Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1879-04-20 / 16. szám
reskedelmi minisztérium egyetértőleg a pénzügyminisztériummal körrendeletét bocsátott ki valamennyi törvényhatósághoz, melyben meghagyja, hogy a sorsjegyekkel, Ígérvényekkel és rószletivekkel a fővárosban s általában a törv. hatóságok területén a házalást akadályozzák meg s a tilalom áthágói ellen a házalási szabályok (1878. 20. t. c.) 19. §-ának e. pontja értelmében szigorúan intézkedjenek. Hirdetmény. A képviselőház elnökének leirata ftlytán az ungvári választókerületben az uj orsza' ggyülósi képviselő választás elrendeltetvén, ennek következtében a megyei központi választmány következőket hozza a választó közönség tudomására: Az országgyűlési képviselő választásának határnapjául folyó övi május hó 6-ik napja tűzetett ki. A választás a választó kerületek székhelyén Ungvárit, az 1874. évi XXXTII. tvcikk 69 §-ához képest reggeli 8 órakor veszi kezdetét, mikor is ugyanazon törvény 70-ik §-a alapján képviselőjelöltet -ajánlhat a kerület minden választója, mely ajánlat legkésőbb a választás megnyitása után egy fél órával a választási elnöknek Írásban beadandó. A választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik az 1879. évre érvényes állandó névjegyzékben ben- foglaltatnak, minden választó jogosult csak személyesen adhatja be szavazatát. A választásnál bárminő fegyverrel vagy botokkal megjelenni tilos. A választások vezetésére, miután a szavazók száma a választókerületben az 1500-at túlhaladja, az 1874. éri XXXIII-ik tvcikk 59. §-a alapján következő szava- vazatszedő küldöttség választatott meg s küldetett ki. Elnök: Lipcsey József, szavazatszedő küldöttségi elnök: Mislinszky József; helyettes elnökök: Schaffer Vilmos, Lasztókay Béla, jegyzők Horváth Dezső, Teres- tényi Dániel. Helyettes jegyzők: Fekésbázi Gyula, Ka- minszky Bertalan, az ezek közül alakított első küldöttség a „Koronához“ cimzett vendéglőben — a másik küldöttség pedig a „Fekete Sas“-hoz címzett vendéglőben fog a szavazatok összeírása végett összeülni. A választási elnököket a szavazatszedő küldöttség elnökei helyetesitik. A szavazatszedő küldöttség tagjai a törvény és nemzeti becsület oltalma alatt állanak, s a rajtuk szóval, tettel, vagy bármi más módon elkövetett sérelmek az 1874. évi XXXIII. tvcikk 9l. §-ában körülirt büntetések alá esnek. Az 1874. évi XXXIII. tvcikk 61. §-a rendeletéhez képest az ungvári választó-kerülethez tartozó községek következőképen osztatnak fel, s a szavazási sorrend következőképen állapittatik meg, és pedig: Az ungvári választó kerület első küldöttsége előtt a Koronához cimzett vendéglőben: Ungvár, 0- Kemencze, Neviczke, Tasolya, Bező, Zahar, ‘Lakárt, Pinkócz, F.-Domonya, A.-Domonya. A.-Németi F.- Németi. A második küldöttség előtt a Fekete-sashoz cimzett vendéglőben: Antalócz, Köblér, Iglénc, Gajdos, Andrasöc, Bacsava, Dubróka, Horlyó, Gsertész, Lehócz, Szerednye, K-Szlatina. N.-Szlatin, Valkaja, Hluboka, O.-Komorócz, Árok, Sztrippa, Oigányócz, Dengláz, N.- Láz, Rahoncza, Hegyfark, Darócz, Gerény, Badvánc fognak szavazni. A választás megkezdésének ünnepélyes kijelentése végett a fent kitűzött napon vagyis f. évi május hó 6-án reggeli 8 órakor az ungvári kerülethez tartozó összes .választók a városháza és a megyeháza előtti téren gyűlnek össze, honnét a fent meghatározott szavazatszedő helyekre a megállapított sorrendben szavazás végett meg fognak jelenni. Mely határozat — hirdetmény alakjában — a a szavazatszedő küdöttsógi tagoknak miheztartás, a lelkészeknek a szószékből eszközlendő kihirdetés, a helység biráinak pedig a szbiró utján nyilvános helyekre való kifüggesztés végett kiadni rendeltetik. Ungvári, 1879. évi april hó 18-án tartott központi választmányi ülésből. Kiadta: Kusnyiry (Gyula. közp. választmányi jegyző. Választási glossák. Az ellenzék husvót hétfőjén a „savanyu víz-1-! vendéglő termében, a képviselőválasztásra vonatkozó előleges értekezletét megtartotta. Az értekezleten igen sokan vettek vészt. A terem s annak mellékhelyisége megtelt választó közönséggel, kik között ott voltak láthatók többen a vidékiek közül is. A város intelligens és független elemei, valamint a polgárság zöme vettek részt ez értekezleten, mindannyian azon meggyőződésben lévén, hogy az ellenzék a legközelebbi választásnál fényes győzelmet fog aratni. Többek felszólalása után megállapittatott a végrehajtó bizottság. Az értekezlet az ellenzék éltetése között oszlott szét. * Az ellenzék végrehajtó bizottsága holnap vasárnap ápril 20-án délutáni 4 órakor a »sava- nyuviz“-i vendéglő helyiségében értekezletet tart, * A polgárság körében a választás iránt nagy az érdeklődés; minden oldalról oda nyilatkoznak, hogy ők bizony mindennemű fényes Ígéretek dacára is elveikhez hiven az ellenzék zászlója alá sorakoznak. Mi ös- merjük is Ungvár derék polgárait mint olyanokat, kik elveiktől nem engedik magukat eltántorittatni. Az elvekhez való hűség a legszebb polgári erény, mely mig egyrészt önbizalmat kölcsönöz, másrészt a polgártársak becsülését és tiszteletét szerzi meg, melynek értékét méltányolni tudja mindaz, a ki súlyt fektet polgártársai becsülésére. * A kormánypárt kedden tartott értekezletet a kincstári hivatalos (?) helyiségben. Hogy e napra valami készülőben volt, azt már kora reggel lehetett észlelni, látva futkosni ivekkel kezükben a városi negyedeseket és kézbesítőket. Mert nálunk — mellesleg megjegyezve — a politikai mozgalmaknál szerepeltetik a városi negyedeseket, végrehajtókat és kézbesítőket is, kik polgármesteri értekezletek összehívására, választásoknál o szavazatlapok osztogatására stb. mindig fólhasználtat- nak, kik ugyan annak nem okai, mert hiszen hát ők a nagy Augur parancsára kénytelenek ezt is végezni, ha csak nem akarják Jupiter menyköveit fejökre zu- dittatni. Hogy tehát — mondjuk — e napra valami készülőben volt, jelezte még azon körülmény is, hogy néhány embert láttunk, kik erősen szipákolták a hosz- szu szivarokat. Az értekezlet a délutáni órákban tartatott meg néhány ember részvéte mellett, kiknek zömét természetesen a hivatalnokok képezték. Nem vélünk indiscrót dolgot elkövetni, midőn jelezzük — hogy ezen értekezlet abban állapodott meg, hogy máskor fog határozni, s ennek folytán megszületett a nagy veres plakát . . . A nagy veres plakát, mely csütörtöktől ott ékeskedik az utcák szegletein, meghiván a kormánypárt híveit va árnap délutáni 5 és fél órára a „Korona“ vendéglőbe különösen a végett, hogy a jelölt progratnm- beszédjét is meghallgassák. M.ír a programmbeszédre valóban kiváncsiak vagyunk; menj hát oda édes polgártárs, s hallgasd áhítattal dicsőítését az eddigi tényeknek, a többi között törvényszéked feloszlatásának emlékezetes momentumát, s ha e felett elmélkedve, mégis felvillanyoznak téged e szavak, akkor édes M a k- huszom biztositlak, hogy semmi sem fog neked megártani. A veres plakátot ellenjegyezték 16-an, a kikben majdnem minden hivatalos testület képviselve van. Miért nem választották a zöld szint plakátul? Lám,, az augusztusi választásnál ezen szin szerepelt; zöld tollakat osztogattak, vitorla nagyságú zöld zászlóval kezében kocsizta be Homicskó főkortes ur a város utcáit, az akkori választásnál tehát legalább a remény színével fejezték ki, hogy remélnek, s most még csak nem is remélnek? * Az „Egyetértés“ csütörtöki száma a következő távirati értesítést hozza Ungvárról: „A kormánypárt kis része és a habarékpárt Kandó kijelölésében com- promitált a Kende Péter alispánná választása által megürült képviselői helyre. A függetlenségi párt jelöltet állit. Viszonyaink között a legjobb kilátással nézünk elé a választási harcz kimenetelének.“ — Az egyesült ellenzéknek a kormánypárttal történt fúziójáról itt bizony senki semmit sem tud, s az ily mali- tiozus koholmányok legkevésbbé sem fognak az egyesült ellenzéknek ártani. * A veres plakátra sok mindenféle mulatságos megjegyzést hallottam, majd nyilvánosságra is hozom; hogy elhallgatom most, annak oka, hogy máskorra is kell hagynom valamit, mert a választásig — május 6-ig — még nagy idő van, azalatt pedig az itteni kormánypárt ide-oda kapkodása felett párszor jól akarom megnevettetni olvasóimat. * Az „Apróság“-ok Írójánál pedig sikerült kieszközölnöm, hogy nem fogja a választásig Lehoczky polgármester urat interpellálni a végett, hogy „tartson már egyszer képviseleti ülést“, tettem pedig ezt azért, mert sejtem, hogy Lehoczky urnák a választási mozgalmak körül sok teendője lesz, aláírván ő is a veres Ezt fogom hallgatni, A mig mások vigan Járnak, kelnek itt; A mit te nem láthatsz, A mit te nem hallhatsz: Meglesem az évszak Minden kincseit; S dalolok majd róluk, Dalolok majd rólad, Néked a tavaszról, S rólad majd neki; A mig léte fáj majd S minden ékességét Őszkor a sírodra Ékül ráveti. S hervadt lombfűzéren Lesz a harmat gyöngye .... Csak te fogod tudni Hogy az szivem könnye! Majthényi Flóra. Esti órák a kandallónál. — Elbeszéli egy fiatal asszony — A nagymama ott ül a kandalló melegénél; szemein okuláré, kezeiben strikkolótü, lábainál meg kis zsámolyon ül a kis Ilonka. Mig a jó öreg nagyanyó kötésébe mélyed, a kis unoka addig elmereng, majd szóra kél parányi ajka, és fölpanaszolja a vén anyónak, hogy már jó volna fővárosban lakni, fényes hintóbán és szép ruhában járni, mulatni, táncolni folytonosan. Gyermek szerény, fakadó érzelmei még csak ruha és városi életért rajonganak és alap gondolatja egy megnevezhetlen vágy — az ösmeretlen után! A nagyanya átérti a titkos, ki nem fejezett gondolatokat, azért megsimogatja serdülő unokájának szőke fürtéit, aztán édes otthoniassággal a következő mesét beszéli el neki: „Indiában élt egy gazdag gyarmatos, egyetlen leányával Aniziával. Aniza ábrándos, szenvedélyes gye"mek volt. A madár dalolását elhalgatta , a Nilus folyamának zúgását elnézte órákig, és el-el merengő lelke messze mesz- sze szállt. Hisz oly elhagyott, társadalmon kívül élő lények voltak ők, és Anizia szive nem egyszer vágyteli dobogott ama bűvös világ után, melyet társadalmi körinek nevez az élet. Szerette a virágokat, szerette a természetet; úgy vágyott, úgy epedt valami után! és nem tudta hogy miért eped, nem tudta, hogy mire vágyik! mert nem tudta, hogy vágyainak tárgya — egy viszont szerető szív — hiányzik oldala mellől. Mit ért neki a nap forró sugára, hisz az csak könyes arcát világította meg. Lehetett-e méltányolni a természet bübájait, midőn vágyteli keblében élő érzelmeket nem oszthatta meg senkivel, midőn nem volt egy hű kebel, mely őt megértette volna. Egyszer aztán attya megengedte a leánynak, hogy elhagyhassa a szülői házat. Vágyai tehát teljesülni fognak; egy uj világba lép, hol a szív szívre, a lélek lélekre, a gondolat bűbája viszhangra talál, legalább igy gondolta — és emlékül egy Kaméliát vive magával, elhagyta csöndes otthonát, — átjött Európába. Itt aztán látta, hogy az ő barna bőre nagyon kirí a többi nőé közöl, érezte hogy forró, szenvedélyes lelkét féken kell tartania még jobban mint eddigi madarai és virágai között, érezte, hogy hasztalan kendőzi magát, a valódi barna szin kiviláglik, és végre azt is éreznie kell, hogy az eszmóly, a melyet keresett, nincsen sehol. És igy egy napon lemosta arcáról a festéket, felvette újra hazájabeli viseletét, és visszatért az őt gyengéden szerető körbe, az édes atya keblére, azon édes atyáéra, a ki mindig hű maradt hozzá, aki öröm és bánatában egyaránt szerette őt. — Lásd gyermekem, végzé beszédét a nagymama nem a fővárosi élet, nem a szép ruha, nem a társaság mámora az, a mi boldogít. — Szeress, hogy szeressenek; szeresd szüléidét, környezetedet, kertedben a virágokat és mindent ölelj fel sziveddel, ami kedves és nemes, és látni fogod, hogy tovább tűnnek a csábos lenge képek, — boldog, megelégedett lesz, mig egyszer aztán eljön érted az, kit számodra kirendelt a sors. — Jerünk aludni — jó éjszakát.
