne érvényesíteni legfőbb céljai elérésére. De távol is állunk e célok valósításá­tól. Gyengék és tehetetlenek vagyunk. Közigaz­gatásunk állapota lehetne kielégítőbb, állatni és nemzeti érdekeinket biztosan megóvhatnék, mert van elég alkalmas anyagunk, hogy lehetne be­lőle alkotni az ország érdekeinek megfelelő köz- igazgatási organismust. A szükséges erő bőven meg van a nemzetben, de a nemzet nem veheti hasznát, mert nincs egyesítve, egy irányba ve­zetve, hogy hatása nagy és ellenállhatatlan le­gyen. Gyengeségünk oka nem az erő, hanem a célszerű szervezet hiányában rejlik.“ — így szól Grünwald Béla „Közigazgatásunk és a szabadság“ ciinü nagybecsű müvének bevezető soraiban. És e sorokban kifejtett szellem uralja ma az ország közönségének azon részét, kik azon meggyőződéstől vannak áthatva, hogy a közigaz­gatásnak újjáalakítása s a magyar állam érde­kében való szervezése képezi ma a legfőbb kér­dést s uralkodik a helyzet felett. És ez egészen helyén van. Itt az ideje tizenhárom évi hosszú várako­zás után, hogy valahára tisztába kell jönnünk az iránt, hogyan szerveztessék a magyar köz- igazgatás, minő kezekbe tétessék le a közigaz­gatás gépezete, hogy működésében egyrészről hazánk állami érdekei megvédessenek, másrész­ről pedig biztosittassék a belrend, a közönség s egyesek törvényes érdeke. Mielőtt azonban ehez hozzászóllanánk, te­gyünk visszapillantást mindazon törvényhozási mozzanatokra, melyek a megyei adminisztratió Újjászervezése körül történtek. Eltekintve azon mozgalmaktól, melyet a negyvenes években Eötvös és Szalay indítottak meg, s az 1848-iki törvényhozási intézkedések­től, csak az 1867-iki kiegyezkedés után történ­tekre akarunk visszapillantást vetni. Az 1867-iki kiegyezés folyamán alakult uj ministeriumban Horváth Boldizsár volt az első, ki a közigazga­tás államivá tétele iránt emelte fel szavát, kö­vetelte, hogy az ország területe uj. célszerű fel­osztást nyerjen, kelttessenek ki a vármegyék, s a kerületek székhelyén bírósági, politikai s pénzügyi hivatalok együvé csoportosíttassanak. Következett ezután a Tóth Vilmos féle első me­gy erendezési kísérlet, mely a légi alapon in­dult, s a régi privilégiumok tetemes megszólí­tásával nyert elintézést. A megyék életében ezt egy újabb s nagyobb horerővel biró intézkedés követte. Ugyanis a Bittó-fóle igazságügyi szer­vezet elválasztotta az igazságszolgáltatást a köz­igazgatástól, az előbbit függetlenné s államivá tette. Élénk emlékezetünkben van még a Sza- páry akkori belügyminister alatt megszülemlett terv, mely Horváth Boldizsár nyomdokain ha­ladva, a megyék uj területi beosztását tervezte, mely néhány kisebb megyének más nagyobbá való beosztását vonta volna maga után; már el­készült az uj térkép, mely sok érdekeket sér­tett, roppant ellenzésre talált, míg végre a ter­vező miniszter javaslatát kénytelen volt vissza­venni. A közigazgatás reorganisatiója (erén Tisza Kálmán belügyérsége alatt is történtek intézke­dések. A szabad királyi városokat tömegesen bekebelezte a megyékbe, különösen Erdélyben nagyobb területi arondirozásokat vitt véghez a megyékben, s megalakiítatta a közigazgatási bi­zottságokat, melyekkel az állami közigazgatást is megyei befolyás alá vetni iparkodott. Mindezen lépések a megyei közigazgatás jobbá tételének csak halvány kísérletéül tűntek fel. Azóta — leszámítva egyes kísérleteket — az árvaügyek, rendészet, közlekedés, közmunka, katonaállitás, a legnagyobb panaszokra szolgál­tattak okot, mindenfelé a legnagyobb visszaélé­sek merültek fel, a felek ügyei hanyagul és roszul intézteitek el, a törvények a hatóság ál­tal nem tartatnak tiszteletben, a közigazgatási tisztviselők — szolgabirák — nagy száma nem birnak kellő qualifikátióval, a nepotizmus virág­zik. — A közigazgatásnak pedig jónak kell lenni. A közönség igényei, a forgalom nagysága, az ügyek sokasága és sokfélesége, az állam rop­pant követelései a polgárok iránt, minden mo­dern államnak a jó közigazgatást első és főkö­telességévé teszik. És nekünk valahára e kérdésnek szemébe kell néznünk. A parüamentben az egyesült ellenzék fel­vetette a kérdést, s a párt tagjai —- a mellé­kes kérdésektől eltekintve -— megegyeztek a közigazgatási reform elveire nézve. A kérdés megérett, a kor, a viszonyok han­gosan követelik e téren az üdvös reformokat, a kor követelményeinek ellenállani lehetetlen, s előbb vagy utóbb, de Magyarország át fog térni az állami adminisztrációra. A fogyasztási adó ügyében a kassai pénzügyi igazgatóságtól f. ho 3-án egy átirat érkezett Ungvár vá­rosához, mely figyelmezteti a várost, hogy a fogyasz­tási adót házilag kezelje s e végből 8 nap alatt meg­tegye az intézkedéseket, mivel külömbeD az el fog a várostól vétetni, s szabályszerű árverés utján a legtöb­bet Ígérőnek kiadatni. Lehoczky polgármester hallomás szerint felír a pénzügyi igazgatósághoz, hogy a fogyasz­tási adó házilag kezeltetik. A jövő j o g á s z g y ü 1 ó s tárgyait az állandó bizottság megállapította. A magánjogból a követ­kező kérdések tűzettek ki: A harmadik javára kötött szerződések minő joghatállyal bírjanak?— Vájjon te­lekkönyvi bejegyzések csupán okmányok és ha igen, minő okmányok alapján, avagy szóbeli bejelentések alapján is eszközölhetők-e ? — A vizi jog szabályozá­sánál mily elvek legyenek irányadók? A hitel és nem­zetközi kérdésekből: Mily jogot uraljon az örökösödés oly ingatlanokban, melyek különböző jogterületeken fe- küsznek? — Szükséges-e törvényhozási intézkedés a takarékpénztári betevők jogainak megóvására, és ha igen mily irányban? Az állami és egyéb értékpapíroknak részletfizetés mellett eladása szabályozandó-e, és ha igen, mily vezérelvek szerint. — A bírói szervezet és eljá­rás köréből: Szükséges-e az ügyvédi rendtartás reformja? ba igen, mily irányban és mely elvek alapján? — A közigazgatási bíráskodás szabályozásánál mely elvek le­gyenek irányadók, a birói szervezet, a hatáskör és az eljárás tekintetében ? — A jogászgyülós jövő évi ta­vasszal fog tartatni. A honvédelmi miniszter közli, hogy az 1879. évi 61. t. ez. értelmében a magyar korona or­szágaiban 40.933 főnyi ujonczutalék és 4093 főnyi pót­tartalékos esik, és pedig tulajdonképeni Magyarország­ra 35.979 ujoncz és 3.598 póttartalékos. Horvátország és a polgáriasitott végvidéki ezredekre 4917 ujoncz és 491 póttartalékos, Fiume vá- rosra és területére 37 ujoncz és 4 póttartalékos Budapestre a I-ső sorozó kerületre 327 ujoncz és 31 póttartalékos, a Il-ik sorozó ^ kerületre 128 ujoncz és 23 póttartalékos. Az állandóve gyesfelül vizsgáló bizott­ságok ideiglenes szervezésére vonatkozólag a honvé­delmi miniszter értesíti az illetőket, hogy az Aradon, Beszterczebányán, Budapesten, Egerben, Fehértemplom­ban, Kassán, Komáromban, Nagyváradon, Pécsett, Pé- terváradon, Pozsonyban, Sopronban, Szatmár-Németi- # ben, Székes Fehórvárott, Nagy-Szebenben, Kolozsvárott, Gyula-Fehérvárott, és Brassóban szervezett állandó ve­gyes felülvizsgáló bizottságok, azon napokon kívül, a melyek múlt évi körrendeletnél fogva, folyó évi ján. hó 3-ára és február hó 3-ára voltak kitűzve, az 1880. év­ben: márczius 1-ső napján, április 1-ső és 2-ik nap­jain, május 3 ik és 4-ik napjain, juuius 1-ső és 2-ik napjain, julius 1-ső és 2-ik napjain, augusztus 2-ik és 3-ik napjain, szeptember 1-ső napján, október 6-ik és 7-ik, úgyszintén 20-ik és 21-ik napjain, november 2-ik napján és deczember 1-ső napján fognak egybeülni. Holmi. Csongrád városa nemrég nagy községgé alakult át; Csongrád vagyonos város, községi pótadója előzőleg sem volt magas, s ő mégis nagy községgé alakult át. Azt írták a lapok, hogy nőm voltak a városi ügyek me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom