Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-06 / 251. szám

6 BEKESMEGYEI KOZL0NV 1938 november 6 Dr. Silberfeldné, Liebermann Etelka verse: Szülőföldem visszavételére Régi, nagy harcosok iára, mohos köveid és bástyáid, im, győzelmi éneket visszhangoznak. Igazság páncéliában vitéz sereg vonul hadak utján. Veri vissza Kákák szöllőhegye. mit diadalmas öröm kiált, millió torokbul: Átadják a csúcsok, Léva, Kassa zendül, megyor szólói hangos, dob perdül. Piros-fehér—zöld zászló leng és szólalnak néma szenek. Kard csörren, rabbilincs pattan: és milliók tzivnck szabad hazában fützeres levegőt. Fiaid vérétől szénit I( rögeid felett uj élet zsendül. Nagysalló sikján hullt d cső horvéds,ziv dobban és őrzi álmáikat Rá­kóczi fa, üde réieiden Léva városa. Dobó, Octkay, Vak Bottyán vára, Mcgyar d csőség ősi temploma újra hazát talált. Ti folyók, rónák, szép felvidéki pertok és hegyek, nemes koszorú, vágyaink helye. Lelkem ott repdes szép földed feletti Egy magyar város életrevalóan megoldja a szegénykérdést Jó hid írhatunk. Nyíregyháza város polgármestere és szociálpo­litikai ügyosztályának vezetője ér­dekes tervet dolgoztak ki. A terv megvalósítása lehetővé teszi egyik legsulyos&bb problémának, a sok gyerekes ínséges csalédoknek el­helyezését, letme'ővé, fogyasztóvá erősitesét, amivel siociólpoii'ikei és kerilaiiv problémát old meg egyszerre. A sokgyermekes ínséges, még ha volna is keresete ré, nem kep lekéit. A házigazdák óvakodnak a sokgyermekes lakttő!. A sok­gyerekes ínségeinek szenvedés tsz élete. Ezekei a töviskot zo.us éle­teket menti most meg a véroe. A szociálpolitikai ügyosztály a kér dést felterjesztette a kormányhoz és a belügyminiizlériuniben élet­reveiének íaléllák ez ötlete', a tervet. Nyíregyházán 135 ínséges csa­lád van öt gyermekkel (7 család tag), 77 család hat, 51 család hét, 18 család nyo'c, 6 ínséges család 9—11 gyerekke'. A város leive az ínséges, sok gyerekes csalédok elhelyezése a köveikelő alapelveken épül fel: Van a társadalomnak e^y ré­tege, amely se nem terme!, se nem fogyass!. Ezt a réteget ter­melővé is, fogyasalóvé is tessi a város, de ugy, hogy a termelés ne érintse a termelőkel, mint kon­kurens tevékenység. Érnek az alepe vnek megvalósítása igy tör­ténik: A város egy egy holdas lelket hasit ki olyan helyen, atr e'y hely­ért a város eddig semmi néven nevezendő bér*, jövedelmit nem kapói'. Ilyen heiyek p 1. a homok­bényerészek. lil ínséges rrunká val a lalejt megfele.ően nivellál­jék, élőké: zitik, lermőképeesé te­szik. Egy egy hold ilyen telekre a város ugyancsak az irségesek foglalkoztatásával egy-egy egysío bás konyhár, kemrés házat <pittet a mérnöki hivelal métis elkészített tervei szerini, melyek biztosítják a higiéniát, ízlést, gyakorlntiassábo , > Egy egy ilyen házben elhelyeznek egy ef?y sokgyerekes irséges c<a lédot. Olyenokat, akik dolgoc, műnké;", szorgalmas, okos éleire, tiszta emberi életre képesek. A cialéd a hé?, bérletéért annyit fi­zet, emennyii Nyíregyházén a gyer­mektelen ínségesek a vörösben fizeinek. Ennek a havonként kb. 6 pengő b'inek a megffce ése nem fog nehézségeket okoini, mert a vátos biztosítja a családnak az inségmunkál, emibői levonja a lekésbérl. Addig pedig, amíg in­ségmunka nii e», a sokgyerekes ínséges cstléd fennlertja megél az egy hold föld segítségével. A földet a város gezda&ógi hivatalé nek tetve szerini, a talaj minősé­géhez, fekvéséhez képest kell beültetni gyümölctf&kkal, zöldség­fé ékkel, Itkerménnyal, A gazda­sági felügyelőség továbbra is iró nyiíja és ellenőrzi a termelést. Da ez ínséget ció ugyanekkor azt is bizlosilje, hogy a doígor, ínséges elléioll sertést, házinyulai lenyésszen. Ezt is n.eg tudja a véros ugy oldani, hogy nem ke­iül semmivel tem többe az ínsé­gesek ellátása. A sertés a letele­pített cgaléd felében neveli, hiz­lalje, az inségkonyha a husi át veszi, as Ínséges család megktpje a megillető részt, tmin malacot vehet és sejét számára tenyészt­het tovább. Igy történhet a hézi­nyuí lényéi zlé&set is. Az ínséges igy lesz termelő és igy lesz fo­Árvái Jenő Békéscsabai Ss©nt isfwárs-tér B« CSAK HÁROM SZÓ, JEGYEZZE FEL : TANKÖNYV, TANSZER GESMEYTÖL g yasató is. A hézas be'sőiég a szorgalmas család munkájával txistenciát ala­poz meg. Az Ínségesnek nem ötök lu'ajdona a ház, ő csak bérlője. És megerősödve, ki fog költözni, uj t xistenciöt teremi magának. E ,y területegységben több egyholdas telek és családi ház létesül. A le­li p lakóit u_,y válogatják meg, hogy többféle fog'a'kozésu Ínsé­ges legyen benne. Az asztalos ínséges, vagy a szabó, cipész, stb. megtalálja a foglalkoztatást a te­lep éleiében. Azl a pénzt, amit eddig az ín­séges ellátás lakbérsegély cimén fizetett ki, most amikor a segélye zelt ínségeseket természetben látja el lakással, befizetheti a város pénztáréba a felhasznált fö'díerü let bérlete fejében, vagy felhasz­nálhelja a családi házak további gyarepilásére. Ha ezt vesszük alapú 1, hogy egy caaládi ház évente 72 pengői fizet lokásbér fejében, 30 c<alldi háznál — mert annyit lövidueen megépíthet a vá­ros az inségsegélyből — ez az összeg mér 2160 pengő, ami azt jelenti, hogy 30 ínséges ház éven ként egy uj ínséges házat termel ki és úy a telep önmagét növeli. Munkásszemmel Irja: Murár Pál Az örömmámor végigvonul', vé­gigzajloti ae egész orsiágon, vá­rosokon és falvakon keresslüi a felvidéki probléma megoldás? nyo mén. Bécsben a hatalmak döniő bitói határozata folytán, < gy bizo­nyos ftrmáben eldőlt a magyar­cseh hatérkérdés, amely nagy iz­galemben tartotta népünket. Éten időt a jó hangulat emelkedettsé­gében a nemzet egy történelmi neppal bizonyos közmegnyugvás­nak szentelte. íme, eljött a nap, amikor megesar, diadalmasan len­genek a háztetőkön a magyer nemzetiszínű zászlók. Nem eifo sült és nem is e fogulallan, ha­nem józen mértékű ez az ünnep­lés és amiként megszabták BZ uj határokat, ép olycn hatéra van annak ez ovációnak, amelyben a magyar föld lakóinak most van része. A mi örömünknek megvan a haléra s alig van haléra s alig lehel elhinni, hogy a nép ujjon­gása határtalan lehelne, bárhol is a földkerekségen, Éyyéni elfogult­ságok, örömök, ezok lehetnek ha­téttalanok. Éppen ezen európai események mentén találkozunk ilyen egye ni hisztériával. Tiso, a szlovák miniszter jó előpéldát szolgállat trre: ez egész vilég !udja, hogy rendkívül optimista s szen­vedélyes. Amit e forrongó eserr,é­t.yek Tiso kezébe iullattak. a tót nep önrendelkezési jogéi, azt ő egyéni mámoráben erősen a ke­se be fogíe és ugy íünik, mintha nem ludné, n-it csináljon e vé­rellttn ejéndékkel, a Bajéit halalmi íörekveseire használja fel. Tiso bejoss könnyedséggel je enti ki, hogy Sílovékia toláSis állam lesz. (Ejhsj, i o még rm? ...) Az önren­delkezés birtokéba jutott néptől meg se kérdezi. A nép vélem, nye nem fontos számára. Annak usy­lálsiik ugy kell élnie ezentul r ahogy Tiso előírja. Vájjon ea a uri ember, Tiso nem fogja e csak ugy tTíU'os&tni, mint as öltén zent­sége' népének az öi rendelkezést jogé ? (Határozott mosollyal véle­kedünk róla igy, mert tisztában vagyunk azzal, hogy ő a füle tö­véhez sem engedte volna a nép­szavazás elméletét.) E yébkér.t Tiso jól gondolkodik a maga ut­ján: mint a juhokat, egy akolba r ugy akarja a tótokat egy pártrend­szerbe terelni és usy fölépíteni a kaszlszerü társadalmi rendet. Ak­lor majd Szlovákia ugy fog ki­nézni, mint egy totális állam, pa­rancsuralommal. A nép jogrend­jét fogják majd olt építeni, ígére­tekkel éc szép szóval, meri a be­fele érvényesülő önrendelkezési jog és a demokrácia elúszik a Duna habjain a Fekete-tengerbe E<y néhány jóbarát majd c«ak akad, aki Tisoval fölépíti az erő­szak vérál. Azután Sirovy és Tiso össnekecagnak s az égie tekinte­nek este, holdfogyatkozőskor, mi­kor leszáll az alkony a nép han­gulatára s lelkére. (Aki hallja és nem értette az elmondottakat, gon­dolkozzon. ) A világháború ulán, a ledöntött ura !kodói trónok nyomán bekö­vetkezett a vil^gkspilalizmus szem­beötlő hanyatlásé. Magyarország megcsonkítása a kapitalizmus ha­nyatlásával egybeesik, egy trianoni komédia állal. A magyarság tra­gédiája most a felvidék rendelé­sével sem lesz elfelejthető. Azt mondhatjuk, hogy nagy esemé­nyeknek vagyunk a szemtanúi a jelen időben, de esen események mm olyan egyszerűek, ahociy a külső látszatuk mutatja. Mö, ötlük heialmas mozgatóeiők rejtőznek. Es ezen események — láíhaljuk — nemcsak egyszerűen ország­határ kiigazításokéi tartalmaz n&K hanem ez események fo'ylán, dul a nagy világnézeti hete a világ diplomatái körében és a po'iiika ku'isGzéi mÖLÖtt 8 a népekel is beavatják a világnézeti küzde­lembe. Ebben a szellemi harcban az egyik világnézet a jelen Európe középuljának a jelen'őségeve! bír és ez nem újszerű, a népjogok korszakával egyidejű és egyértel­mű. Ennek köve ője a Roosevelt Amerikája és a nyugati kullura^ A mésik világnézet ujseerü : a to­talitás világnéze e, amelyet a ha­nyatló kepilalirmus megváltójaként teleitek ki. Ee a világnézet fel akarja eleveníteni a megboldogul! múlt időket. Érnek a világnézet­nek a hive Tito. akiről most szó eeelt. Énnek lehet, hogy a nagy­világ en.bere Napoleon ie kecar, ötül lent a sirban, hogyha meg­van a lelki halhatatlansága . . . Mi, e derrokrécia eleven hivei, ezenakozó dsrülíséf gel nondolunk a szlovák miniszterre. Csak a sslo­vék ncp, hogyha van társadalmi eszmeja es igeaségban va'ó hile, bejoeen fog esulén nevetgélni . . . ÍTlinket támogat, ha hirdetőinknél uöstírol

Next

/
Oldalképek
Tartalom