Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1879-09-14 / 37. szám
került Arrogante-ünnepély programmjában is jelentékeny szerep jutott, és a dalárda közreműködő munkássága elég garantiát nyújthatnak a közönségnek arra nézve, hogy itt nem a közel múltban szomorúan tapasztalt és a lelkesedést teljesen megbénító Patti-féle izetlen bosszantásokat kell majd saját zsebére hallgatnia, hanem oly magasabb műélvezetet, mely teljesen méltó lesz a — jelenleg az egész művelt világot domináló — magyar művészet nevéhez. A részletes Programm és egyéb szükséges dolgok legközelebb a közönségnek szintén tudomására fognak jutni. (Az ungvári Népbank) f. évi September hó 1-től a visszleszámitolási kamatlábat — indíttatva a kamatláb általános leszállása által — 9°/0-ra szállította le. mely intézkedést örömmel hozzuk a közönség tudomására, annyival is inkább, mert ezzel az ungvári népbank nemcsak az alakulása alkalmával kitűzött s tisztán csak a hitelt érdemlő közönség érdekét szem előtt tartó célját közelíti meg, de a közönséget a többi intézetekkel aránylag igen nagy előnyben részesíti. (A közigazgatási bizottság) keddi ülésében előadott ügyeken felül, hogy semmi sem hiányozzék, Gallé, Zajácz s vagy 15 több más ungvári lakos kérvénye is előfordult, melyben Lehoczky polgármester 17s ives beadványban azzal vádoltatik, hogy aszongya bizonyos napon nem volt hivatalában, e „nagyszabású beadvány“ stb. stb. (j- Halálozás.) Gyászlapot vettünk, mely egy virágzó korban levő fiatal leánynak elhunytat jelenti. „Kaminszky János n.-ruszkóczi gör. szertartása katho- likus lelkész és neje Goics Anna, saját és gyermekeik: Mihály, Ákos, Viktor, Helén. András és Irén, úgyszinte az összes rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik a felejthetlen gyermek, testvér és rokon Kaminszky Zsófiának fél évi szenvedés után 1879. évi September hó 8-án esteli 8 órakor a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után tüdővészben történt gyászos kimultát. A megboldogult hült tetemei 1879-ik évi September hó 10-én d. u. 4 órakor fognak a n.-ruszkóczi sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise áldozat pedig September hó 17-én az Úrnak bemutattatni. Béke lengjen hamvai fölött.“ (Az u n g v á r i) papnövelde igazgatósága felkérte D i e r Lajos szathmári tanárt, hogy az ungvári várban levő g. k. papnövelde számára, a várhegyen, vizforrást keressen, mivel azon vízvezeték, melyet Wohlfahrt Henrik miniszteri mérnök tervezett, felette drágának bizonyult. (Utcáink járdái) a legnagyobb mérvben megvannak rongálva; a városi hatóság nehány hóval ezelőtt már elhatározta, hogy a járdák a kövezetivám jövedelméből még ez éven helyreigazittatnak, azonban eddig a határozat még nem foganatosíttatott; tudvalevőleg a legnépesebb utczák vannak gyalogjárdákkal ellátva, azok a melyen jár számtalan ember egész nap és mindennap, sőt a szép nem is legtöbbet jár e helyeken. Ugyan meddig maradnak e rósz és lábficomitó járdák a régi állapotban, gyalázatos kövezetükkel '? (Uj tanfelügyelők.) Osanádmegye tanfelügyelőjévé Hoffbauer halála folytán Kemény Mihály vol- szolnok-dobokamegyei tanfelügyelő s egykori képviselő neveztetett ki s ennek helyét a „Hon“ szerint Horváth Zsigmond volt budapesti tanár tölti be, ki mint muszkabarát önkényt vándorolt ki ezen évtized elején Oroszországba s onnan kiábrándulva csak nem rég tért vissza. Egy ideig Moszkvában tanfelügyelő is volt. (A gyöngéd nem Oroszországban.) Oroszországban újabban már számos panaszra adott okot az, hogy a nők a nyilvános klubbokban mennyire űzik a kártyázást. Egyik klub a másik után tiltja ki a nő-kár- tyásokat; immár az úgynevezett „német egylet“ is megtiltotta, hogy a nők helyiségeiben „muszká“-t s más efféle kártyajátékokat játszanak. Valóban igen kedélyes állapot, hogy hölgyek, akik még arra is igényt tartanak, hogy tisztességes hölgyeknek ismertessenek el, nyilvános klubokban kártyáznak és pedig oly hazardul, hogy a férfiak kénytelenek őket kitiltani. (Mikor a fecskék elmennek.) September 8-án igy áll a naptárban, szoktak a fecskék bennünket elhagyni, s az ősznek ez az intése, szerda óta hideg; metsző szelek képébbn jelentkezik. A természet összerezzen a hidegtől, s a hervadt levelek mindig jobban kezdenek hullani. Ki nem gondol ilyenkor a télre ? ki nem gondol a silány aratásra, s annak keserves következményeire '? S ehez még a háború, az aggódás, a remegés. Bizony ezek nem a lagjobb előjelek, s a tél nemcsak a mezőket és réteken oda künn, hanem a sziveket is meg fogja dermeszteni. Segítsen meg bennünket az Isten! (Lovagló farkas.) A felvidéken sok a vad, s nevezetesen a ragadozó vad. A farkasok igen lábra kaptak és a Verhoviuán álig vau nap, melyen a nyájban kárt ne tennének. Az elmúlt hét utolsó napjaiban történt, hogy Perecseny mellet egy farkas egy jókora csikó hátára ugrott, mire ez, nem kapván halálos marást, mint veszett szélvész futásnak eredt, egyenesen be a faluba — és farkas koma, ki prédáját nem akarta elbocsátani, vagy ki nem mert a csikó hátáról leszokni, egyszerre csak a falu közepén taialta magát, a hol azután nem a legjobb fogadtatásban részesült és hitvány bundáját ott is hagyta. (Bertók Sándor) cimbalom művész kőrútjában Ungvárt is meglátogatta s itt a „Korona“ termában hangversenyt adott, Gyönyörű cimbalomjátéka valódi műélvezetet szerzett a hallgatóknak. (Hogy kell szeretőt „fogni“?) Ezzel a naiv kérdéssel fordult két amerikai lady a „New-York Ledger“ szerkesztőjéhez „haladéktalan“ válasz kérése mellett. A szerkesztő felelete megszivlelésre méltó a szerető után vágyó szépek részéről. Igyekezzék a nő — úgymond — a leglobb házikenyérre kitűzött pályázaton a legelső dijat elnyerni. A hol a jó kenyér soha el nem fogy, ott a látogató is megmarad, s a házikenyér jóságából némileg következtetni lehet a leány jóságára is, ki azt sütötte. De ugyanakkor, mikor a nők jó kenyeret tanulnak sütni, jól főzni is tanuljanak meg. Azután keljenek korán, mert ez rózsákat lehel az arcra, mig az éjjelezés sápadta tesz. Ha azt akarják, hogy szépségük csábitó, varázsló legyen, kedélyük, vérmérsékletük legyen szeretetreméltó, derült mert ez adja az arcnak a vonzó, szende kifejezést. Jobb a szeretőt a háznál; látogatás alkalmával „fogni“, mint kint, azután az is nagyfutosságu, hogy a nő olyan képességeket és tulajdonságokat szerezzen meg magának, hogy a szerető, ha egyszer meg van fogva, ne igen igyekezzék fogságából szabadulni.“ RÖVID HÍREK. A m.-szigethi törvényszék elnökévé Kulin Imre nagy-károlyi járásbiró neveztetett ki. — Az eperjesi dalárda feloszlott, utolsó gyűlését sept. 14-én tartja, midőn az egylet vagyonának hováforditá- sáról is intézkedni fog. — Szerencse és szerencsétlenség. Parisban egy kofa megnyerte a nagy sorsjátékot és ebbeli örömében megnémult. A kofa férje e kettős öröm folytán megbolondult. — Lauka Gusztáv irói működésének 40-ik évfordulóját a magyar irók és művészek társasága nov. 8-án üli meg, s ez alkalommal arany tollal tiszteli meg őt. — A táborkari térkép revideálását az egész monarchiára nézve már a jövő tavaszszal megkezdik. — A 66. gyalogezred a kassai őszi gyakorlatokról sept. 11-én Ungvárra hazaérkezett. — Uj tébolyházat fog építtetni a kormány a fővárosban. Ez intézetbe a lipótmezei tébolyházból a a gyógyithatlan elmebetegeket akarják áthelyezni, hogy ezek a kigyógyulhatpktól elkülönittessenek. — Ugocsa- megyében Tarnavidékén Cyklops korbeli emlékekre találtak. — Népkönyvtár alakult Ungváron az iparosok körében, mindenesetre igen üdvös eszme, melyhez kitartás s lankadhatlan erély lesz szükséges. — A kassai táborba f. hó 5-én vonultak be a 33. 34. 35. 36. 40. 43. és 44. honvédzászlóaljak. A gyakorlatok már 6-án kezdődtek s folynak naponta. E hó 14-ére várják a honvédség főparancsnokát, József főherceget. Besztercebányán harmonium-gyárat alapított a háziipart fejlesztő egylet. — Magyar operette. Erkel Elek, a népszínház karnagya 3 felvonásos magyar operettet irt, eime: „Székely Katalin“; szövegét Lukácsy Sándor a népszínház rendezője irta. — A Tiszaszabályozás ügyében itt időző külföldi szakértők visszatértak hazájukba. A három terjedelmes szakvélemény szövegezéso Jaquet-re bízatott. A szakértők mindenike 10,000 franknyi tiszteletdijat kapott aranyban. — Rajner Pál volt belügyminiszter meghalt. Önkezével vétetett véget életénk, mely végzetes lépésére gyógyithatlan betegsége késztette az utóbbi években Lontón teljes visszavonultságban élte napjait. Béke poraira! — A kassai lóversenyek f. hó 7. és 8-án tartattak meg. — M.-Szigeth és Szlatina közt vasutat fog építtetni a szigethi kincstári jószágigazgatóság söszállitás céljából, hol az évi forgalom 100,000 mázsa só. Csarnok. Némely fontosabb találmányok és felfedezések ideje történeti sorrendben. — Felette hiteles adatok nyomán. — Jelen közleményünkben nem fogjuk azon találmányokat felemlíteni, melyek a legnagyobb régiség homályába felnyúlnak, sem azokkal foglalkozni, melyek az ember legszükségesebb eszközeiét szolgáltatták, esak a következő, igen nagy fontosságú, hogy úgy mondjam, némileg korszakot alkotó, találmányokat és felfedezéseket fogjuk felsorolni. A delejes tájékoztatót (delejtű, compas) Chinában már Kr. e. 2600-ban ismerték. A tirusiak Kr. e. 1640. óta készítik az üveget, a lydiaiak pedig már 1500-tól kezdve az aranypénzt. A napmagasságmutatót (gnomon) a chinaiak Kr. e. 1109-ben találták fel. A vizszintezőt és szögmérőt a számószi Theodorosz építész 718-ban. A napórát a milétuszi Anaximenes 520, ugyan ekkor készült a legelső íöldabrosz Anaximander által, mig a viz-óra Egiptomban 250-ben találtatott fel Kr. e. A végnélküli csavar, gyújtó tükör és emelő gép 220-ban Archimedes által találtatott fel. A selyem papirt a a chinaiak 201-ben állították elő először. A mozaikot 200-ban, az éj-napegyenlősóg előrehaladását Hipparchus 142-ben, a gyorsirászatot Tiro, Cicero rabszolgája 76- ban födözték és találták fel Kr. e. Krisztus születése után igy következnek a felfedezések és találmányok : A harangot Campauiai Paulinus 400; a szélmalmot Arábiában 650; a vízben égő görög tüzet KalIi- nicus 670; a gyújtó bombákat 690, (Al-Makics történet iró szerint Hadzsi Ali a mekkai templom egy részét bombaszerü löveggel égette el); a gyapot papirt Konstantinápolyban 750; az alkoholt 824; a kerék órákat 825. Pacifícus fődiácon ; az arab számjegyeket 960 óta Franciaországban; a zenejegyeket Arezzói Guy 1024; a vászonpapirt 1170. Bázelben; a lőport 1294; a pápaszemet Pina Sándor, Pizában 1296: az ágyút 1338 ; a fagyugyertyákat 1340. az angolok; a tükör foncsorozást 1346; az olajfestést Van Eyck 1415; a betűvel való nyomtatást Guttenberg 1440; a légszivattyút Guericke Otto 1456; a rézmetszést a florenci Fi- niguerra 1458 ; (az első rézmetszvényekkel illustrált müvet Oennini florenci nyomdász adta ki 1477); Amerikát 1452; Kopernicus Miklós csillagászati rendszerét, Hele Péter zsebóráját, Carpi Hugo kétszínű lenyomatát (chiaroscuro), 1500: a szemnek annyira kellemes cur- siv írást Manutius Aldus 1501 ; a háromszinü szinnyo- matot Schott János 1513; a hangjegyeknek könyvsajtóval való előállítását 1520 Salecque Jaques francia betűöntő ; a délkörök (meridian) felmérését 1528; a földképek projectióját (Mercator), az ágyú fúrást (Marita) a bombákat (egy nnémetalföldi polgár), a lőfegyvereknél a kerékzárt (Kuhfass és Recknagel), a nagy betűket a szöveg közzé, a camere obseurát vagy sötét kamrát (Porta olasz tudós), 1529 — 1592 ; a répa cukrot Serres Olivier francia oekonóm 1605; a logarithmuso- kat Byrge Justus 1606; a vérkeringését Harvey (ejtsd: Hervi) 1608; a távcsövet Jauson Zachariás 1609; Kepler törvényeit 1610; a két domború üveggel ellátott távcsövet 1611; a górcsövet és hőmérőt 1621, a lég- sulymérőt (Barometer) 1626: a vizsajtót 1637, a szuronyt 1640, Bayoune-ban (Franciaország); a dolgozó lámpákat, melyek a fényt egy bizonyos tárgyra szórják 1649 Bryle és Sturm; a közönséges kova puskákat a franciák 1650 körül; a lóggépet 1654; a vonzerőt és a Newton-féle kéttagú tantételt 1666-ban Newton (ejtsd: Njút‘n); a világosság sebességét (42.000 geogr. mf. egy mp. alatt) 1675; a diferentialis calcu- lust 1684; az első gőz-erőmüvet 1688 Savary; a tengeri órákat 1715 Harisson (ejcsd: Herissz‘n) János ácsmester; a sörét készítést 1732 Vatt angol; a gypsz mintázást 1740; a villám háritót Franklin 1757; a kőedény készítést Wedgevood Josuah 1758; a külömbö- ző (+ és — , negativ és positiv, plus és minus, tevőleges és nemleges) villanyoságot Dufay 1773; a léghajót Montgolfier-testvérek 1782; az általi delejességet 1783; a vakok számára az emelkedő vagy relief írást Hauy Bálint francia nyomdász 1785; a lithographiát (kőre írást) Schmidt Junos 1788 ; a panorámát 1790 ; a gyorssajtót 1791-ben Nicholson William angol, (de csak az 1814-edik September 28-adiki „Times“ (ejtsd: tajmsz-közlöny) jelenthető olvasóinak, hogy ő a gyorssajtó első szüleménye); a jelző levegői távírót 1792. Ghappe francia; a tömöntést (stereotipia) 1795-ben Firmin Didót páris-i (ejtsd: pari-i) nyomdász; a gal- vanismust 1798; a himlőoltást Jenner Edward angol orvos 1800, mint szinte a Volta-oszlop Volta által; a gabelsbergeri gyorsirászatot Gabelsberger (sz. 1786. 1849.) 1817; az aczélmetszést Perkius, Fairman és Heath 1818, Észak-Amerikában; a villanysokszorositót (multiplicator) és a villanymérczét (galvanometer) Schweiger és Poggendorf 1820; a galvanoplastieát (galván képelés) Spencer Tamás (angol) és Jacobi orosz, és a villany-delejes távirót Morse Sámuel amerikai 1837; a steiooseopot Wheastone (angol) és a mórséklámpát Franchot (francia) Párisban 1838; a lőgyapotot Schön- bein baseli tanár 1846; a pszeüdocopot Wheastone 1852; a forgópisztolyt (revolver, ejtsd: rivolver) Galt amerikai ezredes 1854-ben; úgy szintéu a fegyveniél