Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1879-05-04 / 18. szám
A zöld lombozat és a lobogók szinpompája a jókedvű társaságot délután örömteli kedvre deríté. mely fokozódott az által, hogy a délutáni órákban Ungvár- ról kedves és derék czimborák jöttek ki az ünnepélyre. így telt el a nap, mely emlékezetes lesz, mig Ne- viczke várromjai egy kődarabot bírni fognak. Egy jelenlevő. Iskolai értesítés. Az ungvári kir. katlr főgymnasiumban az írásbeli érettségi vizsgálatok f. évi május 7.. 8., 9.. 10. ll. és 12-én tartatnak meg, a viszgálatok szóbeli része pedig junius ll-én veszi kezdetét. Kelt Ungvárott, 1879. május 2-án. S/iebor Ede, igazgató. Különfélék. (Vásárengedély.) Csap községének megengedtetett a kereskedelmi minister!mn által, hogy a fenállő három országos vásáron kívül évenként a junius 8-át (Medárd napot) megelőző hétfőn még egy országos és minden hót keddi napján hetivásárt tarthasson. (Eljegyzés.) Schürger Ferencz ungvári főgym- nasiumi tanár ápril 26-án jegyet váltott Kozák Bella k'sasszonynyal , Kozák Zsigmond bereghszászi törvényszéki biró leányával. Jászay Mihály n -kaposi ügyvéd ápril 27-én jegyet váltott Füzesséry Irén kisasszonnyal, Füzesséry Vineze rajkóéi földbirtokos leányával. (Jégzivatar.) Bereghszászon ápril 28-án a város felett iszonyú jégzivatar dühöngött. A jég a gyümölcsös kertekben és szőlőhegyeken roppant károkat j okozott. (Halálozás.) Csurgovics András tiszteletbeli ; kanonok s volt ungvári gymnasiumi tanár, ápril 28-án agyszélhüdés következtében életének 63., áldozárságá- nak pedig 39-ik évében elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ápril 29-én délután tartatott meg. A bol- dogultnak porai a kálvárián lévő családi sírboltba tétettek le örök nyugalomra. Pilisy Károly ungvári ügyvéd ápril hó 29-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ápril 30-án volt Botfalván. Nyugodjanak békével. (Ungmesye alispánja) Szeged és vidéke árvízkárosultjai részére újabban befolyt 117 írt 51 krt a beliigyministerhez, mint hatodik és 128 írt 93 krt, mint lieu’.d;k küldeményt felterjesztette. Ezen összeghez járultak: a) lluttner Antal gyüjtőivén : Jánosy Dénes 3 írt, Jánosy Bekény Kataíin 1 írt ezüst! en, Pólányi Lajos 1 írt, Csőke Imre 1 frt, Keszler Mór 2 frt, Vaskó László 1 frt, Go'dstein Mór 1 frt, Ruttner Antal 10 frt 52 kr, egy for’nton aluli összegben tizen adtak összesen 4 frt 48 krt. b) Szobrárczi járás szolgabirája utján az 55. számú gyüjtőivén: Fialkovics Isidor 2 frt, KobliseHi Alajos 5 frt, Roth Ábrahárn 2 frt, R >senblü h Lipót 1 frt, Osztró község 8 frt 50 kr, Hornya község 6 frt 20 kr, Komorécz község 6 írt 34 kr, Poroszló község 6 frt, Smntes község 4 frt 40 kr, S.-Polyánka község 5 frt 20 kr, Lippay József 2 frt, Szeghy Erzsébetit 1 frt, Szeghy János 2 frt. A 70. számú gyüj- tőiven : Ternyei Béla 2 frt, Kereszt község 10 frt. Az 54. számú gyüjtőivén : Legeza Miklós 1 frt, Ko- nyus község 1 frt 60 kr, Hunköcz község 3 frt 38 kr, Totncsányi Paula 2 frt, Maulo László 1 frt, Ur- Poruba község 2 frt, Prikopa község 2 frt, Orehova község 1 frt 73 kr, Váralja község 1 frt 80 kr Harkei József 2 frt, Pribék Albert 2 frf, Widder Péter 2 frt, egy forinton alul harmincnégyen adtak összesen 6 frt 36 krt. A kaposi járás szolgabirája utján beérkezett összeghez járultak: a 35. számú gyüjtőivén: Herczeg Károly 6 frt, Köröskényi Ferdinand 1 frt 47 kr, Szőlősy G ula 1 frt, egy forinton aluli összegben adtak huszonyolcan összesen 5 Irt 53 krt. A 42 számú gyüjtőivén: Madvrassy L:- pót 3 frt, kis k >posi lakosok 3 frt 38 kr, n.-kaposi, lakosok 7 trt 52 kr, pallói lakosok 5 frt 25 kr, v skóc/i lakosok 4 frt 24 kr, vajkóczi lakosok 1 frt. A 43. számú gyüjtőivén : Takács István I frt, mocsári lakosok 3 frt 20 kr, nyarádi lakosok 1 frt 20 kr, kelecsenyi lakosok 2 frt 80 kr, Felföldy Ödön 2 frt, mátyóczi lakosok 4 frt 50 kr. A 45. számú gyüjtőivén: Be náth Zoltán 5 frt, Fekésházy József 1 frt Virág József 1 frt, Vaján község 4 frt 40 kr. A 48 számú gyűjtő her, : Kovács Károly 5 frt, szürthei lakosok 3 frt 35 kr, téglási lakosok 1 írt 80 kr. A 49. számú gyüjtöiv. n: záhonyi uradalom 10 frt, Pemberger Gyula 2 frt, Novák Ferenc 1 frt, ketten adtak együtt 1 irtot. Az 50. számú gyüjtő- iven : Wilin Ferenc 1 frt, Sirkány Kornél 1 frt, Weisz Bertalan l frt, Buzinkay 1 frt, Nyomérkay F igyes 1 frt, Tóth Antal 1 frt, Boáik 2 frt, N. N. 1 írt, N. N 2 frt, Reisz Antal 5 frt, Csetneki Je lenik Elek 1 frt, Liedinge, 6 frt, Dr. Smele/.er 2 frt, Reisz 1 frt, olvashathin aláírás 1 frt, ketten együtt 1 frt, Gorasits György 1 fr'. Az 51. számú gyűjtőiven Haraszthy Gyula 1 frt, gyűjtőit életnemü ára 1 frt 10 kr, Tegenye község 1 fri 54 kr, Fekete- mező község 80 kr, Vi szuka község 7 frt 85 kr. Az eddig felt -ijesztett adományok főösszege 857 frt 46 kr. (Taborszky és Par seb) zeneműkereskedésében Budapesten megjelentek. Magyar ábránd magyar dalok felett. 1. Húzzad cigány (Németh Jánostól) 2. Hullámzó Balaton közepén. 3. Pievna nóta (Németh Jánostól) hegedűre zongorakisérettel szerző Huber Jenő. Ára 1 írt 50 kr. (Egy regény vége.) Julia egy szép napon kiadta az utat Bomeonak. Ez dühösen szalad a bíróhoz s beperli Júliát egy 12 frtos karperec és járula- tai erejéig a biró előtt: Ha nem szeretsz, ad vissza a brazolottoinat. Majd tán bolond vagyok. Te pofon váglak! Biró: Csitt: ide hallgassatok. Te Julia tartozol a karperecét vagy rögtön kiszolgáltatni Rómeónak vagy hogy . . . Mit? én, azt a karperecét, mikor már 3 esztendeje, hogy szeretem érte; inkább . . . (Elérzé- kenyedve) Romeo! . . . Julia! Tableaux (ölelkezés) Perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. jött nép hullámzása alig kezdett kissé szűnni, midőn M2 órakor az uradalmi tisztikar nyolc dísz fogaton indult a gymnasiumi térről O-Kemencére. — Az első fogaton vitt nemzeti lobogó szinpomp ja. — a nép ünnepélyes hullámzása imposans benyomást tett a nézőre. Ó-Kemencére érkezvén, — az ott egybegyült kincstári altisztek, szo'gák, — több község bírái és hűtéséi „éljen“-el és mozsárlövésekkel üdvözölték a megérkezett tisztikart. Az ünnepély ezzel kezdetét vette, — R. A. főéi dőmester ugyanis a gát- és gereb melletti 400 □ öl nagyságú térre vivén a jelenlevőket, a birák és.hűtősökhöz, azok anyanyelvén következő be-zédet mondotta : Tisztelt községi képviselők! „Hazánkban a mai nap oly nagy ünnepet képez, minőt a jó Isten csak az általa választott népnek szokott adni; — e mai örvendetes ünnep abban áll. hogy Felséges királyunk és királynénk ma 25 éve lépett szent frigyre. Mi ezen nagy 'napot, — ezen magasztos és örvendetes ünnepet azzal akarjuk megörökíteni, hogy 0 Felségeik a kiiály és királyné boldog egybekelésének örök emlékéül különféle facsemetéket fognak ültetni. Adja Isten, hogy ezen elültetett facsemeték oly vidáman és szerencsésen növekedjenek, — a mint szerencsés és dicsőséges Ő Felségeik bölcs uralkodása! Óvja és éltesse a mindenható Isten a mi királyunkat és királynénkat számtalan évekig ! Eme lelkes szavakat harsány éljen követte, s a jelenvoltak- mindegyikének tettleges részvéte mellett 50 darab különféle facsemete kis idő alatt el lett ültetve. Ezen kívül még két helyen történt ily emlékültetvény, hasonló nagyságú térekon t. i. a nevickei vár déli és délkeleti oldalán. — A déli oldal vár falán egy emléktábla állíttatott fel ezen felírással: „Ezen, valamint a gereb és vár mögötti ültetvény Első Ferenc József apostoli király és Erzsébet királynő 25 éves egybekelésének emlékére telepíttetett 1879. évi ápril 24-én,“ mely tábla azonban ideiglenes s egy más maradandóbbal fog kicseréltetni. A várba vezető ösvények kiépítve és a sziklák alatt itt-' tt felállított pihenők a feljutást könnyűvé és kellemessé tették. Itt a Bercsényiek ősi fészkében megszól altak az ágyuk s a hegyek százszorosán visszhangozva az üdvlövést, — Kezdetét vette a második s a harmadik ülte vényezés, — mely alkalommal R. A. főerdőm ester, T. szaktársak, bátor védszemélyzet és jó nép! meg- szóllitással magyar nyelven előbbihez hasonló ugyan, de magasztos beszédet mondott; erre a népbői M. A. daróczi biró oroszul emelt szót s éltette a Felséges királyi párt az uralkodó család minden tagját, a magyar ministeriumot és a főerdőmestert, mint a ki a1- kalmat adott a népnek ily érzelmek nyilvánítására. A szerény, de igazi jó indulatból fakadt eme imposans tényt lakoma követte, hol az első pohárköszöntést M. J. nyugalmazott s legidősb kincstári tisztviselő a Felséges uralkodó párért mondotta, mit a jelenlevő s egy asztalnál ülő társaság felállva hallgatott s lelkesen megéljenezett. az általa annyira megvett udvaroncok torzképeivel. Tecmészetes, hogy ez számos titkos gyűlölködés és ellenségeskedés forrása lett. Az osztrákok folytonosan szemrehányólag emlegetik, hogy annyira rokonszenvez a magyarokkal s hogy oly nagyon szereti a lovakat; az is bántja a bécsieket, hogy mindig előleges értesítés nélkül látogatja meg a jótékony intézkedéseket. Némelyeknek gonoszságát mindez annyira felizgatta, hogy nem átallották azzal is rágalmazni a királynét, hogy elhanyagolja gyermekeit. Ő, aki minden anyának mintaképül szolgálhatna! Aki, midőn gyermekei még kicsinyek voltak, egész éjjeleket átvirrasztott bölcsőjük mellett, nappal pedig folytonosan velők játszott, enyel- gett és mulatott, térdeire vette s lovagoltatta őket, dalolt és együtt láncolt és keringett velők, csókolgatta, ölelgette, elhalmozta az anyai szeretet minden gyen geségével s nevetett azok felett, kik azt akarták, hogy komolyan és szertartási formák szerint viselje magát. Maga is csak akkor szűnt meg gyermek lenni, midőn már saját gyermekei rajongták körül őt: tizenhat éves korában menvén férjhez, még csak második leányának születése után szűnt meg — nőni. Midőn elsőszülöttje Zsófia főhercegnő meghalt törött szivvel tért vissa Laxenburgba; belépve a kastély lakosztályába, egy uj-fonndlandi kutya, a néhai főhercegnő játszótársa ugrott elébe; a királyné nyakába borult a „régi jó idők“ részesének, és úgy zokogott — szivszag- gatóhg. * Rudolf főherceg, a monarchia trónörököse, kitűnő sportmann és szenvedélyes vadász. Meglepően ha- -ionlií atyjához; nagy kék szemei szivjöságról és magas értelemről beszélnek. Nevelése: kemény iskola volt. Ki tudja? Az atyát sújtó csapások után talán a fiú dicsősége fog következni. Üt Annyi csapás, csalódás és szenvedés között, mint minden nagy jellem, úgy Ferencz József sem vesztette el lelkének szelídségét . : ............................... Ha körültekintek Euiopában, valóban nem látok egy uralkodót sem, kinek nagyobb és rokonszenvesebb alakja lenne, mint ennek a megszaggatott köpenyű királynak, kinek egész élete egy hosszú kínszenvedés volt. Talán sohasem létezett uralkodó, ki oly készségesen áldozta volna fel ifjúságát a trón lépcsőjén; ki minden körülmények között oly nagy önzetlenséget s kötelességérzetet tanúsított volna; ki úgy báltérbe soritotta volna saját személyét és saját érdekeit a népei javáért, mégis hányszor találkozott hálátlansággal ; hányszor félreismerték legjobb törekvéseiket. De a részrehajlatlaD történelem meg fogja adni neki azon helyet, melyet megérdemel . . : : .......................... S mily megható ha látjuk, hogy ezen uralkodó, ki folytonosan osztja a pillanat gondjainak és zavarainak kegyetlen kínait, mily példás családi életet folytat, mily gondosan neveli gyermekeit, s hogy még mindig mily őszintén igyekezik maga számára is megszerezni mindannak ismeretét a hjí szép, jó és hasznos. Nagy barátja a zenének, a művészeteknek s az irodalomnak. Magán könyvtára tudományos és jó Ízlésű tulajdonosra vall. Bécslien, ebben a városban, mely őrjöng az élvekért, az uralkodó oly életet folytat, mint egy lelkiismeretes hivatalnok. Ritkán megy színházba, dacára, hogy imádja az operát ; fényes estélyeken és ünnepélyeken pedig csak akkor jelenik meg, a midőn az eiiterüiiwt;i«uái szüioéges. Mikor a bécsi élet tulajdonképen kezdődik, akkor Ő Felsége már ágyban van; s reggel 5 órakor, télen úgy mint nyáron felkel, ez a munkás, tevékeny, éber fejedelem Reggeli imáját elvégezvén, Íróasztalára helyezett reggelijei, a mi egy csésze tejeskávéból áll, költi el; ezután rágyújt a bécsiek kedvenc szivarára, a hosszú Virginiára, s munkához lát: sürgönyöket s jelentéseket olvas. Tizenegy órakor egy tányér levest költ el, vagy pedig egy pohár sört iszik ; különben megszakítás nélkül dolgozik egész ebédig, a mi rendesen családi körben történik. Dolgozó-szobája az öltözőszoba és a tanácsterem között van; asztalán vele szemben, gyermekeinek arcképei, a falakon felséges nejének két, Winterhalter által festett képe, s csataképek függnek. A tanácstermet a király atyjának, Ferenc Károly íőhercegnek s anyjának, Zsófia főhercegnőnek, kora legnevezetesebb asszonyai egyikének, Károly főhercegnek, Schwarzenberg tábornagynak szobrai s az 1852 ben elhunyt Schwarzenberg Bódognak, Ferenc József első ministerének, vezetőjének és tanácsadójának képe díszítik. ő Felsége azon ritka adomáuynyal rendelkezik, hogy nyugodtan és türelmesen végig tudja hallgatni a vitákat; mindennek gyorsan megtalálja a nyitját s világosan feltünteti a különböző véleményeket, néha III. Napoleon családias modorában megpödri szőke bajuszát, mielőtt kimondaná a határozatot. Gyűlöli a frázisokat és a hosszadalmas szónoklatokat; hangja kellemesen és barátságosan cseng. Mindjárt észrevesszük, hogy a szellem és szív beszélnek; s ö Felsége mindig meggyőzőleg tud beszélni, a nélkül, hogy igénybe veuué a művészet segéd eszközeit.
