Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-09 / 228. szám

1938 október 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza C«ehsz!ovákia levitézlett. Beteljesült rajta az epigramma, amit egy ismeretien (iikento'.taGres salkovicsok palotájának a homlok­zatira: „Congeris lapidum multis con­gesta rapinrs Corruet et raptas, altér habebit opes." A rablott jószágok visszakerül­nek a gazdáikhoz. A rövid dicső­ség elomlott, mint holmi batáviai könnycsepp. Am nem pattant szét nyomta­lanul a buborék. Eltűnte nyomán megváltozott az európai politika, 851 ez ázsiai politika is. Lássuk, hogyan s miként I Szeptember 14 én, amikor javé­ban folyt a Mbemosakodás" a cseh­szlovák operációra, Kawai japán sajtófőnök vóiatlanul megszólalt. „Legutóbbi beszédében, amelyet Nürnbergben tartott — irta őexcel­lenciája, a japáni sajtófőnök — legutóbbi beszédében Hitler vá­zolta a német politika alapvető gondolatát, amely pontosan egye­zik az igazsággal. Hiszen, amiként tudni való, Saint Germaniben csak egyet követeltek ólihatatosan, ma­kacsul a szudétanémetek i alkal­mazzák rájuk is azt az elixirt, amit Wilson a maga kenetteljes frazeológiájával a népek autodisz­poziciójának, önrendelkezési jo­gosultságának keresztelt. Da győ­zött a vaksi opportumizmus s lét­rejött Csehszlovákia, ez a minta­példája a művi abortuanak. Csak természetes, hogy a komintern nem szalasztotta el a nagyszerű alkal­mat és gyorsan lepaktált a fajtest­véreivel. Meí. csak csupán a kom­intern-nek tudható ba, hogy Cseh­szlovákiát ez ideig nem takarítot­ták félre az útról a sírgödörbe. Es csak csupán a komintern vi­seli a felelősséget mindazért, ami elkövetkezhetik. Hogy célját, Eu­rópa bolsevizólását megvalóai* Oroszország csökönyösen kitár ott a status quo mellett és nem türie, hogy megnyi'jék a csehek örök sége. Mi, japánok tapasztalatból ismerjük a Szovjetunió fondorla­tos és görbe útjait. Éa mivelhogy előttünk libeg a kínai példa, meg­értjük a harmadik birodalom föl­héborodárát az ororz álnokságon. Megértjük s oiztjuk is azt. Ennél fogva készek vagyunk minden erőnkkel Németországhoz éa Olasz­országhoz szegődni s készek va­gyunk fölvenni a harcot a vörös üzelmek galádrága ellen." Ezt az első nyilatkozatod seb tiben nyomon követte a második, szeptember 16 án. „Az a tény, hogy Japán — ina újfent Kawai — Németországhoz és Olaszor­szághoz csatlakozott, nem je­lenti még korántsem azt, mintha fajest akarnánk ugrani iziban a háborúba. De ha a síüuá ció megkövetelné s ha föltétlen szükség lenne a mi fegyveres be­avatkozásunkra, Japán ugy vieal­kednék, ahogy at^ anti komintcn paktum előszahja." Viszont szep­tember 19 én már takarodóra lá­gyult a riadója Dai Nipponnak. Gondolva, hogy egy kicsii túllőtt a célon, hevenyében módosította az álláspontját s kereken cáfolta, amit jzepember 14 én és szep­mber 16 én olyan nagy garral hirdetett. Annyi bizonyos, hogy ezeket a pronunciamiento-katalaposan meg­rágta a japáni kormány, mielőtt a világba repítette azokat. Mégis honnan a izembeötlő ellenmon­dás bennük ? Nahéz dolog kihá­mozni, mit akartak s mit nem akar­tak az óvatos daimiok ezekkel a kockázatos proklamációkkal, ame­lyek a bluff határát súrolták, ne­héz, de talán mégsem lehetetlen. Kapható: HirschJánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andrássy-uti oldal) Tngelmannál elektrotechnikai és műszaki vállalat. Bizalom bevásárlási helye. Békéscsaba András-y-ut 19. Es vannak bizonyos rések, ame­lyeken át be lehet kendikélni az ázsiai agyakba. Adva van minde­nek előtt a gyűlölet, a bosszúvágy, ami régóta füti, tüzeli a japáno kat a csehek ellenében. Hogyan? — kérdezheti az olvasó. Vájjon mi közük egymáshoz a Szamu­rájok s Podjebrád ivadékainak ? I Hiszen egész világ fekszik közöt­tük. Hát igenis van s volt némi közük ugy szőrén szálán. Elsősor­ban ia annak a kalandnak a ré­vén, amely 1918-ban Szibériában játszódott le. Ez időtájban a ja pának megszállva tartották majd nem egész Szibériát s egyedül a c«eh légionisláknak s főképpen Gajda és Sirovy uraknak köszön­hetik. hogy a prédát be nem zse­belték Atutén meg 1931-ben is történt valamicske közöttük. Egy kis csetepaté, amúgy a suba alatt. Benes volt ugyanis az, aki Genf­ben a népszövetség kebelén belül hajszát indított Japán ellen, mint amely hatalom áthágta a cove­nant tilalmát és jogtalanul Mand­zsúriának esett. Képzelhető, ho­gyan prüszkölt, hogy tajtékzott a nipponi sajtó. Mindez azonban gyorsan feledésbe merült volna, ha egy bizonyos tertium quid nem adódik. Ez a tertium quid pedig eléggé kellemetlen volt. Ugyanis az összes kínai csapatoka-t a re­gulárisakat ép ugy, mint BE írre­gulérisaka*. Skoda szerelte fel s a japánok bőrét alaposan megcsik­landozták azok az ágyuk s mi egyebek, amiket Pilsen vidékén gyártottak. E'annyira, hogy az egyik diplomatájuk erre a bon­molra fakadt: a géppuska és Cseh­szlovákia hovatovább szinonim fogalmakká sűrűsödnek a nyel­vünkben. Igy azután az a sajtó­hadjárat, amit Kawai a csehek ellen indított, erős rokonszenvre számíthatott a nép körében. Per­sze ebből még nem követkerott volna a fegyveres beavatkozás, biconyság erre a harmadik nyilat­kozat óvatossága. És ez a kantéla annál inkább födi a jepán kor­mány valódi sr'índékét, mert egyn­egyedük óhaja: a béke. Béke min­denáron, a Csendea- Óceán p jain, béke mindenáron világszerte. Eltekintve a kvantung hadsereg javíthatatlan megszállottjaitól esész Japán a béke után sóvárog. Nem­csak a kormány polgé'i tagjai, de a flottának s a had regnek je­lentékeny része is nyűgösködik a céltalan kínai vérnász miatt és süir geti az ellen Sgeskedések azon­nali befejezését. Egyedül Araki, Doihara s még egy pár napoleo­nilisben megbetegedett katona akarja tovább is ütni az egyre jobban hülő vasat. Képzelhető mit jelentene ezeknek az ultrák­1 Magyar Általános Hitelbank Békéscsabai Fiókja Andrássy-ut 4. a külpolitikai válság legsúlyosabb napjaiban változatlanul rendelkezésére állt a hitelkérő kereskedőknek, iparosoknak, gazdáknak, vállalkozóknak valamint betéteseknek egyaránt. Most a háborús veszély elmultával ismét felajánlja legelőzékenyebb szolgálatait ugy a hiteligénylő, mint a betéteket gyümölcsöztető közönségnek. BÉKÉSCSABA nak a váratlan szerencse, ha az európai lőporloronv csakugyan föl­robbanna. Japán ast tehetné Ázsiá­ban, amit éppen akar. Kupán ver­hetné a mennyei birodalmat és agyon dögönyözhetné. Meg aztán elkelne némi pénzmag is a ház­nál. És ha Európában csakugyan lecsapna a menykő, nagyszerűen megzsarolhatná Angliát. Hoimi csendesség, holmi nyugalom fejé­ben megtelnének az üres bukszák. Nyilvánvalóan Japán busás hasz­not remél a német s az olasz fegyverberátságtól. Sőt, nemcsak remél, de már is nyt-reséggel -ár­hatja le a politikai üzletel. Mikor Olaszország s Anglia farkasszemet néztek egymással, mikor a föld­közi tengeren puskaporos vo't a levegő, Japánt senkit se zavarta Kínában. Igaz, hogy ugyanez tör­tént volna akkor is, ha az anti­komintern paktum alá nem bigy­gyeszti Hajasi a nevét. S ezt igen­csak tudják az okos sárgák. Min­denesetre nem árt Angliát hébe­hóba megriasztani s ezért üdvöt olyasfajta demostrációkat megren­dezni, mint aminőt Kawai insce­nélt s fogadkozni, hogy — ameny­nyiben a szükség parancsolná — Japán fegyverrel is állja a hűsé­get. Amivel elvétére csak azt a kölcsönt viszonozná, amiben a csangkufengi zenebona idején ré­szesüli. Most pedig amikor félig­meddig elült a háborús veszély, ujabb lehetőség kápráztatja Do­hiaráékat. Nekiugrani az izolált Oroszországnak s darab időre ki­cseresni a bőrét. S egyre gyak­rabban, egyre hangosabban köve­telik a militaristák: rójuk le a szám­adást a vörösökkel. Imé. A politika bumerángja oda csavaródzott vissza, ahonnan el­pattant. A Szovjetunió nyaka köré. S biztosak lehetünk felőle, rö­videsen üt as óra, amikor eldől, mi sors vár a szovjet köztársa­ságra. Állani fogja-e az ostromot, avagy bedől, mint creaturája, Cseh­szlovákia. Es eldől illik-e rája is a csipős epigramma : „Congeris lapidum multis con­gesta rapinis Corruet et raptas altér habebij opes."

Next

/
Oldalképek
Tartalom