Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-03-30 / 13. szám

cimü közleményünkre vonatkozólag a következő helyre­igazító sorokat vettük: Az „Ung“ *ll-ik számában rendőri hírek cim alatt egy közlemény látott napvilá­got, mely közlemény a valótól eltérőleg adja .a tényt, megengedi tisztelt szerkesztő ur, ha bee-es lapjában jelen soraim közzététele által a valót fogom a tisztelt közönség tudomására hozni, — i nnál is inbább, mert e közleményt már a fővárosi lapok is átvették. — Az eset röviden ez. A legközelebbi országos vásár alkal­mával két rendőr kémszemle alkalmával észrevette, hogy egy nő 7 írttal telt tárcáját kirántotta, egyik közzölük, ki tizedesi rangot visel, az elejtett tárcát fel­vette s elrejtette, társa az alattas rendőr nem hogy részt vett volna e gaz tettben, hanem nem merve felebbva- lóját elfogni, azonnal jelentést tett a kapitányi hiva­talnál, — igy derült ki a turpisság, s igy került ezen ügy a járásbíróság elé. — Ez az esemény rövid s való vázlata. — A mi pedig ugyanazon számban közzé­tett „utcai lármát"“ illeti, erre röviden csak annyit — üogy éjjeli szolgálatot a létszám csekélysége miatt, csakis 6 rendőr teljesít, Ungvár pedig sokkal nagyobb város, hogy sem 6 rendőr minden utcán s minden perczben éber figyelmet tanúsíthatna, — különben is úgy ezen hir, valamint a betörésekre vonatkozó ujdon-; ság, — miután nálunk aránylag más városokhoz képest egy betöréses tolvaj lás valóságos ritkaság, — nélkülöz minden való alapot. Ezek közzétételére a tisztelt szer­kesztő urat szívesen kérem. Pieré, Ungvár város ka­pitánya. (Az ungvári k i r. kath. főgymnasium) tanárkara és ifjúsága körében a szegedi árviz-károsul- tak javára gyüjtetett 104 frt 10 kr., mely az igazgatóság által a belügyministeriumhoz terjesztetett fel. (Felolvasás) volt múlt kedden délután a me­gyeháza termében. Hallgatóság közép számmal jelent meg. Mihalkovieh József egy rajzot olvasott fel, cime „A nőtlen életből“; Zoltsák János pedig: Őseink köl­tészete a jelen formáiban cimü irodalmi értekezést, melyben a nemzeti rege és mondakörnek újabb költé­szetünkben történt átültetéséről értekezett, s Arany­nak ide vonatkozó költeményéből mutatványokat is ol­vasott fel. Ezen irodalmi értekezés tárgya azonban egy felolvasáson kimeríthető nem lévén, annak második részét felolvasó ur újabb alkalommal fogja előadni. (Az Ungváron) állomásozó 66. gyalogezred tisztikara a szegedi vizkárosultak javára saját kebelé­ben 50 irtot gyűjtött, mely összeg a városi bizottság­nak adatott át, ki azt a többi gyűjtött összeggel a bel­ügyministeriumhoz felküldte. (A savanyuvizi fürdő) mely vastartalmú vi­zénél fogva a vérszegények és a gyengélkedők részére különösen tavaszszal igen ajánlható, Grüufeld bérlő által a közönség kívánalmainak és kényelmének meg­felelőig megujittatott. A fürdőszobák tisztán és csino­san be lettek bútorozva (A szegediek) részére Ungmegye h. alispánja 89 frt 78 krt mint harmadik küldeményt a beiügymi- nisterhez felterjesztett. Ezen összeghez, mely az ung­vári járás szbirája utján beérkezett — járultak: Szath- ináry Soma eddigi gyűjtése 50 frt, baranyai közs. is­kola tanoncai 58 kr, f.-domonyai r. k. lelkész és hívei j 10 frt, Beszterczey Gyula 1 frt, Kroo Vida 2 frt, Kroo j Terézia 2 frt, Erdős János 1 frt, id, Tóth György 11 csak tárgya az emberi foglalkozásnak van zenith- s nadirjfc Ki nem emlékezik még ama hires csalóról, a ki Magyarország nehány nagynevű Íróját, néhány tekin­télyes férfiút Petőfi életben létének csodás ügyes ha­zugságával lóddá tette? Nincs ebben valami mesteri, mely kierőszakolja bámulatunkat ? Okok okozatai előzmények következményei, köny- nyü szerrel oda vezethetnek bennünket, hogy Dr. Cha­meleon ur biographiáját a valószínűség vezérszalagán elképzeljük magunknak. Legyen, hogy Chameleon ur, egy léhűtő iskola- kerülő, mégis némi fólületes ismeretekkel rendelkező ember volt, midőn tőlünk a nagy világba került. Ily- féle emberek minden támsz-, minden eszközön kívül ál­lanak, hogy magukat föntarthassák. Hányódnak-vetőd- nek az emberek között, mint rongy a ruhaládában. De azért ők is emberek, az ő szivük is egy érzelem- világ, az ő szemük is a lélek gondos figyelő álláspont­jából szemléli a világ folyását. Szenvednek, — s zu golódnak. De mit tegyenek? Köröskörül a tevékenysé­get, a jogot, a becsületességet látják, s egyikre se tarthatnak igényt. Természete az embernek, hogy ma­gához hasonló lényeket keres embertársai között. Eze­ket szereti az önzés lángjával, ezek mintaképei, ezek J irányadói. Dr. Chameleon, igy állhatott az életben, mi­dőn magához hasonló embert keresett. Látott fent, s látott alant. Fent fényben, lent homályban. Önkény­telenül a fentlevőkhöz vonzódott. Agya tele volt re­gényes ábrándokkal, „Rocambole kalandjai“-val . . . Hogy valaki király tudjon lenni, kell hogy a királyi i'önséget bölcsőjétől fogva szítsa, táplálja önmagában frt, Csuha Sándor 1 frt, Rothman Móricz 40 kr, Csás lócz községben gyűjtött életnemü elárusitásából be­folyt 6 frt, a 15. számú . gyűjtő ivén Kronfeld Mózes 1 frt, Rittók János l frt, László Ambrus 1 frt 85 kr, és kisebb adományok összesítve 8 frt 48 kr. Keter- gény községben gyűjtött adományok összesen 3 frt 2 kr. Azonkívül tőt. Kucsay Ferenc ur egy hordó bort adományozott, melynek elárusitása elrendeltetvén, a befolyó összeg szintén fel fog küldetni. (Az ikrek.) Családi tekintetből a két iker test­vér mindjárt a születés után el lett választva egymás­tól s különböző országokban lettek felnevelve. Mitegy 30 év múlva véletlenségből a két testvér összejön s nagyon elbámulnak a köztük lévő hasonlatosságon. — Engedjen meg uram mondja az egyik, nekem úgy tetszik, mintha mi egykor ismertük volna egymást. (A zsebóra tevékenységéről.) Kevés em­ber, ki zsebórát hordoz, nem is gondol arra a finom művésziesen alkotott szerkezetre vagy órára, hogy mily bámulatos pontossággal teljesiti reá mért kötelességét, oly kevés kezeléssel, mely bármily más gépnél hiá­nyosnak vagy nem elengedőnek bizonyulna be. Azt hinnék hogy egy zsebóra évekig kell, hogy járjon a nélkül, hogy egyszer is kenve \agy olajozva lenne, holott egy egyszerű kocsi hébert minden használat al- i kalmával kenni kell. Hogy egy zsebórának mily kevés igényei vannak, tekintve annak ápolását, még feltű­nőbb lesz, ha annak munkásságát pontosan ismerjük, az az a számát azon fordulatoknak, a melyet annak kerekei egy nap és egy év alatt végeznek. Egy Közönséges horgony órában a főkerék, (a hol a rugó van) négy fordulatot tesz huszonnégy óra a att, vagyis 1460-at egy év alatt, a harmadik kerék 192 fordulatot huszon­négy óra alatt vagyis 59,080 at egy év alatt; a ne­gyedik kerék a mely a másodperc mutatót mozgatja 2440-et huszonnégy óra alatt, vagyis 525,600-at egy év alatt; az ötödik kerék (a horgonykerék) 12960- at huszonnégy óra alatt, vagyis 4,778,400-at egy év alatt; mialatt a horgonyütések huszonnégy óra alatt 488,800-at, egy óv alatt 141,81.2,000-el tesznek. (A kis ér tét.) Trézsi néninek a gonosz lélek nagy ellensége, ha az nem áskálódnék ellene, már rég emeletes házzal bírna. Csinálhatott volna már tiz ter- nót is, de a gonosz lélek valahányszor ternós álmot lát mindig megzavarja az eszét s e miatt a numeru­sokat reggelre kelve mindig elfelejti. Még kísértet ké­pében is üldözte már sokszor. A napokban pláne na­gyon elkezdett garázdálkodni. Minden éjjel éjfélkor a kamrában zörgütt, dörömbölt olyannyira, hogy a sze­gény Trézsi néni aludni sem birt már tőle. Elpana­szolta baját fünek-fának. Végtére akadt egy ismerős le­gény, a ki vállalkozott arra, hogy a kisértetet meglesi és ha lehet, megfogja. Este elrejtőzködött a kamrába egy teli kulacscsal, melyből a kurázsit szivogatta ma­gába s igy várta a kisértetet. — Egyszer csak neszt hall, lassú, óvatos lépteket, majd egy ugrást, melyre egy bögre összetörése által támadt csörömpölés hallat­szik. A kisértet ismét ugrik egyet, és épen a legény fejebubjára, ki ijedtében megmarkolja a kisértetet, mire az nyávogni és prüszkölni kezd, — egy macska volt. (A z t a házat,) a melyben Deák Ferenc meg- • halt — mint a N. H. Írja — eddigi tulajdonosától I Hadik Barköczy Ilona grófnőtől Andrássy Manó gróf I vette meg. Innen van, hogy egy király, arcán hordja király­volta jelét, s azt rongyok közt is felismernők. Dr. Chameleon tétlen élete abban múlt jóidéig, hogy magáról a nagyságot ábrándozza, hogy álmai­ban a szerencse szelén föl a magasba szárnyaljon, hogy beleélje magát a felső légkörbe. Látta, hogy sok csa­lónak sikerült feljutnia, s van az életnek egy nózpont- ja, melyről minden, minden mint esetleges tűnik föl. Egy napon Dr. Chameleon úgy találta — vala­mely nem lényeges véletlen folytán. — hogy minden meg van rajta, a mi ahhoz szükséges, hogy valaki fönn legyen a magasban; ruházata, modora, s az a mesteri hazudozási képesség, melyre a sok ábránd, álmadozás edzette, mind mind elégséges biztosítéknak látszott arra nézve, hogy mint olyan fellépjen. Első­ben is pénzre volt szüksége. — tulajdonkép csak pénz­re. Ekkor eszébe jutott a házasság. Megnősülni! Egy szép nőt, egy gazdag nőt venni nőül! Ez a legtöbb higvelejü ember reményhorgonya. Ez, a mi leginkább van a véletlen kezében, a mit sem törvény, sem ész i nem kormányoz, mit a szerelem, e vak szenvedély ve- J zérel. Hány csábitó példa lebeghetett Dr. Chameleon előtt? Be kell vallanunk, itt ő valószínű, hogy elemé­be jutott. Asszonyt hódítani, csakis ez a mesterség hivatott. Asszonyt hódítani, midőn annak is hódítás az eleme, Dr. Chameleonnak nem látszott nehéz feladatnak. Nos, minthogy minden állításai között, az egy, hogy pénz­zel rendelkezik, legvalószinübb, föl kell tennünk, hogy milady az a boldog házastárs, a ki Chameleon úr hö­rögj ára akadt ... De milady nem szép, ha tán gazdag isChameleon úr agyában az ábrándok s képzelgés (x) E városból Kassára történt elköltözköclése alkalmából alólirott barátainak és ösmeröseinek ez utón mond szívélyes „Isten ho*zádu-ot. Róth Simon, mérnök. Irodalom. (A világtörténetből,) melyet Sebestyén Gyula ir, s mely Weiszmann testvérek kiadásában jelen me , vettük a 3 ik füzetet, mely Egyptom tör­ténetevei foglalkozik, mellékletül két rajzot hoz Ho- rus templomának romjairól, ezenfelül számos a szö­veg közé nyomott egyéb rajzok díszítik a csinos kiállítású füzetet. Egy füzet ára 80 kr. CA Magyar Lexiconnak) újabban a 23. és 24-ik lüzete jelent meg. Az egyik füzet mellék­lete — különfé e pénznemek rajza, a másiké — né­hány idegen tyukfaj, a szöveg a B. betűnél ßeatrix- ig terjed. Egy füzet ára 30 kr. Előfizethetni Raut- man Frigyes kiadónál. (Rózsavölgyi) és társánáljmegjelentek : Rög­tönzések magyar népdalok felett, zongorára irta; Ko- iozsvary Aladár, ára 80 kr. —- Magyar kedvenc da­lok, hegedűre egy másod hegedű kísérettel, kiadta Spiller Adolf 1. füzet, ára 60 kr. („Hölgyek L apja“) és az „Uj szépirodalm- Csarnok8-ra az uj évnegyed közeledvén, felhívjuk t. olvasóink figyelmét. A „Hölgyek Lapja“ a legfénye­sebb divatlap, melynek minden divatmelléklete Pá­rizsban készül, s az egyetlen divatlap, mely heten­ként megjelen, a legolcsóbb is, mert míg a „Btzárok“ adnak évente 10 írtért 24 számot, a „Hölgyek Lapja“ 12 írtért ád évente 52 számot, e mellett ád fényes műlapokat és színes munkarajzokat is, melyet még eddig egy magyar lap sem hozott, s előfizetői részére a legtöbb uj könyvet 40—50% árleengedóssel és minden bárhol megjelent zenemüvet a bolti árnál 25%-tel olcsóbban szerez meg. A lap előfizetési ára egész évre 12 frt; évnegyedre 3 frt. Elő lehet reá fizetni bármely hónap elsejétől kezdve. „Az uj Szép­irodalmi csarnok“ az egyetlen magyar regény folyó- irar, mely hetenként (vasárnap) megjelen 4—5 ivos füzetben s közli a világirodalom legjobb és legszebb regényeit. Előfizetési ára egész évre vagyis 52 füzet­re a pénz egyszerre beküldésénél 10 frt, — évne­gyedre vagyis 13 füzetre 2 75 kr; felévre 26 füzet­re 5 frt 50 kr. A füzetek hetenként bérmenive kül­detnek. A „Hölgyek Lapja“ előfizetői a csarnokot ia felette olcsó kedvezményáron kapják, vagyis egész óvrv 7 frt, félévre 3 frt 50 kr. évnegyedre 1 frt 75 kr. Levelezési lapon teendő megrendelés úgy a lap­ból mint a csarnokból mutatványszám bárkinek is küldetik bórmentve díjtalanul. Minden levél és pénz a szerkesztő-kiadó Dr. Mil 1 a s i n Vilmos úrhoz cim- zendö Budapest IV. Szervitatér 8 sz. (A Gazdasági Mérnök) cimü népszerű fo­lyóirat, mely a közérdekű gazdasági s ezzel kapcso­latos műszaki ismeretek terjesztését tűzte feladatául, a lefolyt évnegyedben is számos oly maradandó be­csű és általános érdekű cikket közölt, a melyek a közhasznú ismeretek terjedését nagy mértékben hi- vatvák előmozdítani. Ilyenek, hogy a sok közül csak nehányat említsünk: Miért nem gyarapodik nálunk az egyéni és nemzeti vagyon ? — A talajjal chaoszában az is bevésődött, hogy neje szép legyen. Hazudik tehát, s elhiszi önmaga, hogy neje a milói Vénusszal vetekedik szépségben. Legyen neki meg­engedve ez az ártatlan hazugság. Eddigelé Chameleon urnák nem sikerült a világ­csalók pályaterén pálmát nyerni. (Bár ez még nincs előle elzárva.) Ámde forrongó agya lázas álmai szü­netlenül ily képekkel kínozzák. Mit tegyen? Előleget kér az időtől. S a mire mint bizonyosra, a jövőben — számit, azt ma már mint tényt emlegeti s édes lehet lelkének, midőn ártatlan emberek fejét elszéditi, mig magában sem cáfolja meg hazugságainak valóra vál- hatását ... S igy ő tudós, s felolvasást tart Angliá- j ban, s a Themse elismeri érdemeit; poéta, s a „The­atre tragoedie“ előadja drámáját; milliomos s 17 háza Londonban, Afrikában (bolondos Ízlés!) nyári-laka van ; világutazó; — •— és a többi, és a többi; ráadásul a milói Venus. Ez a „sok-ember“. — Ezek után jogossn élhe­tünk e kitétellel. S a valószínűségen alapuló rajzunkat talán ezzel zárhatjuk be legtalálóbban: „Furcsán esett, de igy esett, Hajdanában ez az eset. Hajdanában, danában. Ködös Britanniában“ . . . • P i r i p ó e s y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom