Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-02-01 / 5. szám
XV1I1. évfolyam. Ungvár 1880. vasárnap, február 1 íi. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tadjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉS1 TÁRSULAT,-S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évre G forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajezár. Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyi Ittér: soronként 20 kr. Ungvár, január 31. Griimvjild Béla inditványa. Az országgyűlési szabadelvű párt január 27-iki esti értekezletén nagy fontosságú esemény történt. Gr r fin w áld Béla á parliament egyik legkiválóbb tagja, egy indítványt terjesztett a kormánypárt elé, mely közigazgatásunk jelen állapotát feltüntetve, rámutat a hiányokra, s egyúttal közigazgatásunk reformjának keresztülviteléhez módokat ajánl. A nagy feltűnést keltett indítványt alább egéoa terjedőimében küTüijttfcr mert igen szükségesnek tartjuk, hogy a közönség, miután a közigazgatási reformok keresztülvitelét óhajtja, az eszmék tovább fűzéséhez irányt kapjon, melyet szerintünk a Grrünwald-fóle javaslatban megtalálhat, s tájékozva legyen arról, hogy minő álláspontot foglalnak el, közigazgatási viszonyainkkal szemben azok, kik mint például Gtrü- nwald Béla — egész tevékenységüket a köz- igazgatásnak szentelték, s a kiknek — mint néki — évek hosszú során át szerzett tapasztalatok bő anyagot szolgáltatnak a hiányok feltüntetése mellett, helyes, célszerű s a gyakorlati életben kivihető javaslatok megtételére. Az indítvány következőleg hangzik: Jelentse ki a párt: Hogy tekintve közigazgatásunk jelen állapotát, mely nem felel meg a magyar állam és magyar nemzet érdekeinek, mely aláássa az állam tekintélyét és méltóságát, mely elhanyagolja az állampolgárok érdekeit s nem felel meg az igazi szabadelvüség követelményeinek sem, mert nem bizlositja a jog és törvény uralmát s a személyes szabadságot a közigazgatás terén; tekintve az általános és jogosult panaszt és elé- gületlenséget, mely az országban emiatt nyilvánult, tekintve végre, hogy a külügyi és közjogi kérdések, melyek a törvényhozást és a kormányt mostanáig kizárólag foglalkoztatták, el vannak intézve s most már semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy belügyeinkkei foglalkozzunk: a párt a közigazgatás gyökeres reformját halaszthatatlannak tartja s a kormányt e nagy feladat megvalósításában egész erejevel kész támogatni. A közigazgatás reformjának keresztülvitelénél azonban a következő szempontokat kívánja irányadóul tekintetni: Minthogy a magyar nemzet létereje és hatalma az államon alapszik, s a magyar nemzet legfőbb érdeke, hogy a magyar állam erős és hatalmas legyen; s viszont az államalkotó magyar faj a magyar állam legfőbb oszlopa s igy az állam legfőbb érdeke, a magyar faj érdekeinek megóvása s megvalósitása; ennélfogva szükséges, hogy a törvényhozás utján intézkedjünk, hogy a törvényhatóságok, községek, felekezetek jogkörének s önkormányzatának lehető kímélésével, törvényhatóságokban, községekben és iskolákban megszerezzük a biztosítékokat és hatalmi eszközöket, melyek okvetetlenül szükségesek, hogy az államra nézve a legfőbb állami és nemzeti érdekek megvédése és megvalósitása lehetővé váljék, s ennél se többet, se kevesebbet s ép annyit, a mennyi e nagy cél elérésére nélkülözhetetlen, s a mennyivel Europa legsza- badelvübb, a mieinknél egységesebb, szilárdabb s kevésbé veszélyeztetett államok rendelkeznek, A közigazgatás reformjánál tehát az állami és nemzeti szempont legyen az irányadó. Szükséges továbbá, hogy az állam közigazgatása a nagy állami és nemzeti érdekek mellett gondoskodása tárgyává tegye az állampolgárok eddig elhanyagolt érdekeit is. Az államnak valahára teljesítenie kell a komoly köteles- ssgeket, melyeknek teljesítésével az állampolgárok iránt, az általuk hozott áldozatokért tartozik. Ennek elmulasztása teljesen elidegenitenó az államtól saját polgárát, aláásna minden tekintélyt, aláásná a hitet a magyar állam életrevalóságában. — Az indignácio az elégületlenség és elkeseredés annyira általános az országban közigazgatásunk mostani állapota miatt, s ez a hangulat annyira jogosult, hogy á párt ezt az állapotot nem tartja tovább fentarthatónak. Mellőzhetetlen kötelesség gondoskodni a közbiztonság javításáról, nem tűrhető tovább közutaink elhagyagolása, a közmunka elpocsékolasa, az árvaügy mai állapota, nevezetesen az árvák vagyonának lelkiismeretlen kezelése, a községi vagyon kezelése körül tapasztalt visszaélések, a közgazdasági érdekek, nevezetesen a földmive- lés, ipar és kereskedelem érdekeinek figyelmen kívül hagyása, a közadók célszerűtlen s zaklató kezelése; nem tűnhető tovább az önkény hatóságaink körében, s biztosítani kell az állampolgárok személyes szabadságát a közigazgatás terén a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése által; nem tűrhető tovább a hatóságoknál, kevés kivétellel, tapasztalható nyílt kötelesség-mulasztás, fegyelmetlenség, demoralisatio és anarchia, a törvények figyelmen kívül hagyása és végre nem hajtása, s erős kézzel meg kell kezdeni a visszaélések megszüntetését, az állam tekintélyének és méltóságának visszaállítását az által, hogy a rendet, a komolyság és szigorú erkölcsiség szellemét juttatjuk uralomra közigazgatásunkban. Mindezen nagy feladatoknak megoldása azonban lehetetlen a mostani közigazgatási or- ganismussal, mert nem hordja magában sen: állami és nemzeti érdekek megvalósitásánaL sem a törvények általános és szigorú végrehajtásának biztosítékait. A ki a magyar állami és nemzeti érdekeket komolyan akarja megvalósítani, azt e szándékának keresztül vitelében megakadályozza a fenálló közigazgatási szervezet, mert a közigazgatás közegei nem kifolyásai az államhatalomnak, hanem helyi szűk köröknek, s egyedül ezek érdekét és szellemét képviselik; nem érzik magukat solidaritásban az állammal, nincsenek állami és nemzeti szellemtől áthatva, de sőt az ország nagyrészében, s ép ott, hol a legmegbízhatóbb közegekre volna szükség, oly elemek kezében van a hatósági befolyás és hatalom, melyek a magyar állam iránt táplált ellenséges indulatokból titkot sem csinálnak s a hatósági befolyást nyíltan a magyar állam ellen használják fel. Az egész közigazgatási szervezetet természeténél s keletkezési módjainál fogva szükségkép bizonyos államellenes szellem lengi át, mely teljesen alkalmatlanná teszi arra, hogy a magyar állam megszilárdítására irányzott tervszerű tevékenységnek eszköze lehessen. A ki pedig az állampolgárok érdekeinek gondos ápolását s a törvények általános és szigorú végrehajtását tűzte ki magának feladatul, az e feladat megoldásának a legnagyobb akadályát ismét közigazgatásunk fenálló szervezetében fogja feltalálni, mert a közigazgatás közegeinél a szakképzettség hiánya, melyet a fenálló törvény szentesit, mely a közegektől sem a köz- igazgatás feladatainak sem a közigazgatásra vonatkozó törvények ismeretét nem követeli, szükségkép a.zt idézi elő, hogy a közigazgatás közegei nem állanak azon a színvonalon, hogy a közigazgatás nagy feladatainak megoldására s a törvények megfelelő végrehajtására alkalmasak lehetnének. A párt tehát halaszthatlannak tartja az oly közigazgatási szervezet megalkotását, mely minden izóbeu állami és nemzeti szellemtől legyen áthatva, melynek egyes tagjai az állam kormánya által kinevezett szakképzett megbízható, a magyar államhoz ragaszkodó egyének legyenek, kik egy határozott irányban vezetve, szilárd egy szellemtől áthatott ogószszé legyenek összekötve, mely megfelelő nagy eszköze lehessen a nagyszabású s tervszerű belpolitikának, melynek hiánya eddig is oly érzékeny károkat okozott a nemzetnek. Ezeket tartja a párt azon főszempontoknak, melyek nélkül a közigazgatásnak gyökeres s az életben üdvös hatását éreztető reformja lehetetlen, s melyeknek megvalósitása nélkül ebben az államban a kormány sem érvényesitheti hivatását. — Ungmegye törvénylitósága, jan. 21-én egy kérvényt intézett a kormányhoz a Blatta nevű mocsár lecsapolása tárgyában, mely a következő, valóban megrendítő adatokat tartalmazza. A 30-as években nyitott árokhálózat, nevezetesen a Csernavoda medre a lefolyt idő viszontagságai követ- keztébn majdnem egészen megsemmisülvén, mintegy 100, 000 holdnyi terület állandó mocsárrá vált és épen a szántóföldek és rétek javát tette tönkre. A megyei utat helyenkint 3 — 4 lábra vizboritja, sőt Szenna, Sólymos, Nagy, és Kis Szeretva helységekben már a lakásokba is benyomul. A vizek lassú elfolyása következtében képződő pocsolyák kigőzölgései az egész vidéket mindenféle :izas betegségek állandó tanyájává teszik, úgy hogy a halálozás az utóbbi időkben a születéseket óriási mértékben felülmúlja. így a klokocsói görög szert, lelkész anyakönyve szerint 1872-től 78-ig bezárólag született 398, meghalt 609, vagyis 201-el több halálozási eset volt, mi tekintettel ara, hogy az illető lelkésznek összesen csak 916 hive van, valóban ijesztőnek mondható. Sztrajnán helységben 1872-be róna. kath. lakos volt 663, 1878-ban 610. — Ugyanezen fjdő alatt született 100, meghalt 290 lélek. Vinna, Kalussa, Klokoesó községekben született a róm. kath. lelkész anyakönyve szerint a fentebbi idő alatt 297 lélek, meghalt 397. A tárnái anyaegyházhoz tartozó Vinna és Bányka községekben a gör. szert, lelkész anyakönyve szerint született 163, meghalt 229 lélek. A nagy-szeretvai ref. lelkész anyakönyve szerint 1873-tól 1878-ig született 63, meghalt 81 lélek. A sólymosi g. k. lelkész anyakönyve szerint 1873-tól 78-ig született 237, meghalt 347 lélek, 833 lakos szám mellett. A szennai róm. kath. lelkész anyakönyve szerint 1873-tól 78-ig 1673 lakos szám mellett született 389, meghalt 587 lélek. Valóban nincs rajta mit csodálni, ha a lakosság ily viszonyok közepette kivándorolni készül. Ezen nyomorukban és elhagyatottságukban csak azt kérik, hogy összes országos és megyei közmunkájuk 6—10 évre engedtessék el és a lecsapolás számára terv készíttessék. A főcsatorna összes hossza 12 kilometer, jelenlegi szélessége 6—8 méter, mélysége 11/2—2 méter, mindezeknek kitisztítására a kiküldött bizottság megközelítő becslése szerint 130,000 kézi napszám szükségeltetnék. Az illető községeknek pedig van 1518 igás és 2758 kézi napszámuk. Mire tehát evvel a munkát elvégeznék, addigra & 1
