Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-02-15 / 7. szám
XVIII. évfolyam. Ungvár 1880. vasárnap, február 15. 7. szám Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodain?! részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tadjuk, kitől jön. Kékiratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZKMVELŐDÉSI TÁRSULAT,-S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : egy évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajezár. Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyiittér: soronként 20 kr. Ungvár, február 14. Néhány év előtt Zólyomvármegye alispánjának egy indítványa fogadtatott el az illető vármegye közönsége által, mely egyhangú határozat a jelenlegi közigazgatás megváltoztatását kérte. Akkor ezen indítvány igen merész volt s nagy föltünést keltett. E lapok is megemlékeztek róla — rokonszenvesen. — A bátor fellépő merész indítványát azzal jutalmazta a közönség, hogy eszméinek keresztülvitelére tért szerzendő, megválasztották országgyűlési képviselőnek. G-rünvald Béla multjáhhoz és egészséges eszméihez hü maradt. Küzdött minden kínálkozó alkalommal tarthatatlan közigazgatási rendszerünk javítása, átalakításáért. E küzdelem eddig részére, a jók elismerésén kívül, egyéb babérokat nem szerzett. Legalább eddig még nem! — A közvélemény azonban rokonul nézeteivel. Nehány napja annak, hogy a bujdosó nap egy derült, meleg sugara villanyozta fel társadalmunkat. A nyomott hangulat — felvidult! Grünvald. Béla újból felszólalt és ezúttal ott, hova küldve volt. Mint országgyűlési képviselő tette meg a szabadelvű párt ülésén indítványát a közigazgatás gyökeres reformja iránt. Nexus, pajtáskodás, proteotió sógorság, komaság nem alkalmas közegek a közigazgatásra befolyni. Érzi ezt mindenki és érti is. Azért aztán Grünvald indítványa a szivek fenekén szunyadó régi óhajnak egy, a jó kormányzás feltételéhez tartozó szükséglet megszerzése iránti kivánalom kifejezése. Nem választott de kinevezett köz- igazgatási 4iszviselőkre van szükségünk; a jó. gyors As megbízható ádminísztráozíőnak egyedül ez a garancziája. A jelenlegi nehézkes, komplikált apparatus, az ő gyakran változó s nem mindég szerencsésen választott működő alkatrészeivel — korunkba nem illik bele, igényeiknek nem felel meg. Ez okozza: hogy Grünwald indítványa a nagyközönségnek oly igen jól esett, ép úgy, mint az éhes embernek az Ízletes párolgó étel. Igaz ugyan, hogy a szabadelvű párt egyelőre elhalasztotta azon fontos kérdés feletti határozatot. Elhalasztotta csak, de el nem vetette: mert a szabadelvű párt gondolkozó nagy többsége ép úgy érzi súlyát azon felelősségnek, mely a rósz közigazgatásból reá hárul, mint ' azt az indítványozó érezte és kifejezte. — Az eszme él mindenikben s Grünwald indítványa a párt rejtett nézetét tolmácsolja. Elhalasztatott, de nem lett elvetve, nem is alszik többé ezen kérdés, s valósitása csak idő kérdése már; forr mint a jó bor, hogy kellemes üdítő itallá váljék, mely állami életünk petyhüt idegeit felfrissítse, megerősítse és életerős mozgásba hozza. — A közönség óhajtja. A képviselők el nem zárkózhatnak ezen kérdés elől; mert a közvélemény nyomása kényszeríteni fogja mielőbb napirendre hozni ott a törvényhozás zöld asztalánál is a közigazgatás reformját. — Várjuk most még békével, később türelmetlenkedve . . . Adatok Ungmegye telekkönyvi s pénzügyi viszonyairól. — Statistikai tanulmány. — III. Az 1868. XXXI. t. ez. életbelépte után 6°/0-kamat többé nem szerepel a bekebelezett követelések közt, s alig hiszem, hogy l°/0-át tenné az összes tehernek. Hogy miként helyezkedett el e tőke járásonkint és vi- dékenkint évről-évre, azt ismét a részletes kimutatásból lehet látni, mert az uzsoratőke iparkodott magát a vagyonosabb vidék s értékesebb talajra vetni. 1. A kaposi járásban a bekebelezés és kitörlés ekónt állt: Bekebeleztetett: Kitörültetett: 1860. 332,275 frt 02 kr. 18,199 frt — kr. 1861. 119,985 54 7,921 88 1862. 298,286 71 98,849 55 1863. 171,515 82 18,398 42 1864. 1,680,740 03 83,701 17 1865. 210,189 55 71,226 — 1866. 237,550 65 51,003 07 1867. 127,966 31 50,462 04 1868. 578,425 86 511,421 64 1869. 192,480 66 52,226 49 1870. 317,509 59 113,379 33 1871. 294,127 62 179,216 76 1872. 1,168,370 76 106,236 80 1873» 1,238,323 17 439,413 43 1874. 334,964 24 93,932 88 1875. 698,705 32 149,793 52 1876. 318,174 42 114,073 72 1877. 233,983 01 88,260 90 összesen 8,553,574 frt 28 kr. 2,247,716 frt 60 kr. 2. Az ungvári járásban. Bekebeleztetett: Kitörültetett: 1860. 178,534 frt 73 kr. 13,575 frt 75 kr. 1861. 77,855 87 47,289 16 1862. 222,911 04 42,456 35 1863. 159,746 15 51,468 64 1864. 331,790 53 64,366 32 1865. 85,473 82 76,016 07 1866. 891,408 69 82,209 05 1867. 130,344 75 72,290 23 1868. 138,110 81 90,778 09 1869. 146,304 24 58,074 61 1870. 179,238 08 97,237 72 1871. 394,793 92 153,750 68 1872. 571,342 19 170,448 13 1873. 433,515 66 185,645 70 1874. 539,746 35 164,762 96 1875. 347,249 72 164,033 71 1876. 266,423 51 165,115 27 1877. 215,301 57 144,566 54 összesen 5,310,091 frt 63 kr, 1,844,084 frt 98 kr. 3. A szobránczi járásban. Bekebeleztetett: Kitörültetett: 1860. 249,334 frt 15 kr. 20,022 frt — kr. 1861. 26,529 50 3,218 70 1862. 58,853 18 6,087 — 1863. 56,000 65 4,829 31 1864. 89,813 99 20,989 45 1865. 79,546 36 16,250 15 1866. 46,298 22 8,149 25 1867. 51,263 27 15,591 97 1868. 62,567 13 14,603 58 1869. 157,303 35 7,204 23 1870. 118,558 81 66,259 11 1871. 290,158 68 66,801 25 1872. 386,646 95 108,217 35 1873. 163,883 61 112,670 29 1874. 301,311 60 64,953 47 1875. 139,933 72 110,904 93 1876. 1,043,720 22 96,955 59 1877. 256,936 67 39,589 52 összesen 3,578,660 frt 06 kr. 783,297 frt 15 kr. 4. A n.-bereznai járásban. 1860. 34,637 frt 56 kr. 69 frt 30 kr. 1861. 20,268 — 20,000 — 1862. 6,372 57 101 07 1863. 51,878 65 3,377 — 1864. 3,257 15 600 — 1865. 21,328 85 1,990 90 1866. 11,904 90 827 87 1867. 63,102 30 2,400 63 1868. 51,370 79 4,422 54 1869. 319,295 10 202,398 21 1870. 9,085 79 53,058 98 1871. 23,373 25 2,049 61 1872. 14,064 07 13,102 92 1873. 217,315 93 269,352 87 1874. 26,451 85 6,225 20 1875. 23,308 51 9,889 98 1876. 18,390 68 10,140 95 1877. 17,326 34 10,360 94 összesen 932,732 frt 29 kr. 610,368 frt 97 kr. Ez adatok igazolják, hogy a kitörült összegek óv- ről-évre csak egy negyedét tették a bekebelezett összegeknek ; tehát az adóságcsinálás háromszorosan nagyobb és állandóbb volt, mint a fizetési kötelezettség pontossága. — E szembetűnő, de egyúttal elszomorító tény siettető a földbirtok elértéktelenedését, mert az igy túlterhelt ingatlanok évről-évre a rósz idő viszonyok mellett nem voltak képesek többé a magas kamatokat viselni sa gazda könnyelmüségrei hajlamához hozzájárulván a mostoha időjárás, a földbirtok lassankint gazdát volt kénytelen eserélni s nem mindig előnyére. A kimutatásban kivételbe teszem az 1864-ik évben a kaposi járásban fekvő Csap községének egyik telekkönyvi lapján mellékjelzálogul bekebelezett 1465000 forintot, mely az 1864-iki év mérlegét nagyban leüti és az arányt szokatlanul megváltoztatja, de e teher más megyében lévő nagy uradalom terhét képezvén, —bár itt is felveendő volt, még sem lehet ezt az 1864-ik év rovására egészen felvenni s ha ez összeget levonjuk, marad az 1864-iki év bekebelezett terheire 640601 frt 70 kr., mely összeg a többi óv összegével arányba jön. Igaz ugyan, hogy a bekebelezett követelések közt akadhat sok olyan is, mely talán már ki van fizetve, de ki nem törültetett; ámde e feltevés irányadóul nem szolgálhat, mert a tkönyvi hatóságnál csakis a tényleg kitörültek jöhetnek számításba s eként számításom ez oldalról kifogás alá nem .jöhet, annál kevésbé, mert az ily netalán kifizetett terhek összegét kiegyenlíti az 1878- ban bekebelezett tételek összege, vagyis feltehető, hogy a kimutatásomban irt 13 millió teher állandó terhét képezi a megye földbirtokának. E teherből bekebelezett adóhátralékokra esik 679478 frt 12 kr. és pedig járásonkint: 1) a kaposira 814973 frt 33 kr., 2) az ungvárira 210268 10 3) a szobránczira 119239 86 4) a n.-bereznaira 34996 83 Tehát nemcsak a magánhitelezők, hanem az állam követelése is a telekkönyvbe keresett biztosabb menedéket, mely körülmény miként nebeziti a földbirtokos helyzetét, az könnyen érthető a mai viszonyok közt. — A bekebelezett követelések ily óriási összegével szemben szükséges kutatni azon okokot is, melyek az
