Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-04 / 275. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 november 6 Paál J6b riportjai egy opwág pusztulásáról; ÖTVEN NAPIG A KRÁTER TETEJÉN A mozgósítás éjszakája Csehszlovákiában megdermed a polgári élet ... Angol éi francia táncszámok hangzottak el. Előadta 8ket »a Esplanade* {an. Rövid szünet utén folytatjuk esti koncartftnket... Most azonban a UmUUtbM szünet áll bo ... A zongora non kalimpál, a szakszofon nam rikolt éa a kangazőrén kereaztül nem érkeznak boazánk a zene akkordjai... Helyettfik 6bI8a férfihang azélal meg... Figyelem, figyelem... Banea Ednard doktor, a köztársaság elnSke, mint a véderő legfSbb parancinoka, alren­delta as általános mosgásitást... A Hotel Esplansde étterme ezek­ben az izgalmas napokban éppen olyan békebeli képet mutatott, mint a jazz. Tarka összevisszaságban kü­lönböző nációk gyermekei ültek a virágokkal megdiszitett asztalok­nál. Emit egy előkelő prágai ál­lamhivatalnok felesége a komor­nájával. Csehek. A férj hetekkel előbb berukkolt, feleségét ­küldte ide, mert néhány hét múlva várták a családi állomány meg­szaporodását. Amig telefonálni le­hetett, a férj mindennap felhivta a feleségét Körmöcbányáról. Fenn, az étterem karzatán ebédelt Frau Sophia, akinek a férje Bodenbach mellett igazgató-tanitó volt. Cseh szlovák állami alkalmazott német iskolában. Mikor bemutatták ne­künk az asszonyt, a sógora ezt mondta: „Sophie férje as egyetlen államhü német a városkájában." Pár nap múlva már másként be­széltek ... Ai étterem közepén volt a méltóságos asszony asztala. A méltóságos asszony pesti: férje előkelő bank elnöke, őméltósága csak rövid időt töltött az élterem­ben és senkivel sem érintkezett. Ebéd előtt keresztet vetett manára és elmondta az étkezés előtti imát. Szomorú eset hozta fel ide : az egyik közeli szanatóriumban sú­lyos betegen feküdt a leánya. Hu­szonkétéves viruló szépség. Evek óta gyógyitjők a Tátrában. A mél­tóságos asszony ott ül a lőnya csipkés ágya mellett. A lánynak külön ápolónője van. Srsmb»n vei? így pozsonyi kövér 6 rite mindennap idegesen az ebéd­jét Emigráns. Egész rap játsio'.t, mert azt mondta, hogy a kártya nyugtat. Egy másik asztalnál ha­tan ülteki Rosen ur és Walhr ur családjai. Rosen ur Milanóban születelt. a bécsi Merkur-bonk igazgatója volt, közben megsze­rezte még az Anschluss e'őtt a csehszlovák állampolgárságot — erre volt leginkább büszke — és hónapokkal előbb Prágába köllö zötl. Waller ur, a sógora e«y rei chenbergi tex ilgyárnak utazott. Da még májusban elköltözött Reichen­bergből és Brünnben vett ki la­kást. A két ur közös apósának gyönyörű palotája és jólmenő ci­pőüzlete volt Reichenbergben, de az após Prága mellett, Podjebrád fürdőn várja a vihar elmúlásét. Egy pesti mérnök bűbájos leány­kája és csillogó szemű szőke fe lesege tegnap utaztak al. Az asz­szony férje értük jött. Ostreuból hőrom asszony külön érkes«H. Mindennap nagy túrákat leltek. Lyonkor magukkal vitték az ebé­det. Tegnap fenn voltak a pop rádi lónál. Az összekötő kapocs közöttünk Ferdinánd volt. Se a mesterségét, sem a nem­zetiségét nam lehetett biztosan megállapítani. Amig a portás — egy tavaly érettségizett iglói fiatalembc, aki egyetemi tandíját kereste meg itt a nyári szezonban — el nem uta­zott Pozsonyba. Ferdinánd efféle londiner volt. Segített a takarítás­nál, cigeretláért ment, a cipőket pucolta és újságokat hosott Lom­nicről. A portás távozása után előlépett. Fejére lelte az areoy­ssallbgos sapkát és beült a por­tásfülkébe. Onnan csak akkor tűnt el, ha lement a bazárba, vagy a cíendőrökhöz rádiót hallgatni. Mert Amig Vh ahtih a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nam zavarja, mégl» magházzá reggelié az enyhe és fájdalmatlan kiürülést. SS?, \35SSa a szálloda igazgatósága — azért, hogy megóvjak a vendégek nyu­galmát — eltűntetett minden rádió­készüléket. Egyedül Feri, a főpin­cér szerelte fel rádióját a konyha mellett, az offiszban, de erről rej­tem kivül nem tudott senki. Ferdinánd hozta a híreket. Titokzatos arccal jujságolta, hogy „Hodzsa lemondott", „Bonnet Prá gába jön", „háromezer orosz re­pülőgép érkezeti a republikába", „Hans Mörthöt, az ótálrefüredi shitrénert letartóztatták", „Kés mérkon fel akarják robbantani a templomot", „a lengyelek a ha­táron készülődnek". Hírei közül csak azokét lehetett elhinni, ami­kel Ferdinánd olvankor mondott, ha rádiótól jött. Es ilyenkor vál­tozott a nemzetisége is. Reggel még azt mondta, hogy „mi ma­gyerok visszavessünk mindent", délben már ugy nyilatkosott, hogy „mi szlovákok követeljük a teljes autonómiát", délután ugy beszélt, hogy „wir Dautsche ..." és em­lékszem arra is, hogy egy este büszkén hivatkozott arra, hogy „az anyám lengyel volt, ma irtam az öcsémnek: küldje el a kereszt­levelemet, mert félig én is lengyel vaavok és miénk lesz a Tálra..." Ma különben Ferdinánddal nem lehet beszélni. Tegnap rendelet jelent msg, amelv szerint a bank Árvái Jenő Kék Gsillag Arnháza Békéscsaba, Szent István-tér 8. CSAK HÁROM SZÓ, JEGYEZZE FEL: TANKÖNYV, TANSZER GESMEYTÖLl betétekből csak három százalékot fizethetnek ki. A postatakarék­pénztér nem ad Ki egy félnek töb­bet, crak száz koronát. Ferdinánd­nak húszezer koronéja vön. Egy életen át ennyit takarított össze. Itt áll most pénz nélkül. Rémesen el volt kneredve. — Tudom én — mondta —, hogy ez mit jelent. Ha majd fel­oldják a tilalmat, nem ér semmit a pénzem. Egyszer átéltem mór ilyen időt. Pénteken, szeptember huszon­harmadikán délután a tarpataki vízesésnél voltunk. A Zerge szállóban azt bömbö'S a rádió, ho;?y a r^ovjet na-i hagyja cs?rbenszövetsé'.C V Szlovákiái. Fiaté! pár ült fi rémben és ele vr^.k r '{'". Ok inkább tánczenére voltaK ki váncsiak. Este römiztünk. Lehetett fél liz, amikor Katice. a szobalány keresztülszaladt a ká­véházon. — Mozgósítás I — kiáltotta... Felugrottunk. En az offiszba szaladtam. Feri ült a rádiónál és intett a fejével, rádió van itt. Oit állt a rádió a mosc^atíasztalon, mellelte gulyásssr-iflos tányérok és ingujjban, kék kötényben az egyik mosogatófiu. Jöttek a lányok a szomszédos villákból, papucsban, smink nélkül, kócos hajjal. Sör áporodott a poherak fenekén, egy­páran már siriak és Pokorny Bo hislav, a légionista állt mellettem, erca az egyr"er lámpn világa mellett fehér volt, mint a H. A rádió bömb j'.le c»9h0', szlováki*', németül, »ur~»nul, len­gyelül, magyerut: — ... a moz^ríifoHok hat C ~ belül a legrövidebb u.on • ( l>s;i*»k a megfelelő helyen jelen^azni... polgári tuhában jönnek, magukkal hozzák ... zsebkendőt, törülközőt, gombokat, lüt, cérnát. .. ... As elejét nem hallottuk, meri későn érkeztünk. Es azután, ami­kor újra kezdte o réd'ó. megtud­tuk, hogy: — ... bevonulni tarozik vala­mennyi tiszt, altiszt, tartalékos, pót­tartalékos, valamint minden nyug­állományban lévő tiszt és altiszt negyven éves korig ... Egy sóhajtás törte meg a csen­det. A Bohislav sóhajtott. E* arcára visszatért rendes szine. — Augusztusban multam negy­venkétéves ... — mondta . . . Oltó, a SFudétanémet indult a szobájába. Nem látszott rajta sem­mi irga'om. Most történt először, hogy melegen,megszorította Bohí­r'bv kezét. „Én megyek — mon­do'H — Lten áldja magukat. Minden jót .. ." A lányok sirlak. Volt köztük egy vöröshsju kislány, aki gör­csösen zokogoll. Három munkős rohant fel hoz­zánk. Két lépcsőfokot ugrottak egyszerre. A tulajdonos fiához for­dullak: „Fiatal ur, tessék kiadni a bérünket, mert magyűnk." Kőmű­vesek voltak Krasznahorka kör­nyékéről. A fiatalúr szaladt as ap­jához a kasszakulcsokért. Odakünn kurbliztak egy autót. A főorvos utazott Késmárkra. Vele ment a fiatal Bsck doktor is. Náki Nyitrára kellelt bevonulnia. Béla, a pincér már civilben jött búcsúzni. Maleőcra ment le gyalog. A lódió pedig bömbölt, ordilolta: — ... az aktiv katonai szemé­lyek, akik jelenleg szabadságon vannak, a lehető legrövidebb időn belül kötelesek ... Walter ur kérdően nézett a só­gorára. Aztán csöndesen megszó­lalt t én szuperarbitrálva vagyok. Alkalmatlan minden szolgálatra... Kezében boros kancsó volt és talán nyolcadszor töltötte tele a poharát. A mosogatóasztalon konyakos­stampedlik álltak ... A lányok szepegtek. Akadtak, akik vigasztalták őket. Lenn az országúton Lomnic felé autók fénykévéi szántották végig az árkokat... Még az este felváltották a pos­tán a kirrr izonyt. Nem is vettük észre. Dj póstatiszt jött és ez • * állt Jóskóval, az a'tisztlel a pósta épülete előtt, Jóskó kezében vödör volt, abban enyv, •-.éles kefe és az uj főnök hatalmas iv fehér pa­pirost ragasztott ki a pósta falára. Az ivre kési bélyegzővel volt rá­nyomva a dátum t 1938. szeptem­ber 23. Ez állt a plakátom ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁS A« uj főnök a kefével lesimi­'ctta a plakátot és gyönyörűsége fs!t benne, hogy a klciszter alatt nem maradtak' légbuborékok Az emberek ott álltak a plakát mellett és senkisem szólt egy szót sem . .. Reggel Hunfalváról Loysch Mő­tyás földbirtokos maga hozta fel szekéren a tejet. A soffőrje bevonult, az autóját elvitték .. . Amikor Ferdinándot elküldtem cigarettáért a bazáiba, azzal jött vissza, hogy: semmiféle cigarettát nem lehet kapni. A bazéros azt mondta: nincs ... . .. Iglóról az egyik bértulajdo­nos beküldte a sógorát Kassára, hogy uj nőket hozmon a bárbd. Lehetőleg sokat. Feketéket, sző­kéket, vöröseket. Szükség lesz rá­juk. Mozgósítás van, sok tiszt ur jön a városba . . . Fizessen elő a Békésmegyei !

Next

/
Oldalképek
Tartalom