Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-03-31 / 13. szám
Községi bíráskodás. Köztudomásra juttatík: hogy Uugvár városában az 1877-ik évi XXII. t. c. értelrnébeni községi bíráskodás 20 frt vagy ennek megfelelő értékerejéig folyó 1878. év ápril lió 1-től kezdve megindittatik; figyelmeztetnek ennél fogva a felek, hogy 20 frt értékig terjedő kereseteikkel mon dott naptól kezdve a szokott hivatalos órák alatt a városi bírósághoz járulhatnak. Kelt Ungvárit, az 1878. év március 23-áu tartott városi tanácsülésből. Közmivelödési társulat. Az »ungi közmivelődési társulat« jövő vasárnap, azaz ápril hó 7-én délután 4 órakor a megyeház nagy termében felolvasást tart, melynek tárgya: ,,takarékosság » li.áz- vitolbexi44 kiváló tekintettel a konyhakertészet s baromfi tenyésztésre. Ez előadásra különösen a gazdasszonykodó s gazdasszonykodni hivatott nővilág figyelmét felhívjuk. Előadó: Plathy István társulati tag. Ungvártt, 1878. március 30. Zoltsák János, társulati vezértitkár. Újdonságok. tDale stély.) Az ungvári Dalárda ápril hó 6-án a jövő szombaton tánccal egybekötött dalestélyt rendez a „Korona" vendéglő termében 80 kr. bementi dij mellett, a dalestély kezdete 8 órakor. (Eljegyzés.) Lám Gyula ügyvéd a múlt napokban eljegyezte Pásztélyi Ilona kisasszonyt, Pászté- lyi János munkácsi püspök kedves és művelt leányát. Ezen eljegyzési frigyre felhőtlen boldogságot kívánunk. (Színház.) Lászy Vilmos színtársulata április 23-tól kezdve két havi idényre városunkban szinielő- adásokat. fog tartani a „Korona“ vendéglő termében s e végett a városi hatóságtól az engedélyt már meg is kapta. (Fejedelmi ajándék.) A király Sztrippa község tüzkárosult lakosai segélyzésére magánpénztárából 200 forintot adományozott. (Hasznos foglalatosságra) szorítják ezentúl a beregszászi kir. törvényszék börtönében lévő rabokat értesülésünk szerint Szeles Elek beregbszászi kir. ügyész javaslatára a kir. törvényszék elhatározta, hogy a kosárfonás az ottani börtön foglyai között meg- honosíttassák. E célból a kir. ügyész az elmúlt napokban a füzvesszők tenyésztésére alkalmas területet ki is szemelte; terv szerint a nyers füzvesszők az ungvári fiók börtönben fognak tisztittatni és megszá- raztatni, s felküldetvén Beregszászba, az ottani foglyok fogják a kész füzvesszőket kosár és hasonnemü tárgyak készítésével feldolgozni. Az eszme igen üdvös s kívánatos volna, hogy az mielőbb érvényesíttetnék is. (Egy fiatal házaspárnál) kora reggel kopogtattak az ajtón. Bosszúsan és szemeit dörzsölve nyitotta ki férj uram az ajtót, és belépett — oh rettenetes — az adóvégrehajtó a hajdúval. A fiatal asz- szony fejére húzta a dunnát. A végrehajtó nem látott semmit, vagy legalább úgy tett, mintha nem vett volna észre semmit, felirta a bútorokat, köztük az ágyszéket, dunnát, párnát s a hozzá tartozókat, és úgy tébeu — más újabb kornak talán egy építménye sem hasonlítható össze, voltak a roppant nagy vízvezetékek, a cloacák és a pompás utak, melyek haszna nagyobb volt szépségüknél. Különösen a vízvezetékek érdemlik meg méltó figyelmünket. — A vállalat merészsége, a kivitel szilárdsága, és a használat a vízvezetékeket a római szellem s hatalom legnemesebb emlékei közé helyezik. Egy nagy, »oklakossal biró várost láttak el ezek tiszta vizzel, és számtalan szökőkutak által növolték a kutakban szegény város szépségét. Az appiai vízvezetékek a legrégibb ilynemű emlék, Roma építése után körülbelül 451-ik évből való. A „cloaca maxima"-1 Tarquinius Piscus építette peperin kockákból, melyek mindenik 71/* palma (tenyér, indiai mérték) hosszú, 41/« palma magas, vakolat nélkül voltak összeileszetve, oly tartósan hogy a vizbol- tozat mellékágaival együttt ezer és ezer esztendeig állott, és sem a föléje halmozódott romok hegye, sem a fölötte épült építmények súlya, sem földrengés sem elhanyagolás nem volt képes csak egy követ is helyzetéből kimozdítani, s még 10 ezer év múlva épen úgy fognak állani e bolthajtások, mint mai nap. — Egy más cloaca-boltozat mely későbbi időből való, s nem oly tartós mint az előbbi, travertinből készült. Az utak között a „via latina“ és a „via Salaria“ után a legrégibb az, melyet Appius épített,, s mely Capnába vezetett. — Ez eredetileg sokszögű lávakö- Vékből van építve és közönségesen „az utak királynőirta be a jegyzőkönyvbe: »és mindazt, a mi abban van úgy a mint most van.* Mennyire becsülte az ágyat mindenestül, azt nem tudhatni, de a szép asszony értéke bizonyosan bennt lesz a jegyzőkönyvben, és sokan kiváncsiak, hogy nem lesz-e az ágyból semmi sem kivéve, ha árverésre kerül. Ez esetben talán sok venni szándékozó fog jelentkezni, különösen a második árverésnél, a mikor a záiogolt jószágok becsáron alól is el fognak adattatni. (A szivar csutka-ipar.) Ki gondolná már, hogy az eldobott szivar csutkákkal való kereskedés évi forgalma csupán Párisban 250,000 frank. Ezzel az alig ismert iparággal ott mintegy 200 egyén foglalkozik, kik napjában átlag három — negyedfél frankot keresnek. Munkájukat pedig következőleg végzik. Kora reggel — nyáron már 3 órakor — fölkerekednek, sorra járják a tereket, boulevardokat és utcákat szorgalmasan íölszedegetve s zsebre rakva a talált szivar csutkákat. Összeköttetésben vannak a kávéházak és vendéglők pincéreivel, kiknek bavonkint bizonyos összeget fizetnek, a miért összeszedik a szivarvégeket. Mikor már jő csomó szivarvég összegyűlt, akkor össze- darabolják pipadohánynak, csomagokra osztják, & igy árusítják el munkásoknak, utcaseprőknek s más eféle emberekuek. Az ily dohány nagyon olcsó, alig ötöd- résznyi áru, mint a rendes dohány. Képzelhetjük hány szivarvége( összeszedni, s elárusítani, hogy a föntemlitett 250,000 frank összekerüljön (A „Bolond Istók“) című élciapot, mely uj cimképpel jelent meg, és oly sikerült alakítás az, hogy a legnagyobb elismerésről kell szólanunk e szép képről. Oly nemű költői alakításban ábrázolja Bolond Is- tókot, a mint ezt Petőfy költői ereje megteremtette, s melyet Don Pedrő ellenzéki irányban ügyesen és elmésen szerkeszt, a közelgő évnegyed alkalmából olvasóink figyelmébe ajánljuk. Az előfizetési pénzek (negyedévre 2 frt, félévre 4 frt) a „Bolond Istók« kiadó kivatalának: Budapest, himzőutca 1. szám alá küldendők. (Kimutatás.) Ungvár városában az 1877. évi folyamán elhunytakról. Ez időszakban összesen 468 egyén halt el, 272 férfi és 196 nő. Felekezetre nézve róm. catb. 194, gör. kalb 132, mózes vallásu 115, ref. 27. Legnagyobb halálozás volt april haváuan 53, legkisebb szeptemberben 22. Azon körülmény, hogy múlt év utolsó negyedében a görcsös köhögés (szamár hurut) főleg a csecsemők között rendkívüli pusztítást vitt végbe, továbbá a közkorházbani nagyobb beteg- forgalom s ebből kifolyó halálozás nagyobb száma az általános mennyiséget tetemesen emelvén, a múlt évi kimutatás arányát e lefolyt évben túlhaladta. Kelt Ungvárott, 1878. évi március havában. — Dr. Herz Mór, városi főorvos. (Ke szí er Mór) találmánya — melyről lapunkban már említést tettünk — mint értesülünk, a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. (Az „Egyetértés“) politikai ellenzéki napilap ápril 1-től Szenczer H. szivaros boltjában kapható lesz, egy példány ára 6 kr. (Halálozás) Bernhard Viucze az Ungváron állomásozó 66. gyalogezred keretébe tartozó főhadnagy e hó 23-án 33 éves korában elhunyt, temetése a szokott katonai pompával tartatott meg, tiszttársai koszorút helyeztek ravatalára, s halálozásáról gyászjelentést adtak ki. jé“-nek neveztetik. — Ennek alapja oly tartós, hogy 2000 év után, némely helyen még most is sértetlen. — A rómaiak országutai — a régi Italia legelső díszei, csodálatra méltó munkával és el nem képzelhető költséggel készültek; ezek a birodalom legvégsőbb határaiig vezettek, a meddig csak Róma a világot meghódította. — Hasonló pompásak és tartósak valának a városi utcák Rómában, miután falusi jellegéből kivetkőzött és a világuralkodónő fényét öltötte magára. Hogy hány utcája volt Rómának, nem tudni. — A búvárok, kik a régi Róma helyrajzát tanulmányozták, 424 victust számítottak meg, t. i. egy-egy régiónak utcák által keresztezet bázcsoportait, melyekhez természetesen több utca tartozott. Végül voltak Rómának nagy számú széles terei, népgyülések és vallási célokra. — Rómábao, illetve körül 30-nál több berket számítottak meg, melyek fákkal valának beültetve, s oltárokkal vagy kisebb templomokkal ellátva, melyek különféle istenségeknek voltak szentelve. A nyílt terek voltak a fórumok, melyeken népgyülések tartattak és kereskedés űzetett. — Ilyen tér összesen 17 volt Rómában, közöttük a „Forum Ro- manum“ — a palatini és capitolini halmok közt, és a már előbb említett „Forum Trajanum". A campi (campus) mezők szintén nyilvános ösz- szejövetelrc szánt helyek voltak; legnevezetesebb volt a „Campus Március" vagyis a Mars-mező, a Tiber és város között fekvő széles tér, mely képes volt az (Vicmándy Győző Darmai Viktor) a fiatalabb Írói nemzedék egyik tehetségesebb tagja márt. 29- én Kozmán szüleinél elhunyt. Halálozásáról kiadott gyászjelentés következőleg hangzik: Butkai és Vic- mándi Vicmándy Viktor és neje: Revisnyei Reviczky Zsuzsanna és gyermekei : Zsófia férj. Szerdahelyi Yin- céné; Rózsa, Tamás, Ödön és Mariska mélyem szomorodott szívvel jelentik kedves fióknak illetőleg test- véröknek Buttkai és Vicmándi Vicmándy Győzőnek (Darmai Viktor) f. évi március 28-án reggeli órákban 27 éves korában idült szívbajban történt gyászos kimultát. A megboldogult hült tetemei f. évi március 30- án d. e. 11 órakor a róm. kath. szertartás szerint fognak örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise áldozat f. évi április 2-án d. e. 9 órakor fog Szilvás- Újfaluban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Kozmán, 1878-ik évi március hó 29-éD. Béke lengjen a tisztelő fiú, a szerető testvér és a hazájáért lángoló költő felett 1 Irodalom. („Csöndes órák“) Benedek Aladár által szerkesztett szépirodalmi lap 4-ik száma következő tartalommal jelent meg: A gyógyithatlan seb. regény, Feodortól. — Alkonyaikor, szerelmem, költemények Auborntól. — Kit a szerelem megszelídített, Vakano Emil beszélye. Azték vásári jelenet ő Mexicöban, Ckiuai tájkép (rajzokkal.) Az arany palota (chinat dal) Tóth Sándortól. Egy modern hölgy (Sacher Ma- soch rajza) D’Agoult grófné emlékirataiból B. Batíner Linától. János ur a látogató nadály (Saphir után). Hírek, vegyes közlemények. Előfizethetni egész évre 8 frt. évnegyedre 2 frttal a kiadóhivatalban (Wil- ckens P. C. és fia könyvnyomdája) Budapest Koro- naherczeg utca 2. (A tanító mint orvos) kiadta Adler C. W. fordították Losonczy László és Mikler Sámuel, ily című 78 lapra terjedő füzet jelent meg N. Körösön a fordítók kiadásában. A mű 40 fametszetii ábrával van ellátva. E mű tanítóknak van szánva, a községben gyakran fordulnak elő oly betegségek melyek azonnali segélyt igényelnek s hol orvost röktön nem lehet hivatni, a tanítók ez utasítások szemmeltartása mellett igen sokszor segélyére lehetnek a betegnek s elháríthatják a nagyobb kifejlödésü bajokat. Kapható a szerzőknél 60 krért, tömeges megrendelésnél lO^í árengedés nyújtana. Ajánljuk e füzetet néptanítók figyelmébe. (A Hölgyek Lapja) a szövegbe nyomott s Párisban készült divatkópekkel, ábrákkal és munka rajzokkal jelenik meg s igy e lap egyetlen képekkel hetenkint megjelenő szépirodalmi es divatlap. A Bazárok gtudvalevőleg két hetesek. A lap elénk, tarka és szellemdus, adja ugyan a párisi divatot, de a magyar Ízléshez és igényekhez egyszerűsíti azt. A lapra előfizethetni bármely hónap elsejétől kezdve évnegyedre 3 frttal, mely a szerkesztő Milassin Vilmoshoz küldendő, Budapest IV. rózsatér 4. A lappal össze van kötve a Szépirodalmi Csarnok regény folyóirat melyből két hetenkent jelen meg egy könyv, s közli a legkitűnőbb francia regényeket. Ezen Csarnok előfizetési ára évnegyedre 1 frt 50 kr; a lap előfizetői azonban a csarnokot évnegyedenkint kapják 1 írtért s ezenkívül rendkívüli kedvezményül legújabb 70 regény között válogathatnak, melyek közül bármelyikét a bolti árnál 50—8O°/0 árleengedéssel, s minden hangjegyet 25% árleengedéssel kaphatnak meg, s kaphatnak még fényes műlapokat is. — Felelős szerkesztő: Milialkovich József. egész nemzetet befogadni. — Itt gyűltek össze a cen* túriak, a mint a census meghatározta, osztályokban és itt üléseztek (centuriorum comitia.) — Ezen mező és a fórum romanüm voltak a legkiválóbb helyek, hova Róma lakossága a közügyek elintézésére egybegyült. A centuriák ülései tisztán katonai jelleget viseltek, mert a centuriák az exercitus szerint voltak berendezve s beosztva. — A római polgár fegyverj kezve jött mindig a művészi emlékekkel diszitett Mars- j mezőre. Természetes, hogy a föntebb említettek legnagyobb j részét, valamint a legkitűnőbb római építményeket la császárok emelték. — De bár ők voltak az első építők, nem valának az egyedüliek. — Példájuk az előkelő alattvalóknál követésre talált. — Az alcan- tariai bámulatos hid néhány lusitani község által építtetett. — A gazdag senatorok tiszteletnek, sőt kötelességüknek tartották koruk és az ország fényének emelését. — Csak egy olyan, a leghitetlenebb bonyodalmakkal telt barbár korszak, s egy olyan romlott erkölcsű nép, minő a római volt a 4-ik és 5-ik században, kellett ahhoz, hogy a haszon és fény eme müveit romokkal öntsék el és elfelejtsék. De bár az építészet ama számtalan emlékei közül nagyon sok veszett el a történelem emlékezetéből és csak kevés állgtt ellen az idő és barbárság dühöngéseinek; mégis ezen fenséges romok elég bizonyságai nz egykori fénynek és hatalomnak, s eléggé igazolják e mondat helyességét; „Minden u* Rómán*., vezet.* — Fóliák Bél*»
