Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-14 / 282. szám

ÁRA 1U FILLÉR Békéscsaba, 1938 december 14. szerda 66. évfolyam 282. szám Példa Az öreg Deseő Mózes, István fis, ki B leggazdagabb gyergyócsomefalvi kálvinista presbiter volt — jó békeidőkben — az olcsó borvizes borló', mellyel napestig öblögette száját — szélütést kapott. Nagy volt a liadaíom a famíliában, meri Deseő Mózes ismert testamentuma ugy szólott, ha hetven esztendős korom előtt hunyom be a siebemet — minden vagyonom az egyházé. Deseő Mózest épp 69 éves korában érte a bántalom — ezért hál a felmenő és lemenő rokonok összeszaladgálták a vármegyéi, jobbnál-jobb, nevesebbnél nevesebb doktorokéri, hogy az orvostudománynak segítségével a haldoklót megmentsék az életnek. Érthető voll ez a buzgalom, mert nagy örökségről volt szó — nem kevesebb, mint húszezer forintról. Az orvosok jöttek is sietve Háromszékről, Udvarhelyről, Brassóból. Szebenből, Segesvárról, ahol a szász Peusinger titka babonás hire voll. Talán szuggesztív erejével még a halollakat is fel tudta támasztani. Olt SLráöit forgolt ez agonizáló magyar betegágya körül a sok doktor, az orvostudomány mesterei, tudósok, specialisták — pár csodate\ő kirurgus is, egymással civódva —, de bizony hiábavaló volt a sokfajta medicina, az injekció, az élettelennek látszó testre felrakott piócasereg — ez öreg magyar szive mind lassabban és kihagyóan dobogott. Nem dajkamese az, ami Deseő Mózessel történt. Ballada is van róla. Megirlák történetét költők és szépirók, sőt a kóborló Hasafi Verái románcba szedte „Mózes feltámadását", aki mikor a doktorok lemondtak életéről — felugrott betegágyáról, előkapta fanyelű bicskáját, eret vágott magán és kiengedte folyni megsűrűsödött vérét elhaló testéből. Deseő Mózes megküidöti a halállal és még tiz esztendeig élt pirosló orcával a korcsmárosok és örökösök legnagyobb örömére. Ezt az ósdi történetet csak amiatt idéztük fel, mert a nemzet éleiében is különféle medicinákkal, injekciókkal kísérleteznek a politikai doktorok — sok esetben csak kirurgusok. Annyi mór s receptiró, a bel- és külgyógyász, annyi a programm és az életelixirgyértó, hon- és életmentő, hogy a szegény beteg lélegzetvételhez sem jut. Ma mindenki jobboldali. A szellem, az irányzat, a kormány, a parlamenti pártok legtöbb frakciója. A törvényalkotásokat is ez a tengely éa gőzkazán hajtja és mozgatja. Érlhelellen tehát, hogy minek ez a sok szócsata, lullicilálás, versengés, hajbakapás, gyanúsítás, ellenizenv és ellenséges magatartás, mikor mindenki egyei akar, hogy a nemzet egészségben tovább éljen. Mit lehelne tenni ezekkel a sűrűvérű magyarokkal, akiknek semmi se tetszik, semmi se jó, semmi se elég ? Akiknek nincs ínyükre a jobboldali kormányzat reformprogremja, az alkotmány léle, a haladás tempója? Akik folyton égnek, lobognak, tüzelnek, riadoznak ? Elbeszélt történetünk példájára kell térnünk, érvágást kell eszközölnünk, hogy végre a nemzet testéből eltávolítsuk a kóros anyagokat, hogy lüktető élet, nyugodt munke, bő termelés, bizalom, jólét, gyere podés áldása legye naggyá etl a földe', melyet nem Hannibálok, de keresztes vitézek szerezlek egy késői nemzedéknek. (0. G.) MunkanálkOli segíly helyett munkalehetisíget — hangoztatta Tildy Zoltán • képviselőhíz tegnapi vitájábai (A B. K tudósítója jelenti.) Tiz órakor nyitotta meg a kép viselőhéz tegnepi üléséi Darányi Kálmán, majd a bizottsági jelentések előterjesztése után Molnár Imre előadó ismertette a tisztviselők korpótlékára vonatkozó törvényjavaslatot. Hosszasan beszélt a tisztviselői osztály érde meiről. Az első felszólaló Fábián Béla volt. Nem fogadja el a javaslatol, meri kevésnek találja. A liszt viselők általános fizeiésrendezését sürgette. A lisztviee'ők a fizetécleszállitást példás nyugalommal és hősies önfeláldozással viselték el, holott nemcsak a fizetések csökkenlek, hanem a megélhetéshez szükséges legfontosabb élelmicikkek órei is lényegesen emelkedtek. A redukció óta minden pénzügyminiszter bejelentette,hogy iemét emelni fogja a tisztviselők fizetését. Fábián Béla után Homonnay Tivadar szólalt fel. ő is a tisztviselők fizetésrendes^sél sürgette, majd ismertette a MÁV szolgálaii pragmatikáját és kijelentette, hogy békében csak három-négy évig voltak dijnokok, ma pedig tiztizenkét évig is dijnokoskodni kell, amig kinevezéshez lehet julni. A javaslatot a maga és pártja nevében elfogadja. Mosl Reményi-Schneller Lajos válaszolt a felszólalásokra. A Ház ezután általánosságában és részleteiben is elfogadta a tisztviselők kérpótlékáról szóló javaslatot, majd éltért a tisztviselők családi pótlekáról saóló javaslat tért-yalására. Molnár István előadó ismertette a javallató', majd Malaaits Géza szó'olt hozaé. Nsm találja kielégilőnek a pén-ü^yminiszler javaslatát, mert a tisztviselőosztálynak vissza kell adni mindazokat a levonásokat, amelyeket az elmúlt években elvettek tőle. Uíéna Kovács Sándor állott fel szólásra. A javaslatot örömmel elfogadja. Homonnay Tivadar volt a következő felszólaló. Kijelentenie, hogy a javes'alot első lépésnek tekinti a közszolgálati alkalmazottak megsegítése terén. Megszavazza ezt a javaslatot, mert tudja, hogy a pénzügyminiszter beváltja szavát és további lépések jönnek. — A csehek szociális alkotásaiból vajmi keveset élveztek a magyarok. Könnyű idegen kölcsönökből szociális intézményeket létesíteni akkor, amikor a köíceö nőket sohasem fkelik vissza. A magyar kormány és a közvélemény sohasem fogja majmolni sem a cseh, sem a más nemzetek intés ményeit. Ezután behatóan foglalkozott a javaslat részleteivel. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter mondott beszédet. Kije leniette, hogy ez a javaslat a három törvényjavaslat közül a legfontosabb és a kíncslárra a legkomolyabb megterhelést jelenti. A kormány a javaslat megalkotásában a családvédelem szempontjait velle figyelembe. Nsm lehel lebecsülni a javaslatot, hiszen intézkedése szerint a kis tisztviselőknél három Ryermek után 16.50 százalékos fizetésemelést jelent. — A magánalkalmazottak kérdése nem tartozik ide, ez is természetesen a kormány programjába tartozik és idővel ez is sorra kerül. A kihézasitáii segély kérdését — folytatta a pénzügyminiszter — magamévá teszem. Bizonyos vonatkozásban már meg is valósul a tisstvise'ői kö csönöknél. A nagv tapssal fogadolt miniszteri felszólalás után a Ház általánosságban és részleteiben elfőgadta a javaslatot. Etuián Molnár Imre előadó ismetelte az önkormányzati alkalmazottak és nem állami tanítók 0TBA-ellátásról szóló törvényjavaslatot. Áz első felszólaló Kéthly Anna volt. aki azt fejtegette, hogy a legszélesebbkörü szociális gondozás állami feladati A javaslatot e fogadja. Tildy Zolién volt a következő felszólaló. Helyteleníti a munkanélküli segély rendszerét, mert az lerontja a munka erkölcsét. Munkanélküli segély helyett azt kell biztosítani, hogy minden dolgoznivégyó ember számára mrg legyen a munkalehetőség. A tisztességes megélhetést mindenki számára meg keli adni. A munkanélküli segély bevezetés t már csak azért is lehetetlennek lartja, mert hitzen ebben az országban még mérhetetlenül sok elvégeznivaló munka van. Bizonyos oldalról terjesztett hangulattal szemben itt a Házban kell megállapítani, hogy a törvényhozás nem akadálya annak a roformmunkának, amelyet a nemzeti közösség érdekében sürgősen végre kell hajtani. Sürgős szükség van a falu egész* ségügyének megjavítására, mert ez honvédelmi kérdés is. Azokat a falusi rétegeket kell megerősíteni, amelyek büszkeségünknek, a magyer honvédségnek a zöméi adják. Tildy azzal fejezte be beszédét, hogy az orizág mostani közhangulatéban a falusi rétegek most mér türelmetlenül várják a megfelelő intézkedéseket. Ezután elfogadja a javaslatot. Esztergályos János beszélt ezután, ő is a javaslat melleit szavazott, bár as intézkedéseit nem larlja teljesen kielégítőknek. Béldi Béla a következő felszólaló. Ugyancsak elfogadta a törvényjavaslatot. Határozati javas latol terjeszt elő, hogy a kormány nyújtson ba törvényjavaslatot egyhónapon beiül a népjóléti minisztérium visszaállításáról.