Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1879-07-06 / 27. szám
Tizenhetedik évfolyam. 1879. 27. szám. Ungváron, vasárnap, Julius 6. Az Ung megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak kármentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ka nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok rissza nem adatnak. T ARSAD ALMIES VEGYESTARTALfflU LAP. Előfizetési feltételek : egy évre 6 forint, félévre 3 ferin negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az üng kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők. Kiadó-hivatal: .Jäger Károly örökösei“ könyv A z y N q I KÖZMIVELÖDÉSI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. nyomdája. Ny ilttér soronként 20 krajcár. Az uj katonabeszállásolási törvény. A katonabeszállásolás eddig — az absolut korszakban kiadott rendeletén alapuló — rendszere oly sok panaszra adott okott országszerte, hogy ez ügynek törvényhozásilag való rendezését mindenki örömmel fogadta, Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány junius elején terjesz tette a képviselőház elé s az rövid vita után — különöse^ a 22. §—nál — nagy többséggel el is ión fogadva s ma mint szentesített törvény végre is fog hajtatni. Annál örvendetesebb tény volt ezen törvényjavaslat létesítése, minthogy oly terhet vett le az ország némely vidéke lakosainak válláról, melyek lerovási módja, mig egyrészt kényelmetlen volt, másrészt a század szellemével s minden n»ás adózási móddal homlokegyenest •llentétben álott. A katonabeszállásolás terhe máig megőrizte a természetben való szolgáltatás jellegét, a minek oka leginkább abban rejlik, hogy a közel harmadfélszázezerre rugó állandó haderő, melyet az államnak béke idején is tartani kell, nem tarható folyvást egy helyen, hanem a szükséghez képest hol ide, hol oda helyeztetnek át. Ebhói átláthatjuk, hogy a magánosoknál való beszállásolás végleg meg nem szüntethető, vagyis, hogy az állandó hadseregnek kaszárnyákban való elhelyezése az egész állományra nézve nem eszközölhető. A fent említett eshetőségek közé tartoznak a fegyvergyakorlatok, kiküldetések és mozgósítás. Szembeszökő azonban ama látszólagos túl— terheltetés, mely e rendszerből azon helyek lakosaira hárul, hol állandó laktanyák nincsenek, szemben azon helységek lakóinak kényelmes helyzetével, hol ily laktanyák létesittetnek. A szóban forgó, két részre osztott törvény ép ez ellentétek megszüntetésére törekszik. Az első rész a beszállásolásoknak állandóan kitett helységek helyzetét az által igyekszik lehetőleg türhetővé tenni, hogy a beszállásolási dijakat jelentékenyen felemeli, a hús-, és egyéb tápdijak nagyobb öszegével akarná a polgárokat a nekik okozott kényelmetlenségért kárpótolni, s ez által e községeknek lehetővé teszi a kaszárnyák könnyebben való felépítését. Szakértők véleménye szerint e dijak körülbelül 25 év alatt törleszteni fogják a kaszárnya-építésbe befektetett összeget. A törvény másik része azonban — nem hagyván tekinteten kívül a méltányosság követelményeit — azon községekre, hol előre láthatólag katonaság nem szállásoltatik be, hol tehát sem polgárok kényelme meg nem zavartatik, de a kaszárnya- építés szüksége sem áll be, — illő pótadót vet ki s ezen adó jövedelme is arra fog fordittatni hogy többször emlittet, és ar;beszállásolással állandóan terhelt községeknek a kaszárnya - építés megkönnyittessék. Ezek e törvénynek fő-elvi fontosságú intézkedései. Megalkotásuk méltó befejezését képezi a képviselőház jelen ülésszakának. A mi a fent megjegyzett 22. §. intézkedését illeti, ez abban áll, hogy az uralkodónak, mint államfőnek joga van a hadsereggel korlátlanul rendelkezni, annak tartózkodási helyeit kijelölni, s az erre vonatkozó »meghagyásokat“ a közös hadügyek és a honvédelem minisztere fogják végrehajtani. Apróságok. A hidontuli-választókerületben a képviseleti tagok választására vonatkozó eijárás megsemmisítését a belügyminister is jóváhagyta. Lesz tehát megint uj választás, heves harc és tusa, melyből remélhetőleg a függetlenebb elem győzelme fog kiemelkedni, a mennyiben a hidontuli választó- 1 polgárok a mamelukok részéről tett eddigi igé- ! retekkel annyira torkig vannak, hogy egy csepp kedvük sincs a nagy mester jelöltjeire szavazni. — ^ Köztudomásilag polgármesterünk a városi képviseletet összehívni határozottan vonakodik. Ezen mulasztást némelyek a városi számadások rendezetlen állapotának, mások ismét az időközben beállott nagy hőségnek tulajdonítják. Ha visszapillantást vetünk a folyó évi május hó 30 ik napján tartott városi képviseleti gyűlésre, melyre érdemes polgármesterünk gőz fürdőhöz hasonló hőségben volt kénytelen a városi számadások és a városi költségvetés bonyodalmaival foglalkozni, az utóbbi véleményt indokoltnak találjuk, fs nem csodálkozhatunk azon, hogy polgármesterünknek egészen elment a kedve képriseleti gyűlést ösz- szehivni. Nem lehetetlen, hogy a nagy hőség a városi számvevőség működésére is gátló befolyással van, me rt polgármesterünk a múlt képviseleti gyűlésen igen szépen megmagyarázta a képviseletnek, hogy a városi számadások megvizsgálásából származó mulasztás nem őt, hanem a számvevőszéket terheli, melynek egyes tagjai kellő ügybuzgalom hiányában a számvevőszéki ülésekben nem szoktak rendesen részt venni; nézetünk szerint azonban az akadály nem itt rejlik, hanem a városi számvevőszék hiányos szervezetében keresendő, minél fogva a függőben lévő városi számadásoknak megvizsgálása és rendbehozatala tekintetéből a városi képviseletnek a legközelebbi képviseleti gyűlésen első teendője leend a városi számvevőszéket uj elnök választás által pótlólag szervezni; mert habár főtisztelendő Makkay Dániel emeritus városi képviselő urnák a város érdekében történi visszalépése folytán Nehrebeczky György városi képviselő ur számvevőszéki elnökül megválasztatott, orgy, képviselővé lett megválasztása folytán azonban u számvevőszék vezetésében akadályozva van. Midő n tehát uj számvevőszéki elnöknek választását a városi képviselők becses figyelmébe ajáuljuk, hogy a qualificatiók mérlegezésé- nel ne legyen megfelejtkezve az érdemek jutalmazásáról is, el nem mulaszthatjuk azon nézetünknek kifejezést adni, miszerint a legcélszerűbb lenne Mocsáry Géza városi képviselő urat számvevőszéki elnökül megválasztani, mint a ki a város érdekét leginkább szivén viseli éskinek távollétében a polgármester ur a városi képviseletet tanácskozásra és határozat hozatalra képtelennek tartja, és ha netalán országgyűlési képviselői állásánál fogva szintén akadályozva lenne, azon esetre Weinberger provisonus városi képviselő ur lenne számvevőszéki elnökül megválasztandó, ki tekintve kiváló nagy talentumát és azon őszinte bizodalmát, melyből kifolyólag a hidontuli választó kerületben oly dicsőségesen lett képviselővé megválasztva, mint általánosan ismert nagy szabású finánc capacitás, ki a város jólétének előmozdításán minden anyagi célzás nélkül mindenkor a legbuzgóbban kézelfoghatólag fáradozott, s ki nagymérvű ellenőrzés mellett még a pénzügy- miuisteri széken is helyet foglalhatna, mint Ungvár városának valóságos Bismarkja, a számvevőszéki elnökségre nagy érdemeket szerzett, — és ha netalán Weinberger Lipót ur általánosan ismert szerénységénél fogva ezen díszes polcot elvállalni nem lenne hajlandó, azon esetre ezen tisztet magára a polgár- mester urra kellene átruházni, kiknek a városi közérdek előmozdítása körüli érdemei határtalanok, és kinek atyai jó indulattal párosult lelkiismeretes gondozása nélkül Ungvár városa már régen árvíz nélkül is Szeged városának sorsára jutott volna. Jelentés azungi közmivelödési társulat működéséről 1877—78-ban. Beérkezvén a szolgabirói részletes je lentések, kiderült, hogy a szobránci járás 51 községe egymásután kő. vetkező bat éven át hajlandó ez iparterjesztő egyesületbe fizetni i83 frt 83 krt; az ungvári járás 51 közs. 153 frt 38 Vj krt; a nagybereznai j. 50 közs. 142 frt 62 krt; a nagykaposi j. 53 községe 164 frt 50 krt mely összeg együttesen 593 frt 84 Vj krt tesz évenként. A bizottság véleménye (jan. 29.) az volt, hogy megyénk más, azonos irányú erősebb társulatokkal egyesüljön; a lapban megjelent hirek azonban a felvidéki háziipart terjesztő egyesület felszólalásáról szólván, célszerűnek tartja újólag a nevezett min. biztos ur nézetét kikérni. Febr. 21-én Ruttner A. vál. tag s az iparosztály elnöke bemutatá J. Póterőy min. biztos ur sorait, melyekben a Kassán székelő egyesület feloszlatása igazolva lett, közié tsnácsát is, mely abban központosult, hogy: Ungmegye alkosson magának külön egy önnáló háziipart terjesztő egyesületet, mely a közművelődési társulattal karöltve teremjen üdvös gyümölcsöket. A min. biztos ur kezdeményezésül egy nőipar iskola felállítását ajánlja, mely a nők kezeire bízva — részben roppant eredményt mutathatna fel; s hogy a bizottság ez ügyben tájékozhassa magát, megküldé a pozsonyi női ipartanitó- képző értesítőjét is. A bizottság áron nézetből indulva ki, hogy a női háziipar terjesztése Ungmegye csekély kulturális viszonyánál fogva nem csak céltévesztett lenne, de annyit jelentene, mint a fenforgó célra adózó községek érdekének, amennyiben a központ elvállalandó terhe iránt nem nyilatkozott, figyelmen kívül hagyása, ragaszkodik korábbi megállapításához, melynél fogva »azon házi iparágak meghonosítására lenne gond fordítandó, melyek a megyei lakosság természeti hajlamánál s alantabb álló miveltségi fokánál, valamint a megyében található nyers terményeknél fogva létalappal bírnak. Ezt foganatosítani pedig úgy hiszi, ha a megye több pontján létező állami vagy községi iskolában oly tanítók fognak alkalmaztatni, kik a znió- váraljai állami tanítóképzőből kikerülő tanerőkkel azonos képzettséggel bírnak. Ilyenek hiányában az egyesület főcélja ily tanítók képesítésére fordítani figyelmét. 1) Yándortanitás kieszközlósére s az egyletek támogatása mellett a megyékben dgen kezdetleges ken- dertermelós és vászonszövés, káka és nádíonás — valamint a méhészetre. 2) Megyénk felső fadus vidékének a faműipar terén gyakorlati és kereskedelmi ismeret és összeköttetéssel b i r ö szakegyén megnyerésére , ki olcsó faárak s egyleti segély valamint erkölcsi támogatás mellett hajlandó lenne oly műhelyt felállítani, hol első sorban az itteni lakosság gyermekei alkalmaztatnának. Eájó szívvel kell azonban jeleznem, hogy ez ügy a jelenig tovább nem fejlődhetett, mert a bizottság elnökének váratlan halála s ez által előidézett körülmények, melyek társulatunk közgyűlésének megtartásában is akadályul szolgáltak a bizottság tevékenységét is háttérbe szorították. Remiélhetjük azonban, hogy a közgyűlésen uj- jáalkotandó választmány nem hagyja sokáig ez ügyet pihenőben, s az el nem kerülhetett hátramaradás ujult erővel helyrepótoltatik. Meg kell még e helyen említenem, amennyiben helyi érdekeinkkel összefügg, hogy a vidékünkön honos szőlőtermelés sem keriilé ki a választmány figyelmét s e célból bizottságot küldött ki, mely bizottság tanulmányozván szőlő hegyeink talaját, éghajlati viszonyaikat , hivatva van megállapítani a munka és termelésnél nálunk követendő eljárást, valamint azt is: mely fajok volnának szőlőhegyeinken különösen plán- tálandók? E bizottság értekezett is már, de megállapodásait, melyek egy felolvasás alakjában lesznek a közönséggel közlendők, még Írásba nem foglalá. Társulatunknak egyik törekvése a mivelődósre ható bármily, de mindig nemes irányú egyleteknek életrehozatala. Első jelentésemben emlitém, hogy megyénk s városunkban már évek óta élt agy lövési- egylet csirája, de megalakulni semmikép sem tudott. Közmivelödési társulatunk megalakulásakor „lövészosz-
