Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-03-17 / 11. szám
azok sem a legalsóbb osztályból. Örömmel hallottuk, hogy a munka kezdetének nehézségein átesvén, legközelebb már ipartermékeket fogunk láthatni e műhelyből. A köztetszéssel fogadott jelentés után hosszabb eszmecserére szolgáltatott alkalmat azon kérdés: egyesüljön-e a megye a házi ipart terjesztő felvidéki egyesülettel, vagy külön egyesületet szervezzen-e a társulat az iparbizottság vezetése alatt? Tudjuk ugyanis, hogy Jagócsy-Péterffy ministeri biztos ur, nálunk tett látogatása alkalmával azt tanácsolta, hogy megyénk legyen a felvidéki egyesület fiókja; és ezt megtehetjük a nélkül, hogy érdekeinket legkevéssbbé is féltenünk kellene. — A bizottság sok discussio után, kivált azon tapasztalatoktól áthatva, hogy a megyénk területén eddig külön felállított és elszigetelten állott egyesületek mennyire nem voltak életképesek, hogy a nagyobb tömörülés erősebb alkotást, tágabb kört, nagyobb összeköttetést, productióink megismertetése és értékesítésére nagyobb tért, több utat-módot nyújt: elfogadta egy kis módosítással Ruttner Antal indítványát, hogy a társulat a belépést elvileg elfogadja és az ügyet a megye bizottsága elé terjeszti, hol a közművelődés érdekében szorgalmazni fogja a felvidéki egyesületbe való belépést. Előre is figyelmeztetjük a bizottság tagjait e nagy horderejű ügyet illetőleg, és hisszük, hogy a t. bizottságban nem lesz senki, a ki a közművelődés általános, de kivált minket illető fontosságát jól felfogva, az ügy létesítése elé akadályt gördítsen. Ha pedig a szó ki lesz mondva, akkor semmi kétségünk sem lesz arra nézve, hogy a nép szellemi és anyagi előmenetelének legközvetlenebb őrei; a szolgabirák megtalálják az utat községeik sziveikhez, hogy azokban a szükséges csekély áldozatra az elhatározást megteremtsék. — Van rá példa éppen a felvidéken, hogy a derék szolgabiró buzgalma nem csak arra talál módot, hogy népe az adóságtól megszabaduljon, de alapot is tud teremteni ott, hol eddig csak minus volt. Az ily tőke akkor hoz legjobb kamatot, ha vele a nép szellemi és anyagi jólétét munkáljuk. A gyűlés tárgyai között lévén a szakfőnökök jelentései, ezekből megtudjuk, hogy három felolvasás tartatott, hogy a zenei osztály működését Carneval asszony szeszélyes bohóságai akadályozták és hogy a műkedvelői osztály jól indult munkásságának egy időre gátot vetett azon két szélsőség, melyek között az emberi élet mozog; szakfőnökök ígérik, hogy kedvező körülmények beálltával az osztályok működéseiket újra megkezdik. Vezértitkár jelenti, hogy Dietz Sándor 5 db. könyvet ajándékozott a társulatnak, melyek köszönettel fogadtatván, a könyvtárba helyeztetnek. Ugyan ő öt uj tagot jelent bei Tabődy Jenő szolgabiró, Jekelfalussy Béla, Drohobecky Gyula, Vogel Berta és Róth Amália, kik közöl a négy utóbbiban a társulat zenei osztálya HEGYEI KÖZEGÉSZSÉGÜGY. Évi jelentés Ungmegye területén 1878. év január 1-től december 31-ig észlelt lebészeti, egészségügyi, orvosrendőri, himlőoltási, háziállatok egészsége stb. felől. I. Lebészet (időjárás). Az időjárás múlt évben általában véve egész éven át kedvezőnek mondható, a mennyiben sem túlságos hóesések, sem hosszasabb esőzések nem voltak. Egyes hónapokban az időjárás következőleg folyt le: Január hónapja kezdete hideg volt, 4-től ködös és langyos, 7-én annyira meleg, hogy tavaszi napnak mondható; 7-én kis eső esés volt, és igen szép szivárvány volt látható. Szép meleg napok végig, 23-töl végig hideg kevés havazással. Február hava kevés nap kivételével langyos, borús volt; Március kezdete hideg erős fagyokkal, kevés hóeséssel, közepe hó eső, laDgyos 16~~22. igen szép napok, tavaszi melegünk; — 23. délfelől menydörgés volt hallható; Április kezdete borús, esős hideg, fagyos. Május 1-én esős, borús, néhány napon át hideg és dérrel, s majd egész hónap borús, esős, hideg kellemetlen idővel folyt le. Junius kezdete borús, 5—14. szép meleg napokkal, 14-én eső s utána a légkör egészen meghűlt. Menydörgés 21-én volt erősebb alakban, 22—27. borús, hűvös, azontúl nagyon meleg és szép napok voltak. Júliusban 1—3. meleg, 4—8. zápor, égiháboru, 11-től végig változó s inkább hűvös napok voltak. — Augusztus egész hónapban szép idő volt, nagy meleggel, alig néhány napon át volt eső. September 1—12. esős, hűvös, 15-én esett először hó a magasabb hegyeken. 16—23. borús, hűvös, esős, 24. fagy és végig deres idő voR. — Október elején szép idő, 2—18. hűvös, borús, 19 tői végig igen meleg idő volt. Novembér 1—18. szép meleg napok voltak, 19-től végig borús, hűvös eső, hóesés. December kezdete borús, hűvös esős, 18-án erős fagy nagy hóeséssel 21—22. nagy hideg és nagy hóesés végig. Az időjárás tehát főleg a 2-ik félévben általában véve az egészségre nézve kedvezőnek mondható, minthogy nemvoltak hosszasabb esőzések s igy a föld kigőzölgése, a nedvek felszívódása, az ozón, a légcsapadékok felszívódhattak és igy sem az emberi, sem az állati szervezetre károsan nem hatottak, s e miatt megyénk területén az egész évben igen kedvező volt az egészségi állapot, embereknél és állatoknál is; jul.-— december félévben leginkább a vigyázatlanság okozta betegségek voltak napi renden észlelhetők. Járvány, ragály sehol sem tapasztaltatok. Gyermekeknél csakis már decemberben lehetett szórványosan szamár-hurutot és hurutos bántalmakat észlelni. Váltólázak, alhasi pangások, (hasmenés, vérhas) gyérek voltak. Tüdőlob több esetben. Vérhas nem észleltetek. Hagymáz igen igen kis mennyiségben észleltetek. II. Közegészségügy. A megye területén gyógykezeltek sza'ma következő: 1. Nagy-Kaposijárásban . . 1079 egyén 2. Zalacskai járásban ... 213 „ 3. Szobránci .... 586 K 4. Terecsenyi * .... 388 „ 5. Bereznai „ .... 402 „ 6. Daróci „ .... 622 „ 7. Főorvos által .... 81q „ _______ Összesen 4109 egyén. Éhez 1. a Csapban gyakorló dr. Özvegyi Ferenc ur által kimutattatok ...................... 884 egyén. 2. ungvári papnevelde . 74 „ 3. árvafi-intézet ... 40 „ 4. árvaleány-intézetböl______75 „ _______ így tehát összesen 5182 egyén. III. Or v osrendőr i eljárások. Orvosrendőri utón felboncoltatott összesen 8 hulla, ezekből ismeretlen férfi 3, a többi 5 gyermek és nőhulla volt. A város egészségügyi orvosrendőri utón 17 ízben vizsgáltatott. Sütödék, mészárszékek, cukrázdák ötször. Börtönök kétszer, gyógytárak egyszer. IV. Orvostszéki esetek. Testi sérülések (verekedés) volt könnyű 490. súlyos kimenetelű 40. V. Háziállatok egészségi állapota. Egész éven át kedvező volt, néhány db. szarvas- marha esett el vértályogban Jenkén, Némethiben, La- kárton, Szürthében. VI. Himlő ojtási eljárás. Beojtatott a védhimlővel az összes megyében 4944, ebből fiú 2533, leány 2411. Az ezért járó ojtási dij 10Vs krjával 519 ft 12 kr. VII. A megye területén levő gyógyszemélyzet áll: 14 orvos tudorból; 4 polgári sebészből, 2 állatorvosból; 9 gyógyszerész, 19 szülésznő, 5 borbély (érvágó.) — VIH. Gyógytár van a megyében 9. Kórház 3. t. i. egy közkórház polgári, egy cs. kir. hadseregbeli és egy m. kir. honvéd katonaság részére. IX. Gyógyfürdő van a megyében 6, melyekben betegek elfogadtatnak. Ezeken kívül van egy gőzfürdő és két egyszeü ungi vízzel ellátott kádas fürdő. X. Gyógyforrás van a megyében 25. Ezekből a viz vegyelemezve csak a Szobránczi van. XI. Ügyirat beérkezett 308. drb. melyek mind elin- téztettek. Kelt Ungvárit, december 31. 1877. Dr. Demjanovich Iván s. k., megyei főorvos. Havi kimutatás, az egyenes adók állapotáról Ungmegye területét illetőleg) beleértve Ungvár vároiát is, 1878. február hóra. Tartozás: Hátrálék 1877. év végével. . . 169,901 frt 447s kr. Az 1876. évi XV. t. c. 40 ik §-a értelmében, a múlt évi kirovás alapján esedékes I-ső év- negyedi tartozás .... 103,413 frt 36 kr. Utólagos előírások .... . 3,683 „ 02y3 „ Összesen . . 276,997 „ 83 „ Leírás utján apadásba hozatott . ______928 „ 347s „ Helyesbített tartozás . 276,069 „ 4872 „ Mely összegből még az 1876. évi XV. t. c, 37. §-a értelmében bizottságilag felosztott ez évben be nem fizetendő adóösszeg levonatván . . . 6,061 frt 35 kr. Marad tettleges tartozás . 270,008 „ 13V2 „ Levonás: A folyó év január havában befizettetett . . 20,744 ft 06 Vj kr. Február hóban befizettetett . . 21,895 ft44U; kr. 42,639 ft 51 l;r. Marad fizetendő . . . 227,363 írt 62Vi kr. Előadatott Ungmegye bizottsági ülésében. Ungvárit, 1878. március hó 12-én. Báró Sahlhausen Lipót, k. a. f. Újdonságok. (Felolvasás.) Holnap vasárnap d. u. fél ötkor a megyeháza nagy termében tartandó érdekes felolvasásra újólag felhívjuk a közönség figyelmét. Zoitsák János gymnasiumi tanár fogja a következő tárgyú felolvasást tartani: „A költészeti olvasmányok jellemképző hatása.“ Reméljük hogy a közművelődési társulat ebbeli buzgalmáért a közönség tömeges megjelenésével fogja az elismerés adóját leróvni. (Az uralkodó háznak gyásza van.) Ferencz-Károly főherceg, Ő felsége, királyunk édes atyja 8-án meghalt. Osztozik a monarchia királyi házunk gyászában egy oly atyáért, a ki a család körén kivü.1 is kedveltje volt a nép minden rétegének mindenütt, a hol nemcsak állandóan lakozott, hanem csak meg is fordult. E hó 11-én déli 12 órakor fogadta Ő felsége a magyar képviselőház alelnökét, Várady Gábort, a ki, miután Ghyczy gyengélkedés miatt nem utazhatott fel, az ő meghatalmazásához képest a magyar képviselőház legmélyebb s legőszintébb| részvétét tolmácsolta a királyi házat érte súlyos veszteség felett. ő felsége köszönetét fejezte ki s azt mondá, örömére szolgái látni, hogy a magyar nemzet és képviselőház ragaszkodására jó és rósz napokban egyaránt számíthat. (A király köszöneté.) Ő felsége a magyar királyi ministerelnökhöz a következő kéziratot intézte: „Kedves Tisza! Midőn a mindenhatónak tetszett szeretet atyámat magához szólítani, Én és Családom a legmélyebb gyászba jutottunk. Ezen fájdalomteijes órákban, a gondviselés akaratában való megnyugvás mellett, nem csekély vigaszt nyújt, minden oldalról a legbensőbb részvét oly sokféle nyilvánítását, az általános gyászra annyira méltó boidogultért oly őszinte bánatot tapasztalhatni. Megszokva örömet és fájdalmat szeretett népeimmel mindenha együttérezni, másnemű érzelmeket nem is várhattam ugyan; mindazonáltal mély fájdalmamnak minden oldalról nyilvánult e hű visszhangja, ezen pillanatban is különös megindulással tölti el. Bensőm sugallatát követem tehát, midőn Monarchiám összes népességének, Házam iránt újólag tanúsított s hű ragaszkodása, e meleg részvétéért legszívesebb köszönetét mondok, — utasítván önt, ezt köztudomásra hozni. Keit Bécsben, 1878. március 13. Ferencz József, b. k.K (Ungmegyei gazdasági egyesület.) Ezen egyesület bár eddig tényleg tel nem oszlott, azonban évek óta semmi életjelt nem ad magáról. Hazánkban eddig 58 gazdasági, kertészeti és méhészeti egyesület létezik, melyek nagyobb kisebb-nagyobb mértékben megyéjüknek gazdasági érdekeit igyekszik előmozdítani. Hogy sokat ne említsünk: az aradmegyei gazdasági egyesület a múlt évben Pécskáu szántásversenyt rendezett, a szeszgyárak mellett felhalmazott roppant mennyiségű trágyának értékesítése céljából intézkedéseket tett; a bácsmegyei egyesület Szabadkán termény és gépkiállítást rendezett; a baranyamegyei faiskola-kezelők jutalmazására díjazást tartott, St.-Lő- rinczen kis-gazdák lovai számára lóversenyt rendezett a bácsi, békési stb. egyletek kisebb-nagyobb mérvű tevékenységet fejtettek ki megyéjük mezőgazdasága érdekében. S ha annyi sok egylet fejt ki sikere* tevékenységet, már ez is ösztönzésül szolgálhatna az ungi egyletnek, hogy tétlenségéből valahára kivetkőznék ; e megyében csekély kivétellel okszerű mezőgazdaság nem létezik, mert nincs a ki serkentse és buzdítsa a gazdákat arra, hogy haladjanak a korral, (Uj bankjegyek) és pedig öt forintos államjegyek fognak legközelebb a jelenleg forgalomban levőknek kicserélése céljából készíttetni, mely célból a bécsi cs. k. államnyomdában már meg is tették a kellő előkészületeket. (Jegyzőkönyvi kivonat.) A munkácsi műkedvelői társulatnak 1878. évi március 10-én tartott közgyűléséből. 3. sz. olvastatott a f. év február hó 2-án tartott táncestély pénztárnokának kimutatása, mely
