Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-01-27 / 4. szám
Tizenhatodik évfolyam. 1878. 4. szám. Ungváron, vasárnap, január 27 Az Ung megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ba nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: „Jäger Károly örökösei“ könyvnyomdája. Társadalmi és vegyes tartalmú lap. Az ungvári közmivelődési társulat közlönye. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 krajczár. Egyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 krajcár. A kisebb polgári peres (bagatell) ügyek. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t. c. szentesítést nyervén, annak rövid idő múlva leendő életbeléptetése közel kilátásba van helyezve. A törvény életbeléptének időpontját lapunk múlt évi utolsó számában tévesen f. évi február 1-re jeleztük, ujabbi értesülésünk szerint azonban mindeddig a ministertanács nem tűzte ki e törvény joghatályának időpontját. Mi volt az inditó ok, mely a kormányt e törvénycikk keresztülvitelére reá birta, az olvasóink előtt ismeretes; több alkalommal lett a kormány a képviselőházban az iránt interpellálva, hogy a rendszeres törvénykezési eljárás hosszadalmasságára való tekintetből adná be javaslatát, miként lehetne kisebb ügyekben, s csekélyebb pénzbeli követeléseknél rövid utoni eljárással gyorsan igazságot szolgáltatni, s az ily ügyeket rövid idő alatt befejezni, melyek eddig a járásbíróság utján, hol a formák megtartása miatt s elegendő munkaerő hiányában az idézésre is hónapokig kell várni, elérni nem lehetett. Ezen bajokon igyekszik segíteni az idézett törvény, melynek szelleme minden egyes szakaszában a rövidség és gyorsaságot tünteti fel. Most már a cél elérése a törvény kivitelétől van függővé téve, a rövidség és gyorsaság ügyes és szakavatott bírósági joggal felruházott egyénektől , s ezek mellé rendszeresítendő elegendő kezelő és segédszemélyzet szervezésétől függ, ebben fekszik a törvény céljai elérésének Archimedesi súlypontja. Megyénkben ezen időig egyedül Ungvár városa óhajtja megszerezni a bagatell-biráskodási jogot. A megyei szolgabirák körében ezen eszme még eddig nem érvényesítette magát, de külnböen is arra, hogy megyénk szolgabirái közül bármelyik is felruháztatok e joggal, a mostani személyzet elégtelensége mellett, kik a jelenlegi folyó munkákat is alig képesek végezni, gondolni sem lehet. Időszerű lévén, alkalmat veszünk magunknak ezúttal a szóban lévő törvényt főbb vonásaiban olvasóinkkal a következőkben megismertetni. A békebirósági eljárás szorosan szóbeli, közvetlen és nyilvános, t. i. a peres írásbeli tárgyalás ki van zárva, a biró a felek meghallgatásával az igazságot kipuhatolván — mond Ítéletet, mi által az eljárás a kir. járásbiroságokénál hason- lithatlanul gyorsabb. A békebiró a községi bíráskodással is megbízható, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tartama alatt — az illető község területén külön községi bíráskodásnak helye nincs. Békebiróságért rendezett tanácsú városok és szolgabirák a közigazgatási bizottság utján folyamodhatnak. A törvény megkívánja, hogy a békehírévé ajánlt egyén elméleti bírói, vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy bírói hivatalt viselt légyen, kit a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügyi minister a király nevében nevez ki. Békebiró nem lehet állami tisztviselő, községi vagy körjegyző, működő ügyvéd- vagy gyakorlati ideje alatt ügyvédjelölt, kir. közjegyző, alkalmazásban levő lelkész, segédlelkész, szerzetes és néptanító. A békebiró itél pénzköveteléseket tárgyazó ingóság vagy munkateljesités iránt, kamatok, életjáradékok, tartás és élelmezési kötelezettségek tárgyában 50 frtot meg nem haladó összeg erejéig, a járulékot ide nem értve, mert a járulékok a főösszeget is meghaladják. ítél polgári eljárás alá eső mezei rendőrségi ügyekben a járulékon kivül 100 frt erejéig. ítél bérleti ügyben a bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése vagy ezeknek a bérlő részére való átbocsájtása iránti, keresetekben feltétlenül. Más bérelt helyiségek kiürítése vagy átbocsájtására irányzott keresetekben 200 írtig. Haszonbérlet visssabocsájtása iránti keresetekben 50 írtig. Becsületsértési ügyekben az országnak azon területén, a hol ezek polgári eljárás tárgyát képezik. ítél országos vagy hetivásári ügyekben 50 frtot meg nem haladó összeg vagy tárgy érték erejéig. ítél mesgye igazitási és sommás visszahelye- zési ügyekben, de csak akkor, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, vagy egy 1600 négyszög öl holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Ezen hatáskörét a törvény még azzal is szélesbiti a békebirónak, hogy az elébe vitt ugyanazon panaszba több, habár jogalapra és tárgyra különböző követelés foglalható, ha ezek mindenike ugyanazon felperes vagy felperesek által ugyanazon alperes vagy alperesek ellen támasztatik. Itt tehát lényegesen eltér az érvényben levő hason törvénytől. Az eljárásba a biró ha az ügyet hatósága alá tartozónak s magát illetékesnek tartja, bo- csájtkozik a panasz tárgyalására, lehetőleg rövid batáridőt tűz. A felek az ügy tárgyalására rendszerint a peres felek neveit, a kereset tárgyát vagy összegét, s a tárgyalás idejét és helyét tartalmazó idézvény kézbesítése által hivatnak meg. Ha a felek szóbeli felhívásra megjelentek, írásbeli idézés nem szükséges. Érdekes intézkedése az idézés körül e törvénynek, hogy „ha felperes kívánja, az alperesi idézvény neki adandó át,“ a kézbesítés eszközölhetése végett felperes a községi kézbesítőt hívja fel, ki ezen esetben akként köteles eljárni, mintha a kézbesítés közvetlenül a biróság által hagyatott volna meg. Ha tehát érdekében van felperesnek, ügyét 24 óra alatt elintézheti. Önjogu személyek a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Kiskorúak, gondnokoltak, jogi személyek, cégjegyzésre jogosítottak sat. arra jogosított képviselőik által. A feleknek jogában áll magukat a tárgyalásnál meghatalmazott által képviseltetni. A házastárs, házastársa helyett, a nagykorú fiú, szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt gazdája helyett, kinél alkalmazva van, a kereskedő vagy iparos segéd főnöke helyett Írásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhet. A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános, de csak felnőttek bocsájthatók a tárgyalás helyiségébe. A felek előterjesztésére vagy hivatalból kizárható a nyilvánosság, ha a biró a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek látja. Ezen esetben is kívánhatja mindegyik fél, hogy részéről két bizalmi személy jelen lehessen. A rendzavarokat a biró kiutasíthatja, — azokat, kik nagyobb illetlenséget követnek el — t. i. a birót, meghatalmazottat, tanút vagy szakértőt megsértik, 10 írtig terjedhető pénzbüntetéssel vagy fizetési képtelenség esetében 24 órai elzárással fenyitheti. Az ez iránt hozott végzés azonnal kihirdetendő és végrehajtandó. A biró a feleket a ténykörülméuyek, bizonyitékok és kérelmük iránt kihallgatja, a valódi tényállás és a döntő körülmények tisztába hozatala végett hozzájuk kérdést intéz. Ugyanezen célból a felek a biró által közvetítve vagy engedőimével közvetlenül is intézhetnek egymáshoz kérdéseket. A biró az ügyre nem tartozó kérdések intézését megtagadhatja s általában oda- liatni köteles, hogy az ügyre nem tartozó hos°^a_ dalmasságok mellőzésével a tárgyalás Megszakítás nélkül befejeztessék. A birp kőtele" figyelmeztetni a feleket azon kOfiilűlCnyfe , melyek az ügyállss felderítésének vagy bizonyítékaik megjelölésének elmulasztásából származnak. A jelen törvény által megállapított eljárás alá tartozó ügyekben szavatosra való hivatkozásnak helye nincsen. A meghatalmazott által képviselt felet, a mennyiben szükségesnek látja személyes megjelenésre idézheti. E meghagyásnak a felek, ha csak legyőzhetlen akadályok által vissza nem tartatnak, 50 forintig terjedhető büntetés terhe alatt eleget tenni kötelesek. A bizonvitás módjai: beismerés, okirat, tanúvallomás, — szakértők véleménye, bírói szemle és eskü. E szerint a bizonyítás módjait a szakértők véleménye által szaporította. Ha a felek valamelyike a tárgyalási határnapra meg nem jelen az ellenfélnek a ténykörülmények iránt tett nyilatkozatai, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyitékok által meg nem cáfoltainak, valóknak tartandók. Itt tehát nem adatik idő alperesnek a meg nem jelenés által az ügyet huzni-halasztani, s a biró tekintélyét méltóságát pictus masculussá tenni; mert a meg nem jelenés pervesztessé teszi. A 46. § szerint a kereskedők és iparosoknak szabályszerűen vezetett könyvei 2 évi i1ő- tartam alatt fél bizonyító erővel, ha az árucikk kézhez jutása vagy megrendelése igazoltatik. A szakértői szemle a biróság által akkor is elrendelhető, ba a felek azt nem kérték. Nevezetes azonban, hogy a bird a szakértőket hivatalból nevezi ki, tehát ellenkezőleg a törvényrendtartással, hol a felek is ajánlhatnak szakértőket. A tanuk és szakértők a biró által szükséges kérdésekre hallgattatnak ki s vallomásaikat esküvel s ha az eskütétel vallásuk szabályaival ellenkezik, az esküvel egyenerejü fogadalommal megerősíteni kötelesek, kivévén ha a felek az eskü vagy fogadalom letételét mellőzni kívánják. Az esküt vagy fogadalmat letenni vonako- dók 50 írtig terjedhető pénzbírságban marasztal- hatók. ítélhet a biró pótesküt, becslőesküt, okirat valódisága iránti vagy ennek ellenkezőjére szóló esküt, sőt oly döntő körülményekre nézve, melyekre csak a két peres félnek van közvetlen tudomása főesküt is. A vissza kinált eskü a bizonyító félnek Ítélendő meg. A tárgyalásról tartozik a békebiró lehető rövidséggel és a felek szószaporitásának mellőzésével jegyzőkönyvet vezetni, miben az eljáró biró neve, a tárgyalás helye, a felek vagy képviselőik nevei a panasz tárgyának megjelölése, a lényeges bizonyítékokra átalában való utalás, a tárgyalás közben hozott végzések vagy ítélet s annak rövid indokolása foglaltatik. A felek szóbeli vagy írásbeli kérelmére az Ítéletet tartalmazó kiadmány akkor is írásban kiadandó, ha az Ítélet kihirdettetett. Ha az Ítélet kihirdetésnél mindkét fél jelen van és az Ítélet ellen semmiségi panasz nem emeltetett a megítélt eskü ujabbi határnap kitűzése nélkül azonnal kiveendő. A jogorvoslatok közül első helyen áll az igazolás, mely 8 nap alatt szóval is előterjeszthető lévén, az eljárást nem lassítja. Azután következik a semmiségi panasz, melyet a fél 3 nap alatt írásban is beadhat. A semmiségi panaszok felett azon királyi törvényszék határoz, melynek kerületében az ítélő békebiróság székhelye fekszik. A semmiségi panasz az. ítélet végrehajtását nem akadályozza, sőt na az ítélet eskütől van feltételezve és a marasztalt fél semmiségi pa- naszszal élt, a biztosítási végrehajtás foganatosítható-. Végre megengedi e törvény a perujitási perorvoslatot. Megjegyzésre méltó még, hogy a Yégrehaj-
