Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-01 / 272. szám

Békéscsaba, 1938 december 1. csütörtök 66. évfolyam 272. szám ARA 1U FILLÉR BATA A magyer közvéleményt ismét egy uj probléma izgatja. Ilt eszünkbe jut as a kedves törté­net, amikor egy édesanyának két dédelgetett, szerelett és féltett gyermeke közül az egyiket fel kell áldoznia. Akárhogyan is cse­lekszik — egyforma a fájdalom. Arról van szó, hogy a Felvidék visszacsatolásával a Bala-gyár érsekújvári főlerekata hozzánk került. A gyár must a magyar piacra akarja dobni áruit — igen mérsékelt áron. Millió cipőt, bak­kancsct és más lábbelit óhajt Magyarországon áruba bocsátani 6-8 pengős árban. A kispénzű, szegényembernek bissergető ér­zés. A lerongyolódott nagyközönség általában ötömmel fogadta a hír­adást, mert télviz idején kinek ne lenne stüksége olcsó, jó cipőre? A falusi nép, a városi kispolgár szinte ujjongott a lapok által kolportált eseménynek. Millió pár cipő — lecsökkentett áron — való­sággal karácsonyi ajándék. Brávó I — harsonáztak. Igen ám, de a hir hallatára felfigyeltek a magyar cipőiparosok, a kereskedők és a cipőgyárosok is. Tiltakoznak a Bata-gyárnak beindított akciőja ellen és memo­randumot készítettek a kereskede­lemügyi miniszterhez, melyben tiltakoznak és óvást emelnek a cseh gyár tisztességtelen, a ma­gyar iparost tönkretevő üzleti ver­sengése és manipulációja ellen. A fővárosban 1200 kézműiparos gyűlt egybe és tüntetett a „cseh merénylet" ellen. A tüntetés nem sokat ér. Prob­lémát sem old meg. De a minisz­tériumnak is igen nehéz a hely­zete. Akárhogyan dönt — min­denképp fájni fog. Ha a Bata­gyárnak engedélyt ad, a nagy­közönségnek kedvez, viszont küzdő iparosainkat altakolja meg és a magyar kereskedelmet, mely ősz óta depressziók között vege­tál — aknázza alá. Ezt az égető problémát mégis valahogy meg kell oldani, mert sem a nagyközönséget, sem derék iparosainkat nem tertlielják az idegesség lázas izgalmai alatt. Bármennyire is hajlik minden érdeklődésünk és szimpátiánk a nélkülöző osztály falé, mégis szí kell mondanunk, hogy a Bata­érdekeltségnek nem szabad kaput nyitni, mert sok ezer polgárt dön­tene katasztrófába egy elhibázott lépés. Nem lehet az adóalanyokat kivégezni, nem lehet e kisiparos exislenciáját kockára tenni. A kereskedő osztályra ugyanezen megállapítás a mérvadó. Még igen sok érvet tudnánk felsorakoztatni. A munkanélküli­séget, a piac drágulását, a téli időszek kivételes kiadásait. Az iparososstálynak a nagy nemzeti moy.galmakbsn való részvételét és katonai szolgálatát, mely alatt a kisiparos családja felélte kész­leteit. Meg vagyunk győződve, hogy a kormányzat mindezet átérzi és Bata milliós rakományával tovább éli és kereket old. (0. G.) van folyamatban. A szebóiparnak a már emliteit körülményeken kivül a tömegter­melés versenyével is meg kell küzdenie s ez az oke, hogy a szak­ma állandó visszafejlődésben ven. A női szabó, női kalepkészitő és füzőkésziiő iparokban is teljes munkanélküliség tapasztalható,ami ezekben a hónapokban egészen szokatlan jelenség, mert a nőidi­vathoz tartozó iparok a legkevésbé szokták megérezni a gazdasági életben előforduló kilengéseket. A szücsipar teljes erővel dolgozik s különösen az olcsóbb fajta bun­daszörmékben van kereslet. Az asztalosiparban a mult hó­napi nagy bizonytalanság miatt, a meglévő rendelések nagyrészben stornirosás alá kerültek, aminek következtében a szakma ezidő­szerint munka nélkül áll. A húsfeldolgozó ipar az árkor­mánybizlosság ellenőrzése miatt üzleti lehetőségeiben erősen aka­dályozva van, bár a szakmában a forgalom egyébként is csekély. A közelmúlt napokban ismét megin­dult a Németország felé irányuló hasiiotisertés kiviiel, abba azonban bütSbáz hiányában a békéscsabai husiparos­sáe belekapcsolódni nem tud. A kovács, kerékgyártó és kocsi­gyárló iparok az elmúlt hónapok­ban ismét megkísérelték a honvé­delmi kincstár részére történő nagyarányú közszállitásokba való bekapcsolódást, illetékes helyen azonban a legnagyobb meglepe­tésünkre olyan intézkedés történi, hogy ezek a közszállitások a deb­receni ipartestület szakmabeli szak­osztályain keresztül bonyolíthatók esek le. Emiatt szakosztályaink tiltakozásra készülnek. Az autószerelő ipar erős fejlő­dést mutat, ami abból is látszik, hogy ujabban sok tanonc jelent­kezik. A vendéglősipar sok baja és gondja mellett életbelépett az al­kalmazottak munkaidejének sza­bályozásáról szóló rendelet is. ami vidéki viszonylatban egéssen keo­tikés állapotokat teremlett, mert az egyes üzleteket csak az alkalma­zotti létszám kétszeresére való fel­emelésével lehet fenntartani. Nagy­ban akadályozza az üzletmenetet a borárak állandó emelkedése is. A fodrászipar helyzetében némi javulás tapasztalható, annak nyo­mán, hogy egyik iparos árrombo­lási ügyében a kamara döntőbíró­sága marasztaló iiéletet hozott. A sürgős katonai szállításokkal foglalkozó iparosok tanoncainak a munka tartamára a tanonciskola látogatása aióü mentesítése érde­kében megkerestük a szegedi tan­kerületi főigazgatót, mint a tanonc­iskola felügyelő hatóságát, aki azonban a kérést teljesíthetőnek nem találta. A mult előljárósági ülés határosaié alapján ugyancsak megkerestük a tanonciskola fsl­ügyaiőbizoitságát is a vásározó iparosok tanoncainak a helybeli és Ciano nyilatkozott olasz képviselőházban a Ruszinföld problémájáról (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnep délután ünnepélyes kere­tek közöli nyitották meg az olasz képviselőház ülését, amelyen Ciano gróf külügyminiszter elmon * dotta nagy érdeklődéssel várt külpolitikai beszámolóját. Rész­letesen foglalkozott a nagyjelentő­ségű politikai eseményekkel és kitért egyebek kösött a cseh kér­désre is. Chualkovszky annak­idején többizben megkérdezte tőle. hogy Csehszlovákia milyen maga­tartást tanúsítson a nemzetiségek kérdésében. Ciano teljes meg­egyezést ajánlott Németországgal és Magyarországgal, miután be bizonyosodott, hogy a nemzeti ségek nem kívánnak együttélni a csehekkel. A bécíi döntéssel a rőma— berlini tengely nagy szolgálatot tett a vüágbékének. Kárpátalja kérdésében tökéletes volt a% össz­hang Németország és Olaszország között. A két döntő fél ugy taláila, hogy nem kell újból vitássá tenni azo­kat a határokat, ame iyeket mór husz nappal azeiőit elfogadtak. Ciano beszámolója alatt a kép­viselők kélizben is melegen éltet­ték Magyarországot. Csaknem teljes az üzlettelenség — panaszolják a békéscsabai iparosok A kormányzó ur Üföméltóságát és Imrédy miniszter­elnököt ünnepelték az ipartestület elöljárósági ülésén — Tervezet a szabott árak minden vonatkozásban való bevezetéséről (A B. K. tudósítója jelenti.) A Békéscsaba és Vidéke Ipartes­tület elöljárósága tegnap este 8 órakor tartotta rendes havi köz­gyűlését. Az ülés megnyitása után Leel­Osy Albert ügyvezető alelnök lelkes szavakkal emlékezeti meg a kö­zelmúltban lejátszódott történelmi jelentőségű eseményről, a felvidéki területek visszecsatolásáról. Hódolattal emlékezett meg Horthy IDiklős kor­mányzóról és Imrédy Béla miniszterelnökről, a testület nevében bizalmát és hű­ségét fejezte ki az államfő és a kormány iránt. Háláját tolmácsolta Hitlerrel, Mussolinival és Mos­cziczkival, a magyar ügy nagy pár­tolóival ssenr.ben. Az ügyvezető alelnök felszó'a lósát a gyűlés ünnepélyesen, fel­állva hallgatta végig. Elekes Gyula ipartestületi jegyző terjesztette elő ezután gondosan megazerkesziell havi jelentését. A kézmüveiipar helyseie — kezdte Elekes jegyző — az elmúlt hónapban a közismert külpolitikai események hatása alatt a teljes üsleltelenség képét mutatta. A for­galom teljesen megállt 4s különö­sen a ruházati iparok kerültek ne­héz helyzetbe, mert ezeknek az iparoknak úgyszólván egész létük az őszi hónapok forgalmára van alapítva. A rendkívüli körülmé­nyek következtében mutatkozó visszaesés egyes ipa­rokban olyan mértékű, befly azt a karácsonyi szezen aligha tudja el­lensúlyozni. Az építőiparban és a vele kap­csolatos iparágakban a munka mér a mult hónapban teljesen fizünotelt. A lábbelikészilő ípsr egyrésze kösszóilitésokkal volt foglalkoztat­va, sajnos azonban azoknál a köz­szállitásoknál, amelyek pályázat ulján kerülnek kiadásra, olyan kí­méletlen verseny folyik a kisipa­rosok közölt, hogy egyesek ellen ezidőszerint is árrombolási eljárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom