Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-09-14 / 37. szám

került Arrogante-ünnepély programmjában is jelenté­keny szerep jutott, és a dalárda közreműködő mun­kássága elég garantiát nyújthatnak a közönségnek arra nézve, hogy itt nem a közel múltban szomorúan ta­pasztalt és a lelkesedést teljesen megbénító Patti-féle izetlen bosszantásokat kell majd saját zsebére hallgat­nia, hanem oly magasabb műélvezetet, mely teljesen méltó lesz a — jelenleg az egész művelt világot do­mináló — magyar művészet nevéhez. A részletes Programm és egyéb szükséges dolgok legközelebb a közönségnek szintén tudomására fognak jutni. (Az ungvári Népbank) f. évi September hó 1-től a visszleszámitolási kamatlábat — indíttatva a kamatláb általános leszállása által — 9°/0-ra szállította le. mely intézkedést örömmel hozzuk a közönség tudo­mására, annyival is inkább, mert ezzel az ungvári népbank nemcsak az alakulása alkalmával kitűzött s tisztán csak a hitelt érdemlő közönség érdekét szem előtt tartó célját közelíti meg, de a közönséget a többi intézetekkel aránylag igen nagy előnyben részesíti. (A közigazgatási bizottság) keddi ülésé­ben előadott ügyeken felül, hogy semmi sem hiányoz­zék, Gallé, Zajácz s vagy 15 több más ungvári lakos kérvénye is előfordult, melyben Lehoczky polgármester 17s ives beadványban azzal vádoltatik, hogy aszongya bizonyos napon nem volt hivatalában, e „nagyszabású beadvány“ stb. stb. (j- Halálozás.) Gyászlapot vettünk, mely egy vi­rágzó korban levő fiatal leánynak elhunytat jelenti. „Kaminszky János n.-ruszkóczi gör. szertartása katho- likus lelkész és neje Goics Anna, saját és gyermekeik: Mihály, Ákos, Viktor, Helén. András és Irén, úgyszinte az összes rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik a felejthetlen gyermek, testvér és rokon Kaminszky Zsófiának fél évi szenvedés után 1879. évi September hó 8-án esteli 8 órakor a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után tüdővészben tör­tént gyászos kimultát. A megboldogult hült tetemei 1879-ik évi September hó 10-én d. u. 4 órakor fognak a n.-ruszkóczi sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise áldozat pedig September hó 17-én az Úrnak bemutattatni. Béke lengjen hamvai fölött.“ (Az u n g v á r i) papnövelde igazgatósága fel­kérte D i e r Lajos szathmári tanárt, hogy az ungvári várban levő g. k. papnövelde számára, a várhegyen, vizforrást keressen, mivel azon vízvezeték, melyet Wohlfahrt Henrik miniszteri mérnök tervezett, felette drágának bizonyult. (Utcáink járdái) a legnagyobb mérvben megvannak rongálva; a városi hatóság nehány hóval ezelőtt már elhatározta, hogy a járdák a kövezetivám jövedelméből még ez éven helyreigazittatnak, azonban eddig a határozat még nem foganatosíttatott; tudvale­vőleg a legnépesebb utczák vannak gyalogjárdákkal el­látva, azok a melyen jár számtalan ember egész nap és mindennap, sőt a szép nem is legtöbbet jár e he­lyeken. Ugyan meddig maradnak e rósz és lábficomitó járdák a régi állapotban, gyalázatos kövezetükkel '? (Uj tanfelügyelők.) Osanádmegye tanfelügye­lőjévé Hoffbauer halála folytán Kemény Mihály vol- szolnok-dobokamegyei tanfelügyelő s egykori képviselő neveztetett ki s ennek helyét a „Hon“ szerint Horváth Zsigmond volt budapesti tanár tölti be, ki mint muszka­barát önkényt vándorolt ki ezen évtized elején Oroszor­szágba s onnan kiábrándulva csak nem rég tért vissza. Egy ideig Moszkvában tanfelügyelő is volt. (A gyöngéd nem Oroszországban.) Orosz­országban újabban már számos panaszra adott okot az, hogy a nők a nyilvános klubbokban mennyire űzik a kártyázást. Egyik klub a másik után tiltja ki a nő-kár- tyásokat; immár az úgynevezett „német egylet“ is meg­tiltotta, hogy a nők helyiségeiben „muszká“-t s más efféle kártyajátékokat játszanak. Valóban igen kedélyes állapot, hogy hölgyek, akik még arra is igényt tartanak, hogy tisztességes hölgyeknek ismertessenek el, nyilvá­nos klubokban kártyáznak és pedig oly hazardul, hogy a férfiak kénytelenek őket kitiltani. (Mikor a fecskék elmennek.) September 8-án igy áll a naptárban, szoktak a fecskék bennünket elhagyni, s az ősznek ez az intése, szerda óta hideg; metsző szelek képébbn jelentkezik. A természet össze­rezzen a hidegtől, s a hervadt levelek mindig jobban kezdenek hullani. Ki nem gondol ilyenkor a télre ? ki nem gondol a silány aratásra, s annak keserves követ­kezményeire '? S ehez még a háború, az aggódás, a remegés. Bizony ezek nem a lagjobb előjelek, s a tél nemcsak a mezőket és réteken oda künn, hanem a szi­veket is meg fogja dermeszteni. Segítsen meg bennün­ket az Isten! (Lovagló farkas.) A felvidéken sok a vad, s nevezetesen a ragadozó vad. A farkasok igen lábra kap­tak és a Verhoviuán álig vau nap, melyen a nyájban kárt ne tennének. Az elmúlt hét utolsó napjaiban tör­tént, hogy Perecseny mellet egy farkas egy jókora csi­kó hátára ugrott, mire ez, nem kapván halálos marást, mint veszett szélvész futásnak eredt, egyenesen be a faluba — és farkas koma, ki prédáját nem akarta el­bocsátani, vagy ki nem mert a csikó hátáról leszokni, egyszerre csak a falu közepén taialta magát, a hol azután nem a legjobb fogadtatásban részesült és hit­vány bundáját ott is hagyta. (Bertók Sándor) cimbalom művész kőrútjában Ungvárt is meglátogatta s itt a „Korona“ termában hangversenyt adott, Gyönyörű cimbalomjátéka valódi műélvezetet szerzett a hallgatóknak. (Hogy kell szeretőt „fogni“?) Ezzel a naiv kérdéssel fordult két amerikai lady a „New-York Led­ger“ szerkesztőjéhez „haladéktalan“ válasz kérése mel­lett. A szerkesztő felelete megszivlelésre méltó a sze­rető után vágyó szépek részéről. Igyekezzék a nő — úgymond — a leglobb házikenyérre kitűzött pályázaton a legelső dijat elnyerni. A hol a jó kenyér soha el nem fogy, ott a látogató is megmarad, s a házikenyér jóságából némileg következtetni lehet a leány jóságára is, ki azt sütötte. De ugyanakkor, mikor a nők jó ke­nyeret tanulnak sütni, jól főzni is tanuljanak meg. Az­után keljenek korán, mert ez rózsákat lehel az arcra, mig az éjjelezés sápadta tesz. Ha azt akarják, hogy szépségük csábitó, varázsló legyen, kedélyük, vérmér­sékletük legyen szeretetreméltó, derült mert ez adja az arcnak a vonzó, szende kifejezést. Jobb a szeretőt a háznál; látogatás alkalmával „fogni“, mint kint, azután az is nagyfutosságu, hogy a nő olyan képességeket és tulajdonságokat szerezzen meg magának, hogy a sze­rető, ha egyszer meg van fogva, ne igen igyekezzék fogságából szabadulni.“ RÖVID HÍREK. A m.-szigethi törvényszék elnö­kévé Kulin Imre nagy-károlyi járásbiró neveztetett ki. — Az eperjesi dalárda feloszlott, utolsó gyűlését sept. 14-én tartja, midőn az egylet vagyonának hováforditá- sáról is intézkedni fog. — Szerencse és szerencsét­lenség. Parisban egy kofa megnyerte a nagy sorsjáté­kot és ebbeli örömében megnémult. A kofa férje e kettős öröm folytán megbolondult. — Lauka Gusztáv irói működésének 40-ik évfordulóját a magyar irók és művészek társasága nov. 8-án üli meg, s ez alkalom­mal arany tollal tiszteli meg őt. — A táborkari tér­kép revideálását az egész monarchiára nézve már a jövő tavaszszal megkezdik. — A 66. gyalogezred a kassai őszi gyakorlatokról sept. 11-én Ungvárra hazaér­kezett. — Uj tébolyházat fog építtetni a kormány a fővárosban. Ez intézetbe a lipótmezei tébolyházból a a gyógyithatlan elmebetegeket akarják áthelyezni, hogy ezek a kigyógyulhatpktól elkülönittessenek. — Ugocsa- megyében Tarnavidékén Cyklops korbeli emlékekre ta­láltak. — Népkönyvtár alakult Ungváron az iparosok körében, mindenesetre igen üdvös eszme, melyhez ki­tartás s lankadhatlan erély lesz szükséges. — A kassai táborba f. hó 5-én vonultak be a 33. 34. 35. 36. 40. 43. és 44. honvédzászlóaljak. A gyakorlatok már 6-án kezdődtek s folynak naponta. E hó 14-ére várják a honvédség főparancsnokát, József főherceget. Beszterce­bányán harmonium-gyárat alapított a háziipart fejlesztő egylet. — Magyar operette. Erkel Elek, a népszínház karnagya 3 felvonásos magyar operettet irt, eime: „Szé­kely Katalin“; szövegét Lukácsy Sándor a népszínház rendezője irta. — A Tiszaszabályozás ügyében itt idő­ző külföldi szakértők visszatértak hazájukba. A három terjedelmes szakvélemény szövegezéso Jaquet-re bíza­tott. A szakértők mindenike 10,000 franknyi tisztelet­dijat kapott aranyban. — Rajner Pál volt belügymi­niszter meghalt. Önkezével vétetett véget életénk, mely végzetes lépésére gyógyithatlan betegsége késztette az utóbbi években Lontón teljes visszavonultságban élte napjait. Béke poraira! — A kassai lóversenyek f. hó 7. és 8-án tartattak meg. — M.-Szigeth és Szlatina közt vasutat fog építtetni a szigethi kincstári jószágigaz­gatóság söszállitás céljából, hol az évi forgalom 100,000 mázsa só. Csarnok. Némely fontosabb találmányok és felfedezések ideje történeti sor­rendben. — Felette hiteles adatok nyomán. — Jelen közleményünkben nem fogjuk azon talál­mányokat felemlíteni, melyek a legnagyobb régiség ho­mályába felnyúlnak, sem azokkal foglalkozni, melyek az ember legszükségesebb eszközeiét szolgáltatták, esak a következő, igen nagy fontosságú, hogy úgy mondjam, némileg korszakot alkotó, találmányokat és felfedezése­ket fogjuk felsorolni. A delejes tájékoztatót (delejtű, compas) Chinában már Kr. e. 2600-ban ismerték. A tirusiak Kr. e. 1640. óta készítik az üveget, a lydiaiak pedig már 1500-tól kezdve az aranypénzt. A napmagasságmutatót (gnomon) a chinaiak Kr. e. 1109-ben találták fel. A vizszintezőt és szögmérőt a számószi Theodorosz építész 718-ban. A napórát a milétuszi Anaximenes 520, ugyan ekkor készült a legelső íöldabrosz Anaximander által, mig a viz-óra Egiptomban 250-ben találtatott fel Kr. e. A végnélküli csavar, gyújtó tükör és emelő gép 220-ban Archimedes által találtatott fel. A selyem papirt a a chinaiak 201-ben állították elő először. A mozaikot 200-ban, az éj-napegyenlősóg előrehaladását Hipparchus 142-ben, a gyorsirászatot Tiro, Cicero rabszolgája 76- ban födözték és találták fel Kr. e. Krisztus születése után igy következnek a felfe­dezések és találmányok : A harangot Campauiai Paulinus 400; a szélmal­mot Arábiában 650; a vízben égő görög tüzet KalIi- nicus 670; a gyújtó bombákat 690, (Al-Makics törté­net iró szerint Hadzsi Ali a mekkai templom egy ré­szét bombaszerü löveggel égette el); a gyapot papirt Konstantinápolyban 750; az alkoholt 824; a kerék órákat 825. Pacifícus fődiácon ; az arab számjegyeket 960 óta Franciaországban; a zenejegyeket Arezzói Guy 1024; a vászonpapirt 1170. Bázelben; a lőport 1294; a pápaszemet Pina Sándor, Pizában 1296: az ágyút 1338 ; a fagyugyertyákat 1340. az angolok; a tükör foncsorozást 1346; az olajfestést Van Eyck 1415; a betűvel való nyomtatást Guttenberg 1440; a légszivat­tyút Guericke Otto 1456; a rézmetszést a florenci Fi- niguerra 1458 ; (az első rézmetszvényekkel illustrált mü­vet Oennini florenci nyomdász adta ki 1477); Ameri­kát 1452; Kopernicus Miklós csillagászati rendszerét, Hele Péter zsebóráját, Carpi Hugo kétszínű lenyomatát (chiaroscuro), 1500: a szemnek annyira kellemes cur- siv írást Manutius Aldus 1501 ; a háromszinü szinnyo- matot Schott János 1513; a hangjegyeknek könyvsaj­tóval való előállítását 1520 Salecque Jaques francia be­tűöntő ; a délkörök (meridian) felmérését 1528; a föld­képek projectióját (Mercator), az ágyú fúrást (Marita) a bombákat (egy nnémetalföldi polgár), a lőfegyverek­nél a kerékzárt (Kuhfass és Recknagel), a nagy betű­ket a szöveg közzé, a camere obseurát vagy sötét kam­rát (Porta olasz tudós), 1529 — 1592 ; a répa cukrot Serres Olivier francia oekonóm 1605; a logarithmuso- kat Byrge Justus 1606; a vérkeringését Harvey (ejtsd: Hervi) 1608; a távcsövet Jauson Zachariás 1609; Kep­ler törvényeit 1610; a két domború üveggel ellátott távcsövet 1611; a górcsövet és hőmérőt 1621, a lég- sulymérőt (Barometer) 1626: a vizsajtót 1637, a szu­ronyt 1640, Bayoune-ban (Franciaország); a dolgozó lámpákat, melyek a fényt egy bizonyos tárgyra szór­ják 1649 Bryle és Sturm; a közönséges kova puská­kat a franciák 1650 körül; a lóggépet 1654; a vonz­erőt és a Newton-féle kéttagú tantételt 1666-ban New­ton (ejtsd: Njút‘n); a világosság sebességét (42.000 geogr. mf. egy mp. alatt) 1675; a diferentialis calcu- lust 1684; az első gőz-erőmüvet 1688 Savary; a ten­geri órákat 1715 Harisson (ejcsd: Herissz‘n) János ács­mester; a sörét készítést 1732 Vatt angol; a gypsz mintázást 1740; a villám háritót Franklin 1757; a kő­edény készítést Wedgevood Josuah 1758; a külömbö- ző (+ és — , negativ és positiv, plus és minus, tevő­leges és nemleges) villanyoságot Dufay 1773; a légha­jót Montgolfier-testvérek 1782; az általi delejességet 1783; a vakok számára az emelkedő vagy relief írást Hauy Bálint francia nyomdász 1785; a lithographiát (kőre írást) Schmidt Junos 1788 ; a panorámát 1790 ; a gyorssajtót 1791-ben Nicholson William angol, (de csak az 1814-edik September 28-adiki „Times“ (ejtsd: tajmsz-közlöny) jelenthető olvasóinak, hogy ő a gyors­sajtó első szüleménye); a jelző levegői távírót 1792. Ghappe francia; a tömöntést (stereotipia) 1795-ben Firmin Didót páris-i (ejtsd: pari-i) nyomdász; a gal- vanismust 1798; a himlőoltást Jenner Edward angol orvos 1800, mint szinte a Volta-oszlop Volta által; a gabelsbergeri gyorsirászatot Gabelsberger (sz. 1786. 1849.) 1817; az aczélmetszést Perkius, Fairman és Heath 1818, Észak-Amerikában; a villanysokszorositót (multiplicator) és a villanymérczét (galvanometer) Schwei­ger és Poggendorf 1820; a galvanoplastieát (galván képelés) Spencer Tamás (angol) és Jacobi orosz, és a villany-delejes távirót Morse Sámuel amerikai 1837; a steiooseopot Wheastone (angol) és a mórséklámpát Franchot (francia) Párisban 1838; a lőgyapotot Schön- bein baseli tanár 1846; a pszeüdocopot Wheastone 1852; a forgópisztolyt (revolver, ejtsd: rivolver) Galt amerikai ezredes 1854-ben; úgy szintéu a fegyveniél

Next

/
Oldalképek
Tartalom