Ung, 1879. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1879-02-02 / 5. szám

(D a 1 á r e s t é 1 y.) Az ungvári dalárda pártoló tagjainak tiszteletére február 8-án a „savanyuviz'-i vendéglő helyiségében dal- és társasestélyt rendez. (A népoktatás állapotáról) a vallás- és közoktatásügyi minister által a hazai népoktatás állapo­táról szóló jelentés az l877/s —1877/s-iki tanévről leg­közelebb tétetett közzé. E jelentésben a tanitásbeli elő­meneteleket minden megyénél meg lehet látni. Ha az ott összeállított eredmények szerint osztályozzuk Ung- megyét, kitűnik, hogy a tanításban elégséges eredményt mutattak Ungban a magyar iskolák, mig ellenben a ruthén iskolákban gyenge eredmény mutatkozik. (Halálozás.) Ibrányi Lajosné született Fekete Borbála úrnő a fővárosban — hol betegségének gyó­gyítása végett huzamosb ideig tartózkodott — január 25-én élte 53-ik évében derék férje, kedves családja és tisztelői mély fájdalmára elhunyt. Temetése 28-án a délelőtti órákban tartatott meg Jenkén, melyen a me­gye notabilitásai közül számosán jelentek meg. Béke poraira. (Medikus csárdás) jelent meg Táborszky és Parsch kiadásában. A csárdást Bácz Pál szerezte, ára 60 krajcár. (Aflorenczi négyes) hangversenye szerdán lesz. Ismételten ajánljuk e hangversenyt a közönség figyelmébe. (Adomány közcélokra.) Héder János n.-kaposi aljárásbiró 50 frot küldött be szerkesztősé­günkhöz, oly kérelemmel, hogy ezen összeget 10 fo­rintonként a következő célokra osszuk fel: 1. Az ung- megyei nőegyletnek. 2. Babinovics Hermann kiskaposi lakos 9 kiskorú gyermekének, kiknek atyjuk már há­rom éve raellbetegségben sinlik s anyjuk december havában a lángok martaléka lön és most a gyermekek segély hiányában éhhalállal küzdenek. 3. A maramaros- szigethi önkéntes tűzoltó egyletnek. 4. A máramaros- szigethi ifjúság által alakított állandó színház alapjá­nak. 5. A máramaros-szigethi akadémiai jogászsegély- ző egyletnek. A beküldött összeget rendeltetési helyé­re juttattuk, s az átvételről szóló elismervényeket meg­kaptuk, melyek szerint mindezen célokra adományozott összeg egyenként felvétetett. Az elismervényeket egész terjedelmében közölni terünk nem engedi s a nyugtá­zással azonosnak veendő, miként az adományok nyug­tatva lettek a következők által: 1. Az ungmegyei nő­egylet részére áttétetett 10 írt átvételét nyugtatta Pieró Henriknó urhölgy. 2. A Rabinovics Hermann gyermekei részére küldött 10 frtot Köröskényi Ferdinand n.-kaposi segédszolgabiró. 3. A m.-szigethi önk. tűzoltó-egylet részére küldött 10 frt átvételét nyugtatványozta ifj. Tí­már N. egyl. titkár. 4. A m.-szigethi állandó színház alapja részére küldött 10 frt átvételét nyugtatványozta Kucek Elek bizottsági elnök. 5. A máramaros-szigethi akad. jogászsegélyzŐ egylet részére átküldött 10 frt át­vételét nyugtatványozta Komáromy István jogtestületi elnök. — az adományozottak lapunk utján egyenként hálás köszönetüket nyilvánítják Héder János aljárásbi­ró urnák. (Jótékonyság.) Az ungvári csizmadia egylet f. évi január hó 25-én a „Korona“ vendéglő termében tartott jövedelméből 8 frot adott át a városi szegények alapja javára; miért is a szegények nevében hálás kö­szönetét nyilvánítja a városi hatóság. — Ungvárott, 1879. január 81. (A m n e s t i a.) A király ezüst lakodalma alkalmá­ból hir szerint terjedelmes amnestia fog gyakoroltatni. E célból a főállamügyészségek utján a fogházigazgató­lyázó-egylet hirtelen, váratlanul virágzásnak indult. Az aránylag eléggé kiterjedt jéglap megtellett tarka kor­csolyázóktól. Az ungvári intelligentia hölgyeinek s ifja- inak jóizü társalkodás közben repültek végig a sima jégén . . . Öröm s vidorság uralkodott fennt és alant. Az egylet hivatal-szolgája, Palkó — (aliasz: a kor­csolyázó-egylet jeges medvéje,) alig győzte a padokat kiszolgáltatni az egyleti residentiából (mely bár nem épült karrarai márványból s falai nincsenek kirakva mozaik-képekkel, mindazonáltal hideg mint a farkas- orditó;) prémes-bundás, karmantyus mamák telepedtek le a lókákra, (itt a lócát úgy hívják!) mig a kéknad- rágos tiszt urak nem különben a „cibil“ urak veteked­tek a nők iránti udvariasságban . . . Mondhatni: fesz­telen, jóizü kedélyesség uralgott a jég látogatói közsött. A tréfa szelleme itt is felüté csengetyüs-sapkás fejét. Egy-egy hanyatt-bukott mégis az orrára esett korcsolyázó rovására a megnevettető humor nem szűnt meg alkalmilag-poetáskodni . . . E helyt hosszasan szeretnénk időzni. Igen sok ér­dekes epizódot jegyeztünk föl tárca-naplónkba, hogy alkalom-adtán velük éljünk. Sajnos hogy hivatásunk ezúttal nem enged bennünket a fölvett hámból ki- kihágni . . . Azért — jobb időkben bízva! — folytatjuk tör­ténetünket. Tagadhatlan, hogy hölgyeink s Újaink nem egy kellemesen múlt délutánt töltöttek az egylet jegén. De kik voltak azok, kik a jeget ismét helyreálli- ták ? Tudtunkkal, senki se törte magát e kérdéssel valami nagy buzgósággal . . . ságokkoz legközelebb megbízások fognak küldetni, az erre vonatkozó ajánlatok megtétele végett. A katona­fogházakhoz hasonló rendelet küldését várják. (Katonák élelmezésének) megtérítése. A folyó évre a közös hadsereg és honvédség legénysé­gének részére kiszolgáltatandó 28 dekagramm tar- hahus ára a katonai kincstár részéről történendő i> eg- téritése esetén Ungmegye ierületére 168/io krban ál­lapíttatott meg. (GörgeyBéla) szobránci aljárásbiró eljegyezte Bánó Margit kisaszszonyt. (A kassai színházi bizottság) legújabb ülésében azt határozta hogy az ottani színházat a nyá­ri idényre német társulatnak nem fogja átengedni. (Kiállítási ügy.) Felkérem Ungmegye azon t. közönségét, — kik f. évi 1879. május 1-én meg­tartandó székesfehér vári országos kiállításra — kiállí­tási tárgyakat szándékoznak kiállítani — magukat feb­ruár hó folytán alulírott vidéki bizottsági tagnál beje­lenteni szíveskedjenek. Plathy István. (Helyreigazítás.) Hogy a január 18-án tar­tott dalestólyen rendezett sorsolás alkalmával a nyerő szám 405 volt, tévesen közié lapunk múlt száma. Nyert a 406-ik szám, mely Fincicky Mihály ügyvéd urnái volt, kinek a kérdéses phizharmoniumot a dalárda el­nöke már ki is adatta. (Bereghmegye népiskolai) közoktatásának 1877—78-iki állapotáról szóló terjedelmes jelentését külön füzetben bocsátotta közre Fischer Ferenc kir. tanfelügyelő. A jelentésekben felvenni szokott statis- tikai adatokon felül, a tanfelügyelő ur minden egyes állami népiskola s az állam részéről szubventionált me­gyebeli tanintézetekről külön-külön ad részletes jelen­tést, részletesen foglalkozik a megyei tanügygyel, rámu­tat az észlelt hiányokra s ezek eloszlatása céljából ok­szerű javaslatokat tesz, végre a jelentés befejezéséül a közig, bizottság által alakulásától 1878. év végéig el­intézett iskolaügyek jegyzékét adja. A jelentés becsét emelik különösen a statistikai adatokon felül nyújtott közlemények, mert ezek együttvéve hü tükrét tárják elő nevezett megye tanügyi állapotánák A tanfelügyelő ur ily alakban kiadott jelentése egészen célhoz vezető, mert ha tekintetbe vesszük, hogy minden megyében vannak a tanügy iránt érdeklődő egyének, kik a tanügy fejlődése érdekében buzgólkodnak is, egyébb adatok­kal úgysem rendelkezhetvén — az ily részletesen és okszerűen kidolgozott jelentéseknek kitűnő hasznát ve­szik, a mennyiben az iliető megye tanügyi állapotának egy éves történetét adják. A jelentést, a közigazgatási bizottság nyomatta ki. (U j szakközlöny.) „A z Elet“ népszerű egészségtani, életbúvárlati es társadalmi közlöny első száma jelent meg legújabban, melynek szerkesztője Dr. Dubics Miklós. A havonként kétszer megjelenő közlöny népszerű egészségtani közleményeket fog hoz ni. Első száma változatos tartalommal jelent meg. Ára egész évre 5 frt. előfizethetni a kiadóhivatalban Budapest üllői ut 24. sz.) (A semmitőszék) e napokban nagyérdekü elvi határozatot hozott a hagyatékok átadására vonat­kozólag. E határozat kimondja, hogy „az 1878. XX. t. c. 243. § a által a gyámhatóságok elé utasított örö­Tehát a nap folsütött valahára a korcsolya-egy­let jegére! Igen! s alig sütött föl, már is megolvasztá az oly fáradságos utón előállított jeget. Sötét árny húzódott a korcsolyázók szive fölé . . Menthetlenül el valának veszve. Ó, mert a ki megtu­dott küzdeni a megkorcsosodott hókéreggel, a ki meg tudott küzdeni a megkorcsosodott jéggel: meg tudott-e küzdeni a nap égető hevével is? . . . Fájdalom, az ellen nem találkozott gyógyszer . . . Nem-e ? Sőt az ellen is megkisérték ők felvenni a kesztyűt. A ki ezen jégolvasztó napokban a korcsolyázó egylet jegét figye­lemmel kisérte, az láthatá, miként a nap különböző órájában két férfiú jelent ott meg váltakozva halavá- nyan, mint sírból kikelt kisértet, fagyasztó tekinteket lövelve hol a napra, hol a jégre ... A nap megfá­zott bele s fólöltözött egy rongyos felhőköpenyben ködöt bocsáta maga elé, hogy e tekintetek elöl ment­ve legyen . . . S ime! az olvadó jég újra fagyni kez- de . . . Néhány napig tartott a vakmerő küzdelem . . . S mit gondolnak önök nyájas olvasónőim ? A nap győ­zött-e? . . . Nem! Ők! A fagyasztó tekintetű fórnak . . . Ok, a kik megküzdöttek a hóval, az Ung vizével; ők megküzdöttek a tűzzel is . , . S múlt vasárnap, jan. 26-án ismét egybegyült a a korcsolyázó közönség a jégen. A vidor szaladgálás ujbúl kezdetét vette. A hölgy közönség újból jóízűen elmulatta a délutánt. S azért mai napig folyton tart az ádáz küzdelem. A nap minden nap vissza kényt len vonulni szégyen-pirral arcán, s uj küzdelemre „rőt gyűjtve lép tel. A kudarc elkeseritó s félő, hogy a de­rék férfiak végre is hátrálni fognak; Az ő küzdelmük kösödési ügyekben, midőn az örökösödésre hivatott személyek, vagy azok egy része apai hatalom, gyám­ság, vagy gondnokság alatt áll, az átadási végzés ho­zatalára, akkor is, ha a hagyaték ingatlan javakból áll, nem a hagyatéki bíróság, hanem a gyámhatóság ille­tékes.“, (Ügyfo rgalmi kimutatás.) Az ungvári kir: járásbíróság ügyforgalma 1878. évr,fi a következő, Elnöki ügydarab 647. Polgári 10220. Fenyitő 3041. Telekkönyvi 12000. Kézbesítés idegen hatóságoktól 4185. Bagatell ügyek 484. összesen : 30577. A bűn­ügyi osztály statistikai kimutatása 1878. évről a kö­vetkező : Kihágási eset feljelentetett 147 hozzá adva a múlt évben hátralékban maradt kihágásokat, vagyis 53-at lett összesen 200, — az 1878. óv végével «1- intéztetek 240 kihágás, hátralékban maradt 51. Ezen kihágási esetekben vádolva volt 361 személy, kik iránt az eljárás befejeztetett, megszüntetés vagy más bírósághoz történt utasítás által 62 személy, büntelen- nek nyilváníttatott 31 személy, bizonyítékok elégte­lenségéből felmentetett 36 személy. — Egy hónál to­vább tartó fogságra Ítéltetett 9. — Egy hétnél tovább tartó fogságra Ítéltetett 38. — Egy heti v. kevesebb fogságra 99. — Pénzbírságra 24. — Megdorgáltatok 5. — Az elitéltek közt volt férfi 138, nő 37. — Fog­házi statistika. Törvényszéki esetekben vizsgálati fog­ságban letartva volt, 77 fi, 4 nő, törvényszéki itéiet folytán letartva volt 27 fi, 4 uő. Járásbiróságilag vizs­gálati fogságba letartva volt 64 fi, 17 nő. Járásbiró­ságilag elitéltek s letartóztattak száma volt 67 fi, 19 nő s igy az összeB vizsgálat alatt s elitéit foglyok száma volt 235 férfi s 44 nő. (Lúd tr a gi k omédi a.) Egy polgártárs felesége azt a keserítő fölfedezést tette, hogy a borecetje na­gyon kezd romlani. Hogy helyrehozza a jókoru meny nyiségü ecetet, beleöutötte egy teknőbe, lehabozta és kitette az udvarra, aztán ott hagyta. Jövének azonban az egy telkü szomszéd udvarból a háztulajdonosnő lud- jai, számszerint vagy hatan, és bolond észszel nem­esének az őrizetlen ecetnek, s miután jói belakomá- roztak belőle, szerencsésen fel is fordultak ott hely­ben. Mikorra az asszony észrevette a dolgot, hulla volt valamennyi. Ez ijedten szaladt a háziasszonynak je­lenteni a katasztrófát, ki eleintén nagyon zokon vette a dolgot, de aztán csak belenyugodott a végzet aka­ratában, mely az ő szép farsangi ludjait a savanyu ha­lálra kárhoztatta, s hogy a veszett fejszének nyele forduljon, haza vitte a döglött ludakat és tollaikat le­apasztotta, mely műtét után a cselédi népség — more consveto -- a ludhullák ideiglenes helyéül a szemét­dombot jelölte ki. ízzel aztán be van végezve az ese­mény tragikai része. De most jön a komikai. Pár óra múlva a házban levők füleit keserves ludgágogás üti meg. Kimennek és — uramfia, mit látnak? . . Az enyészetnek átadott ludak fázva, siránkozva jönnek befelé a szemétdombról, — valóságos eleven ludak, csakhogy megmezetlenitve. A halottak föltámadtak. A hideg kiszívta belőlük az erős borecet mámort s a szegények fölébredtek és meleg hajlékot kerestek. Be is vitte őket az ámulö házi népség a most a meleg szobában várják, mig tollúk kinő, ha előbb valóság»gal el nem rukkolnak az árnyék világból. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. azonban , hogy Hugo Viktorral éljek nagy küz­delemnek fog tekintetni; a gyengék küz- delme|azerős ellen; az egy edüllálók küzdel­me az ezernyi napsugarak ellen. Hátra volna már most megnevezni azon férfiakat, hogy az utókor példaadás okáért fóntartogassa neveiket; mert valóban ők fáradhatatlan odaadással küzdöttek egy oly ügy mellett, melyet a hideg közöny minden hidegsége dacára nem tudott kivánt stádiumba lép­tetni, mely ügy ellen magok az elemek harcoltak. De fólrevetve a selejtes élcet, tekintve, hogy ők egy egész közönség társas mulatozásának szereztek kedves terrénumot, illő, hogy ez utón fejezük ki irán- tok elismerésünket, s ez alkalomból hozzánk állanak mindazok, kik e korcsolya évad alatt a jégen annyi kellemes órát töltöttek. Kívülük még az itt állomásozó tisztikar is neve­zetre méltó buzgalommal lápátoltatta az időközben is­ten kegyelméből lehullott havat, mit előnyökre följe­gyezni szintén nem tartottunk lelkiismeretlenes do­lognak. — Azonban hagyjunk más alkalomra is valami föl jegyezni valót. Piri pócsy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom