Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-15 / 283. szám

ÁRA 1U FILLÉR Békéscsaba, 1938 december 15. csütörtök 66. évfolyam 283. szám A guba Most, hogy a parlamenti tudó sitésokat olvassuk as interpellá­ciós napról — őszintén megvall­juk — a sárga irigység csiklan­dozza lobogó fantáziánkat. Milyen jó is nekik — a bajvívóknak, a politikai sportolóknak, országgyű­lési képviselőink egyikének-má­sikának, aki iránymulató politikai cikkeiért az újságoktól busás ho­noráriumot élvez. Cikkenként 50 — 30—20 pengőket, mely mindig at­tól függ, hogy a lelkes politikai megnyilatkozás kolumnás e, vagy csak hasábos ? Például Rátz Kálmán fajvédő képviselő, amit az országgyűlési tudótiésok hirül adják — egymás­után kilencven cikket irt a liberá­lis zsidó lapba, á huiz pengőért. Maga mondja, hogy leteszi a cik­keket és a felvett honorárium nyugtáit a Ház asztalára s hogy fajvédő létére a szabadelvű lap hasábjain vezércikkezett — annak egyedül a halott miniszterelnök az oka. Mi, vidéki álomlálók, btcsüle­tesen naivak és bornirtan hitzé* kenyek mindig azt hittük, hogy a nagynevű képviselőink írásait a meggyőződés belső érzete sugall­ja és inspiiá'ja. Rá kell eszmél­nünk arra, hogy a szó, a betűve­tés, a harcos ciceró, a tüsetokádó garmond s a felvillanyozott cursiv felsorakozósa mind humbug, ha ropogós bankóról — magyarul gubáról van szó. Elnéztük a múltkor is, hogy csendes vasárnap délután, mikor a magyar parasztnak és a magyar iperosnak ideje vBn, hogyan ve­szi kezébe tiszteletteljes fejbólin­tással azt az ujiágot, melyben Rátz képviselő ur birokra kell a magyarság faji érdekeiért. Ki az ördög hitte volna, hogy a nagy reformátor nem régen a gyűlölt li berális lepban futtatta elméit ó 20 pengő diurnum ellenében, ház­hoz szállítva. Hát végre azt is tudjuk már, hogy az elvek, meggyőződések, hitvallások, érvek sebesen sodró­dó vizében a gubához van kötve a tollnak hívott evező. Az ész és a penna. De fel kell figyelnünk arra is, amit Keresztes Fiicher belügyminiszter mondott i „ilyen metódussal desiruálni, rombolni lehet, de országot építeni nem le het". Mi, akik csak messziről figyel­jük a politika nem mindig gusz­tusos zajlásait — kezdünk tisztán látni, hogy mindennek eredője a suba — nem ez amelyiketa ma­gyar paraszt hord munkában ve­rejtékező vállain, hanem amelyik cseng és peng. (0. G.) Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre! Tiz órás infer­pellációs roham a Házban Az uccai tüntetések, Biró Pál lemondása, a rádiódijak mérséklése, a Magyarság Ugye váltottak ki különös érdeklődést (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg a képviselőln-E ülését Dará nyi Kálmán elnök. Az első szónok Bródy Ernő volt. Helytelenítette, hogy az állam sem­mivel sem járul hozzá az OTBA fenteriésóhoz. Darányi Kálmán házelnök ez­után lezárta a vilá*, majd Remé nyi Schneller Lajos pénzügyminisz ter emelkedet szólásra. Elvetették a különbölő határo zeti javaslatokat. Általánosságban elfogadták az OTBA javaslatot. Megkezdték a részletes tárgyalást, de csak a harmadik szakaszig ju­tottak, mert 11 órakor Darányi el­nök megszakította a vitát és áttér­tek az interpellációkra. Drózdy Győző a közmunkavált­ságról szóló jogszabályok egyesi­lése. egyszerűsítése és népies el­vekkel való összeegyeztetése tár­gyéban interpellált. Payr HUÍÓ „a székesfővárosban naponta megismétlődő tüntetések tárgyában" interpellált. Rátz Kálmán interpellációja kö­vetkezett a miniszterelnökhöz „A kormány állal önmaga melleit meg­rendezett romboló hatású uccai tüntetések és önpropaganda foly­tatása ügyében. Imrédy Béla miniszterelnök : Nem rendeztem és nem rendez­tettem tüntetéseket mage.m mellett. Hubay Kálmán interpellált a december elsejei nyilastüntelésről. Keresztes Fischer Ferenc belügy­miniszter: — Az ugynevezeti hungarista mozgalom december 1 én nagy­szabású tüntetésre készült. Ezeket a dolgokat a maguk kellő értekére szállítottam le, aronben mégis ko­molyabban kellett venni. A párt­vezetőség ÖSÍZ?S szervei kiadták az utasítást: minden ember ki az uccáre, előre meghatározóit és ki­dolgozott terv szerint. Senki sem fog azon csodálkozni, hogy a rend­őrségnek nyomban készültségi in tézkedésekre adlam utasítást. — A zavargásnak, mert inkább • zavargásnak, mint tüntetésnek le­I het ezt nevezni, vohak sajnos a j rendőrség részéről is sebesültjei. — A lények tudalos elf-rditése, koholt dolgoknak konokul való­ságkért való beélitása, a legme­részebb és legvakmerőbb rágal­mak folylonos terjesztése, minden tekintélynek, a legfőbb tekintély­től kezdve, a sárbaránlása . . . — ... Ilyen metódusokkal rom­bolni lehet, de országot építeni nem. — Ha hasonló esetek előfor­dulnak bármily oldalól, a rendőr­ség hasonló szigorral és határo­zottsággal fogja teljesíteni kö'eles­8éí?ét. Vitéz Imrédy Béla miniszterel­nök válaszolt : — Minden hasonló ügyet a leg­nagyobb eréllyel fogunk üldözni és preveniiv intézkedések életbe­léptetésére is megtörténnek az in­tézkedések. Tddy Zoltán interpellációjában sürget'e a földreformot. A refor­mok és a sorrendiség tekintetében bizonyos felvilágosítást kért a mi­niszterelnöktől. Nincs reform rend és fegyelem nélkül Imrédy Béla miniszterelnök ál­talános figyelem kőiben válaszolt: — Tildy Zoltán képviselő ur felelősségérzettől áthatott beszédét melegen üdvözlöm. Azt hiszem, a célkitűzésben nincs különbség közöttünk, amikor a falusi lakos­ság sorséró , a falusi milliók sor­sának javításéról van szó. Ezuién a miniszterelnök a kö­vetkező nagyfontosságú kijelen léseket telte: — Helyesen mondotta Tildy képviselő ur, hogy az igazi reform­munkát rend és fegyelem nélkül nem lehel elképzelni. Erről a helyről ismétellen kijelentem i az ország érdekeinek semmi sincs annyira ellenére, mint az a han­goskodás, mint az a halalom át­vételével való folylonos ígérgetés és fenyegetés, mint az a bizony* talanság érzetének keltése, mint az a lekintélyelv folylonos meg­ingatása, amellyel szemben eddig is felléptünk és ezután is fel fo­gunk lépni. (Taps as egész Hát­ban.) Moizes János a földbirtok poli­tikai kérdésekről interpellál}. Imrédy Béla mini»z!erelnök vá­; laszéban kijelentette, hogy a kor­j mány ezen a téren gyors lépések­kel kívánja mego'dani a problé­mákat. Dulin Jenő az adózásból ki­folyólag előállott végrehajtásokkal foglalkozott. Matolcsy Mátyás a Wimpffen­uradalomban fennálló helyzettől interpellált. Hangoztatta, hogy az uradalom nem tesz eieget a szo­ciális követelményeknek és lehe­tetlen állapotok vannak a mun­kások körül. A földmivelésügyi miniszter vá­laszában kijelentelte, hogy az uradalomban levő helyzetről pon­tos tudomása van, majd kifej­tette, hogy a kormány birtok­politikája : kis egzisztenciák te­remtése. A kormány szivén viseli a mezőgazdasági munkásság sor­sát és elsőrendű feladata, hogy rajluk segítsen. Malasits Géza a iisziforgalmi adóról interpellál*. Interpellációját kisdiák a pénzügyminifzlernek. Rajniss Ferenc a táj- és nép­kutató intézet megszüntetéséről interpellál!. A kultuszminiszter ki­jelentette, hogy ebben a kérdés*

Next

/
Oldalképek
Tartalom