Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-08 / 278. szám

Békéscsaba, 1938 december 8. csütörtök 66. évfolyam 278. szám ÁRA 10 FILLÉR XOZLGNY Asárkány Azt irja nekem Budapestről egy kiválóan képzeli, európai művelt­ségű, élénk vérmérsékletű, necio­naliila, magyar, dr. Vákár Arlhur kormányfőtanácsos ur őméltósága, hogy Békéscsabán szervezzem be e „Turáni Vadászokkal. Meg­tisztelő levelét ide oda forgattam, de hiábavaló volt szellemi ener­giámnak feszült erőltetése — nem tudtam nyiljóra jönni, hogy mi is tulajdonképpen a teendőm, hol keressem a (uránokat, akik egy­úttal vadászok ? Informáltetni kellett magamat, mig végre a divatos légáramlat megértette velem, hogy egy uj faj­védő alakulatról van szó. Még föl sem ocsúdtam a kómforos bódu­latból — a Sárkányok propaganda iratát hozza a posta, hogy a törzs­gyökeres magyarok szervezetbe tömörülnek és ennek a fajvédő társaságnak csak lehet lagja, aki kimulalja, hogy kél nagyapja kö­zül az egyik legalább ősmagyar volt, vagy a mohácsi vész előtl itt élt a drága honban. Inkorrektség lenne ezeket a törekvéseket a humor derűjével kisérni, hiszen nincs abban sem fantazmagória, túlzás, vagy eről­ködés, hogy a széleseit nyájat ismert és ismeretlen bojtárok ösz­szeakarják terelni. Ilyen törekvé­seket látunk minden vonalon, de végeredményében azt kell tapasz­talnunk, hogy a faivédelem égisze alatt politikai propaganda folyik — nem egyszer széltoló, érvénye­sülést kereső és kergető, — saját húrját pengető honmentők részé­ről. A nagy rabonbán mondotta egyszer parlamenti beszédében, hogy mindenki magyar, aki annak érzi éa vallja magát. Est a benső, nagy és fenséges érzést nem lehel erőltetni, paragrafuiokba szedni, szervezetekkel védelmezni. Petőfi nem voll ősmagyar ivadék, de lelke, szelleme magyar volt és a magyar szabadságharcban áldozta fel mindnyájunknak drága életét. Mindettől eltekintve — a ma­gyarságnak épp elég megoldásra váró problémája van. Kiforratlan uj eszmék és áramlatok, idegen szelek, sőt tornádók zaklatják nyugodt életre vágyakozó nemzeti létünket. Minek kell akkor ma­gyarságunkat ujabb elemekre bon­tani, hogy ki törz8gyökerea, és ki nem? A% egész Sárkány fejvédő­akciónak semmi komoly értelme nincs. Legfeljebb annyi, hogy a politikailag széttagolt magyarságot társadalmilag is felbontja, elkülö niti, falaprózza. Külföldön majd azt fogják mondani: mi az, mi az, Szent István birodalmában ilyen csöppség a magyarság ? Hát (A B. K. tudósítója jelenti.) Darányi Kálmán, az uj elnök 10 órakor nyitotta meg a Ház teg­napi ülését. Az ülés megnyitása után felolvasták a kormányzónak a harmadik ülésszakot berekesstő és a negyedik ülésszakot a teg napi napra összehívó késiratál. Névszerinti szavazással meg­történt az alelnökvóiasztős, amely­nek eredményét 11 órakor hir­dette ki Darányi Kálmán elnök. Eszerint a leadott 206 szavazatból Bobory Györay 154 el, Szinyel Merse Jenő 133-al. Lányi Mórion 73 at és Korláth Endre 48-at ka­pott. Darányi elnök a szavazás eredményeként vitéz Bobory Györ­gyöt és Szinyei Merse Jenő! a Ház megválasztott alelnökeinek jelentette ki. Ezután a háznagyot és a kilenc jegyzői választották meg. 187 sca vasalót cdiak le, amelybői Put­noky Móricra 186 esett. Az elnök Putnóky Móricot a képviselőhöz háznagyónak jelentette ki. A jegyzői tisztségekre a követ­kezőket választották meg : Brandt Vilmost, Csihvándi Ernőt, Gaal 0.ivért, Huszár Mihályi, vitéz Ke­nyeres Jánost, vitéz Miskolczy Hugó', Porubszky Gézét, Szeder Jánost és Vásárhelyi Sándort. Felolvasták a Ház bizottságai­nak megválasztott tagjait is, majd Imrédy Béla minit zterelnök állt fe). — A külügyminisztérium veze­tésével történt megbízatásom alap­ján van szerencsém benyújtani törvényjavaslatot egyes külálla­mokkái való kereskedelmi és for­galmi viszony rendezéséről. Etulán Reményi Schneller pénz­ügyminiszter négy javaslatot nyúj­tott be. Az első a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok anyagi helyzetének a családvédel­met szolgáló javításéról, a másik a VIII—XI. fizetési osztályba tar­tozó közszolgálati tisztviselők kor­pótlékéról szói. A harmadik a keresetek halmozőeéról. A negye­dik a vármegyei, városi és köz­ségi alkalmazottak, valamint a nem állami tanszemélyzet és az Országos Nyugdíjintézet kebelébe tartozó állami alkalmazottak be tegsegélyezésére vonatkozik. A törvényjavaslatok tárgyalására ki­mondták a sürgősséget. hol van a tízmillió magyar ? Ne kínoztuk ezt a sokat szenvedett orsságot a lörzsgyökerekkel, mert az idő amúgy is nagy átalakulá­sokat érlel. A sárkány-eresztést bizsuk a r-ysrekekre. Attól pedig Isten óvjon, hogy az egyik sárkány felfalja a mási­kat I... (0. G.) Kunder Antal kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az ipar­ban. kereskedelemben, valamint bányászaiban és kohászatban al­kalmazott munkások gyermek­nevelési pótlékáról szóló törvény­javaslatot terjesztetle be. Erre ugyancsak kimondlók a sürgős­gősséget. Bartha Károly honvédelmi mi­niszter a képviielőhás tapsvihara közben nyújtotta be a honvéde­lemről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint megalakítják a leg­felsőbb honvédelmi tanácsot. A hadkötelezettség 18 évtől 60 évig terjededne. Tizenkét évtől egészen a tényleges katonai szolgálatig le vente kiképzésben részesül min­den állampolgár. A lényleges ka tonai szolgálat után lövészkikép zésben keli részt venni, végül a légvédelmi kiképzés következik. A tényleges katonaiszol­gálati időt három évben állapítják meg, de a katonák nagyrésze kél esz­tendő leszolgálása után leszerelne. Három tsrtatalékos osztályt jelöl meg a javaslat Az első negyven­kétéves korig, a második negy­venkéléveslől negyvenyolc évesig, mig a harmadik negyennyolctól hatvan esztendősig terjed. A tar­talékosnak lövőgyakorlaton kell résttvenniök, ami évente harminc­hat órai elfogsógot jelent. A ja­vaslat szerint a katonai szolgálat nem szünteti meg az alkal­maztást, szünetelleti. A honvédelmi munkaszolgálatban 14—70 évesig köielesek részt venni az állampolgárok nemre való te­kintet nélkül. Eiután az össteférheletlenségi állandó bizottság tagjai letették az esküt, majd Darányi elnök a képviselőház st a negyedik ülés­szakra megalakultnak jelenlelte ki. Javaslatot tett, hogy a legkö­zelebbi ülést december 12 én, hétfőn délelőtt 10 órakor lartsók. Ezzel az ülés félegykor befejeső dött. A felsőház ülése A felsőház ülését félegykor nyi­totta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök. Megnyitős után nyomban felolvasták a kormányzói kézira­tot az orszÓRyülés harmadik ülés szakénak berekesztéséről és a ne­gyedik ülésszak megnyitásáról. A kormányzói kézirat kihirdetése után a felsőház háznagyának és nyolc jegyzőjének titkos szavazás utján vnló megválasztáséra került B sor. 104 szavazatot adtak le. Hóinaggyá Rakovszky Endrét vá­lasztották, jegyzőkké Agorasztó Tivadart, gróf Bilhlen Páll. Beze­rédi Istvánt, vitéz Görgey Lászlói, gróf Khuen-Hédervőry Kőrolyt, Kiss Ernőt, Péchy Manót és Szon­lagh Jenőt. Széchenyi elrök felfüggesztette az ülést, hogy a bizottságok meg­alakuljanak. Szünet után felolvasták az idő­közben megválasztott bizottsági einökök és előadók neveit, majd az elnök közölte, hogy a felsőház legközelebbi üléséről a képvise­lőháztól átérkező ügyek szerint értesíti majd a felsőház tagjait. Ezzel felsőház ülése két óra előtt néhány perccel végetért. A békéscsabai Front­harcos Főcsoport dísz­vacsorán ünnepelte a kormányzó ur név­napját (A B. K. tudósitóia jelenti.) A békéscsabai Frontharcos Fő­csoport az ipartestületi székház nagytermében, mini minden év­ben, ezidén is díszvacsora kere­tében ülte meg Horthy Miklós kormányzó ur névünnepét. A két­szásteritékes vacsorán B a n n e r Benedek dr., a főcsoport társel­nöke volt az ünnepi szónok. Egy­szerű, katonás szavakkal méltatta a kormányzó ur el nem évülő érdemeit, majd utalt a magyar történelemnek közelmúltban kez­dődő fordulatára. A továbbiakban Galli Károly, a főcsoport elnöke beszéli, majd Djrn István mérnök a haditengerészek bajtársi egye­sületének elnöke emlékezett meg a Horthy Miklós parancsnoksága alatt eltöltött tengerész időkről. Az utolsó felköszöntőt Dorn Jenő mondta a nagyszerűen sikerült ünnepi vacsorán. Másfélezer* Ungváron (A B. K. tudósítója jelenti.) Ungvári jelentés szerint a káipát­aljai magyar és ruszin í lakosság körében határtalan izgalmat kelle­nek a csehek állal foganatosított kiulasitősok, mert ahelyett, hogy ezek a kiutasítások SEÜnnének, még csak fokoiódnak, Eddig 1657 menekültet jegyeztek fel Ungvá­ron. Reformjavaslatok a Ház előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom