Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1878-07-28 / 30. szám

Tizenhatodik évfolyam. 1878. 30. szám. üngyáron, vasárnap, juliu§ 2\ A?. Ung me.sn’olen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi re­zest illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: ,Jäger Károly örökösei“ könyv­nyomdája. Társadalmi és vegyes tartalmú lap. Előfizetési feltételek: egy évié 6 forint, félévre 3 forint, négy d évre 1 forint 50 ki ajezár. Kgyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Uag kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Ká­roly örökösei könyvnyomdájába kül­dendők. Az ungi közmivelődési társulat közlünye. Nyilttér soronként 20 krajcár. A követválasztás társadalmi hatása. Közeledik a mozgalomteljes időszak, midőn a magyar nemzet uj törvényhozó testületet szer­vez s a pártviszonyok felett kimondja döntő Ítéletét. — Szép napjai azok az alkotmányos joggyakor­latnak. Van valami lélekemelő azon jelenségekben, melyek közzől milliók bizalma tétetik néhány száz ember kezébe, hogy intézzék a nemzet sorsát, legyenek őrei a jog, a szabadság, a közjóiét és haladásnak. Óriási felelőség az, a mi egy elvál­lalt mandátummal jár, mert annak kézhez vétele azt jelenti, hogy a bizalommal megtisztelt egy ember más húsz ezer erkölcsi és anyagi javainak gondnokává, sorsa ellenőrévé, sérelmei orvosává s igényei szószólójává lett. És ezen külön-külön is nehéz feladatok teljesítése iránt nem nyújt egyéb garantiát, mint az adott szó becsületét A választók és a választott között nem jön létre megpecsételt szerződés, csak szóbeli. A húszezer embernek megkell elégednie azzal, hogy a jogai­nak letéteményesévé tett képviselő csak röpke szókban tegyen ígéretet arra nézve, hogy bű lesz azokhoz az elvekhez, a miknek alapján kinyerte választói bizalmát. És ha beáll az az eshetőség, hogy a változott viszonyok elterelik a képviselőt a programmjaban kifejtett elvektől, ha az adott szó érvénye megszűnik, s a választók nem talál­ják fel többé képviselő] ükben az ő hitvallásuk' bű viszhangoztatóját, hanem látják azt idegen istenek oltárán áldozni: akkor be kell érni a keserű csa­lódás tanúságával s vigasztalni magukat azzal, hogy a jövőre jobban a lelkére tapintanak annak, a kire a közbizalom kincstárának kulcsát reá bízzák Közbizalom?! Bár jó lélekkel lehetne elmon­dani, hogy az országos követválasztások eredmé­nyei csakugyan a közbizalom resulátumaiként te­kinthetők! Bár egyetlen mandátumról sem lehetne elmondani, hogy azt nem a megbízható polgári igazelmüség az érdemnek adja át, hanem a meg­vesztegetett érdek, a felültetett, félrevezetett po­litikai kiskorúság dobja oda az érdem nélküli ambitio vagy önző hatalmi vágynak olcsó áldozatul. Fájdalom! Ezt mi nálunk nem mondhatni el Társadalmunk sokkal inkább beteg, som hopy egészben egészséges politikai fejlemények alapjául szolgálhatna. A választások felkeltik a társadalom minden rétegében azon elemeket, melyek corruptio, nepotizmus, protectio, stb név alatt valóságos méregkovászt hintenek el nemzetünkben. Soha nincsen ezekre a szörnyelemekre oly kedvező idő, mint a követválasztások alatt. Rájuk nézve ez oly hatást gyakorol, mint a méreg gombára a nyári eső: buja, gyors növésnek indul s még ott is támad elő, a hol azelőtt nyomát sem észlelték. Mennyi lélekvásárlás, megvesztegetés, kép- mutatás, hazudozás, igaztalanság, rágalom, dicsek­vés fog rövid idő múlva az események színpadán döntóleg szerepelni! Azon inpozáns politikai szín­játékban, melyről a közel napok alatt már fel­gördül a függöny, az elvek komoly, nemes küz­delme s a meggyőződések becsületes versenyzése mellett mennyi hitvány komédia, piaci botrány, olcsó bohóckodás fog magának tért követelni a közélet szinterén! Ha mindezt elgondoljuk, nincs okunk valami örvendetes kilátásokat táplálni azon hatások felöl, melyeket a küszöbön levő követválasztás a tár­sadalomra gyakorolni fog. Mi még nem állunk a politikai műveltség azon fokán, hogy az ellenkező meggyőződések iráut elégséges türelemmel viseltessünk: mi természe­tesebb, minthogy a politikai meggyőződések harca átháramlik a magánélet viszonyaira is és a poli­tikai ellenfelek gyűlölete ott is érvényesül. Egy ily választás hónapokig, néha évekig megzavarja ( a társadalom tagjai közt a fennálló harmóniát s visszavonást, meghasonlást, gyűlölködést támaszt. Azon ősrégi ceremóniák, mik a választást megelőzni s követni szokták, s melyek dorbézo­lásban, idő- és pénzpazarlásban, néha fejbeverés- ben nyilvánulnak, bizonyára most sem maradnak el, és hogy ezek mennyire aláásnak száz és száz emberi jellemet, azt bizonyítani egészen fölösleges. Ismételjük, a követválasztás nagy és magasz­tos eseménye egy alkotmányos nemzetéletnek, ha­nem ez nem akadályozza azt meg, hogy ne le­gyenek sajnálatos árnyoldalai, melyek maradandó tóitokat hagynak a társadalom phísiognomiáján, ha az a társadalom nem bir oly egészséges szer­vezettel, hogy az ily káros behatásoknak ellen­állni tudjon. J. ö. Apróságok. Nyári szellő lengeti a házak homlokzatára feltű­zött kortes zászlókat, fölharsan a trombita, s messze hallatszik az ismert kortes nóta: „Kisütött a napsugara“ . . Nemde élénk napok ezek, a választó vid$m, élénk és jókedvű s a kanikulási napok csak a tisztelt kép­viselőjelölteket viselik meg legjobban; a munka és gaz­dálkodás azonban mindezek dacára jó kedvvel és há- boritlanul folyik, felhangzik az aratók kedves danája, Is az antalóci vasgyárban zakatolnak a gépek s agyár I tulajdonosa Meisels ur igyekszik jó minőségű vasne- műeket előállítani, s termékeiket versenyképessé teszi talán még a külföldekkel szemben is, hogy is ne! biz­tos vevői vannak, házak, melyeknek évi vasszüksóglete igen nagy, s rendes vevői között szerepel az ungvári kincstári uradalom is, ő pedig a nagy kereset mel­leti kenyeret ad a szegény antalóci munkásoknak, saját megyénkbeii embereknek, kik a gyár szünetelés esetén inseg és nyomornak lennének kitéve. Meisels ur a közügyek iránt érdeklődvén, politikai meggyőződése alapján ezúttal Kende-párti, s ime mi történt? érté­sére adatott magán utón, iiogy hagyjon fel Kende rne- letti korteskedóssel, mert ellen esetre a kincstári ura­dalom vassz ük'.égletét nem fogja többé tolle vásárolni; es Meisels ur mindezt visszautasítva mégis Kende Péter mellett harcol.. Árok és Rahoncza községek szorgalmas és munkás lakosai emberemlékezet óta mindig meglehetős jo közlekedési utakkal bírtak, erről külömben gondos­kodnak a fennálló törvények és szabályok ; azt kell hin­nünk hogy ők jelenlegi közlekedési utaikkal meg van­nak elégedve, s nincs szükségük Y a 11 a Ede kir. mérnök ur abbeli Ígéretére, hogy ha igy . . meg amúgy tesznek, jó közlekedési utat fognak kapni. Ez gyaníta­nunk engedi, hogy Valla ur titokban Kende párti, mert ilyen Ígéretekkel csak ártalmára lehet az ellen­pártnak, mivel ha ő a kormánypárt győzelmét komo­lyan óhajtja — mindenesetre tartózkodott volna az ily Ígérettől. Jó árkiak, ha mégis kivannak valami uj vagy jobb utat, szíveskedjenek majd aug. 6-án felkérni Valla urat a protektióra, addig pedig kövessék őszinte meg­győződésük suggallatát. Nem fog ártani az emlékezetet felfrissíteni a vá­lasztási törvény 96. és 101. §§-ra. * A poétákat rendkívüli idők és körülmények szü­lik. íme egy uj verselőt mutat be az „Egyetértés“ f. é. 204-ik számának távirata Jászay Mihály szerző szemé­lyében, kinek alábbi rímeit oly fontos dolog volt ország- világnak sürgősen olvasni, hogy azt távirati utón kel­lett felmeneszteni; szól vala pedig a rimelés követ­kezőleg : Derék fiú Dezső Bernát A cseberből vederbe hág; Borának is viz az ize Epen mint a Tisza vize Éljen a balpárt. I Tisza vize apadóban: Habarék támad a tóban; Habarékba végig járva Lesz a haza szegény árva Éljen a balpárt Kosuth apánk messze földön Álmodná csak hogy haza jön! Ha eljönne: felszáradna Habarékpárt meg a Tisza Éljen a haza ! Szomorú biz az ha már ily zöngedelmekkel lehet csak a hazát és a balpártot éltetni. Ugyancsak a ka- posi kerületre vonatkozólag Jovannovits János hirlap- levelezője egy románcot faragott, mely azonban még eddig ismeretlen okokból nem lett nyilvánosságra hozva. A távirat egész határozottan mondja: Pártunk (már t. i. Füzesséry pártja) N.-Kaposon biztosan győzelemre jut, csak áltassák jó hirekkel a hirlapolvasókat. Megyei közegészségügy. Ungmegye főorvosának az 1878-ik évi január hó 1-től junius hó 31-ig Ungmegye területén észlelt lebészeti, egészségügyi s orvos-rendőri, orvos-törvényszéki sat. esetekről való félévi, s a közigazgatási bizottságban elő­terjesztett kimutatása. I. Lebészet. (Időjárás). Január havában az időjárás 1-től 8-ig hideg idő volt 9-ón eső 10-én erős fagy; 11-től hideg és nagy hó esés volt egész 23-ig; 24-től végig langyos, borús, esős felváltva. Február kezdetén felváltva borús, hideg, esős; 12én- szép meleg, este fagy és ezen fagyás 16-ig tartott 17-ón nedves, ködös végig. — Mártius 1-ón borús, nedves, szeles, mindazonáltal hüves, havas, és fagygyal, felváltva; 19-én szép melleg idő, 20-től szeles, hideg, 23-án langyos eső, 25-től hi­deg, szeles; 29-től szép napok végig. Április 1-től 7-ig borús, esős; 8-án dér: 9-től langyos, borús, 18-ig; 19-től 26-ig szép meleg idő; 27-én hüves: 28-tól. — Május 4-ig szép meleg; 5-től hűvös, esős; 6-tól 8-ig meleg; 9-én hűvös, borús, idő, 10-én a hegyeken hó látható; 11. és 12-én dór, hideg; de már 13-tól meleg idő volt 19-ig; 21-én nagy eső; 22-től végig borús, de meleg és töbnyire tiszta idővel váltakozott.— Junius 2-án borús (hideg) hűvös; 3 — 4. me­leg, tiszta; 5 — 7. eső hűvös; 9-től szép, meleg, tiszta, kevés eső felváltva végig. II. Közegészségügy. A közegészség januáristől junius végéig megyénk területén kedvezőnek mondható, mennyiben semmi jár­vány vagy ragály som lépett fel, és csak is szór ványosan egyes helyeken volt észlelhető — himlő vagy hagymáz, mint ragadós betegségek, de ezek is kedve­ző lefolyásuak voltak. A négy kerületi orvos és a főorvos által kezelt betegek száma ezen félévben 1905 egyén volt. A betegeknek betegségei nem és szám szerint az ide •/. alá mellékelt táblás kimutatásban kerületen­ként és összesen látható. — III. Házi állatok egészségi állapota. A házi állatok egészségi állapota megyénk összes területén kedvezőnek mondható, a mennyiben a meg. betegedésügy szarvasmarha, mint ló és más állatoknál a számhoz arányosítva százaléknak sem mondható. — Megbetegedett összesen ezen félév alatt 317 drb. marha, melyek közül 250 drb. szarvasmarha száj és lábfájás kigyógyult a többi többnyire ló részben kiir­tatott, részben kigyógyult. — A betegállatok betegségeinek neme és faja sze­rint helységenkint látható az ide •/. alá mellékelt táb­lás kimutatáson. — IV. Orvosrendőri ügyek Ezen múlt félévben orvosrendőri eset 28 fordult elő, és pedig 10 esetben hullavizsgálat a kerületekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom