Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-11 / 229. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 október 11 Tízmillió pengő értékű gyümölcsöt exportáltunk az idén (A B. K. tudósítója jelenti.) Külkereskedelmi mérlegünk egyik évről-évre emelkedő bevételi tétele, a gyümölcskivitel, az idén a gyenge termés ellenére is kedvezőbb pénzeredményt nyújtott, mint ez elmúlt évben. A rossz időjárás miatt ciőkkent mennyiségű gyümölcs- és zöldségtermés ugyanis jóval előnyösebb árfeltételek mellett került forgalomba a külföldi piacokon, mint tavaly s ennek tulajdonithaló, hogy az exportbevétel nemcsak, hogy nem csökkent az előző évhez képest, hanem körülbelül egymillió pengővel meg is haladta azt. A Külkereskedelmi Hivatal kimutatása szerint a folyó gazdasági év alatt 10 millió pengő értékű gyümölcsöt éa gyorsan romlandó cikket exportáltunk. Ennek 73 százaléka a Duna—Tiszaközből, 9 százaléka Dunántulról, 9 százaléka Gyöngyös és Eger vidékéről, 5.5 százaléka Budapestről és környékéről, 2.5 százaléka pedig a Hajdúságból és a Nyírségből került a külföldi piacokra. A fennmaradó egy százalékot az ország többi részei küldölték a piacra. A gyümölcskivitel városok szerinti megoszlásában az idén is Kecskemét tartja a vezetőszerepet az összkivilel 43 százalékával, amelyben a város és környékének kivitele foglaltatik. A korai nyári gyümö'caök és zöldségféléken (eper, málna, cseresznye, meggy, barack síb.) kivül a legutóbbi hétig kiszállított cikkek exporistatisztikája igy alakul!: Kivittünk 200 vágón nyári almát, 65 vagőnnal többet, mint tavaly, körtébői a mult évi 10 vagónnal szemben 17 vágón volt idei exportunk, mig a szilvakivitel 785 vagónt tett ki, caaknnm 480 vagónnal többet, mint 1937-ben. Békéscsaba társadalma melegen ünnepeiteakitüntetett gazdasági cselédet (A B. K. tudósítója jelenti.) Szép ünnepség keretében adták át vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza nagy tanécrtermében Kolarovszky Mihály 72 éves békéscsabai mezőgazdasági cselédnek a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevelét és pénzjuialmát. Az ünnepségen a város vezetőin kivül igen ezép számmal megjelenlek gazdaeági munkások is. Ugyancsak megjelent özv. Vidovszky Károlyné is, akinél Kolarovszky évtizedek óta szolgál. A Hiszekegy elmondása után Jánossy Gyula polgármester emelkedett szólásra, aki meleg szavakkal méltatta a hűséges gazdasági c«eléd követésre méltó becsületes munkásságát, majd átadta a kitüntetést. Jánossy Gyula polgármester után Drienyovszky János gazdasági tanácsos szólt az ünnepeihez. Ezután Kolarovszky Mihály meghatottan mondott köszönetet a kitüntetésért. TELEFONSZÁMUNK: 176. ÜDVÖZLET JiomjtnomBóL Ahogy rohan a vonatom a magyar főváros falé, — Békéscsabától egészen Budapestig, minden utas a vasárnap esti komáromi találkozóról beszél. Áz étkezőkocsi tömve van Romániából nyugatra siető utasokkal — franciák, angolok, svájciak, nagyobbára nagykereskedők és vállalkozók ülnek egymás mellett saorongva, kipirult arccal és egyetlen téma — a magyar—cseh ügy. Mikor mér letárgyalták, hogy milyen területek kerülnek vissza Macyarországhoz és az előttük kiterített mappák, külföldi színes térképeken fekete irónnal rajzolgatják, alakítják a változott területeket, megszólal egy kövérképü utas, ki Constancóbói jön és Fel vidékre igyekszik haza. Kassára megy. Hatalmas, összegyürött levelet vesz elő irattáskájából és felolvassa az utasoknak rianó felesége levelét. Nem érdekes, hogy mit irt a naivlelkü asszony a mai cseh állapotokról, mert mi magyarok jobban vagyunk informálva elszakított lestvéreink helyzetéről, mint az ismeretlen hölgy, aki Kassán él és lakik. Di van a ievéínek egy passzusa, mely többet beszél, mint a iegjobban beavatott krónikás. A nehéz idők humorát írja meg. Es az éle, vicc, vagy tréfa legtalálóbb helyzetjelentés. Ez a nép hangulata ma a Felvidéken. — A prefekturón leakasztották a fairól Massaryk arcképét. Kit akasztanak helyébe? Háí Benest akasszák — a magyarok .. .1 Ext irja a kassai asszony derűs jókedvében a hacaigyekvő urá nak. Bafut a gyors Budapestre. Bizakodó hangulat. Nyugalom, fegyelem. Lelkes izgalommal várja a magyar főváros a közeli eseményeket. Mint tudvalevő, vasérnap este kezdődlek el a tárgyalások Komáromban. Tízezrekre menő tömeg tolong a Dunaparlon, hogy megszemlélje a magyar kiküldöttek induló hajóját. Itt csalódás éri a közönséget, mert a magyar kormány tagjai gépkocsin mennek a nagy találkozóra. Csak a kiséret tagjai és a szakértők mennek hajón. Az én vonatom reggel hat óra tízkor indul Komáromba. Siinte hallani lehet a szivek dobogását. Az utasok hangtalanok, de annál többet beszélnek a sziemek, melyek tűiben, hol könnyesnek. Vannak, akik lehajtott fejjel imádkoznak. Komáromban hajnal óta mindenki la!pon van, férfi, asszony, gyerek. A dunaparti kis város magyar nemzetiszínű köntösbe van öliöive. Minden ruhán ott díszeleg a szivelaku jelvény — a „Felvidékért I" Zsong bong minden. Uleni érzés. A magyar és az úgynevezett cseh Komárom közölt mér mw? van a lelni összeköttetés. Az Ó Komáromban élő magyarok szökve jönnek át, — némán kezetszoritanak egymással és piros fehér zö!d lobogót kérnek. Mindenkinek van valami kedves és biztató hire a másikhoz; azt lehelne mondani, hogy a két Ko márom magyarsága még az elkövetkezendő tárgyalások döntése élőit egybeolvadt. A felsorakozó nagy és vágtató Irta

: OROSZLÁNY GÁBOR eseményekről a MTI tudósításai beszámolnak lapunk vezető helyén, igy egybefogva mindazt, ami lényeges és fontos, az, hogy nemsokára héi elszakított városon és negyvenkét községen magyar trikolor fog lengeni. Majd jöri a népszavazás, mely kedvező kilátásaival a csonkaországhoz köli mindazokat a területeket, melyeknek lakossága husz év óta várja az anyaországgal való egyesülését. — Mindent vissza, ami magyar, — es az égbetörő jslszó o hogy valóra váljon, csak türelem, nyu godlság, fegyelem kell hozzá. Es ne torzsalkodjanak a magyarok azon, hogy a visszacsatolt területekéin ki legyen a főispán . . . Elindultunk végre hosszú husz esztendő után a biztosabb és jobb magyar jövő falé, amelynek reményéről sosem mondottunk le. Idegen uralom alól felszabaduló északi magyar testvéreinket rövid időn belül szivünkre ölelhetjük és ugy erkölcsi, mint anyagi jólétet biztosíthatunk nekik a szabadság és függetlenségen kivül azon a földön, ahol mint egy igegen uralom harmadrendű polgárai, husz éven át járták a magyar kálváriát. Elindultunk ezen az uton egységes akarattal, szent hittel, elszántan és kitartással. Szeretetteljes üdvözletet küldök Békéscsaba város minden rangú és rendű polgárának, akinek szivében a magyar sors iránti mély és tiszta érdeklődés viharzik. Még csak egyet. Mindanki, aki a diciőeéges pereikben magyarnak érzi magát, faj- és valláskülönbség nélkül, siessen a templomába imádkozni és várjon nyugodtan a fajleményekre, amelyek jönnek, rohannak és boldogságot hoznak. A faji tulajdonságok érvényesítése háborúban Montecuccoli osztrák hadveaér azóiásímődja évszázadok óta közismert: A háborúhoz pánz. pénz, harmadszor ia pénz kell. Pénazel lehet már békében előteremteni a szükséges hadianyagot és a hadiszervezet kereteit, háborúban pedig fenntartani és pótolni a hadigépezetet. A hadigépezethez azonban had vezér éa emberekből álló hadsereg is keli I A hadvezér fölényes vezetési képessége és a haditechnika minden vívmányának alkalmasása mellett azonban a háborúi erőtenyezők csak függvényei a harci erő belső értékének 1 A harci erő, az élő emberiség belső ériéke viszont a nemzet faji tulajdonságainak tükörképe. É< Esen faji tulajdonságok gyökerei nagy nagy mélységekbe nyúlnak vissza, évezredek talajából merítik táplálékukat. A magyar faj, sorsának változása és életkörülményei nek kicserélődése dacára is meg tudta őrizni eredeti épségben harci és faji tulajdonságait. Reméljük, hogy a jövőben i$ meg fogja őrizni 1 A háború erőszakot je'ent. Viszontagságot és fáradalmakat, küzdelmet és harcot. Testi erői, edjseílségel, ssükös viszonyok közötti megélhetést, emberfeletti teljesítményeket követel 1 A küzdelem, mely végső fázisában ma is csak közelharc, küzdőképességet, önfeláldozást, győzni akarást, bátorságot, szívósságot igényel párosulva szaktudással. A vezetőtől pedig vezetési készséget, akaraterőt, önállóságot, emberismeretet, maga számára bizalmat és tekintélyt kivivó egyéni tulajdonságokat. A legfelső vezetéstől pedig azt, hogy a háború vezetésében biztosítsanak érvényesülési teret mindama faji tulajdonságoknak, amelyek a nemzet fiaiban szunnyadnak és egyben csökkentsék a hátrányos tulajdonságoknak megnyilatkozási lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a magyar hadvezérek alig hajtottak végre védőleges vállalkozással hadjáratokat. Ha pedig néha a magyar hadvezetés az ellenségnek engedte át sajátos hadviselési módját, védelemre berendezkedve, akkor elbukott (mohi pusztai csata). A magyar faj vérmérsékletének, idegrendszerének és észjárásának velejárása, hogy cselezett támadó hadviselésben keresse faladata mego'dásél. Védekezésben is inkább a mozgékony hadviselést keresi. Laz, hogy várhercokban, de a világháborúban is előfordult, hogy védelemben hősi harcokat vívtunk, de javarészt hősiesen el is buktunk. A modern háború a technika vívmányainak borzalmas erejénél fogva egészen megváltozott életkörülmények melleit a nemzet minden egyes tagjától megköveteli, hogy faji adottságainak háborús értéklényezőit teljes mértékben latbevehesse. Ezzel szemben ellentétes értékű, tehát káros tulajdonságokat minden erővel le kell faragnunk: Úgymint: Túlzott önzés, szószátyárkodó*, pánikra való hajlam. Ez utóbbi bizonytalanságban, szellemi és erkölcsi sötétségben szüieti és hátulról tör előfelé és a szalmalánggal párosulva arra visz sok gyászmagyart, hogy hol tul rózsásan, hol tul komoran lássa a magyar ügyet. Megölték a bolgár vezérkar főnökét A merénylő öngyilkosságot követett el (A B. K. tudósítója jelenít.) Tegnap délulén 2 órakor Szófiában egy polgári ruhás személy revolverrel agyonlőtte Pfeif tábornokot, a bolgár vezérkar főnökét. A merénylő a gvilkosság után főbelőtte magát. Személyazonosságát még nem sikerült megállapítani, azonban valószínűnek tartják, hogy tartalékos liszt volt a merénylő. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre