Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1938-11-27 / 269. szám
6 BEKESMEGYEIK0ZL0NY 1938 november 27 Közismert és bevált «lg 31P Egyedárusitás : Andrássy-ut 27. szám. Beliczey-ucca sarok Liberechek, Égeri Chebnek és Kas sál Kosicenek hivták ... Legalább is hivalalosan . .. 3. Csorba és Poprád köiöil meglassította tempóját a gyors. Az utolsó három esztendőben hatalmas város nőtt ki itt a földből. Batizovce. Tízemeletes palota áll a város közepén. Es négyszögletű, téglaszínű kocka-házak a palota mellett. Aztán gigantikus gyárépületek. Hátul az erdő szélén apró week-end házak. Kiugró erkélyekkel. Széles utak a házak között és neonbelükből hatalmas tábla ez egyik épületen. Vakító reflektorokkal egész sereg autó száguldott az utakon és fordult be egyikére a gyárak udvarainak. Különleges lipusu teherautók robogtak kifelé. Ezt a várost a zlini Bata-gyár mérnökei építették. Annak idején az újságokban nagy cikkek jelentek meg arról, hogy Bala itt müselymet fog gyártani. Da az idegent, aki kíváncsiságból meg akarta nézni est a varost, szuronyos posztok küldték vissza. A gyári épületek előtt is katonák álltak őrt. Ebben az amerikai stílben épült Bala-városban — amely Z!in mintájára nőtt ki a földből — hadfelszerelési cikkeket gyártottak. Mérges gázokat és gázálarcokat. Az üzemek nagy részét a föld elatt helyezték el. .. . Nyolc óra öt perckor megérkeztünk Poprádra . . . Sötét este volt... Az állomás előtt ott csilingelt a villamos vasút, amely felssállitja az utasokat a Magas Tátrába. SAKK Rovatvezetői Ancsán Endre. 2. sz. feladvány H. Weening és J. Harfong 1. dij. L'E chigmer, 1928. * Pl HP • w m s A ÁS % jg V IS fa w 11 p H in • ilp •i • Matt 2 lépésben. Megfejtése az 1. s?. feladványnyai együtt dec. 2. Megfejtése 2 pont. A fentiekben bemutatjuk a korábbi időkben elhunyt Weening és a hollandi szaklap feiedványrovalvezetőjének közös alkotású j remekn üvét, melynek megfejtése nyilván sok élvezetet fog nyújtani megfejtőinknek. 2. sz. jáiszmj. Angol játszma Ancsin Endre (Budapest) — E. Löfpvist (Svédország). Játszották ez IFSM 1929. évi bajnoki versenyén. 1. C2, c4. — e7, t5. 2. Hbl, c3. - H.8, f6. 3 G2. f3. - 07, d5. 4. c4xd5. - Hftxd5. 5. Ffl, t2. — c7, c6. Az elmélet itt Fe6ot ir elő. A seöveglépés hátránya ebban nyilvánul meg, hogy elveszi a 18 huszár legtermészetesebb fejlődési helyét. Sötét nyilván taktikázik, miszerint egyéni játékával esetleg elejét veszi világos másolatos játékának. A taktikája ezúttal baiul ütött ki. Különben is a világos sem hive a kópiás játéknek. 6. d2, d3. — Fc6, e6. E lépés megtételével sötét igazolja a fentemiiletteket. 7. Hgl, f3. - Ff8, b4. 8. Vdl, c2. — f7, Í6. Sötétnek mőr most gondjai vannak. Az e5 gyalogost védeni kell, közben számolni egy esetleges Hfe5 lel is. A szöveglépés mindkettői fedi, azonban a kiráiyszérny felszakítása ujabb terhet ró a védekező félre. 9. 0, 0. - Hb8, d7. Síncoás volt helyes, bár a huszárnak is fej'ődni kell. Bej meg az is, hogy cH-nak további fejlő dése egyelőre elfogadhatóan nem lehetséges. 10. d3. - d4. Iiy korán másodikét lépni a gyalogossal nem ir elő semmi recept. Azonban szükség törvényt bont. Itt nyilván a legerélyesebb. 10. 0. 0. - Hd4xC3. 11. 12xc 3. — Fb, d6. 12. d4xe5. — Hd7xc5. Fxe5, 13Hxi5, mejd Fe3l 13. Hf3, d4! - Vc8. e7. 14. Bal, bili Ft 6, c8, Bb8 ra 15Hxe6-Vxe6. 16. Fe 3—L6, 17 Ve4 stb. kóvetkesik. 15. 12. 14. - He5, d7. 16. Há4, f5. - Fd6, c5. 17. Kgl, hl. - VT7, 17? Némileg jobb volt VÍ8. A sző veglépésre gyors vég következik. 18. Ffe2xc6. — b7xc6. 19. Ve2, e4x. — Hc7, «5. 20. Mxe5. — Fc8xl5. 21. Ve4xc6x. — Vf7, d7. 22. Vc6xt8x. — Ke8, t7. Utolso remény: esetleges VI. 8 ra Fe4x, majd matt. 23. í 5x!6x. - Ke 7, «6. 24. Ve 8, f3 föladva, mert Fxhl re V^4 következne. Hirek A csapatbajnokságok intézőbizolltegának legközelebbi ülése e hó 30-őn este fél 8 órakor az Ipartestületben lesz. A csapatversenyek eliő fordulója december 4 én lesz meglaitva. MICHAEL FOSTER Amerika álma Amerika utolsó 150 esztendejének nagyszerű lendülete érad ebböi a mesteri regényből, mely Mi'cheli: „Elfújta a szél" cimü müve mellett a világirodalom veze'ő könyvsikere. Ára 4 pengő 50 fillér Megtekinthető minden könyvesboltban Munkásszemmel Irja: Murár Pál A pokol mélységeiről akarok most valamit mesélni. Jellemző az olyan emberekre, akik állandóan vagy legalább is huzamosabb idő óla nincstelenségben, a szegénység nagy nyomorúságában élnek, milyen nagyon lecsúsznak lelkileg is némelyek. Akiknél nincs meg a létminimum, azokból egyesek könnyen a pokol fenekére eanek. Van, aki teljesen lezüllik uíy, hogy alig lehet réismerni az eredeti született emberi óbrőcatára. Az életkörülmények, a nehés helysetek játék bábjai ezen emberek, ekiket a sors hul !ómai ide-oda hánynakvelnek. A balsorsnak ilyen páciense a szegény Martiné cipőfoltozó is. Nam a né'' a fontos, hanem az ember... 0 most Jaminában él, szegény. Valamikor, ifjú házas korában őt is elkisérgette a fiatal asszonykája as ucca mentén s lehetett látni őket, amikor a szájuk, mint a galamboknak, ártatlanul összeéri. Akkor láttam Martinét először. U^y látszót, hogy padáns gyerek. Házasságának negyedik évében már nem volt uz, megtörte az élet mepp-óbáltatása. Felesége kifej ődött, mini a boglyakemence s vékony gyufaszál lett őbelőle. Mesterségbeli önállósága pénztőke nélkül nem ért semmit. Azu ;án talán egy kissé ő sem volt életre termett, nem volt elég élelmes, inkább férfibujéban iszogatni kezdett a korcsmában. A vállalt mun kát nem tudta elvégerni a rendes, beígért időre. És többször elleniéibe került a rendelőivel. Egy nénike — ugy mondják — egyszer jól megkergette a korcsmai billiárdaszlal körül, akarván fejéhe* vagdosni egypár cipő', melynek tdlpravalóját másvalaki cipő jére verte fal, azt meg szélbontva ott hanyagolta el hosszú ideig. A cipőfolloKÓ mester életkörülményei ezekután általában és mindenféle képpen rossrul alakullak ki. Lassan a háztartása is csődbe jutott. A felesége nem számolt a rossz munkaviszonyokkkal, csak egyszerűen élhetetlennek, tehetetlennek tartotta a férjét s egy szép napon azután bucsu nélkül elhagyta. Az asszony elvitte a fiái, a gyereket is, ebbe a férfinek bele kellett törődnie. Siegény Martiné ezen sorscsapás eüsn nem tehetett semmit. Ami pedig természetes, csak bátrabban iirilelte ki ezulán a kocsmáben a keserű poharat naponként, Ollhona magányos, elha gya'o'.l lelt. Csendes lakásán italtól mámoros fejével azt susogta magában: elvitlék a babámat... Jámbor feje egész tévesen fogta fel a dolgot, azt tertotta, hogy házasságába a rossz férfiak gázoltak bele és azak csalták el az aszszonyt. Pedig ssegény Martiné, ha leli volna legalább 200 pengő havi fixfisseiése — milyen igazi férj lett volna belőle —, a mai napig is az oldala mellett élt volna a régi felesége. Azután, ehogy cserbenhagyta az embert a felesége, nemsokára ezéjjelnézeft az éleiben, gondolván, nem élhetek asszony nélkül. Össze is került vadházasképpen egy ö-rvagyasszonnyai, kinek két lánya es egy fia van. U^y suttogták a rossz nyelvek, hogy az illető asszonynak maga Merline is fia lehetne. EB azonban nem határoz semmit — a férj újból boldog leheteti, hogy egy családnak a gondviselését kötelességszerűen vállalhatta magára. Az uj élet kezdetén nyugalom és csend honolt a házasságban. Csak az az ördög ne ébredne föl soha, aki a nyomorúságot kormányozzel... Hiszen az idő szépen el is telt egy kissé, de sajnálatramél'ó dolog, hogy Martina vadházassógában is meggyültek a bajok. Hónapok multán egyszer csak egy napon az uccán járókelők arra lettek figyelmesek, hogy a házból komoly férfisirás hallatszik. A foltozó mester sir, zokog, verik az asszonyok : az anya és a két lánya. Ahogy ver-ték szegényt, a feje fö'ött elhomályosodott a nap, a hold, a csillagok ... Hogy miért verték — az csak természetes dolog — nem tudta kellően viselni az apai gondol. Verik, ütlegelik azzal, ami a kezükbe kerül: mivel epánkká tetted magad, viseld gondjainkalt A szomszédok mondják, hogy a meiterurnak mér nem újság az ilyen abrichtolás. Szegény Martiné, el lehet mondani rólad: hogy a férfi sorsod a pokol fenekére sülyessteit, ahonnét az életben alig fog valbki kiszabadítani I... „Kinek lelke eljut a pokolba, lészen annak sírós és fogcsikorgatás" — im beteljesült rajtad. Síerercsétlen ember, mi lenne még, ha egyszerűségedben és együgyüségedben föléledne az elégedetlenség tüze, lángja?... Megtudnád, hogy az örök emésztő tüz u'án — a végzet után — jönni fog a megsemmisülés: a Nirvána. Megtörtént, hogy a Martiné-ház egyik leányát utólérle a tragédia — felakasztotta magát. A mostoha epát nem indította meg a gyász, mert szivében hidegség tanyáz — egy árva könnyet sem ejtett utána .. . A férj a házastársát, az asszonyt sötét komorsággal figyelmeztetve, a síróstól óvta. Szegény leány, nem fog támaszkodni ezután a mosloha apára és a nélkülözésben dühöngeni reája... Leggyakrabban előtzör jön az életben a komédia, azután a tragédia, majd a tragikomédia. Igy lörlént a Martiné életével is. Van sok szerencsés ember, aki rendkívüli bajokból kievickélt, annak a sorsa a tragikomédiából született, a tragédiában ment teljesedésbe és végül a komédia téléit be ... Az ilyen ember azután folyton nevethet az élet hátralevő napjaiban.
