Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-01-25 / 4. szám

XVII1. évfolyam. Uugvár 1880. vasárnap, január 25. 4. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadóhivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája TÁRSADALMI ÉS VEUYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT,-S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : egv évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajczár. Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előlizotésok az Útig kiadóhivatalába Ungvár, Pollucsek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyiittér: soronként 20 kr. Ungvár, január 24. Építsünk a városi földek vételárából szegényházat is. A nagy nyomor és szegénység, mely tanyáját felütötte Ungvárou, egy igen időszerű indítvány megtételére vezet bennünket, ez t. i. egy szegény-ház épitése. A jelen Ínséges időszak a várost már eddigelé is azon helyzetbe hozta, hogy az Ínsé­gesek elhelyezésére egy épületet kénytelenittetett bérbe venni. De ha ily nyomasztó csapások nem fognak is reánk nehezedni, egy ily szegényházra külö­nösen nálunk, hol a jobb években is sok a sze­gény és ínséges, nélkülözhetlen szükség van. Egy ily városnak, mint Ungvár, hol a la­kosság száma tizenháromezerre megy, segédke­zet kell nyújtani a szegénység súlyos terhének ellensúlyozására, vagy annak minél könnyebb elviselésére. A város ezidejüleg számtalan ínségest lát el, s ezenfelül a szegényalapból nagyszámú ál­landóan szegényeket tart. Ha a város szegényházzal rendelkeznék, az Ínségesek és szegények e menházba lenné­nek elhelyezhetők. És elhelyezésükkel egy practikus célt is elérnénk, mert a szegényház dologházzal lenne egybekapcsolandó, mely a kiadások egy részét fedezné. Ily utón pedig a szegényeket, ínségeseket s elhagyottakat inkább meg lehetne a társada­lom részére menteni, a dolog<és munkához szok­tatván őket, holott a mostani eljárás mellett kö- nyörületességből elláttatván étellel és lakással, tavasz kezdetén világgá bocsáttatnak, s lesznek a mik előbb voltak: utcai kóbornép, fejlődvén fokonként a roszaságban, terhéül az emberiség­nek. — A nyomor és szegénység elhárítása az em­beriség egy részének folytonos céljai közé tar­tozott, törvényhozás, hatóságok minden rendel­kezés alatt álló eszközöket felhasználtak arra, hogy a nyomort és szegénységet enyhítsék. A felhasznált eszközök elseje volt mindig, szegényház állandósitása, melynek előnyéről és horderejéről itt taglalásokba bocsátkozni feles­legesnek is tartjuk. Ungvár városának szegényügye rendezésé­nél első sorban — más városok példájára — szintén a szegényház létesítését kell keresztül­vinni. Az úrbéri egyesség utján a városnak jutott s eladott földek vételárának egy része lenne erre fordítandó; mert ha költséges partépités és telekkisajátitás talál fedezetet, a szegényház építésének szüksége — mely sokkal kiáltóbb — rávezetheti a város közönségét, hogy abból a 22 ezer földvételárból bizony üdvös volna szegény­házat építeni, hogy jusson belőle a szegények és ínségesek istápolására is valami. Ajánljuk ez ügyet a városi képviselők jó­akarata figyelmébe. Adatok Ungmegye telekkönyvi s pénzügyi viszonyairól. — Statistikai tanulmány. — I. Az utolsó húsz év története hazánk évkönyveiben a mily változatos politikai tekintetben, ép oly elszomo­rító közgazdasági oldaláról tekintve. Az alkotmányos élet reményei nem teljesültek, mert a korszerű kérdések megoldása körül a törvény- hozás inkább több jóakarattal, mint elővigyázattal járt el s közbe oly törvényes intézkedések ékelték magukat váratlanul a társadalmi élet lassú menetébe, melyektől az emberi gyöugeségek még jobban elszédültek s a kí­vánt jó siker helyett nagy részben az anyagi végrom­lás szélére jutott a nemzet. A humanitárius eszméktől vezérelt elvek nem nyertek mindenütt alapot, sőt in­kább a már meglevőt is gyöngítették, úgy hogy a tör­vény védelme alatt a visszaélések a kifogástalan erköl­csi életet is meglazították. A legveszedelmesebb hatalom volt a világon min­dig a pénz, melynek felhasználása és forgalmi kezelése körül mindenkor a leggondosabb, a legszigorúbb törvé­nyes intézkedéseket kellett életbe léptetni. Sajnos, hogy a mi alkotmányos törvényhozásunk az 1868. éviXXX-ik törvénycikk életbe léptetésekor az uzsora eltörlésével túlbecsülte a nemzet erkölcsi erejét s az emberi ér­zelmek gyöngeségót. A következmények igazolták. Nem kellett hozzá tiz óv se, hogy e törvény hatályon kívül helyeztessék, sőt újabb szigorról is gondoskodni sürge­tés szükségnek bizonyult. Csak hogy a haldoklónak e későn érkező orvosi segély most már mit sem használ­hat. — E tárgy elég anyagot adhat bárkinek is a gon­dolkozásra ; s ha azokat megtalálta, az okozat annál ijesztőbbé teheti előtte a jövőt. Az anyag sokfélesége a részek elemzésére hivja fel a figyelmet, s midőn a közgazdasági nyomor, az elszegényedés sorvasztó láza emészti a nemzet erejét, nem lesz érdektelen betekin­teni azon nyilvánkónyvekbe, a hol a birtokos osztály nyomorának időnkinti feljegyzésével foglalkoz­nak. — A hiteltelekkönyvek legjobban megmagya­rázzák azon állapotokat, melyek az életben jó vagy rósz esztendő név alatt fordulnak elő, mert ezek szerint vál­toznak a bekebelezések és kitörlések. Czélom Ungmegye telekkönyvének statistikai ada­taival teltárni azon lázas tevékenységet, mely 1860-tól 1877. évig, tehát j ó és rósz esztendőkben, a forgó tőkét mozgásba hozta, hogy végre tökéletesen megrekedjen; de czélom egyúttal kimutatni a tőkék ezen mozgalmának aránytalanságát is az ingatlanok ér­tékével szemben. Ungmegye területe 53.10 Dmórtföld, összes né­pessége 130,032 lélek, 208 községbe beosztva. Négy közigazgatási és bírósági járásra van felosztva, u. in.: az ungvári járás 47, a n.-kaposi járás57, a szob- ránczi járás 54 és a n.-bereznai járás 50 köz­séggel. E négy járás földrajzi fekvése lényegesen külön­bözik egyik a másikáétól, mert a n.-kaposi járást tisz­tán magyar nép lakja s a sik földön terül el 9.1426 mértföldön s mintegy 32 ezer lélekkel, mig ellenben az ungvári, szobránczi és leginkább a n.-bereznai járások a hegyek közé nyúlnak fel, hol már a talaj mezőgaz­daságra nem olyan alkalmas; s hol a föld terméketlen­sége mellett a jólét ritkább, az üzletforgalom csekély, s melyet a sanyarú életmódhoz szokott tót és orosz nép lakja. A kaposi járás területe tehát aránylag a legkisebb, mert az ungvári ll.lsg5, a szobránczi 14.m4, a n.- bereznai 54mértfold kiterjedésű; de daczaiA en­nek népessége mégis túlnyomó, ba Ungvár városának népességét leszámítjuk, mert az ungvári járás 38, a bereznai 31, a szobránczi 29 ezer lelket számlál. (Folytatjuk.) Fincicky Mihály. Különfélék. Az uj bélyegjegyek tárgyában figyelmeztetik a megyei közönség, hogy a m. kir. pénzügyminisztérium 1879. évi november hó 21-ről keltezett 67292. számú rendeletével a jelenleg használatában levő bélvegjegyek helyett 1880 január hó 31. után uj színezetű bélyeg­jegyek használatbavételét rendölte el; miért is 1880 január hó 31. után a mostani bélyegjegyek használata a törvényes bélyegkötelezettség nem teljesítésével egyen­lőnek fog tekintetni és az illetéktörvények szerint ez­zel egybekötött hátrányos következményeket fogja ma­ga után vonni. (Tűz volt) múlt Vasárnap éjjeli 1 órakor a bo­zos utca végén, s egy lakház esett a lángok martalé­kává. (A petroleum kezelése körü 1) tanúsított vigyázatlanság Ungváron legutóbb két tűzesetet vont maga után. Hogy a petróleum meggyulad, annak egye­düli és kizárólagos a oka vétkes vigyázatlanság. Ez al­kalommal városi rendőrségünk figyelmébe ajánljuk, hogy a további szerencsétlenségek megelőzése céljából alkalmazza teljes szigorral a belügyminisztériumnak egy ide vonatkozó rendeletét, mely szigorúan meg­hagyja, hogy a petróleumnak a kereskedésekben el­helyezett mennyiségének a negyven litert nem szabad felülhaladni, a kereskedő tulajdonát képező többi kő­olaj a városon kívül piucékben s alkalmas raktárakban helyezhető el. Tessék betekinteni akár mennyi helyre különösen egyes kereskedők által használt lakházak alatt lévő pincékbe, s találni fog ott petróleumot bor­dó számra melyet a „naphto“ — „petrolium“ árusok helyeznek oda, s naponta dolgoznak ott vele. Ezen — felül a/ról is értesülünk, hogy egyes kereskedésekben — illetőleg ezek raktárai vagy pincéiben benn a vá­rosban dinamitot is találhatni. Hát itt a rendőrség szi­gorú beavatkozása szükséges, nehogy a netaláni újabb szerencsétlenségek bekövetkezte eseten a felelősséget a rendőrségre hárítsa a megkárosult közönség. Kérjük még egyszer a rendőrséget a legerélyesebb intézkedé­sek foganatbavételére. (V i zk e reszt) a gör. kath. vallásuak legnagyobb ünnepe múlt vasárnap volt. Tudvalevőleg Szent-Póter- várott a cár jelenlétében szokták ilyenkor beszentelni a Névát. Ungváron a hitközség nagy pompával és ün­nepélyességgel tartott körmenetet s a parocbiális plé- bánus beszenteké a kis Ung vizét. (A mi nyomorultjaink). Kóbor gyerme­kek, az éhségtől elkinzott suhancok, elaggott munka- képtelenek, kiknek senkijük sincs, kiket megvett az isten hidege, s bódulttá tett az éhség, most reánk szo­rultak; és igazán ez a szegény ungvári nép, mely ma­ga is érzi a rósz idők súlyát s aggódva néz a jövő elé, naponta dicsérendő példáját adja a könyörületes- ségnek, szemben a mi nyomorultjainkkal, s ad néki- ek egy falat kenyeret, egy kis ételmaradványt. De azok kiknek még testökre is alig van mit venni, azok nem kódulbatnak, s az inségügyi bizottság kénytelen volt a csür-utcában két szobát bérelni részökre. Itt vannak elhelyezve vagy 30-an; borzasztó képet lát a ki oda betekint! És a nyomorultak a megfagyás és éhenha- lástól meg vannak mentve; van meleg szobájuk és kap­nak meleg ételt. Nem csekély fáradságot és gondot ad ezek eltartásáról gondoskodni, mert ide utánjárás, fi­gyelem és felügyelet szükséges, és e könyörületességi fáradságos de magasztos felügyeletnél a legdicsórendőbb » legnemesebb kiadást tapnsitja PUthy István hi 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom