Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-08-17 / 33. szám

Színi szemle.

(Szombat, ang. 9. „Sir Patrik, Jrlion ördöge és a Fehérek“. Vasárnap ang. 10. „A peleskei nótárius“. Kedd, áng. 12. „Egy magyar plébános“. Szerda, aug.

13. „A becsületszó“. Csütörtök, aug. 14. „Kósza Jutka“. Péntek, aug. 15. „Egy a mi népünkből“.)

E bét műsora változatosság tekintetében nem hagy maga után semmi kívánni valót; a szinműirodalom minden válfajából be lett mutatva egy-egy oly darab, mely nagyobb színpadokon rendszerint elő szokott adatni. Maga a társulat feladatának mint mindig, úgy e hét folyamán is megfelelt, s a társulatból egy-két tagnak kilépte az előadások kellő összhangjára alig van némi befolyással is.

„Sir Patrik“ szombati előadásában az elismerés első sorban Bacsót illeti, ki a ezimszerepet nemcsak hogy kifogástalanul adta, hanem ez alakot méltán legjobb szerepeihez számíthatja. Alakjának jellemével, a szerző intentiójaval tisztában volt. Azon férfiúnak jellemét, a ki előtt nincs semmi szent, mit czéljainak kiviteléhez bármi áron fel ne áldozna, kitünően ábrázolta; a szenvedély, a ravasz kiszámítás megvoltak játékában. A közönség osztatlan tetszéssel fogadta játékát, s csinos virágcsokrokkal jutalmazta kedvencz színészét. A többi szerepek is kellőleg voltak betöltve, Lászyné (lier- czegnö), II. Szabó Ilka (Miss Anna), Mészáros (Sir Ü Neill) és Lászy (Dick) kifogástalan játékukkal e kitűnő színműnek szép sikert biztosítottak; a közönség teljesen megelégedve távozott ez előadásról.

„A peleskei nótárius“ előadása — leszámítva egyes kezdők modorosságát — jól sikerült, s a mulattató bohózat egyes jelenetei derült hangulatot idéztek elő a közönség körében. Különben is a cziin- szerep Lászynál jó kezekben volt, kinek sikerült is alakjából valódi Peleskei nótáriust csinálni. Meg kell még emlékeznünk S z.a b ó Krisztináról, ki Tóti Dorkát, a darab ezen specialitását sikerültén alakította.

„E g y m a g y a r pléh á nos1, Lukácsy Sándor népszínműve itt először s valószinüleg utószói- is adatott, legalább remélnünk kell, hogy jövőben a szili igazgató urak nem veszik maguknak a bátorságot végig untatni bárom órán át a t. közönséget ily darab szinre- hozataiaval; Lászy legalább némileg igyekezett itt-ott sikerült extemporisatiótal kárpótlásul niegnevettetni a közönséget s ezt különösen ez este nagy hálával vették tőle. Mész ár os nőt pedig figyelmeztetjük, hogy hagyjou tel a íolytonos koulissák mögé való tekintgetés- sel, s ha nevető kedvében van, végezze el azt otthon; ma s máskor — még a legérdekesebb jeleneteknél is — nevetgél, ez inig a közönségre sértő, oly rósz szokás, melynek kárát vallhatja.

„A becsületszó“, Szigethy vigjátéka, mint

helyettesített darab a „Rózsaszínű dominók“ helyett, jól sikerült, a mi az összjatékot illeti, a közönség e gyorsan szinrehozott darab előadásával meg volt elégedve.

„Kósza Jutka“ Lukácsy Sándor eléggé érdekes népszínműve sikerrel adatott elé. Elismeréssel keli

I megemlékeznünk C s i g e (Gyuri), L á s z y (Janó), H. ISzab.ó Ilka (Kósza Jutka), L i p t a y Laura (Erzsi) és Szóm bat hy (Figura Jaücsi) játékáról. Osige a népdalokat jól énekelte. £

í Különfélék»

(Múzeumból.) A nemzeti muzeum régiségtárának felszól lit ására Ungmegye alispánja két régi zászlót küldött be a régiségtár számára. Az egyik piros, egyik oldalán a magyar címere, „Anno 1742“-vel, a másik oldalon magyarország címere látható a korona felett | szűz Mária s „Patrona Hungária“ félkörben pedig „Vexilum Comitatus de Ungh,“ A zászló csúcsot aranyozott réz lándzsa díszíti, s rajta „Regnante Maria i Therezia“ közepén az ország címerével. A másik olda- ! Ion Bar. Emer. Sztáray supremo comité“ és a család címere. Vau rajta egy nemzeti szinti szalag és rajta j arany hímzéssel „18(57. évi koronázás.“ A másik zászló halvány vörös, fakult, rajta „Vexilum Comitatus Unge- nis 1797.“ a magyar címerrel, a másik oldalán szintén ez a címer „Regnante Francisco.“ A lándzsa egyik oldalán a fóispáni czimer, a másikon az ország czimere látható.

(Lopások) Ungváron egy idő óta napirenden vaunak; az éjjeli betörések mellett még nappal is beim-1 tolnak a tolvajok az udvarokba s konyhákba s elviszik, j a mi csak kezükbe kerül. Legutóbbi napokban B. Gy.1 honvéd hadnagy 94 Írttal terhelt tárczáját, L. J. szob- ránczutczai lakásáról pedig sok értékes tárgyat, arany- és ezüstnemüeket tolvajoltak el ismeretlen lettesek két egymást követő éjen át. L)e hát nem is lehet e fölött annyira megütköznünk, ha számba veszszük, hogy Ungváron a rendőrség eltűri, hogy annyi foglalkozásnélküli egyén tengődjék iit, a kik semmi keresetet nem képesek igazolni, a város utczáin pedig csapatonként járnak rongyos kóborlók, kik valószínűleg lopásból tengődnek, akiket már rég ki kellett volna tolonczoztatui. De egyébként az utczai rendészet eléggé miserabiüs, különösen a két piaczon nap-nap mellett a legbotrányosakb vesze- I kedések s utczai scandalumok fordulnak elő, a szereplők utczai kóbor s dologtalan suüanczok; rendőrnek pedig ily alkalommal színét se látni, s az ily botrányos i jelenetek e miatt gyakran fél órán át is tartanak. Éjjelenként pedig utczákon csatangoló vagy elvonuló korhely nép éktelen lármájával a lakosság nyugalmát zavarja, i Pedig: „A közrendészet fölött (a múltban t. i.) nyolc/, csakányos őrködött, kik egy szerény mogyorófa-pálczánál egyébbel nem voltak felszerelve; a rendőri hivatal egy kapitány s egy hadnagyból állott; jelenleg van 18 rendőr s legjobb, legújabb hátultöltő fegyverrel és vágó szurony nyal ellátva; a rendőrségnél van alkalmazva egy kapitány, egy tanácsos, egy hadnagy és egy tolluok.“ (Nyiltszó.) No tehát erélyt és szigorú fellépést kívánunk.

(A s z 1 a t i u a i fürdő), mely Ungvártól másfél mértföldnyire fekszik, mint tudjuk Girsik Adolf ur tulajdonába meut át. Az uj tulajdonos költséget nem kiméivé megkezdette a kies fekvésű fürdőnek elhagyatott állapotából való kiemelését; már e nyáron több vendégszobából álló csinos lakházat épített elég tágas teremmel, a jövő tavaszszal pedig uj fürdőszobákat épit, szóval a helyet kellemessé és lakályossá fogja tenni. A fürdő maga a szlatinai erdők mélyében kellemes és regényes helyen fekszik s megérdemli,- hogy felkerestessék; a közönség, ha e hely csinosan berendezve lesz, bizonyára sűrűn fogja látogatni a fürdőt.

(Nyári mulatság.) Az ungvári önk. tűzoltó- egylet szerdán sz. István király ünnepén a polg. lövöldében nyári mulatságot rendez. A rendezőség minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a közönség ez ünnepélyen kellemes mulatságot és szórakozást találjon. A többi között este tűzijáték lesz, melynek előállítását dr. Turner F. ur vállalta magára, kinek sikerült tüzijáték- productumaiban közönségünk már több ízben gyönyörködött. A mulatság jövedelmezővé tétele czéljából a rendezőség borsorsolást tervez, a szívesség. utján e czélra felajánlott borok Okolicsny d. ur-kereskedésében lehetők le. Belépti díj a mulatókertbe személyenként 30 kr.

(Szini kerületek.) A vidék színi kerületekre való beosztásának terve élénk discussió tárgyát képezi illetékes egyének körében; a központi tanács az eszmét felkarolta, magáévá tette, s október 1-jévél az országnak szini kerületekre való felosztása valószinüleg érvénybe is fog lépni. Hogy vájjon a kerületi beosztások üdvösek lesznek-e a színészetre, de különösén a színigazgatókra, hogy továbbá a közönségre nem lesznek-e némely kerületekben ezen felosztások hátrányosak avagy kellemetlenek, azt nem érintjük ezúttal. Azonban el nem mulaszthatjuk idejekorán saját kerületünkre vonatkozólag egyetmást megjegyezni a színészet érdekében. Ungvár a kassai szini kerülethez fog csatol- tatni a terv szerint; mi mint közönség tehát oly anyavároshoz vagyunk csatolva, melyben rendszerint a legjobb vidéki szini tehetségek játszanak, s azon színtársulat, mely télen Kassán játszik, bizonyára az ungvári közönséget is kielégitendi szabatos és jó előadásaival. A mi kerületünk azonban a színészet érdekében helytelenül van beosztva. A kassai szini kerületben a társulat előadásokat tarthat Kassán, Eperjesen, S.-A.-Uj- helyben és Ungváron; a többi kisebb varosokban oly kis szini közönség van, hogy a társulat, mely télen Kassán játszik s mely eszerint számos tagból áll, azon holyekon nem existálhat. De az még nem volna baj, ha az említett négy város elláthatná a társulatot, azonban — mint a legutóbbi két év igazolta — a társulatot e városok nem láthatják el. A szini idény Kassán október 1-től körülbelül május 1-ig tart, ettől öt hóuapon át a társulat Eperjes, Ujhely és Ungvár városokra van utalva; Kperjesen a legutóbbi két éven ott működő társulatok nemcsak hogy nem tarthatták fenn magukat, hanem tetemes deficittel voltak kénytelenek a várost rövid idő után elhagyni. I j hely bői több színigazgató ha nem is nagy deficittel, hanem azon tapasztalatokkal volt kénytelen távozni, hogy az ottani közönség nem látogatja eléggé az előadásokat; ily viszonyok mellett e két városban, még ha emelkedni fog is a szinpártoiói buzgalom, számba véve az eddigi tapasztalatokat, egy-egy hónál hosszabb ideig nem fog időzhetni egy társulati

Az „IJMGr” tárcája.

\ vm bu ti k om ti vések,

—- Ismeretterjesztő közlemény, —

Bizonyára igen nagy a száma azoknak, kik hallották a szabadkőműves elnevezést, — s bizonyára nem igen nagy a száma azoknak, kik ezen szó jelentését kellőleg értenék, s felfogni tudnák. Ezen ok által indíttatva nem láttuk célszerűtlennek a szabadkőműveseket illetve a szabadkőművességet röviden olvasóközönségünkkel megismertetni,

De kezdjük legelőről.

Kik tehát a szabadkőművesek?

A szabadkőművesek azen férfiak, kik a legtisztább humánus eszméktől s érzelmektől indíttatva, egy társulatot alkotnak. a szabadkőművesek t á r s u- tatát, mely életfeladatának azon eszme terjesztését s végrehajtását tekinti, mely minden egye« szabadkőműves zászlajára feltüzetett,

A szabadkőművesek célja egyes emberek által az egész emberiségre oly befolyást gyakorolni, hogy az, miután a jog-, igazság és e m b e r s ze r e t e t vele megkedvehetett, felülemelkedjék a szellemi, anyagi s erkölcsi akadályokon, s igy magára ép úgy. mint családjára, községére, az országra s az emberiségre hasznossá legyen.

A szabadkőművesek társulatának tagjai o célokat tekintve egy szerves egészet képeznek; külön-külön mindegyikük előtt a legfenségesebb erkölcsi colok lebegnek.

i „Mindent szeretni, követni s gyakorolni a mi szép a mi igaz s a mi jó, s ez által az egész emberiség egye- i sülósét létesíteni“: legtisztább törekvéseik.

8 valóban a szabadkómivessóg saját kebelében a társadalmi különbségeket megszünteti. Egy szerves egészet, családot képeznek, melyben a tagok: családtagok, kik egymással szemben testvéreknek, mig a társadalomban szabadkőműveseknek , vagy egyszerűen; kőműveseknek neveztetnek,

Működési terük bár érintkezik a vallással és politikával, ők nem csinálnak maguknak politikát, sem nem hoznak létre uj egyházakat; sőt még csak politi- I kai pártként sem szerepelnek, és vallási felekezetkónt j sem lépnek elő.

A szabadkőművesek társulata sem a hitet nem | szabja meg, sem a társadalmi meggyőződést nem i korlátolja; sőt tagjaitól egyenesen megköveteli, hogy vallásuk legyen. A szabadkőművesség tehát olyan egyesület, hol minden nemzet, vallás párt és rend tagjai testvériesen élhetnek, s a netalán! külön véleményeket [a magasabb erkölcsi világrend törvényei szerint iparkodnak kiegyenlíteni,

A szabadkőművesek társulata, mint egy ide vágó munka igen helyesen megjegyzi, szabad férfiaknak [szabad egyesülése „f é r fi a k n a k“ — mondjuk — [mivel nők nem lehetnek tagjai, bár a célok kivitelé- | ben a szelidebb erények gyakorlása által segédkezet ők {is nyújthatnak.

A ki a társulatba kivan belépni, attól csak az ki- } váütatik meg, hogy önálló legyen, s becsületes előélettel bírjon. Vallás, nemzetiség, család, politikai érzület, vagy j hivatal epenséggel nem jő tekintetbe.

Ezen társulatnak, mely minden vallást es megI győződóst respectal, míg a zsarnokságot utalja, erkölcsi alapigazságai, melyeket kell hogy tagjai eüsmerjnnek, a következők: az Isten léte 1 e, továbbá a lélek hallhatatlan s ág a, s végül azer köles szükségessége, A társadalmi vitákba, mint társulat nem örömest elegyedik, de ha ezt a körülmények által kónyszerittetve tennie kell. a legszigorúbb igazsággal törekedik azokban összhangzatot hozni létre, szem előtt tartva, hogy „Tégy úgy embertársaiddal, mint kívánod, hogy tegye- ■ nek azok veled ! “

Hogy mennyire tiszteli a szabadkőművesség az | áthidalom törvényeit, arra példa, hogy azzal még akkor sem ellenkezik, ha feloszlását követeli; ezért mint lát* íjuk sem az egyházra, sem pedig az államra nézve nem veszélyes.

Hogy a szabadkőművesek a már elmondott céljaikat elérjék, eszközöket kelle választaniuk: ezen eszközök a dolgozás, jótékony nemesszivüség és társalgás. —

A szabadkőművesek egyesületet igen gyakran titkos társulatnak tartják. Ez nem egészen áll. — Mert igaz, hogy a társulat szokásait, törvényeit s tagjait néni hozza nyilvánosságra, s gyűlésein idegenek nem jelen j hetnek meg, (de hiszen ez részben egyéb társulatoknál ! is meg vau; azonban igaz az is> hogy a szabadkőm L vesség iránya, törekvése, története már igen rég óta j ismeretes a művelt világ előtt. A társulatnak saját érdekében kötelessége, egy némely dolgokat titokban j tartani, mert e nélkül könnyen megtörténhetnék, hogy némely egyének magukat szabadkőműveseknek adnák ki, s a legtisztább eszmék saját önző céljaikra való 1 felhasználásával számtalan visszaélést, rendetlenséget, s ! kellemetlen zavarokat idéznének elő. Ezen titokban tar- ; tando dolgok közzé taitoznak a szabadkő mű. esi jel vá-