Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1879-03-02 / 9. szám
ajánlatot fette a bálfeizottrágnak. hegy ha1 mine darab arany gyűrűt ajánl fel díjtalanul a „nőválasztás“-ra. oly föltétel alatt, hogy a gyűrűk jegygyürükül, a hölgy ki ily gyűrűvel egy férfit táncra hív, s a táncra hivott férfi egymás jegyeséül tekintessenek. — A bizottság szavazattöbbséggel visszautasította a veszedelmes ajánlatot. (A szór ako z o tt. uj s ágo 1 v ásó.) Volt Kassán egy valóságos ujságbolond. rendes habitué az egyik látogatottabb kávéházban. Tudta már mikor hozzák a lapokat a postáról, s mert a marqueur nem adta neki oda berámázás előtt, (tapasztalta ugyanis, hogy akkor egyhamar rendbe nem hozhatja), segített neki; azután mind igénybe vévé, s kezdett olvasni, hol az egyikből, hol a másikból: Először a távirati híreket mindegyikből, azután az újdonságokat, s ezek közt legnagyobb érdekkel a rablásokat és rablógyilkosságokat. Ha azután jött a feketekávés vendég, ezek csak egyenesen hozzá fordultak, mert az újság mind nála volt, rendesen egy- egy )ap minden kezében, egynéhány előtte az asztalon, az ölében, sőt az érdekesekre ráült, hogy egy köny- nyen el ne vehessék tőle. Ilyenkor aztán azt jegyezték meg róla, hogy Ujdonei bele tette magát az újságba. Mondom egyenesen oda mentek hozzá e szavakkal: — Szabad kérnem ha elolvasta! — nyúltak valamely lap után. 0 azután rendesen oda adta az egyik újságot, mert nagyon udvarias volt, sohasem mulasztván el e szót: — Méltóztassék! — hozzátenni. Egy nap felkereste a levé:hordó a kávéházban, pénzes levelet hozott neki, száz forinttal volt terhelve, ide kellett jönnie az aláírás végett, mert délután sohasem találta hon. Alá is Íratta vele Ujdónci pedig feltöré, s miután a levelet elolvasta a száz forintos bankót is kezdő elejétől végig olvasni; mert ő mindig olvasott, a jövő pillanatban azután mir ritkán tudta, hogy voltakópen mit olvasott. Egy jó madár, ki már többször megfigyelte szórakozottságát, oda lép most röktön, s e szavakkal: — Szabad kérnem ha elolvasta! -- a százas után nyúl. Ujdonei pedig nem tudván már, hogy mit olvasott szokásos megjegyzésével, mert ép átolvasta volt a bankjegyet — Méltóztassék! — oda nyújtja a százast, és újra belé mélyed a lapok olvasásába. Csak haza érve veszi észre a hiányt és csak hosszú gondolkodás után jut eszébe, hogy tulajdonképen mi volt a száz forintnak a sorsa. (A közelmúlt titkaiból,) a muszka inter- vencziótól a dunai konfoederációig, — ily cimü könyv II. füzete mint a pár hót e.őtt megjelent Eső füzet folytatása — jelent meg újabban Tettey Nándor budapesti könyvkereskedőnél. E mű a dunai koníbederáczió eszméjének történetéről, Kossuth Lajos külföldi működéséről stb. érdekes és másutt alig használt adatokat nyújt. A díszesen kiállított két füzet ára 80 kr. (A közös hadügyminister,) mint a Közegészségügyi Kalauz illetékes helyről értesül, közelebb felhívást fog intézni azon orvosokhoz, kik a hadseregbe lépni óhajtanak. Úgy a szárazföldi, mint a tengerészeti Hadseregben nagy a szükség orvosokra. Irodalom. (Képes világtörténet.) A Meliuer Vilmos afia.1 megindított viíagtürteneti tüzetes vállalatból megjelent a Kot első tüzet. Címe ez : Világtörténelem a művelt magyar közönség számára, irta dr. Ribáry Ferenc: Foiuabroszokkai, arc- és műve iodes történeti kepekLei díszben kiadás. Az egész munka 15—18 füzetből álló kötetre van tervezve, s havonként 2—3 füzet adatik ki. Egy füzet ára 30 kr. Az első két lüzet csinos kiállítású s a szöveget magyarázó rajzokkal van díszítve. Itibari Ferencnek a történetírás terén eddig is szép neve van, s csak örvendhetünk, midőn oly na»y feladatra, minő egy világtörténet megírása, kiválóbb tehetségű férfit latunk vállalkozni. A fuagyar irodalom bizonyára nyerni fog az ily vállalatokkal, a mennyiben a kö zönsóg nem lesz utalva idegen munkák fordításait használni. (komócsy József), kitől a legutóbbi években csak nagy ritkán jelennek meg szépirodalmi lapjainkban költemények, ez ősszel ki fogja adni összegyűjtött költeményeinek második kötetét. Régebben megjelent kötetével Komóc.y újabban lyri- kusaink sorában határozottan egyik elsőbb rangú he lyet foglalt el. Lyrájának főjellege: a természetes közvetlenség, igazi költészet. (A fekete asszony) vagy oroszországi pestis, annak keletkezése, óvszerei és orvoslásai ily címmel jelént meg egy 48 oldalra terjedő' füzet Dr. Buday Józseftől, mely a pestis történetéró'l keletkezéséről, kórtüneteiről, az általános és részletes óvsza bályokról, gyógttani eljárásáról stb. értekezik. A müvecske könnyen érthető modorban van írva s az Oroszországban dúló pestis kívánatossá teszi annak elolvasását s terjesztését, a mennyiben gyakorlati óv- üzabályokkal ismertet meg. Megjelent Lámpái Róbert bizomanyában, ára 30 kr. (Magyar Lexicon) ból újabban megjelent a III. kötet 21—22. füzete, két rajzzal az erőmű! tanból és Magyarország vízrajzi és magassági tér kepevei; a 21-tk lüzet nagy része a Bankok ról értekezik kirneritó'en, a 22 ik füzet zárközleménye pedig a bi rmászatról ir. Egyes füzet ára 30 kr. Szerkeszti Somay Ede, kiadja Rautmann Frigyes. (A világtörténetből) melyet Scebestyén Gyula ir, megjelent a 2. füzet Kuta és Khefren királyok piramisának — és az emberfajok főbb típusai — képeivel. A történeteiéül idők tárgyalásn e füzettel befejeztetett, de egyúttal Egyiptom leírásait is megkezdi a 77-ik lapon. Minden egyes füzet ara 30 kr. kapható a kiadó Weissmann testvéreknél, Fe reucJózset tér 8. sz. (A magyar korona országainak) me gyei térképet fim alatt hézagpótló vállalatot indított meg Rautmann Frigyes E speciális térképeket a Kitűnő magyar kartogra;.h llátsek Ignác rajzolja. Az első füzet most jelent meg: Pest, Temes, Krassó es Keios megyék térképéi adva; minden egyes térkép kimerítő áttekintést njujt minden egyes megye letevésére, beosztása, hivatalain<k székhelye, v.isuti- posta és tavirda állomásai fölön, szóval kiterjed a megye mtndeu figyelemre melló mozzanatára. H-- vonut 3 — 5 megye térképe jelent meg, s így egy tv alatt készen lesz Magyarország összes megyeinek térkepe. Az egész atlasz ára bekötési táblával együti 20 frt. Egyes térkép ára 30 kr. Ajánljuk olvasóink tigyeimebe e hasznos vállalatot. (Uj zenemüvek) Táborszky és Barsch ze nemükereskedésében megjelentek. „Válogatott dalok“ a legkedveltebb népszínművekből. Huszáresinból. 1. Huszár vagyok. 2. Ha te elmégy. 3. Sárga csikó. Tündérlakból. 4. Jer szivemhez. 5- Mariskám Csikós ból. 6. Végig mentem. 7. Azért hogy kend. 8. Beszegüdtem Tarnócá- ra Malom alatt-ból. 9. Volt szeretőm. 10. Ennek a legénynek. Enekhangra zongora kísérettel vagy zongorára külön alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt. Közgazdaság. Állattenyésztés. Folytonosan észlelhetjük azon szomorú tüneményt, hogy mezei gazdaságunk mondhatnék rendszeresen hanyatlik. Többféle ágai a gazdaságnak, melyek eddigelé igen szép virágzásban voltak, mind inkább elhanyagoltainak s lassankint nem marad nás hátra, mint a szoros értelemben vett napszámos- szerű földmivelés. Oly jelenség ez, melyet mindenesetre szükséges komolyan figyelembe venni s ameny- nyíre tőlünk kitelik, rajta lenni, hogy az minél előbb produktiv lendületnek adjon helyet. Ezen leverő tünetek közé tartozik állattenyésztésünknek könnyelmű elhanyagolása. Vajon szükséges e fejtegetnünk, hogy az állattenyésztésnek speciálisan mezőgazdasági szempontból mily fontossága van? Avagy szóljunk arról, hogy önmagáért űzve is, mily jelentékeny jövedelmi forrást képez az ? Talán egeszen felesleges minderről b vebben értekeznünk, mert úgyis közismeretü dolgok azok. De épen az, hngy ismeretesek uuyan az álla - tenyésztéssel járó előnyök, s ennek dacára mégis elhanyagoltatok az, mutatja, hogy mily csekély életrevalóság és vállalkozási szellem van bennünk. Az állattenyésztésnek egyik ága, a disznókereskedós oly óriási lendülettel űzetik hazánkban, hogy ez maga elég figyelmeztetés lehetne gazdáinknak arra nézve, hogy nagy gondot fordítsanak a többi ágakra is, és mutatja elég világosan, hogy az állattenyésztés nál- lunk nem csak mezőgazdasági, de kereskedelmi ér dekekből is űzendő lenne. A marhatenyésztő® szintén szép mérvben szolgáltat kereskedelmi cikkeket : bőrök, szarvak s húsfélék, amennyiben a tenyésztés mérve engedi, aránylag nagyban exportáltatnak; s emellett a trágyázás s a marhatenyesztéssel járó töb bi belső gazdasági előnyök szintén nagyon ajánlatossá teszik azt. A iónernesités és a különféle lófajok meghonosítása már kezd népszerűvé lenni nálunk, de az irány ezeu a téren nem egészen kielégítő, mert, majdnem kizárólag a versenylovak felé fordul az. Szükséges lenne a, tenyésztésnél a vasutlovakra is súlyt fektetni, és pedig annyival is inkább, mivel látjuk, hogy a nagy .stájer és morva lovak mily nagy használatban vannak minálunk. A juhtenyésztéssel, illetőleg a gyapjutermesztéssel legalább idehaza szintén ismét jó lábra állhatnánk; igaz ugyan, hogy az ausztráliai gyapjú uralkodik még mindig a világpiacon, de azért ez nem zárná ki azt, hogy legalább idehaza a mi gyapjúnk uralja a piacot. Hogy a tehéntenyésztéssel járó tejipar szintén mily szép jövedelemforrást képezne, azt aligha kell bővebben fejtegetnünk. Felismerte már ezt a kormány is, raidwn Máramarosban minta-sajtteljpet állíttatott fel. Nem folytatjuk tovább ezen elmefuttatást, esak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy az állattenyésztés a mezei e-nzdnság leghatásosabb támasza, k őrjít'- tehát gazdái.1 kát, hogy emlékezzenek meg erről, s karolják fel mindinkább az állattenyésztésnek elhanyagolt ügyét. P. H. Lotto. Budapesti húzás: 2L febr. 61, 14, 80, 37, 85. Lemherci húzós: 26. ft hr. ], <16, 75, 81, 91_ Felelős szerkesztő: Mi hal ko vich József. Nyilttér.*) Az e hő 22-én rendezett re unió óta többek által intéztetett hozzám azon kérdés, hogy minő kellemetlenségem volt a tűzoltói rcunióban R. M.-al ugyan azért, de mert tudomásomba esett még az is, hogy ezen kérdés mór magán összejöveteleknél is beszéd tárgya lett, önmagam iránti kötelességérzetből szükségesnek tartom a kérdéses kellemetlenség tényét és okát a nyilvánosság terére hozni. Én ugyanis, a táncteremből az étkező szobába érk ezö R. M. egykori 1 e g b e n s ő b b házi barátom hoz minden utógondolat nélkül azon kérdést intézvén: „táncoltál- e már sokat?“ tőle azon választ kaptam, hogy „az ily stíleden viccet nem szerelem“, s habár erre azon megjegyzést tevém, hogy a hozzája intézett kérdésemben én sem sértést, sem viccet nem látok, az én R. barátom a helyett hogy állításomnak helyt adott volna, e'Őbbi nyilatkozatát azzal egészítette ki, hogy „az nem csak süietlen vicc, de még Bzamár beszéd is“. En tehát a művelt közönség részrehaj- latlan ítéletére bizom azt, hogy van e abban valami sértés, ha valakihez oly kérdést intéznek, mint én intéztem az én egykori legbensőbb barátomhoz ? és helyes e arra azon felelet, melyet tőle kaptam. — Hogy pedig ez igy és nem inasként történt, annak részrehajlailan igazolását T. E. és L. 8. g több jelen volt uraktól elvárom. En ugyan tudtam azt, hogy az én R. M. barátom kissé szereti magát túlbecsülni és hogy heves természetű is, azonban őszintén megvallom, miszerint tőle mint „s a lőni as“ egyéntől épen nem vártam azt, hogy velem, vagy bárkivel is szemben, egy nyilvános liejyen annyira megtudják magáról feledkezni. Kelt Ungvárott, 1879. február 28 án. Szomräky István. Alólirott tisztelettel tudatom a n. érd. közönséggel, miként évek óta fenálló fodrász üzletem vezetését; melyet eddig megbízottam által kezeltettem, személyesen átvettem s ennek folytán üzletemet akként rendeztem be, hogy a nagy érdemű közönség s látogatóim szigorú, pontos és jó kiszolgálatot tapasztaljanak; a n. érd. közönség teljes megelégedését kivivni legfőbb törekvésem leend. Magamat kegyeikbe ajánlva tisztelettel vagyok Kulcsár József, fodrász. Szöllő karó eladás. 50 ezer drb. tölgyfa szöllő karó ezre 10 írtjával Szerednyén alólirottnál eladó. Wolf György. Regale bérbeadás. A bezői uradalom részéről folyó évi ápril h ó 1-től szánríott egymást követő három évre bérbe adatik Bező község korcsmáltatási és italmérési joga 10 hold szántóföld, négy drb marha legeltetés és négy öl tűzifa élvezetével. Az árlejtés folyó évi mártius 12-én fog csak is zárt ajánlatok mellett (offert) Bezőn megtartatni — melyekhez az lU évi bérösszeg csatolandó. — Az eddig fizetett 1450 frt bérösszegnél kis- sebb ajánlatok nem fogadtatnak cl. A bérösszeg negyedéven kint mindig előre fizetendő. Be/.öi uradalmi kas»iiiárság. *) E rovat alatt közliittekárt beküldőt illeti a felelősség Szerk
