Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-02-17 / 7. szám
Lerovás. Az 4878. évi január havában befizettetett ......................... 20.744 frt 067? kr. Mutatozik hátralék: 248,345 írt 1273 kr. Előadatott Ungvártt, 1878. február hó 12-én tartott közigazgatási ülésben. Br. Sahlhauten Lipót k. a. f. Meghívás az Arad-liegyaljai üoryásárra. Tartatik Aradon, - 1878. martins hó 16., 17. és 18-án. A magyar borvidékek között az aradi hegyalja igen nevezetes helyet foglal el, mert nemcsak annak 10,000 katasfrális holdat meghaladó területe, hanem kedvező' fekvésén, forgalmi és közlekedési összeköttetésein kívül, termékeinek kitűnő’ anyaga és ennek tiszta kezelés* és kiváló természeti s üzleti előnyöket biztosítanak számára. A londoni, párisi és bécsi világtárlatok, továbbá a belföldi kiállítások alkalmával az aradi borok mindig elsőrendű kitüntetésekben részesültek, de a jelen kor fejlődésének színvonalára mostanig itt fel nem emelkedett kereskedelem nem tudta azok megbecsüt- betlen előnyeit kellőleg felhasználni. Az alig egy pár éve keletkezett kereskedelmi és iparkamarának is idő kellett, míg magát a borászat valódi szükségei tekintetében tájékozta, de később csak hamar meg kellett győződni arról, hogy az arad-begyaljai boroknak csak alkalmat kell szerezni, 8 azok az őket joggal megillető helyet minden rendkívüli eszközök segélye nélkül is, csupán ismeretök terjesztése által, a versenytéren minden bizonnyal el- ióglalandják. Az aradi begyalja kitűnő termékei közül a fehér magyarádi asztali bor zamat, bigság és könnyen emészthetőség tekintetében a legjobb francia borokkal bátran síkra szállhat, s ezek felett még azon előnye van, hogy ritka mennyiségben tartalmazván citromsavat, bővebb élvezet után sem okoz kellemetlenséget, s a legmelegebb időben is vizáéi vagy savanyu- vízzel vegyitve kellemes üdítő italt szolgálhat. A magyarádm kívül az aradi begyalja egész sorával dicsekedhetik a jó mindőségü fehér boroknak, mert kezdve Mokrától, Pankotán, Muszkán, Galsán, Világoson, Kuvinban, Kovaszincon, Gyorokon és Radnán azok évenként nagy mennyiségben ter- mesztetnek. A vörös borok között legelői a ménesi asszu és ménesi vörös bor említendők, melyek jelességét közelebbről jelezni szükségtelen, mert azok a magok nemében ép úgy királyi tekintélynek örvendenek mint a finomabb fehér bor között a tokaji. Ezen vörös borok különben finom, en\he, fűszeres és illatos zftmatuk, bö cukor és vilisav tartalmuknál fogva párjukat ritkítják, és gyógyászati célokra, különösen as üdülök erejének gyarapítására nézve kitűnők. Jeles vörös bor termeltetik továbbá nagyobb mennyiségben még Kuvinban, Gyorokon, Paulison és Barackén. Azonkivül riesling, csemege, síalma és egyéb boroknak is nagy készletével rendelkezik e vidék. — Mindezen borok termelői nagyobbrészt Arad szab. kir. városában laknak, az összes borkereskedés itt van központosítva, mi annál könnyeben történhetett, mert nincs az országban vidéki város, mely annyi közlekedési eszközzel rendelkeznék, mint Arad, mely jelenleg négy vaspálya érintkezési pontját képezi, s az arad-hegy alja helységei közül Pankotán, Világoson, Gyorokon, Paulison és Radnán rendes vasúti állomások vannak. A természet és üzleti segédeszközök minden előnyeivel el van látva tehát e borvidék, mely jelen több kitűnő termésű évek borkészletével rendelkezik. A kamara által rendezett borvásárra a legkülönfélébb borok igen nagy mennyiségben lesznek bejelentve, miért az a borkereskedőknek akár kész vásárlásra, nknr a hegyvidék közelebbi megismerésére nézve, igun kedvező alkaimul fog szolgálni. A kamara által tavaly április hóban rendezett borvásárra 102 termelő részéről több mint 40,00 hectoliter különféle bor volt bejelentve. Az idei borvásár alkalmával egyszersmind megengedtetik, hogy magyar és osztrák iparosok borászati eszközöket is kiállíthassanak, mi reájuk nézve annyiban haszonnal járhat, amennyiben gyártmányaikat itt nagyobb érdekelt közönségnek mutatják be. Alulirt kereskedelmi és iparkamara ennélfogva azon felszólítást intézi a bel- és külföld t. c. bor- kereskedőihez és borfogyasztó közönségéhez, hogy az általa rendezendő és f. évi mártius hó 16-, 17. és 18. napjain tartandó arad-hegyaljai borvásárt meglátogatni szíveskedjenek. A kamara irodája (főtér színházi bér épület, északi rész I. emelet) minden a borvásárra vonatkozó felszólításoknak készséggel eleget teend és a szükséges felvilágosításokat a legrövidebb idő alatt mega- dandjB. Arad, 1878. január bő végén. Az aradi kereskedelmi és iparkamara: Deutsch Beruát s. k., elnök. Dr. Gaal Jenő s. k., kam. tikár. Magyarország és a pápa. Simor János, bercegprimás IX. Pius halála alkalmából a következő körlevelet bocsátotta ki: „A mitől hosszabb idő óta remegve féltünk, megtörtént. Szentséges atyánk IX. Pius pápa, tegnap délután 5—6 óra között a mulandóbói az örök életre kiszóllitva, visszaadá szent lelkét terem tőjének. Jólehet mindnyájan ismerjük kitűnő szellemi tulajdonait, melyekkel e dicső pápa még ellenségeit is csodálkozásra, minket katholikusokat pedig iránta va-ó szeretetre ragadott; jólebet ismerjük magasztos erényeit, melyekkel a nap fényében tündöklőit, — dicső tetteit, melyek nevét és uralkodását halhatatlanokká teszik, mégis szeretnék ezek felsorolásánál most már azért is tovább idézni, hogy annál inkább kitűnjék, mit vesztettünk mindnyájan, mit vesztett s mennyit vesztett Isten szent egyháza, mely halála által az annyi zivataros hullámoktól hányatott sajkája bátor, bölcs és edzett kormányos által fosztatott meg. De ezek felsorolásától most tarózkodnom kell az idő rövidsége, sőt hiánya miatt, miután nehéz, de legfontosabb hivatalom másfelé szóllit, t. i. az örök városba, hová legközelebb azok fognak egyesülni, kiknek kizárólagosan joga és kötelessége az egyház uj látható fejének, uj legfőbb pásztorának megválasztása. Ezen útra holnap indulok — de nem tehetem, mielőtt intézkednék azok körül, melyek a szentséges atya gyászos kimúlta következtében a mi teendőink. Szent kötelességünk, melyet az egyház feje iránti tiszteletünk reánk ró, követeli, hogy a boldogult szent atya lelki üdvéért buzgó imákkal, leginkább pedig a sz. mise áldozat által fohászkodjunk • de hasonlag kötelességünk az irgalom atyját és istenét legforróbban kérnünk, miszerint az uj pápa választását szent kegyelme által úgy intézze, hogy mihamarább láthassunk az egyház élén egy az ő felségének tetsző pápát. Azért a t. plébános óa helyettesek jelen körlevelünk vételétől számítva a következő vasárnap tudósítsák a hívőket, hogy a legközelebbi hétfőn vagy kedden IX. Pius pápa lelki üdvéért ünnepélyes halotti mise fog mondatni, következő napon pedig az uj pápa szerencsés megválasztásáért szinte egy uj ünnepélyes mise, továbbá a szent beszédek és a kitett legfelségesebb oltári szentség előtt mondott litániákban a szokott imák után még 3 Mi Atyánk és 3 üdvözlégy, a választandó pápa érti imával (oratio pro eligendo pontifice) fog mondatai. — Hogy pedig a h'VÖk mindezeket kellő ájtatossággal végezhessék, megmagyarázandók a szent beszédekben azon jótétemények, melyek a pápa isten rendeletén alapuló Az „Ung“ tárcája. A névtelen vár. (Történelmi regény 10 füzetben. Irta: Jókai Mór. Budapest, 1878. Nyomatott az „Athaeneum“ nyomdájában.! I. Jókai Mór legújabb regénye, mely nemrég jelent meg, a múlt század világtörténelmi eseményekben felette gazdag időazakában játszik. A mű hátterét a francia szomorú események képezik, s ezekből domborulnak ki azon időszak történelmi eseményeinek egyes alakjai. A francia nép a vérpadon látta a francia királyi pár fejét lehullani, de gyermekeik elhunyta folyvást kétségbe lön vonva, s a regény tárgya is ebből van merítve: XVI. Lajos s Mária Antoinette leánya Cam- bray és Vavel Lajos által megmenekül, ismeretlen földre „egy országba, a hol nincs rendőrség, mégis van rend.“ Bár a regény a francia eseményekkel kezdődik' de annak nagyobb része mégis hazánkban játszik; élénk színekkel vannak benne festve azon kor társadalmi élete, jellemezve az akkori középosztály gondolkozás módja és műveltsége. A bevezetés nemcsak a regény meséje iránt tájékoztat, de megismerteti az olvasókat annak főbb alakjaival is. D’Avancourt marquis megmentvén Mária Antoinette leányát, egy darabig merészen Parisban tartja őt Cambray álnév alatt, majd, midőn észreveszi, hogy már gyanút költött, Vavel Lajos fiatal barátja gondjaira bizza őt: „Vau egy ország, a hol nincs rendőrség, mégis van rend, eredj féltett kincsünkkel oda." A kitűzött határidő estéjén hazamenve, kapujukban egy siró nyolc éves leánykát találnak, — ki anyja nevét és lakását nem tudja, de elpanaszolja nekik, hogy őt az anyja által megfenyített cseléd fosztotta meg ruháitól s hagyta itt magára. A leánykát felviszik magukhoz, s kendőjének elcseréiése is még jő alkalmai szolgál a „féltett kincs" megszőktetésére. Vavel ügyesen kijátszva a rendőrséget, megszökik. Cambray másnap a kis lánykát haza viszi anyjához - s ott elfogják. E kis leány s anyja (Themire grófné) Cyt- here daudárának tagjai voltak azon „szép hölgyekből, deli ifjakból és ártatlan gyermekekből álló szövetségnek, kiknek feladatuk gyöngéd érzelmek álarca alatt belopódzni a családok szentélyibe; behálózni a hozzájárulható embereket, bizelegve csalni ki azoknak titkait." — A kis leány kikémlelte őket, korát meghaladó rafinériával szedte össze a legkisebb adatokat is. A nemes D’Avoncourt marquis várfogságba került. Themire pedig meg lön bizva, hogy a menekülteket kutassa fel. Évenkint háromszázezer forintot s sikerülés esetében öt millió frankot kap. S a parancshoz hiven elutazik rögtön s a nélkül, hogy gyermekétől is elbúcsúzott volna. Eddig tart a bevezetés. A következő rész már Magyarországon játszik. A Fertő partján ismeretlen nevű idegen telepedik le. s várkastélyában, melyet a nép „névtelen vár“-nak keresztel el, nemcsak teljesen visszavonulva, de az embertársaságot szándékosan is kerülve él. Ez Vavel gróf, ki féltett kincsét őrzeni jött ide, hol „nincs rendőrség, még is van rend." A szomszéd község tulajdonosa is változik időközben. Landsknechtsschild Katalin bárónő foglalja el a helyet. Mindketten visszavonultság- ban élnek. Éveken át nem is látják egymást. De a gróf tanúja lesz a bárónő számtalan jótetteinek, nemeslel- küségének 8 különösen miután egy alkalommal a rablóktól is megmenti őt, szerelmes lesz belé. Egykor egy féltékeny katonatiszt, B.trthelmy Leó, ki elcsábított nejét keresi mindenütt, a Máriát sétagyaloglásra kivivő Lajost megtámadta : Katalin bárónő megtudva ezt előre, maga könyörög Vavelnek, hogy ez alkalommal őt vigye el kocsizásra Mária helyett s Így kész jó hírnevét feláldozni érette. Vavel egészen el van ragadtatva. Ekkor jő Napoleon serege s ennek ellenében a magyar nemesi fölkelés. A lánglelkü ifjú elérkezettnek látja az időt, hogy a zsarnok meglegyen buktatva, a bárónőt eljegyzi, „féltett kincsét“ az ő őrizésére bizza is maga vagyona nagyrészénekíöláldozásaval, mint már indigenált magyar nemes, a fölkelők soraiba lép tele harcvágy gy a 1 és remény nyel. S itt áll be a forduló pont történetünkben. Napoleon ismét győzni kezd, a magyar nemesség működése az ármánykodások miatt meg van bénítva. S mindehhez járul még, hogy az ellenségtől elfogott levélben megtudja, hogy az ő Katalinja nem más mint Themira grófnő, ki Mária elrablására volt kiküldve, hogy a rablási eset s még a féltékeny férjjeli összeütközés is kicsinált dolog volt, hogy kincsét egész gyanútlanul adja ezeu nő kezeibe. Vavel kétségbeesésében is megtartja higgadtságát, maga a harctérről nem tá- vozbatik s azért Sátán Lacit, a hires rablót, ki neje és fia ápolásáért lekötelezettje, küldi el Mária megmentésére. Themira ezalatt megkapja az intést, hogy a kezébe esett zsákmányt szolgáltassa át. Napoleon válni készül nejétől s az egyedüli trónkövetelő nőülvétele mindennél jobban megszilárdíthatná állását. De Themira már nemcsak Vavel Lajost, de Máriát is megszerette. Egyedül a titkos rendőrség kezében levő leánya miatt haboz még. S ime! csaknem az utolsó percben megérkezik a nemes Cambray, hírül hozva, hogy leánya elhalt s átadja utolsó levelét, melyben e gyalázatos pályától rettegését festi. Cambray magával hozaa a halál magvát s elvész, de megmenti Máriát, kit Sátán Laczi családja Győrbe kisér, mig Katalin a táborba megy, s miután hűségét bebizonyítja, Vavel bocsánatával ismét Máriához jut Győrbe. Vavel különben kétségbeesésében már elégette azon okmányokat és emlékeket, melyek védenezének eredetét bizonyítani képesek voltak. A barcz lezajlik s Vavel — habár nagy veszélyek között — ismét fölleli kedveseit, kik már-már végleg a franciák kezébe estek. De az eddig teljes nyugalomban élt Máriára a rendkívüli események meg- renditőleg hatnak s szeretteinek karjai között hal meg, „Vavelről és Katalinról soha sem hallott többé a világ semmit, a névtelen vár is eltudott tüuni, a hogy eltűnnek a Fertő partjain falvak, templomok hatvan év alatt: elnyelte szépen a föld, lassan csendesen."
