Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-04-27 / 17. szám

Különfélék. (Templomépités.) Az ungvári r. kath. temp­lom megnagyobbitása és újjáalakítása ügyében múlt vasárnap népes gyűlés volt a templom udvarán, mely­ben a hitközség minden rendű hívei közül számosán ettek részt. Bugyis András plébános-főesperes ur rész­letesen előterjesztvén az ügy állását, a mit múlt szá­munkban jeleztünk, örvendetes tudomásul vétetett. Mi­után pedig az engedélyezett összegbe a kézi s igás napszám betudva nincs, magától értetődik, hogy azt az ungvári r. kath. hitközség hívei viselik, ennek foly­tán elhatároztatott, hogy ezen munkaerő a hitközség hívei között az állami adó arányához képest készpénz­ben fog kivehetni; reméljük, hogy ezen kivetett ösz- szeget az érdeklettek készséggel s haladék nélkül fog­ják befizetni. Az építési ügy további vezetésére s a felügyeletre több tagból álló bizottság alakíttatott, a kik legközelebb a munkaerő megváltási arányt is meg fogják határozni. A gyűlés ezután Bugyis András urnák ez ügyben tanúsított odaadó fáradhatlan buz­galmáért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott, hason­lóul köszönet szavaztatott Kende Péter és Tomcsányi László uraknak, kik mint országgyűlési képviselők az ügy kedvező'megoldása érdekében szép buzgalmat fej­tettek ki. (Színház) A Lászy Vilmos, Bács Károly és Takács Adám vezetése alatt álló szinész-consortium husvét napján megkezdette működését Kassán. A tár­sulat innen Eperjesre s később — a nyári idény alatt — Ungvarra jön. A társulat tagjai: Abonyiné Ella, Baksayné Etel, Kisné Katalin, Lászyné Etel, Liptay Laura, Mészáros Ilka, Mészárosné Anna. Serfőző Mari, Szabó Krisztina, Szabó Ilka, Takács Louisa, Takóné Emma, Tatay Eugenia, Abonyi Gyula, Bács Károly, Baksay Lajos, Beke Ferenc, Terron Adolf, Fodor Jó­zsef, Gálosy János, Halmel Karoly, Haray Sándor, Hu- nyady József, Juhász Károly, Lászy Vilmos, Makó Ist­ván, Mészáros Lajos, Takács Adám és Veres János. A társulat dráma, népszínmű, vígjáték és operette elő­adásokra van képesítve. A fenti névsorban oly tagok­kal találkozunk, kik a színpadon hivatásszerüleg mű­ködnek s hogy többet ne említsünk — az Abonyi pár, Lászy és neje, Takács Adám s többen Ungvár közönsége előtt már eléggé ismertek, s kik mind já­ték, mind felfogás és kivitel tekintetében Ungvár vá­ros inüértő közönségének méltányos elismerését már eddig is kiérdemelték fHonvédségi kinevezések) A májusi hon­védségi kinevezéseknél Ő Felsége márkusi és batiz- faivi Máriásy János vezérőrnagy ^kassai honvódke- rületi parancsnokot altábornagygyá nevezte ki, kine­veztettek továbbá: lovag Ötberg Károly százados őrnagygyá, Dr. Spanyol Béla szab. áll. főorvos a tetleges állományba főorvossá. (Boltfeltörés) Berko vies Simon szabóüzletét múlt vasárnap éjjel ismeretlen tettesek feltörték, s on­nan a szekrényben levő néhány frt készpénzt s több ruhadarabot elvittek. (Himlőoltás.) A nyilvános védhimlőoltást má­jus első vasárnapján kezdem meg és minden következő vasárnapon d. u. 2—4-ig a házamnál folytatandom. Kötelességemnek tartom a t. ez. szülőket felszóilitani miszerint gyermekeiket beoltani el ne mulasszák, an­nál kevésbé, minthogy a múlt évben nálunk uralgott himlőjárvány alkalmával az oltás értéke bizonyult be, a mikor 2—3 eset kivételével, csakis be nem oltott gyermekek estek a járvány áldozatául. Azon szülők kik az oltást otthon eszközölni akarják, s azok kik e célra tehénnyirknek adnak előnyt, felkéretnek ebbeli kivánalmukat velem közölni. Dr. Klein Z s i g m o n d v. t. orvos. (Falbemázolások.) A jelenlegi választási moz­galom alkalmával ismételten azon rut szokást tapasz­taljuk, hogy a házak falait éjjel papírra metszett min­tán keresztül „Éljen...................képviselő" jelszóval mázolják be. Eltekintve attól, hogy az ily falbemázolás a választó közönség érzületére úgy sem hat, s a je­löltnek az e nemű megörökítésben semmi kedve sem telik, mint egészen céltalan dolog a csin, tisztaság és jóizlés rovására inkább a háztulajdonosoknak okoz kel­lemetlenséget s fölös kiadást, s egyáltalán igen fölös­leges korteskedési mód, melyet jobban pótolna a nyom­tatott piakát. (Pálóci tűzoltók.) Palócon 1877. évben dü­höngött nagy tűzvész után Hadik-Barköc zy Ilo­na grófnő — e nagymüveltségü s lelkes úrnő, ki any- nyi gondossággal őrködik e vidék jóléte fölött, elha­tározta, miként Pálócon tűzoltó egylet alakittassék. Elhatározását rövid idő lefolyta után siker követte. Az uradalmi tisztek e tekintetben megtóvén ugyanis a kezdeményező lépéseket, csakhamar az uradalmi tisz­tek ottani iparosok s gazdálkodó emberekből a hely i viszonyoknak egészen megfelelő tűzoltó egylet alakult. A nemes grófnő az egyletet ellátta a szükséges sze­relvényekkel, sőt a szegényebb sorsuaknak egyenruhát is vásároltatott; néhány ungvári önk. tüzoltóegyleti tag szívesség utján a helyszínén a tűzoltókat a helyi vi­szonyoknak megfelelŐieg — betanította, s az egylet azóta fenáll. F. évi mártius 15-én este a szomszéd Viszoka községében tűz ütött ki, éspedig oly helyen hol a házak mögötti csűrök egymáshez igen közel ál­lanak s a hol még ezen felül sok szalmakazal volt felhalmozva. A tűzoltók a tűz jelzése után a legna­gyobb pontossággal megjelenve az őrhelyen, együtte­sen siettek a vész színhelyére teljesen felszelve s a tűz localizálása körül oly dicséretes buzgalmat fejtet­tek ki, hogy egyedül e bnzgalomnak tulajdonítható, hogy a tűz tovább terjedése meg lön gátolva, mi nél­kül talán az egész falu elhamvadt volna, holott igy csakis nyolc csűr s néhány szalmakazal égett el. Szol­gáljon ez buzdításul megyénk több oly községének, hol a népesség száma s a lakosok vagyoni viszonyai folytán méltán el lehetne várni, hogy 2—3 egymás­hoz közel fekvő község területére a viszonyoknak meg­felelő tüzoltóegylet alakíttassák. (A villám) sújtott agyon e napokban egy pá­lóci asszonyt, ki épen az erdőből hazamenőben volt- A szegény asszony több gyermeket hagyott maga után kik benne gondos anyjukat vesztették el. (A szegedi árvízkárosultak javára.) Ő Felségeik ezüst menyegzője alkalmából az irgalmas nővérek és tanítványai körében gyűjtés rendeztetvén az irgalmas nővérek által, e célra begyült. 12 frt 41 kr, mely összeg szerkesztőségünknél let etetvén, azt rendeltetési helyére juttatjuk. A mondott összeghez járultak: Jánosy Mariska 50 kr, Szegeletby Ilona 50 kr, Szegeletby Mariska 50 kr, Urbánsz Mariska 30 kr, Réthy Sarolta 20 kr, Gorka Erzsébet 20 kr, Bunzsár Anna 10 kr, Kacsm.rek nővérek 12 kr, Mocsáry Ilka 10 kr. Réthy Margit 20 kr, Minay Mariska 20 kr, Minay Malvin 10 kr, Laudon Laura 30 kr, Vilcsek Erzsiké 10 kr, Zole Mária 10 kr, Korláth Sarolta 20 kr, Daduy Julia 20 kr, Palyo Mariska 10 kr, Bohus Anna 10 kr, Kemény Ilka 10 kr, Terebesy Mariska 10 kr, Keszler Katalin 30 kr, Terebesy Teréz 10 kr, Mráz Mária 10 kr, Fisch Mariska 10 kr, Griszler Berta 10 kr, Kúrák Margit 20 kr, Roth Pepi 10 kr, Lech- ter Gizella 20 kr, Wieden Teréz 14 kr, Molnár Ilka 10 kr, Timko Gizella 10 kr, Mundik Róza 10 kr, Pie- tenyik Anna 10 kr, Kozma Anna 30 kr, Medve Mária 5 kr, Tabódy Sarolta 20 kr, Fereucsik Emma 20 kr, Záborszky Etelka 20 kr, Demjanovics Mariska 20 kr, Romátkay Margit 20 kr,.Guna Ilka 10 kr, Eőry Berta 20 kr, Pokornyi Anna 30 kr, Nagy Ilka 10 kr, Huszt Ilka 10 kr, Pokornyi Mariska 20 kr. Négy nővér 4 íorint. (Eénysajtó nyomat.) Divald Károly eperjesi fényképész műtermében fénysajtót állított fel. Divald ur Drezdából hozatott egy gyorssajtót, melynek segé­lyével aká mily képet, metszést, rajzot vagy egyébb tárgyat hihetetlen gyorsasággal és oly élethűen tnd sokszorosítani, hogy a legfinomabb aeélmetszettel vete­kedik. Miskovszky Viktor kassai tanár ur által irt, bártfai templom monographiájához, — melyet a m. t. akadémia ad ki, — szinte ő készíti ezen fénysajtó nyomat utján az ábrákat, — hasonló módon a Kár­pát-egylet évkönyve számára a „rózsakunyhót“ és nagy folio alakban Zsedényi Ede arcképét. A képek arány­lag igen olcsók, s nevezetesen illustrált müvekhez al­kalmazandók. (Székesfehérvárt) a kiállítás május hó 10- én nyílik meg. Az előmunkálatok már nagy részben be vannak fejezve s a kiállítandó tárgyak egy része megérkezett s rendezés alá vétetett. (Petőfi és Prielle Korn’élia.) Hosszú évek során át többször úgy magánkörben, beszélge­tés közben mint közleményekben felelevenítették Pe­tőfi és a nemzeti színház legkitűnőbb élő művész­nője, Prielle Kornélia asszony köz-t a negyvenes évek második felében előfordult bizalmas baráti vi­szonyt, mely szinte házassággal végz dött. A hírek szerint ugyanis a költő egy este 11 órakor kopogta­tott be a fiatal színésznőnél és megkérvén kezét, fölkérte, hogy azonnal menjenek a józsefvárosi lel­készhez és esküdjenek egymásnak örök hűséget. Prielle Kornélia teljesítette a költő sioszélyes kíván­ságát és „vőlegéuy"-ével elment a p iphoz, előre sejtvén, hogy a lelkésznek lesznek kifogásai e gyor­san kötendő frigy ellen. Úgy is történt. A lelkész kijelenté, hogy az esküvőhöz dispenzáció is kell, melyet azonban rögtön aligha szerezhetnek meg. Pe­tőfi haza kisérte „menyasszony“-át és szidta a papot, ki ily csekélységek miatt gördít akadályokat a hol dogság útjába. A dispenzációért aztán később nem folyamodtak; sőt a házasságról a szép fiafal színész­nő és a költő közt többé szó sem volt. Ennyit is­mer hallomás után a közönség e „viszony“-ból; ter­mészetesen ennek fele sem igaz. Prielle Kornélia asz- szony, hogy a gyakran ismétlődő elferdítéseknek vé­get vessen és az elhunyt költő könnyen lobbanónak rágalmazott szive reputációját visszaszerezze, legkö­zelebb „Nap!ó“-jából kiadja azt a részt, mely a Pe­tőfi Sándorral való eljegyzésének történetére vet vi­lágot. Mindenesetre igen érdekes részletek leírását veszi a közönség és a nagy költő jellemzése oly finom nő részéröl, mint Prielle Kornélia asszony, egész uj szint fog kölcsönözni a „Petőfi jellemrajz“- nak. A művésznő, mint a „Nemzeti Hírlap“ hallja, egészen elkészült e „töredék“-kel, mely a napokban a Petőfi-társaság által ki dott „Koszorúdban fog megjelenni. Mozaik. — Feleség: Ah! az én Linácskám még csak 7 éves s már gyűlöli a férfiakat! — Férj: No, no — csak várjuk be, hogy lesz 14 esztendős korában, mert hát tudva van, minden 7 évben változik az asszonyi természet! — Párisi apróság. Egy bankár előhívja valame­lyik segédjét s kinyilatkoztatja előtte, hogy érdemes­nek találta őt családja tagjává tehetni, s azért nőül adja hozzá leányát. „Igazán? mily szerencse!“ kiált fel ez. — „Azonban, meg kell önnek mondanom, hogy . . . hogy . . . leányom . - . jó reménybon van.“ — „Oh uram!“ válaszolja a tulboldog segéd elragadtatva— még ha nem lenne is jóreményben, akkor is elvenném“. Modern cselédek. Egy szakácsnő jelentkezik X. úri házban. A ház úrnője magyarázza neki, hogy mi teendője lesz. — Még egyet. Minden csütörtökön együtt me­gyünk a piacra. — Semmi kifogásom ellene, csak azt szeretném tudni, ki fogja vinni a kosarat. K ............asszonyság a minap reggeli nyolckor benyit a konyhába és nagy rendetlenségben találja. — Hogyan, a maga konyhája még most is ren­dezetlen ? Bizonyosan későn kelt föl ? — Egy perccel sem később mint rendesen, csak nagysága kelt föl kissé korán, — ennyi az egész : volt a válasz. « — Jó napot! Hallom, hallom, hogy megnősült — Igen! ■— Kit vett el, ha szabad tudnom? — Hát a mostani feleségemet. * Irodalom. (Uj könyvek.) A Franklin-Társulat kiadá­sában Budapesten, újabban megjelentek: Kubinyi Lajos. Iparos-gazdasszonyok könyve iparos-gazda csa­ládok számára. Képekkel. Ára fűzve 70 kr. Olcsó könyvtár. Szerkeszti dr. Gyulai Pál. 71, füzet: Taine H. Az eszmény a művészetben. Franciából fordított* Harrach József. Ara fűzve 30 kr. 72. füzet : Lessing Gotth. Ephraim. Bölcs Náthán. Drámai költemény 5 felvonásban. Németből íord. Zichy Antal. Ára fűzve. ÖO kr. 73. fűzet: Beulé. Augustus családja és kora. Franciából átdolgozta Melnár Antal. Ára fűzve 30 kr 74. füzet: Lindau Pál. Moheré, Fordította Bánfi Zsig mond. Ára fűzve 30 kr. 75. füzet: Fsuillet Oktáv. Egy nő naplója. Regény. Franciából fordította Fáy Béla. Ára fűzve 40 kr. 76. füzet: Macaulay. Barere Bertrand. Angolból ford. Angyal Dávid. Ára fűzve 30 kr. 77. füzet: Moliére. A bot-csinálta doktor. Vígjáték 3 felvonásban. Fordította Kazinczy Ferenc. Ára fűzve 20 kr. 78. füzet: Louis-Lende L. Cama- ron. Episod a mexikói háborúból. Franciából fordí­totta Haraszti Gyula. Ára fűzve 20 kr. — Talál­mányok könyve. Ismeretek a kézműipar és műipar mezejéről. A földiniveiés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium megbízásából átdolgozta Frecskay János. Számos képpel. 33., 34. füzet. (IV. kötet 3. és 4. füzete.) Ára fűzve 80 kr. Tartalma: A dohány és a többi narkotikus szerek. — A dohány termesz­tése. — Chetniai és alkotó részek. — A dohány a gyárban. — A pipadohány. — A szivargyártás. — A tubák. — A dohány fogyasztás. — Az opium — Ciiemiai alkotó részei. — Hasis. — A komló. — A szeszes italok. — Pálinkafőzés és szoszégetés. — Az alkohol. — Az élesztő. — A szeszégetés. — A ma- látakészités. — A beczefrézés. — A czefre erjedése. — A pároló készülékek. — A likörgyártás. — A bor. — A szőlöfajok. — Alkotó részei, — A szűre* és raustkészités. — A mesterséges b >rjaviíás. — Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom