Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-05-04 / 18. szám

A zöld lombozat és a lobogók szinpompája a jó­kedvű társaságot délután örömteli kedvre deríté. mely fokozódott az által, hogy a délutáni órákban Ungvár- ról kedves és derék czimborák jöttek ki az ünnepély­re. így telt el a nap, mely emlékezetes lesz, mig Ne- viczke várromjai egy kődarabot bírni fognak. Egy jelenlevő. Iskolai értesítés. Az ungvári kir. katlr főgymnasiumban az írás­beli érettségi vizsgálatok f. évi május 7.. 8., 9.. 10. ll. és 12-én tartatnak meg, a viszgálatok szó­beli része pedig junius ll-én veszi kezdetét. Kelt Ungvárott, 1879. május 2-án. S/iebor Ede, igazgató. Különfélék. (Vásárengedély.) Csap községének megen­gedtetett a kereskedelmi minister!mn által, hogy a fenállő három országos vásáron kívül évenként a ju­nius 8-át (Medárd napot) megelőző hétfőn még egy országos és minden hót keddi napján hetivásárt tart­hasson. (Eljegyzés.) Schürger Ferencz ungvári főgym- nasiumi tanár ápril 26-án jegyet váltott Kozák Bella k'sasszonynyal , Kozák Zsigmond bereghszászi tör­vényszéki biró leányával. Jászay Mihály n -kaposi ügyvéd ápril 27-én jegyet váltott Füzesséry Irén kisasszonnyal, Füzesséry Vineze rajkóéi földbirtokos leányával. (Jégzivatar.) Bereghszászon ápril 28-án a vá­ros felett iszonyú jégzivatar dühöngött. A jég a gyü­mölcsös kertekben és szőlőhegyeken roppant károkat j okozott. (Halálozás.) Csurgovics András tiszteletbeli ; kanonok s volt ungvári gymnasiumi tanár, ápril 28-án agyszélhüdés következtében életének 63., áldozárságá- nak pedig 39-ik évében elhunyt. Temetése nagy rész­vét mellett ápril 29-én délután tartatott meg. A bol- dogultnak porai a kálvárián lévő családi sírboltba té­tettek le örök nyugalomra. Pilisy Károly ungvári ügyvéd ápril hó 29-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ápril 30-án volt Botfalván. Nyugodjanak békével. (Ungmesye alispánja) Szeged és vidéke árvízkárosultjai részére újabban befolyt 117 írt 51 krt a beliigyministerhez, mint hatodik és 128 írt 93 krt, mint lieu’.d;k küldeményt felterjesztette. Ezen összeghez járultak: a) lluttner Antal gyüjtőivén : Jánosy Dénes 3 írt, Jánosy Bekény Kataíin 1 írt ezüst! en, Pólányi Lajos 1 írt, Csőke Imre 1 frt, Keszler Mór 2 frt, Vaskó László 1 frt, Go'dstein Mór 1 frt, Ruttner Antal 10 frt 52 kr, egy for’nton aluli összegben tizen adtak összesen 4 frt 48 krt. b) Szobrárczi járás szolgabirája utján az 55. számú gyüjtőivén: Fialkovics Isidor 2 frt, KobliseHi Ala­jos 5 frt, Roth Ábrahárn 2 frt, R >senblü h Lipót 1 frt, Osztró község 8 frt 50 kr, Hornya község 6 frt 20 kr, Komorécz község 6 írt 34 kr, Poroszló köz­ség 6 frt, Smntes község 4 frt 40 kr, S.-Polyánka község 5 frt 20 kr, Lippay József 2 frt, Szeghy Er­zsébetit 1 frt, Szeghy János 2 frt. A 70. számú gyüj- tőiven : Ternyei Béla 2 frt, Kereszt község 10 frt. Az 54. számú gyüjtőivén : Legeza Miklós 1 frt, Ko- nyus község 1 frt 60 kr, Hunköcz község 3 frt 38 kr, Totncsányi Paula 2 frt, Maulo László 1 frt, Ur- Poruba község 2 frt, Prikopa község 2 frt, Orehova község 1 frt 73 kr, Váralja község 1 frt 80 kr Harkei József 2 frt, Pribék Albert 2 frf, Widder Péter 2 frt, egy forinton alul harmincnégyen adtak összesen 6 frt 36 krt. A kaposi járás szolgabirája utján beérkezett összeghez járultak: a 35. számú gyüjtőivén: Herczeg Károly 6 frt, Köröskényi Fer­dinand 1 frt 47 kr, Szőlősy G ula 1 frt, egy forin­ton aluli összegben adtak huszonyolcan összesen 5 Irt 53 krt. A 42 számú gyüjtőivén: Madvrassy L:- pót 3 frt, kis k >posi lakosok 3 frt 38 kr, n.-kaposi, lakosok 7 trt 52 kr, pallói lakosok 5 frt 25 kr, v skóc/i lakosok 4 frt 24 kr, vajkóczi lakosok 1 frt. A 43. számú gyüjtőivén : Takács István I frt, mo­csári lakosok 3 frt 20 kr, nyarádi lakosok 1 frt 20 kr, kelecsenyi lakosok 2 frt 80 kr, Felföldy Ödön 2 frt, mátyóczi lakosok 4 frt 50 kr. A 45. számú gyüjtőivén: Be náth Zoltán 5 frt, Fekésházy József 1 frt Virág József 1 frt, Vaján község 4 frt 40 kr. A 48 számú gyűjtő her, : Kovács Károly 5 frt, szürthei lakosok 3 frt 35 kr, téglási lakosok 1 írt 80 kr. A 49. számú gyüjtöiv. n: záhonyi uradalom 10 frt, Pemberger Gyula 2 frt, Novák Ferenc 1 frt, ketten adtak együtt 1 irtot. Az 50. számú gyüjtő- iven : Wilin Ferenc 1 frt, Sirkány Kornél 1 frt, Weisz Bertalan l frt, Buzinkay 1 frt, Nyomérkay F igyes 1 frt, Tóth Antal 1 frt, Boáik 2 frt, N. N. 1 írt, N. N 2 frt, Reisz Antal 5 frt, Csetneki Je lenik Elek 1 frt, Liedinge, 6 frt, Dr. Smele/.er 2 frt, Reisz 1 frt, olvashathin aláírás 1 frt, ketten együtt 1 frt, Gorasits György 1 fr'. Az 51. számú gyűjtő­iven Haraszthy Gyula 1 frt, gyűjtőit életnemü ára 1 frt 10 kr, Tegenye község 1 fri 54 kr, Fekete- mező község 80 kr, Vi szuka község 7 frt 85 kr. Az eddig felt -ijesztett adományok főösszege 857 frt 46 kr. (Taborszky és Par seb) zeneműkereskedé­sében Budapesten megjelentek. Magyar ábránd ma­gyar dalok felett. 1. Húzzad cigány (Németh János­tól) 2. Hullámzó Balaton közepén. 3. Pievna nóta (Németh Jánostól) hegedűre zongorakisérettel szerző Huber Jenő. Ára 1 írt 50 kr. (Egy regény vége.) Julia egy szép napon kiadta az utat Bomeonak. Ez dühösen szalad a bíró­hoz s beperli Júliát egy 12 frtos karperec és járula- tai erejéig a biró előtt: Ha nem szeretsz, ad vissza a brazolottoinat. Majd tán bolond vagyok. Te pofon vág­lak! Biró: Csitt: ide hallgassatok. Te Julia tartozol a karperecét vagy rögtön kiszolgáltatni Rómeónak vagy hogy . . . Mit? én, azt a karperecét, mikor már 3 esztendeje, hogy szeretem érte; inkább . . . (Elérzé- kenyedve) Romeo! . . . Julia! Tableaux (ölelkezés) Perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. jött nép hullámzása alig kezdett kissé szűnni, midőn M2 órakor az uradalmi tisztikar nyolc dísz fogaton indult a gymnasiumi térről O-Kemencére. — Az első fogaton vitt nemzeti lobogó szinpomp ja. — a nép ünnepélyes hullámzása imposans benyomást tett a nézőre. Ó-Kemencére érkezvén, — az ott egybegyült kincstári altisztek, szo'gák, — több község bírái és hűtéséi „éljen“-el és mozsárlövésekkel üdvözölték a megérkezett tisztikart. Az ünnepély ezzel kezdetét vette, — R. A. fő­éi dőmester ugyanis a gát- és gereb melletti 400 □ öl nagyságú térre vivén a jelenlevőket, a birák és.hűtő­sökhöz, azok anyanyelvén következő be-zédet mon­dotta : Tisztelt községi képviselők! „Hazánkban a mai nap oly nagy ünnepet képez, minőt a jó Isten csak az általa választott népnek szokott adni; — e mai ör­vendetes ünnep abban áll. hogy Felséges királyunk és királynénk ma 25 éve lépett szent frigyre. Mi ezen nagy 'napot, — ezen magasztos és ör­vendetes ünnepet azzal akarjuk megörökíteni, hogy 0 Felségeik a kiiály és királyné boldog egybekelésének örök emlékéül különféle facsemetéket fognak ültetni. Adja Isten, hogy ezen elültetett facsemeték oly vidáman és szerencsésen növekedjenek, — a mint szerencsés és dicsőséges Ő Felségeik bölcs uralkodása! Óvja és éltesse a mindenható Isten a mi királyun­kat és királynénkat számtalan évekig ! Eme lelkes szavakat harsány éljen követte, s a jelenvoltak- mindegyikének tettleges részvéte mellett 50 darab különféle facsemete kis idő alatt el lett ül­tetve. Ezen kívül még két helyen történt ily emlékül­tetvény, hasonló nagyságú térekon t. i. a nevickei vár déli és délkeleti oldalán. — A déli oldal vár falán egy emléktábla állíttatott fel ezen felírással: „Ezen, vala­mint a gereb és vár mögötti ültetvény Első Ferenc József apostoli király és Erzsébet királynő 25 éves egybekelésének emlékére telepíttetett 1879. évi ápril 24-én,“ mely tábla azonban ideiglenes s egy más ma­radandóbbal fog kicseréltetni. A várba vezető ösvények kiépítve és a sziklák alatt itt-' tt felállított pihenők a feljutást könnyűvé és kellemessé tették. Itt a Bercsényiek ősi fészkében megszól altak az ágyuk s a hegyek százszorosán visszhangozva az üdv­lövést, — Kezdetét vette a második s a harmadik ül­te vényezés, — mely alkalommal R. A. főerdőm ester, T. szaktársak, bátor védszemélyzet és jó nép! meg- szóllitással magyar nyelven előbbihez hasonló ugyan, de magasztos beszédet mondott; erre a népbői M. A. daróczi biró oroszul emelt szót s éltette a Felséges királyi párt az uralkodó család minden tagját, a ma­gyar ministeriumot és a főerdőmestert, mint a ki a1- kalmat adott a népnek ily érzelmek nyilvánítására. A szerény, de igazi jó indulatból fakadt eme imposans tényt lakoma követte, hol az első pohárkö­szöntést M. J. nyugalmazott s legidősb kincstári tiszt­viselő a Felséges uralkodó párért mondotta, mit a je­lenlevő s egy asztalnál ülő társaság felállva hallgatott s lelkesen megéljenezett. az általa annyira megvett udvaroncok torzképeivel. Tecmészetes, hogy ez számos titkos gyűlölködés és el­lenségeskedés forrása lett. Az osztrákok folytonosan szemrehányólag emlegetik, hogy annyira rokonszen­vez a magyarokkal s hogy oly nagyon szereti a lovakat; az is bántja a bécsieket, hogy mindig előleges értesítés nélkül látogatja meg a jótékony intézkedéseket. Né­melyeknek gonoszságát mindez annyira felizgatta, hogy nem átallották azzal is rágalmazni a királynét, hogy elhanyagolja gyermekeit. Ő, aki minden anyának min­taképül szolgálhatna! Aki, midőn gyermekei még ki­csinyek voltak, egész éjjeleket átvirrasztott bölcsőjük mellett, nappal pedig folytonosan velők játszott, enyel- gett és mulatott, térdeire vette s lovagoltatta őket, dalolt és együtt láncolt és keringett velők, csókolgatta, ölelgette, elhalmozta az anyai szeretet minden gyen geségével s nevetett azok felett, kik azt akarták, hogy komolyan és szertartási formák szerint viselje magát. Maga is csak akkor szűnt meg gyermek lenni, midőn már saját gyermekei rajongták körül őt: tizenhat éves korában menvén férjhez, még csak második leányá­nak születése után szűnt meg — nőni. Midőn első­szülöttje Zsófia főhercegnő meghalt törött szivvel tért vissa Laxenburgba; belépve a kastély lakosztályába, egy uj-fonndlandi kutya, a néhai főhercegnő játszó­társa ugrott elébe; a királyné nyakába borult a „régi jó idők“ részesének, és úgy zokogott — szivszag- gatóhg. * Rudolf főherceg, a monarchia trónörököse, ki­tűnő sportmann és szenvedélyes vadász. Meglepően ha- -ionlií atyjához; nagy kék szemei szivjöságról és ma­gas értelemről beszélnek. Nevelése: kemény iskola volt. Ki tudja? Az atyát sújtó csapások után talán a fiú dicsősége fog következni. Üt Annyi csapás, csalódás és szenvedés között, mint minden nagy jellem, úgy Ferencz József sem vesz­tette el lelkének szelídségét . : ............................... Ha körültekintek Euiopában, valóban nem látok egy uralkodót sem, kinek nagyobb és rokonszenvesebb alakja lenne, mint ennek a megszaggatott köpenyű királynak, kinek egész élete egy hosszú kínszenvedés volt. Talán sohasem létezett uralkodó, ki oly készsé­gesen áldozta volna fel ifjúságát a trón lépcsőjén; ki minden körülmények között oly nagy önzetlenséget s kötelességérzetet tanúsított volna; ki úgy báltérbe soritotta volna saját személyét és saját érdekeit a népei javáért, mégis hányszor találkozott hálátlansággal ; hányszor félreismerték legjobb törekvéseiket. De a részrehajlatlaD történelem meg fogja adni neki azon helyet, melyet megérdemel . . : : .......................... S mily megható ha látjuk, hogy ezen uralkodó, ki folytonosan osztja a pillanat gondjainak és zavarai­nak kegyetlen kínait, mily példás családi életet foly­tat, mily gondosan neveli gyermekeit, s hogy még mindig mily őszintén igyekezik maga számára is meg­szerezni mindannak ismeretét a hjí szép, jó és hasz­nos. Nagy barátja a zenének, a művészeteknek s az irodalomnak. Magán könyvtára tudományos és jó Íz­lésű tulajdonosra vall. Bécslien, ebben a városban, mely őrjöng az élvekért, az uralkodó oly életet foly­tat, mint egy lelkiismeretes hivatalnok. Ritkán megy színházba, dacára, hogy imádja az operát ; fényes es­télyeken és ünnepélyeken pedig csak akkor jelenik meg, a midőn az eiiterüiiwt;i«uái szüioéges. Mikor a bécsi élet tulajdonképen kezdődik, akkor Ő Felsége már ágyban van; s reggel 5 órakor, télen úgy mint nyáron felkel, ez a munkás, tevékeny, éber fejedelem Reggeli imáját elvégezvén, Íróasztalára helyezett reg­gelijei, a mi egy csésze tejeskávéból áll, költi el; ezután rágyújt a bécsiek kedvenc szivarára, a hosszú Virginiára, s munkához lát: sürgönyöket s jelentése­ket olvas. Tizenegy órakor egy tányér levest költ el, vagy pedig egy pohár sört iszik ; különben megsza­kítás nélkül dolgozik egész ebédig, a mi rendesen családi körben történik. Dolgozó-szobája az öltöző­szoba és a tanácsterem között van; asztalán vele szemben, gyermekeinek arcképei, a falakon felséges nejének két, Winterhalter által festett képe, s csata­képek függnek. A tanácstermet a király atyjának, Fe­renc Károly íőhercegnek s anyjának, Zsófia főherceg­nőnek, kora legnevezetesebb asszonyai egyikének, Ká­roly főhercegnek, Schwarzenberg tábornagynak szob­rai s az 1852 ben elhunyt Schwarzenberg Bódognak, Ferenc József első ministerének, vezetőjének és ta­nácsadójának képe díszítik. ő Felsége azon ritka adomáuynyal rendelkezik, hogy nyugodtan és türelmesen végig tudja hallgatni a vitákat; mindennek gyorsan megtalálja a nyitját s világosan feltünteti a különböző véleményeket, néha III. Napoleon családias modorában megpödri szőke bajuszát, mielőtt kimondaná a határozatot. Gyűlöli a frázisokat és a hosszadalmas szónoklatokat; hangja kellemesen és barátságosan cseng. Mindjárt észre­vesszük, hogy a szellem és szív beszélnek; s ö Fel­sége mindig meggyőzőleg tud beszélni, a nélkül, hogy igénybe veuué a művészet segéd eszközeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom