Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-25 / 267. szám

1938 november 573 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 A cukor árának leszáiliiása és a vidéki kereskedelem (A B. K. tudósítója jelenti.) A cukor árénak leszállításával kapcsolatban a vidéki kereskedők részéről igen sok panasz érkezett az illetékes kereskedelmi és ipar­kamarákhoz. A leszállilésra vo­natkozó intézkedésével a kormánv egy iíen fontos szociális célt ki vén szolgáin', amennyiben elő akarta mozdítani a cukor fogyasz­tásnak a siegényebb néposztá­lyok körében való emelését. A budapesti kereskedők ugyanis ab­ban a helyzetben vannak, hogy a gyári raktárakból bármikor kap­hatnak cukrot és igy nem szok­tak az üzletekben nagyobb meny­nyiségeket tartani, ezzel szemben a vidéki nagyobb kereskedőknek mindig igen jelen'ős készleteik vannak raktáron. Esenfelül a vi­déki kereskedők, akik a dolog természetéből folyólag a buda­pestieknél később értesültek az árleszállításról, még az utolsó pil­lanatban is rendeltek és vettek át cukrot, amelynek terhél nekik kel­lene viselni. A beérkezett pana­szok a'epján a kamarák interve­niálták a pénzügyminisztériumban és a cukorgyárak irodájánál és tárgyalásokat indítottak abban a tekintetben, hogy az árleszállítást megelöió napokban átvett cukor árleszállításából eredő veszteség ne kizárólag a kereskedelmet ier­heljs. 90 éve rendelte el a 48 as magyar kormány a Ludovika Akadémia meg­nyitását (A B. K. tudósítója jelenti.) A Ludovika Akadémia (ilőbbi nevén Ludoviceum) hcnvédtüz képső iskola fíléilitáső! az 1808. évi országgvüMs mondoita ki. Ne­vét Máris Ludovikától, I. Ferenc magyar király harmadiK nejétől nyerte, «ki a nemzet koronáíási tisitelátdijébó' 50 ezer forintot aján­lott fel felépítésére. Közadakoíós u'ján s egyes ha­zafiak alapítványából (ilyen volt pl. Bultler János grófnak 126 ezer forintos alspitványe), olyan tekin­télyes összeg gyűlt össze hogy József főherceg nádor 1830 ban mér letette az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett arra nézve, hogy létrejöttét meg­akadályozza s az összeget más célokra igyekezeit fordítani. A mai Ludovika Akadémia épü­letét Pollék (Polleck) Mihálv mü éoitész tervezte és építette 1830— 35 ig ige" ízléses ampir stílusban a báró Occzy-féle kert telkén. Az 1848—49. évi macyar kor­mány 1848 november 23 án a tan­intézet megnyitáeőt rendelte el, ami a szabadsőghsrc lózes ese­ményei miatt 1849 január első napjaiban mee is törtéét. Win­dischgrá z Alfréd hercee, oszirők tábornagy 1849 január 5 én Pest­re történt bevonulása azonban messsüntette a honvédüsztképző iniézet működését és az épületet azonnal tábori kórházná alakította át. Ebben a minőségben szerepelt az épület Budavár visszafogialőaa után is, amikor bz elmenekült ma gyer kormány 1849 junius elején ismét visszahelyezhette székhelyét a magyar fővárosba. A Ludovika Akad^mH későbbi működését csak az 1872. évi XVI. ic. lette lehetővé 8 uj formában, mint honvédtiszliképző intézet 1872 november 1 én kezdhette meg tevékenységét. A csehek elbocsátották lllaváról a börtönbe zárt magyar ifjakat (A B. K. tudósítója jelenti.) Azokban a nehéz napokban, ami­kor a Felvidéket nem csatolták az anyaországhoz, a megszállott terülten derék és hazafias mun­kát fejtettek ki a magyar ifjúság elszánt harcosai. A keqyellensé pükről ismert cieh csendőrök több fiatalembert elfogtak, súlyosan bán­talmazták őket, majd Iüavéra szál­lították, az otíani fegyházba. A Felvidék visszacsatolása után meg­indult az intervenció, hogy ezeket a derék ifjakat bociáasák szaba­don. Mint értesülünk, a^ most megtörtént ée az illavei fegyház­ban sínylődő hetven magyart a legközelebbi napikban — f«d»zet mellett átteszik a ha'áron. Békés­csabaiak is varnak kö».tük, kiket családjuk szeretettel vér haza. Békésmegyei képviselők értekezlete Budapesten (A B. K. tudósitóia }elenti.) Mint kf^ludomósu, a Nemzeti Éayaég Pártjébó' e békésmepvei képviselők kösül k"ép'ek: Bud János dr. ciebai. Pongrácz Janó aróf syulai, Linyi Márton dr. lót ­komlósi, aki egyúttal a k^nviie'ő ház egyik alelnöke és Tóth Pá! dr. szarvsai egvsécíeapárti kép­v'selők. Bennmaradlak a pér'ban Ángyán Bé'a dr. békési és Csiz­madia Andráa orosházi képvise­lők. A kilépett képviselők, mint velünk Budapestről ködlik, folyó hó 26-ikán, szombaton este értekez­letet fognak tartani a Pannónia szálló kü!ö-> tercé­ben, ahove mepViivtók Ttidy Zol­tán szeghalmi (<isgP"dapári0 és Andaházi Kasnya Béla ssintén kisgazdapárti képviselői is. Iít említjük mep, hogy Békés­csabán a N >mzeíi E<7v«éi7 o^rMá­ban mozgalom induM meg, hogy a párt az Imrédy kormányt távira­tilag bizalmáról bissiosifja. Eonsk öb akciónak esonban vannak el­lenzői — főkén* olvan válaaztó­pulgőrok, akik Bud Jénos kép­viselőnek ssemélye* h> vei és ezt n megnyilatkozást Békéscsaba képviselőjével szemben nem tart­jék opoortunusnak. Mindeneseire Bud J*noa dr. csabai képviselőnek as Ezységes­párlból való kilép íse érthető fel­tűnést keltett, de elhatárolását ugy magyarázzák, hogy Bud egész politikai pá­lyáján lehiggadt és szél­sőségmentes irányzat­nak volt meggyőződéses hive. Békés­csaba képviselője egyébként a legközelebb kerületébe érkezik ás magyarázatot fog adni politikai állásfoglalásáról választópolgárai­nek. Vasárnap kezdi meg a Békésmegyei Közlöny Paál Jób uj riportsorozatának közlését: Riportok egy ország pusztulásáról... Egész sereg megrázó cikket irt a világhírű riporter Csehszlovákia kritikus szeptemberéről és októberéről - Eriportokban nincsen semmi politika, csak: dráma élet és valóság Paál Jób uj riportregényét kizárólagossági joggal közli a Bókésmegyei Közlöny Több, min 1 két hónapja ennak, hogy Paál Jóbnak. a vitőghirü ri­porternek nem jalent meg iré*a nálunk. Hiányoztak atines cikkei a világlapok hasábjairól is. Senki sem tudta: merre jár, hol van. Most jelentkezelt újra. Hatalmas kéziratosoméval és pár soros levéllel. A levelében ezt irja nekünk: „O.yan helyen jártam, ahonnan levelet írni csak nagy üggyel-bajjal leheteti és ahovp.öl napig utazott a telegramm is. Ötven napot töl­töttem a kráter tetején : Csehszlo­vákiában. A síemeim előtt szágul­dott el az a vihar, amely ott min­dent megrázott. ÉresSem a szelét, hallottam a söiét fcllesekből vé­gigcikázó dörgések robaját. Égé­sien fantasztikus ulon és módon kerültem haza." „Nem hoztam el magammal mást, csak a noteszomat. Vékony kis noteszt, amelynek kockás lap­jaira feljegyeztem mindazt, ami ve­lünk, körülöltünk szeptember tize­dekétől október végéig megesett. Ebbe a noteszomba írtam bele azt. amil Iáitam, tapasztaltam, hal­lottam és izgalmas napokban éjjel és nappal átéltem. A poigár élete örvénylett előitem, azé a polgőré, aki őtélle minden borzalmát egy háborúnak. Olyan háborúnak, amely nem ásott svarmléniékat és nem sütötte el az ágyúit. De olt, shol én jártam: háború volt mégis. Véres és vad háború. Mc-sl, ami­kor alkalmam nyilt átlapozni a külföldi lepokal, látom csak: meny­nyire érdekes az a riportanyag, amelyrőla világnak fogalma sin­csen. Aiok, akik kívül éltek a drót­sövényekkel körülzárt o/szágon, — Féloldali hűdésben szen­vedő betegeknek gyakran igen nagy megkönnyebbülést szerez egy kis pohár terméssetes „Fe­renc József" keserűvíz azért, mert anélkül, hogy a betegnek a lag­csekélyebb mértékben is erőlköd­nie kellene, a beleket alaposan kitisztítja és az egész anyagcserét eiőmozdilja. Kérdezze meg orvo­séi nem is sejtik, hogy a borzalmak­nak miféle orgiája tombolt ottan. Mi átéltek ezt az orgiát. . Paál Jób riportsorozata a „Bé­késmegyei Közlöny" nyel egyidő­ben eeultal is a legnagyobb világ­lapok hasábjain jelenik mes. Nincs a cikkben semmi politika. Egy em­ber figyelte meg az emberek életét. Minden szó, amit Paál Jób papi rosra vetett: történelem. Padig: ő nem akar hislóriát írni. Mindössse ötven napnak a tör­tén stét irja le. Da ez e* ötv>n nap, amelynek izgalmait Paál Jób átélte: a világ­történelem izgalmas ötven napja voli. A sorozat cime: Oíven napig a kráter tetején Paál Jób riportjai egy ország pusztulásáról A riportsorozat közlését vasár­napi számában kezdi meg a Bé­késmegyei Közlöny. Kereszténypárti politikusok az állam­főnél (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormányzó ur őfőméltósága tegnap délután 6 őrekor félóróig lerió kihüslloffitáson fogadía a fs!­sőház elnökét, gróf Széchenyi Bar­talant. Uíána a képviselőház el­nöke, Karniss Gyula jeleni meg kihallgatáson az államfőnél. Hát órakor együttes kihallgatáson fo> gadta e kormánveó gróf Zchy Jánost, Csílléry András, Makray Lajost és Homonnay Tivadart. A Luther Szövetség Békéscsabai Csoportja Szeberényi Zs. Lajos dr. t választotta uj elnökévé (A B. K. tudósítója jelenti.) Aa evangélikm egyház presbiteri termében az Orssáfo* Luíher Siö­vétség Békéscsabai Cicporlja teg­napelőtt este tartolta évi rendes közgyűlését. Horváth István városi tanács­nok. vi'ági elnök üdvözlő szavai uién Hugyecz György terjesztette elő gondosan megszerkesztett tit­kári jelentését. Etulán a pénztár­noki jelenlés köveíkesell, majd Linder László egyházi elnök be­jelentette, hogy nagy elfoglaltsága miatt lemond lisztéről. A közgyű­lés sajnálkozással vette tudomá­sul a bejelentési s jagyzőkönnvi köszönetei szavazóit meg távozó elnökének. Etulán megejíellék a részleges lisslujiiést, melynek során Szebe­rényi Zt. Lajost egyházi elnökké, Susónszky Jánost alelnökké, Hra­bovszky Mihályt pénztárossá, Né­meth Mihályt ellenőrré választot­ták meg. A tárgysomaat uioisó ponljaként Szeberényi Zj. Lajos mondsa el székfoglaló beszédét. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom