Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1879-10-26 / 43. szám
s használati utasítással együtt utánvét mellett azonnal elküldetik. (Az északkeleti vasút igazgatósága) vizsgálatot tartott az iránt, nem volna-e lehetséges a fővonaltól azokra a vidékekre, melyekről nagyobb forgalom várható, kisebb szárnyvonalakat vezetni. Az északkeleti vasút igazgatósága beható tanulmányozások folytán most már elhatározta, hogy három ily viezinális pályát kiépít, azokra az előzetes engedélyt a közlekedési minisztériumtól kikéri s mihelyt az építkezési költségek egyharmadának fedezése az illető vidékek érdekeltjei részéről biztosítva lesz, azonnal hozzá fog az építéshez. E vonalak a következők lennének. Eendes nyomtávval biró másodrendű vasút Szatmáról Szinyér- Yáralján át Nagybányáig; egy másik rendes nyomtávval biró másodrendű pálya Nagy-Károlytól Fábiánhá- zán át Máté-Szalkáig s egy harmadik keskeny nyomtávú viezinális pálya Szaniszlóról vagy esetleg Piskoltról Ér-Endréden át Margitéig. E pályák még a helyi forgalom által is rövid idő alatt jövedelmezőkké válnának de kiváltképen a fővonalra nézve rendkívüli értékkel fognának bírni. (Érdekes irodalmi pörre) van kilátás. Az Athiineum társulat, mint Potőíi Sándor összes költeményeinek tnlajdonosa pürt szándékozik indítani Aigner Lajos budapesti könyvárus ellen, ki Petőfi összes müveire bocsátott ki legközelebb előfizetési felhivást, és egy budapesti nyomdász ellen, a ki szintén kiadást rendez Petőfi müveiből. Az Athiineum jogtudósainak véleménye szerint nem lehet törvényesen igazolni, hogy Petőfi halálának 30-ik évfordulója f. év julius 31-én betölt, minthogy Petőfi haláláról sem okirat, sem szemtanuk nem tehetnek bizonyságot, a holttá nyilvánitás is csak 1850-ben történhetett meg, midőn a költő özvegye férjhez ment Horváth Árpádhoz, ha ugyan az akkori zavaros viszonyok közt ez törvényes formában egyáltalán megtörtént. Tehát a 30 évet csak 1850-től lehetne számítani. De még mindenesetre kérdés marad ez is, hogy az irói tulajdon a szerző halálától 30 óv alatt elévül-e ? Külföldi törvényhozások intézkedtek ily értelemben, de minálunk, a hol az irói tulajdonjogról pozitív törvény nem intézkedik, s megállapodott törvényes gyakorlatunk sincs, az is kérdés marad, hogy az irói tulajdonjogot illetőleg is nem az általános elévülési szabályok érvényesek-e, melyek szerint a jog elvesztése csak a gyakorlás megszűnte utáni 30 esztendőre áll be. Az irói és kiadói köröket kiválóan érdeklő per kimenetelére, mely egy elvi kérdést van hivatva megoldani, nagy érdekkel tekinthet a közönség is. (Körjegyző választás.) A lyutai körjegyzői kerületből átvett több községből alakíttatott uj körjegyzői kerületben jegyzővé E u 11 n e r Gyula választatott meg. — Tempora mutantur. „Uram, én önt már láttam valahol“, szóllitja meg a belépő elnök a segédhivatalok egyik dijnokát. „Igenis nagyságos uram“ feleli az ősz dijuok, „1849. évben volt, mikor én mint kormánybiztos nagyságodnak, ki akkor szolgabiró volt, tisztelgését fogadtam.“ — Ez episodot a „Győri Közlöny“ beszéli el; a mint az megtörtént Győrben. (A beszterczebányai „S vor no st“) polemizál a t.-sz.-mártoni „Nar. Noviny“-val, mely a pansla- vizmus mellett tört lándzsát, állitván, hogy az természetes erő. A „Svornost“ tagadva ezt, igy szól: Valamint nem köthető egy képébe a különböző kenyéradó növények sokasága, mert szétmegy, ép oly lehetetlen a szláv egység, mert a tót ember soha sem megy az oroszszal egy korcsmába, hogy ott fagygyugyertyát egyék, vagy hogy saját csárdását a szerb kólóval fölcserélje. Ezen tényt sem Pogodin, sem Safarik, sem Kollár nem fogja elvitatni. A tót panszlávok, vagyis a tót kozákok azért oly dühösek, mivel látják, hogy hatalmuk a tótok közt igen gyenge, s soha sem fog elterjedni. A magyarországi tót utálja a panszlavismust. (Báró Vay Lénárt hegedűművész), — mint egy hozzánk beküldött előleges jelentés tudatja — november 6-án Ungváron, a „Korona“ termében hangversenyt ad. A fiatal művész neve nem ösmeretlen, a fővárosban s a vidék több helyén szerzett már diadalt úgy a klassikai zene terén, valamint saját szerzeményű magyar népdalaival, s igy a pártolást közönségünk részéről méltán megérdemli. (Megszökött) Ungvárról a lövószegyleti kert bérlője Cholodovszky Anisett ismeretlen helyre, adósságokat hagyva maga után, és be sem várva a felmondással czólba vett bérletből való kimozdittatást. Most köröztetik. (Hymen.) KmentOszkárlomnai(Galiczia) föld- birtokos és cs. k. tartalék hadnagy e napokban eljegyezte E r s z é n y i Ida kisasszonyt, Erszényi Ferencz uzsoki postamester leányát. (Van öröm 1 zráelben.) A mi Sziget város képviselő-testületének — írja a „Máramaros“ — állandó ellenzése miatt eddigelé nem sikerült, azt a tegnapelőtt tartott gyűlésen jelen voltak megszavazták szigeti zsidópolgártársainknak. A város néhány u t c z á j a v é g i n felállittatik a drótkordon! Legyen lúd, ha kövér. Ha a város atyái úgy vélik, hogy ezáltal nem ütöttek csorbát a város értelmességének reputatióján: leikök rajta, legyen úgy. De egy szót mégis koezkáztatunk. Vagy dogma nyilaíkozványa e drót, vagy nem. Ha az: akkor az emancipatió kimondása után nincs helye, hogy 500 írt türelmi taxát szedjünk érte. Ha pedig nem dogma, hanem üzleti szabadalom-czég: akkor az kitehető lett - olna a nélkül, hogy rá engedély keressék valakitől. Mindenesetre jó lenne, ha e tekintetből áz illetők, úgy a kérelmezők, mint az engedély adók, felvilágosítanák a közönséget. (Uj bélyegek) jönnek forgalomba az 1880. évi január 1-jével. A jelenleg forgalomban levő bélyeg-jegyekkel, részint utánzással, részint más módon, sok visszaélés történt, melyek az államkincstárnak jelentékeny kárt okoztak. Ez okból a p. ü. miniszter uj bélyegjegyek forgalomba hozatását határozta el s azoknak f. évi deczember hó 2-ikáig leendő beszerzésére, a bé- lyeg-nagyárusokat már utasította is. (A törvényszéki területek) végleges megállapításához közel állunk. Az igazságügyi miniszter ugyanis legközelebb a makói küldöttség előtt azon ígéretet tette, hogy ez ügyben még az ez évi országgyűlési folyam berekesztése előtt törvényjavaslatot fog a ház asztalára letenni. (A szerednyei születnek) hétfőn kellett volna kezdődnie, azonban oct. 15-től vidékünkön szakadatlanul esik, s igy a szüret kedvező idő esetén, csak a jövő héten lesz megkezdhető. (Phylloxera.) A mennyiben valaki az ungvári vagy szerednyei szőllőtulajdonosok közül Mathiás-féle kassai szőllőiskolából szőllővesszőket ültetett volna, tekintve, hogy nevezett szőlőiskolában e pusztító rovar mutatkozott, lelkiismeretbeli dolog, hogy az illetők beható vizsgálatot tartsanak szőlőjükben; ez ügyet egyébként a polgármester urnák is figyelembe ajánljuk. (x) Lapunk mai számában a hirdetések között megjelent id. Heckscher Sámuel-féle sorsjegy-hirdetményre felhívjuk a közönség figyelmét. Ezen ház szolid pontosságával mindenütt kivivta magának a jó hírnevet. Irodalom. (U j n a p t á r). Légrády testvérek kiadásában megjelent: „Házi naptár“ 1880. évre hasznos tudnivalókkal és mulattató tartalommal. Szerkesztette Orion. Tartalmából kiemeljük: A múlt év politikai története. — Bosznia és Hercegovina elfoglalása, ciinü érdekes fejezeteket. Ára 50 kr. megrendelhető a kiadónál (Budapest V. Nádor utca 7.) („Színészéti közlöny“) cim alatt f. é. nov. 1-től uj színházi szaklapot indít Kassán Báthory E. Mihály több vidéki szinigazgató támogatása mellett., A lap fő célja: felkarolni a vidéki színészet érdekeit. Ára negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési dijak a szerkesztő-kiadóhoz Kassára (Lakatos utca 5.) küldendők. — Kossuth emlékiratai kiadása ügyében tudvalevőleg az „Athenaeum“ megbizotjai Vérey igazgató és Urváry Lajos a „P. N.“ szerkesztője, flelfy Ignácz kíséretében Baracconeba utaztak. Ez utazás eredményéről Urváry hosszabb levelet közöl lapjában, melyből mint az emlékiratokra vonatkozó részt átveszszük a következőket : „Mint Kossuth egyik levelében ki is jelenté, tulajdonképeni emlékiratai nincsenek. 48—49-ből egyáltalában semmi írásbeli följegyzése nincs. „Üres, de tiszta kézzel s kis útitáskával jöttünk ki Magyarországból — úgymond Kossuth — a szabadságharczból semmi iratom nincs. De a mint most emigrationális irataimat rendezem — folytató — eszembe jut nem egy mozzanat s azokat leirom jegyzetekben. Áz ilyesmiken már dolgozom, ime nézzék meg!“ S Kossuth kibontott előttünk egy hatalmas kék papircsomót, mely megszám- lálhatlan ivet tartalmazott, teleirva az ő végtelenül apró, de igen olvasható írásával. Kossuth el is olvasott néhány töredéket s e lecture életem felejthetlen pillanatai közé tartozik. Hatalmas, nemes szenvedélyét, szónoklatának magával ragadó erejét, ugyszólva Kossuth politikai egyéniségének, Kossuth a szónoknak igézetét éreztük, — ki szavával egykor felrázta az országot s ki szónoklatával két világrész tapsai között ismertté, rokonszenvessé tette a magyar nevet. Ha Magyarország még egykor meghallhatná Kossuth szavát! . . . A felolvasás, fájdalom, csak néhány perezig tartott, — Kossuth ezután az iratok tartalomjegyzékét, terjedelmét volt szives bemutatni. Kossuth előszava fogja ezt a magyar közönséggel megismertetni s én csak néhány általános dolgot említhetek meg. Az iratokban a magyar közönség hiteles, részletes történetét fogja venni mindazon törekvéseknek, melyeket Kossuth s az emigratio a külföldön kifejtett Magyarország önállóságának s függetlenségének kivivására. A történet Kossuth saját levelei, a hozzá intézett levelek, valamint számos okmány, promemoria és jegyzőkönyvekből áll. A törekvések a legszorosb összeköttetésben lévén két évtized európai mozgalmaival, a fejedelmek, kik a két évtized alatt Európa történetében kivalólag szerepelnek, ez iratokban mind előfordulnak, nem egy, saját levelei és nyilatkozatai alakjában. Az emigrátió minden kiválóbb tagja ez iratokból teljes egyéniségében lép elénk s nem egy okmány szól az időközben kifejtett hazai mozgalmakról. Szóval, Kossuth közzéteendő iratai ép oly magas hazai, mind nemzetközi és történelmi érdekkel bírnak, s a magyar közönség nagy köszönettel lehet Kossuth iránt, hogy ő önmaga állítja össze iratait s ezzel a legnagyobb fontosságú s leghitelesebb adatokat nyújtja amaz örökké emlékezetes törekvésekről, melyek oly kiváló helyet foglalnak el a történelemben. S az iratok egy része aktuális érdekkel is fog bírni, mert a keleti kérdésről szólva, Kossuth kifejti, hogy mily politikát kellett volna követnünk e kérdés legújabb stádiumában. Az iratok feletti tárgyalás néhány órát vett igénybe, s ez elvégeztetvén, a kertben tett séta s a villa földszinti éttermében tartott ebéd fejezte be az első napot, melyet mint Kossuth vendégei, Baracconéban töltöttünk.“ (A „Magyar szabadságharcz történe- té“-ből), melyet Vargyas Endre irt, megjelent a 11-15. füzet, számos a szöveg közé nyomott képpel. A népszerű alakban Írott történet a népkönyvtárak számára is kiválóan alkalmas. Az egész mü 22 füzetben jelen meg. Egy füzet ára 20 kr. Kiadja Mehner Vilmos. (A „Figyelő“) irodalomtörténeti közlöny október havi száma következő tartalommal jelent meg: Petrarca és Kisfaludy Sándor, Eényi Eezsőtől. — Toldy Ferencz és Kazinczy Gábor, Jakab Elektől. — Tompa életéhez, dr. Ferenczy Józseftől. — Néhány latin vers a Kurucz világból, Thaly Kálmántól. — Eévay Kecskeméten, Csapiár Benedektől. — Irodalomtörténeti repertórium, Szinnyei Józseftől. — A „Figyelő“ ára egész évre 8 frt, egyes füzete 1 frt. Előfizethetni Aigner Lajos kiadónál (Budapest IV. Váczi-utcza 1. sz.) (Képes Családi Naptár) 1880. évre jelent meg Mehner Vilmos kiadónál. A naptári részen kívül mulattató és ismeretterjesztő részében több beszélyt és költeményt hoz, részletesen irjá le a szegedi ez évi árvizet számos illusztrátiókkal, továbbá Bosznia és a Zulu- föld leírását s népisméjét adja számos képpel. Ezen felül a házi ipar, orvosi tanácsadó és mulattató részekben sok érdekes közleményt hoz. A csinos kiállítású s változatos tartalmú, naptárt az országos vásárok hiteles jegyzéke zárja be. Ára 60 kr. Kapható a kiadónál s minden könyvkereskedésben. (Uj zenemüvek.) Eózsavölgyi és társa kiadásában megjelentek: 1. Csingilingi csárdában, stb. csárdások zongorára szerkeszté: Molnárfy J. Ára 60 kr. 2. Holder Traum schöner Tage, polka-mazur, Horny Ö.- től. Ára 60 kr. A közönség köréből.*) Tekintetes szerkesztő ur! A sajtó gyakran hoz panaszokat, hogy mily csigamódra menesztetnek a táviratok; én is szolgálok egy esettel, mely velem az ungvári távírdánál történt. F. hó 17-én Szobránczon, délelőtti 11 órakor Welker János kalapos czimére Ungvárra egy táviratot adtam fel, mely 11 óra 15 perczkor itt át is vétetett; a távirat felette fotos volt, a mennyiben az oly ügyben volt általam feladva, melynek a netáni veszélyek kikerülése végett azonnal kézbesittetnie kellett volna; és mi történt ? a 11 óra 15 perczkor ide érkezett távirat csak délutáni 2 óra után lett a czimzettnek kézbesítve, a kit egyébként mint általánosan ismert egyént, nyomban meg lehetett volna találni, a ki külömben is az nap délelőtt s délután otthon volt. Kérdem, váljon az ungvári távirda- hivatal nem követte-e el ezáltal a legnagyobb mulasztást, s a távirat késedelmes kézbesítése által nem okozhat-e a feleknek hátrányokat, kellemetlenséget, sőt gyakran előidézheti a veszélyt ? Jó lesz ez ügyet illetékes helyen megfigyelni, nehogy ily kellemetlenségek másokat is érjenek. KACSMAKIK JÁNOS. *) Alak- és tartalomért a beküldő felelős. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. 41648 sz. A magr kir. pénzügyigazgatóságtol. í. Idézés. Stefuróvszky János ungvári m. k. adótiszt kinek jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, ezennel felhivatik miszerint állomásának elfoglalása és kimaradásának igazolása végett az ungvári kir. adóhivatalnál 1879. évi octóber hó 30-ig annál biztosabban jelentkezzék, minthogy további távolmaradása hivatal lemondásnak fog tekintetni. — Kassán, 1879. évi octóber hó 19-én. **) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk, Nyilttér**)
