Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-03-24 / 12. szám
elásták, a iárásszolgabiró ur által bebizonyittalván — fertőítetlenitve újra beáBattam — és igy a veszett borjú csakugyan ott találtatott már erjedésnek indulva — ugyan azon kötéllel — melylyel elásatott. így tehát a közönségnek és főleg azoknak kik ezen idő- tájban Csapon át utaztak, teljes megnyugtatással szolgálhatok , hogy Csapon az indóházi vendéglőben semmi nemű veszett vagy más rósz húst nem élvez tek. Hivatalomnál fogva mindenütt legnagyobb szigorúsággal igyekszem főleg a mészárszékek tisztántartása, eljárni, és továbbra nézve is biztosíthatom a t. közönséget, hogy a törvénytől cs szigorú parancsból egy betűt sem engedek el sehol, annál kevésbé oly nyílt helyen mint Csap, Dr. Demjanovich Iván ungmegyei főorvos. Irodalom. („J övön k“) címmel Istóczy Győző orsz. képv. april 7-étől kezdve közgazdászán és társadalmi hetilapot fog kiadni és szerkeszteni. „Lapunk — mond a felhívó — a közgazdászati és társadalmi élet ösz- szes tevékenységét figyelemmel fogja kisérni, a menynyiben ez egy hetilap terjedelme mellett lehetséges. Félreértések, hogy ne mondjuk félremagyarázások kikerülése céljából nem mulaszthatjuk cl megjegyezni, hogy lapunk hangja mérsékelt és minden tulhajtástól ment leend.“ Minthogy a vállalat nem lesz politikai, azt is Ígéri a felhívó, hogy minden pártszinezetet kerülni fog. Megjelen minden vasárnap egy ivén. Az előfizetési dij egész évre G frt. A pénzek a 6zerkesz tő nevére vasutca 12. szám alá küldendők. (Az „Uj Budapesti Napilap“ mutatványszáma már megjelent. Igen élénké s nagyobb változatossággal vau szerkesztve. Hogy a szerkesztőség szavát használjuk sok olyan dolog mellett, a mi már újság, csakugyan láthatni benne már több olyat, a mit eddig az olvasó sehol sem olvasott. Irodalmi es művészeti hirei bővtben vannak az uj dolgoknak. Arany, ólom, vér cimü regényt is közöl. E lapot a fiatalabb Írói nemzedek kiválóbbjai támogatják, a szerkesztéséért felelős Pokorny J. Alakja olyan, mint nagy napilapjainké, előfizetési ára egy évre csak 12 Irt. — (Uj német népkönyvtár.) Ezen cím alatt jelent meg a legnevezetesebb német irók legjobb munkáinak gyűjteménye. A vállalat 180, hetenként megjelenő füzete van tervezve, s a következő irók részin' teljes, részint válogatott müveit tartalmazandja: Droste-Hülshoff, Ebner Eschenbach, Freiligrath, Gei- bel, Grillpatzer, Hartmann, Heyse, Hofer, Hölderlin, Immermann, K rner, Kindel, Kurz, ßedtwitz, Riehl, Rognette, Uhland és Varnhagen. A kiállítás igen jó s ára feltűnően olcsó, ugyanis csak 25 kr. füzeten- kint (a vidékre 2 füzetért 5 kr.) Megrendelések pontosan teljesítetnek a csász, kír. udrari könyvkereskedés Faasy és Frick által Bécaben, Graben 27. kívánatra az első füzet ingyen és bórmentve meg- kttldetik. (Az „Apollo“) senemüfolyóirat legújabb szá- ! ma következő tartalommal jelent meg: 1) Esteledik, ! alkonyodik („Ne menj el,“ a „Sárga csikó“ népszínműből a legkedveltebb dal,) Magurányi József átirata. 2 Menuetto Mozart 3-ik (Esdur) sin léniájából. 3) Yig percek, polka frangaise Nagy Bélától. A zon- gorázók és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 irt, a jelen szám ára 50 kr. mely a kiadóhivatalhoz (Budapest vár országházutca 94. sz. a.) legcélszerűbben posta- utaiványnyal küldendők he. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. (Táborszky és Parseh) zeneműkereskedésében megjelent „Pluic de perles“ zongorára szerzé Behr Ferenc, ára 80 kr. (A „történelmi regény tár“) előfizetőihez. A „történelmi regénytár“ tisztelt előfizetőit, kik u „névtelen vár“ cimü regénynyel az első évfolyam tizedik tiizetét megkapták, a bátra lévő három füzet szétküldésé iránt a jövő hó középéig szives türelemre kérem; az egy müvet („Egy női hajszál“) képező három füzet már sajtó alatt van, s egyszerre log szétküldetni: elkésését közbejött betegségem okozta, mely miatt nem dolgozhattam. Jókai Mór. Üzleti hetiszemle. A múlt hetivásárunk alkalmával a kővetkező piáéi- árak vannak a városi hiteles jegyzőkönyvben feljegyezve: március 21. Búza 7 frt— kr, rozs 5 frt. 30 kr., árpa 5 frt — kr., zab 2 frt 20 kr., tengeri 4 frt 50 kr., burgonya 2 frt 40 kr, borsó 8 frt 90 kr. lencse 5 frt — kr., paszuly 6 frt 50 kr., kása 7 frt 80 kr., köles 4 frt, 30 kr. 100 literenkint; 30 fokú szesz 24, vaj 80 kr. literenkint; egy kilogramm sertészsír 78, marhahús 41, szalona 80, öntött-gyertya 68 kr- 100 kilogram széna 3 frt, 15 kr. zs op-szalma 2 frt — kr.; mond. zsemlye 2, zsemlyekenyér 4 kr.; egy kilogramm abajdóc-kenyér 16, rozskenyér 14 kr. Lotto. Brlinni húzás 20. márc. 39, 28, 84, 75, 4. Bécsi húzás 16. márc. 97, 15, 54, 81, 58. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. (Egy veszett bornyu Csapban.) Múlt napokban azon hir kezdett szárnyra kelni, hogy Csapban egy veszett borjúnak húsát mérték volna ki! Ezen kissé csiklandós hirnek és állításnak alapos kiderítése tekintetéből én a megyei állatorvossal azonnal Csapba mentem, hogy az ügyet szigorú vizsgálat tárgyává tegyem. Látván azonban hogy a mendemonda oly bonyolódott és oly sokféleképen adatik nekem elő, hogy abból egy alapos vizsgálat nélkül kijönni lehetetlen, hivatalosan jelentettem be azt a tek, alispán urnák, ki is az ügy megvizsgálása s; kiderítése végett a kaposi járás szolgabiráját Tabódy Jenőt, a kér, orvost Dr. Mijó Kálmánt, Deutsch Adolf állatorvost és engemet azonnal a helyszínére kiküldött azon szigorú utasítással hogy ezen ügyet alaposan, szigorúan megvizsgáljuk. Tabódy szolgabiró lehető legnagyobb szigorral kezdte el a vizsgálatot e hó 15-én Csapban és 16-án folytatólag Záhonyban, hol a corpus delicti volt. — A vizsgálat vezetését nem óhajtóm itt előadni, — mivel úgy sem érdekelné a nagy közönséget, hanem a nagy hirnek alapjából való eredetét nem lesz felesleges a t. olvasókkal röviden megismertetni. A tényállás ez: Ezelőtt 5 héttel a Záhonyi uradalomban egy 1 éves bika borjut veszett, eb fülén megharapott, ezen borjut a tisztartó Pemberger ur azonnal külön zárta egy magányos helyre, hol a borjú mintegy 18 napon át vidáman evett ivott, ekkor egyszerree dühös lett, és 2 napi szenvedés után megdöglött, s kötelestől együtt elásatott és teteme megfertőztetlenitetett. — Ugyan ezen tájban ugyan csak Záhonyban egy egészséges kövér ökör (bár »eai sőre — de ezen uradalomban v dolgozó ökrök is oly szépek, tiszták és kövérek, hogy az ungvári mészárszékeken a söre se a sokkal szebb) bal lábát törte a Tisza hidasán, midőn terhelt szánkát vontatott volna fel a fagyos és sikos tisza- partra! A csapi egyik mászárosnak ezen tört lábú de másként egészséges ökröt Pemberger tiszttar.ó ur eladta azon kikötéssel, hogy előbb azt Dr. Özvegyi Ferenc csapi gyakorló orvos megnézze és csak az ő engedélye mellett árusitsa el! A mészáros ezt nem tette! A másik mészáros ki ennek ellenség« és kenyér irigy társa — azon birt terjesztette állítólag hogy társa azon említett veszett borjut mérte volna ki! S igy jött a kósza — és majdnem komoly kimenetelű — rósz akaratú hir, hogy Csapon veszett marhahúst árusítottak volna el. Én a vizsgáló corais- sióval még az nap 15-én Záhonyba menyén át, a veszettnek állított és elásott borjut gödréből kiásat- tam, ugyanazonosságát azon két egyénnel, kik azt térések és értékesek; s Augustus idejében oly nagyi pompa és pazarlás kezdődött az építményeknél, hogy ő kénytelen volt törvényt hozni, miszerint senki se épitsen 70 lábnyi magasságon felül, nehogy az utcák szükekké váljanak. Minél inkább hanyatlott az állam iránti figyelem és a közös iránti szeretet, annál inkább növekedett Róma fénye s pompája magánépületek tekintetében.- Augustus maga szolgáltatott erre alkalmat, a meuy- nyibeu ö Róma szépítését barátja és tábornokára — Agrippára bízta, s igy több templomot, színházat és fürdőt építtetett, s általában a periklei műirányban járt el, — ezen építmények által akarvan a rómaiakat reá birni, hogy az uj alkotmányt elfogadják. — S Augustus méltán dicsekedhetett s dicsekedett, hogy ő téglából épült várost talált és márvány várost hagy maga után hátra.*) Mindazonáltal még sok Ízléstelen és görbe épület maradt Rómában, s az uj építmények által a városnak szabálytalansága s kedvezőtlen fekvése nem volt kikerülhető; mig végre Nero az égő fáklyát dobta a városra. — Négy regio egészen leégett, más 4 regio megsérült, s a romhalmazból egy uj, szebb Róma emelkedett ki. — Nero maga építtette a róla nevezett arany palotát (domus aurea), melynek falait arannyal vonatta be. —- Ez arany palotájával méltó haragot támasztott a népben, de a nagy kiterjedésű tér, melyet Önző fényűzésre használt, nemesen lett betöltve utódai által, egy Colosseum, Titus fürdői, a Claudius-féle oszlopcsarnok, a béke istennőjének és Róma geniusá- sak felállított templomokkal. — Az építészet ezen emlékei, tulajdonai a római népnek, gyönyörű görög festményekkel és vésetekkel ékítettek, és a béke templomában egy igen érdekes könyvtár állíttatott fel, a tudományszomjasok számára. Roppant nagy a nyilvános, pompás épületek száma. — Csak egyedül templomot 424-eí számítottak meg Rómában, a sacella, fana, delubra és arakon kívül — Mindenek fölött, legpompásabb volt Jupiter Capitolinus temploma, az egész római állami A Pantheonra vonatkozólag. — Sveton 28, f. istentisztelet központja. — Róma már ezen templom-1 mai mutatta meg, kinek költségén építene a város; mert az utolsó király a pometini manuoiumokat alkalmazta e mű alépítményeinél. — Sulla idejében ezen templom főoldalán 3, a mellék-oldalakon két-két pompás oszlopsor volt. A legnemesebb építészet egyik legszebb müve a becses antik Ízlésű, Agrippa által épitett Pantheon, mely jelenleg az olasz királyok temetkezési helye, s mint St. Maria Rotonda temploma, egy toronnyal van ellátva, mely körülmény az egész műnek árt. A porticusok vagy a templomok, nyilvános műemlékek és magánpalotáknál előforduló oszlopsorok meg- számlálhatlanok. — Ezekhez számítandók a basilikák, a fölülfödött oszlopcsarnokok, melyek nagyobb terjedelműek, és általában pompásabbak voltak a porticu- soknál. — 570-ik évig nem tudtak ezekről a rómaiak semmit, mígnem a ázsiai királyi fényűzést tanulták ismerni, és az ottani tartományokat kizsákmányolták, hogy a rablottakkal Rómát díszítsék. — Porcius Cato vetette alapját az elsőnek, s erről neveztetett a »Basilica Porcia«, a fórumon, és ezen idő óta általában 19 ilyen épült Rómában. — Ezekkel vették körül a fórumokat, és ezek a kereskedést űzőknek a mai tőzsdék helyett szolgáltak. A theatrum és amphitkeatrumok eleintén fából épültek; amazok drámai színmüvek előadására, ezek bajvivások és állatviadalokra szolgáltak. Az első kő színházat Pompejus építtette, a másodikat Augustus, Marcellus tiszteletére. — Az első amphitheatrumot kőből Statilius Taurus építtette és Vespasián egy másiknak veté alapját, melyet csak Titus fejezett be, s mely Colosseum név alatt volt ismeretes. — Ez egy kerülékalaku 467 láb hosszú, 140 lábnyi magas, 80 ivén fekvő épület volt, kívül márvánnyal kirakva és szobrokkal ékitve; belül ugyancsak márvánnyal kirakva, 60—80 sor ülőkelylyel ellátva 80,000 néző számára, kik 64 ajtón (vomitoria) be és kiözön- löttek. „Nem volt semmi elfeledve" — írja Gibbon a Titus amphitheatrumáról — „mi valamely tekintetben a nézők kényelmére és örömére szolgálhatott. — Nap | és eső ellen egy tág ernyő-födél által voltak védve, mely szükség esetén fejők felett kifeszittetett. — A levegő szökőkutak szökkenése által frissittetett és a legkellemesebb fiattal árasztatott el. — Az arena vagyis színpad, az épület közepén, a legfinomabb homokkal volt behintve és időnként a legkülönfélébb alakokat illetve képeket volt képes felvenni. — E pillanatban a hesperidák kertje gyanánt látszott a földből kiemelkedni, aztán ismét Thrácia sziklái és barlangjaivá változott át. — A földalatti csövek kimeritbetlen vízkészletet hoztak be, s a mi most még szárazföld, síkságnak látszott, egyszerre egy nagy tóvá változott, mely a legkülönfélébb tengeri szörnyetegekkel és felfegyverzett hajókkal volt tele. — Ezen scenák diszit- tetésénél fejtették ki a római császárok bőkezűségüket; és különféle helyeken olvashatjuk, hogy az amphitkeatrum felszerelése részint ezüst, részint arany, részint pedig borostyánkőből állott“. Hasonló bámulatot keltettek a gymnastikai játékok és veuatiókra szánt kerek helyek, a circusok. — Az első, Caesar és Augustus által megnagyobbított és csinositott circus alapját Tarquinius Priscus vetette meg, mely teljes bevégezte után 26—28,000 embert volt képes befogadni. — Ez eredetileg a régi curiák vagy patriciusi nemzetségek részére készült, kik itt a patriciusi játékokat (ludi circenses) nézték, míg a nép a plebeusi játékokat a „Circus Flamminius“-ban ünnepelte. Rómában összesen 9 circus volt. — Ezen circusi játékokkal naumachiák vagyis tengeri ütközetekké voltaki egybekötve. — E célra széles terek ásattak fel, és — különösen Caesar óta — a viz a Tiber folyamból vezettetett oda, hogy a kiváncsi tömeg egy tengeri csata képén gyönyörködhessék. Az épületek, melyekben a curiák nemzetiségei és a senatus gyülésezett, curiae névvel jelöltettek, és nagy termekkel bírtak, pompásan voltak díszitve, sőt inkább túlhalmozva, a mint a senatus, vagy a ne'p tekintélyének megfelelt. Pollák Bél«,
