Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-15 / 258. szám

ÁRA 1U FILLÉR Békéscsaba, 1938 november 15. kedd 66. évfolyam 258. szám Könnyű a házat felgyújtani, de nehéz felépíteni — mondotta a kormónyió kassai beszédében. Testamentumba illő, bölcs szavak ezek, melyeket szeretnénk a nyug­talan honmentők lelkébe oltani. A lázas napok elmultak, most a további feladatok megoldása kö­vetkezik. Chez nyugalom, rideg ész, közös munka és testvéri szo­lidaritás kell. Ne bujkáljunk a szavak kösölt és ne keressünk mindenben tendenciát. Gondol­junk arra, hogy a Felvidék vissza­csatolásának boldog napjai előtt, mennyi rosszakaratú, felelőtlen hir járta be az orsságot, mennyi kitalálás és hazugság, mig végre bekövetkezett a tény, hogy a nemzet vezérei céltudatosan, vér nélkül harcolták ki a magyar igazságot. A magára és erejére eszmélt magyarság cselekedett. Áldozato­san és személytelenül. Mindenki szívvel-lélekkel állt munkahelyén, hogy a sok dolgos kéz önzetlen munkája meghozza a megújho­dást. A magunk ügyét-baját sutba­dobtuk. Husz év lelki rabságában haloványra sápadt nemzetünk ar­cán lassan, de biztosan kivirult az egészség rózsája. Megerősödött a jobb jövőbe vetett hitünk, len­díteni kész acélos akaratunk, meg­tanultunk újra örülni, mosolyogni és lelkesedni. És ma ? A magyar nép lézasan neki­feküdt a munkának. Képzelete lendületes szárnyalással termel. Szelleme kutat, fürkész. Meggon­doltsága óvatosan fejleszt, szívós akarata elszántan és megalkuvás nélkül küzd. Ha van nézeteltérés közöttünk, magyarok között, az csak a meg­oldás módszereiben mutatkozha­tik, hiszen nincs két egyformán gondolkodó ember sem. De nem járhat külön utakon az ifjú és az agg. Nem különül­het el a szegény és a gazdag. Nem válhat el egymástól a pol­gár és a katona. Minél nagyobb erőfeszítésre készülünk, annál ke­vésbé I Minden széthúzás, erőpocséko­lás. Fegyelmezze tehát mindenki magát, önkéntes lelki hódolóst kérünk, mely kötelezzen minden­kit. A nagyot az elesett iránt, a jólétben élőt a nélkülöző köny­nyeinek falszárítására, a mohó önzést becsületes lelkiismeret- I Végül az okvetetlenkedőket, a I kormányzó magyar lélekből jövő vizsgólásra, a zabolátlant az en- hangobkodókat, as uszítókat, a igéjére — „könnyű a hósát fel­gedelmesség vállalására. | gyujtogatókat figyelmeztetjük a | gyújtani, de nehéz felépiteni !...** lfféres harcok folynak Ruszinszkóban 15.000 fegyveres ruszin szállt szembe az elnyomókkal Tankokkal, ágyúkkal harcolnak a csehek a felkelők ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) Az olasz lapok nagy cikkekben foglalkoznak a ruszinszkói ese­ményekkel. Részletes tudósilóso­kat közölnek Ungvárról és Buda­pestről. Kiemelik a lapok azt, hogy a jelenlegi ruszin hely­zet teljesen tarthatat­lan. A ruszin nép már nem is a népszavasást, hanem egyenesen Magyarországhoz való csatolósát követeli. Ezt egyelőre ideig-óráig a csehek féktelen terrorja még meg tudja akadályozni, de rövi­desen eljön az az idő, amikor semmi néven nevezendő terror ' nem tántoríthatja el Ruszinföld népét, hogy kivívja Magyarország­hoz való csatolását. Megemlékeznek a lapok arról az emlékiratról, amelyet 500 ruszin község intézeti a nagyhatalmak­hoz, amelyben kifejezésre juttatták, hogy Magyarországhoz kívánnak csatlakozni. Varsói jelentés szerint a lengyel sajtó rendkívül nagy érdeklődéssel kiséri a ruszinszkói eseményeket. A lapok kiemelik Fenczik ruszin rninisster nyilatkozatát, amely sze­rint 15.000 felfegyverzett ruszin foldmives vette fel a harcot a csehek ellen. A ruszin nép még a tél beállta előtt minden áron kivívja függetlenségét A ruszin föld csaknem teljesen el van sárva a cseh köztársaság­tól. Távbeszélőn nem lehet érint­kezést kapni Ruszinszkóval. Egye­düli hiteles hírforrás a rádió lenne, de rádiókészüléke alig van néhány ruszinnak. A lapok utalnak a félhivatalos Gazetta Polska vasárnapi cikkére, amelyben a iap sürgeti, hogy a cseh kérdést sürgősen oldják meg. Ungvár egész lakossóga éjjel­nappal visszafojtott lélegzetlel várja a demarkációs vonalon túl­ról érkező híreket és a határmenti eseményekről szóló beszámolókat. Ruszinszkónak azokból a részei­ből, amelyek jelenleg még cseh megszállás alatt állnak, olyan hirek érkeznek, amelyek arra en­gednek következtetni, hogy a közel egymiliiónyi ruszinság végső elkeseredésében polgárháborút kezd a cseh terror ellen és még a rossz idő beállta előtt kiviuja akár véres har­cok árán is független­ségét, szabadságát. Tökéletes hadiállapotban van — a jelentések szerint — Ru­szinszkó egész lakossóga. A cseh hivatalnokok tízezres tömegei meg­ismerkedtek a vagolakás intéz­ményével, mert a cseheknek jutott két csonka vonalon százával áll­nak a lakásoknak berendezett vasúti vagonok. A csehek képtelenek a két nyugat—keleti irányú vasút vona­lukon a forgalmat megindítani, mert több mint háromezer kocsit zsúfoltak össze ezen a részen. Legújabban érkezeti jelentések szerint most már nem is való­színű, hogy a cseh hatóságok akár hónapokon belül is üzembe tudják helyezni ezeket a vonala­kat, mert nemcsak az állomáso­kon, hanem a nyilt pályán is vagonlakók ezrei állomásoznak. Vasárnap közel öiven olyan eset történt az északi és keleti ruszinszkói részeken, ahol a la­kosság nyíltan fellázadt a cseh katonaság garázdálkodása ellen és megakadályozta azt, hogy lakásaikban az ungvári, bereg­szászi és munkácsi menekülteket helyezzék el. Sok helyen a katonaság és csendőrség nemcsak puskáját használta, hanem gépfegyvertüzet zúdított a lakosságra, sőt volt három olyan falu, ahol csak tankok és tüzér­ség segítségével tudták a csehek leverni a ru­szin lakosság meg­mozdulását. A hirek szerint, amelyeknek valódiságát még ezideig nem sí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom