Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám
1938-07-17 / 159. szám
1938 julius 17 3EK tSMEGVEI KOZLONV 5 Munkásszemmel Irta: Murár Pál Az elmúlt nepokban a munkás koponyákat is foglalkoztatta a választói névjegyzék összeírása. Városunkban körülményes és bonyolult műveletnek bizonyult a választói névjegyzék összeállítása. Eien nemzeti munkát a hivetalnok urak igen pontosan a törvényrendelet értelmében igyekeztek elvégezni. Igy történhetett meg tehát, hogy egyesek panaszkodtak, hogy nem akarták elhinni nekik csak ugy egyszóra, hogy van hat eltemijük. Mér gondoltuk, miért nem általános a választójog ; hogy a nyolc millió magyar állampolgárból nehogy rendkívül sok szavazó legyen. Hogy miért nem ekarnak tul sok választól, azt tudják azok kik a választójogi törvényt csinálták. Meg is nésik kérem szépen, hogy kik méltók a választójogra. Minden egyes egyénnél keresték, a politikai éretlenség okát, bizonyaágát. Hogyha akárki is a számlálólapon mégis irta a kívánt kérdésekre ez adatait, oly komoly névaláírással, akárcsak ahogy egy váltót szoktak aláírni, — minden hiába a rendelet ugy szól, hogy a névjegyzék összeállításánál, a tényeket dokumentumokkal bizonyítani kell s ez összeíró hivatalnok ezt szigorúan megköveteli. Nem átaljók az embereket a bizalmatlanság beállítottságéba hozni. A kétely mindenkivel Síemben fönnáll, mintha pont most ebből az áldott magyar népből hiányozna az őszinteség . . . Esenkivül ami a névjegyzék szabályrendeleten kivül esik, hogyha valaki, a mostani nyári nagy munka elfoglaltsága miatt nem ért rá, az egyénisége körüli adatait igazolni, ez a választójogtól könynyen elesik. Legyen bór valaki olyan, hogy as élet őt igen tökéletes emberré alakította s egész valója felcsílődott azon nagy fáradalmakban, melyeket a társadalomért vívott, — ha most a kepyérgondja miatt, nem tudott megfelelni valami szerény kérdésre például — volt kisgyermek koróban hat elemije, — oda veszhet a választójoga. Stánthalja a magyar földei valaki 12 sőt 24 ökörrel is, hogyha most elkésett, vagy nem ért rá bhonyiiékot szolgáltatni egyéniségéről a választói névjegyzékhez, eleshet a választójogétól. Mert a választójogot könynyen nem edjék. E< esetben €Á\€il\ VIIAMINCS KRÉM védi arcbőrét és elősegíti annak fokozatos bámulását Használja feltétlenül sportnál, napozásnál. Kis doboz —.50, nagy doboz 1.—, családi doboz 2.— könnyebb dolga van a cigánynak, akik nomád életet élvén, állandó lakással nem bir, s nem tarthat igényt a választójogra. A vá'asztójog kérdése, olyan komoly kérdés, hogy minden vitán felül áll és a su yos gyakorlati élet következményei mellet kívánatos a választói névjegvwék lelkiismeretes összeállítása. N^m akarnánk, hogy a választás a névjegyzék-összeállítással do'jön el. És" nem is volna célszerű a nép akarat meghamisításé. S^nkinpk sem lehet érdeke, hogy ezután oly politikai reekció uralkodjék, amely semmikép nem tudja megszüntetni azon életállapotot, mely szerint e munkásság a keserves inségsegélyre szorul. Állítsanak tehát most már tökéletes választói névjegyzéket össze amennyiben lehe^, hogyha már bizonyos elveket, szempontokat, állapotokat, körülményeket valamint vezéreszméket, melyek a választói jogot magát megnyirbálják úgyis anynvjr« figyelembe vettek. Pálos Tibor elbeszélése: Hz öreg Jiatiek szigete A csemetefákat kapáltuk és Ha nek minden mozdulatát valami felduzzadt türelmetlenség faszitette. Tavasz óla ő volt a munkavezetőnk 8 minden áldott nap uj uj arcáról kellelt megismernünk. Nsm mondhatni, hogy bogara" volt, sem azt, hogy képmutató. Paranciolgatnia kellett, sűrűn és fölösen beszélnie. Másképen nehezen lett volna foganatja szavának. Mégis napról-napra egyre jobban láttuk legfeljebb ha apró letöredeiett darabkákat ismerünk életéből és jelleméből. Öl magét azonban nem. Tudtuk egy-két gyöngéjét. Do hány, cigaretta mindig csábító erővel nézett rá. A Iegmaróbb bsgó ból is kövér, puha falhőket kojtolt s ha a legénykori ügyeiről faggattuk, már tudniillik a lányokkal kapcsolatban. c<ük ugv röoködött nyelvéről a szó s csak ugy meresztgette szeméi a hetyke emlékezés. Ejyik reggel, a harmatos gazt nyüttük akkor, különösebb ok nélkül, pusztán jó szóért, az apjáról kezdett el mesélni. E'ébb komolyan, majd komolykodó arccal figurázva formálta magából az öreg tót embert, aki az apja volt. Mosolyogva pislogtunk egymásra s mikor láttuk, hogy nem haragszik, sőt fokról-fokra buzdul a sikeren, hangos röhögéssel böffent ki belőlünk a vidámság. Egy más alkalommal, este, munka után, négy féldecire adtunk össze néki pénzt. As ital elejét hallgetagon szopogatta, aztán baszédbe fogolt s a végén a feleségéről kotyogott ki olyasmiket, hogy még a legedzet tebb pofa is közülünk belevörösödölt. Nehezen ismertük meg Haneket. Hogy egé»zen kiismerjük, erról letettünk. Gyor«abban váltott szint az időnél. N?ha negyedóránkint újjászületett. S bár folyton beisélt, otak ciöppenként adta ide nekünk magát. — En apámtól tudom, egész más volt itt minden még harminc éve is — kezdte el valamelyikünk, mert ujjaink meredeztek a hűvös reggeli harmattól, s jobb szerettük volna álldogálással elütni az időt früstökig. — Más. Más bizony. Itten környes-körüt viz húzódott végig, meg nád — kezdte el Hanek és lassan mi is kezdtünk laposabbakat ütni a kapával. Ré-rétámasckodtunk a nyelére. Igy juttattuk tudtára érdeklődésünkei s hogy lessük a folytatást. Hanek még vágta a földet, de látnivaló volt, hogy mór csak a szavakat formálja magában s rövidesen megállapodik ő is. — A sürü nád meg káka közt süppedős föld rejlőtött errefe'e — kezdte újra. — Savanyu füvek nőttek ott belül. Gyerekek voltunk mi s néha hetekig eljátszottunk anélkül, hogy csak haze is szagoltunk volne. Az eleibe lármázott azért otthon egvikünk vagy másikunk szüleje. De hát beletörődtek eztán > dolgainkba s tavasztól őszig örültek ők is, ha ételünkről gondoskodni nem kellett. Mert dologidő volt s ők dolgoztak. Uíóbb aztán már beleszoko't mindenki, a körMűselyemből ^ iUo s rövidujjal 4" 6 0, 6' 8 0 P hosszuujjal 7—, 8" 5 0, 10' 6 0 P Cérnázott szellős anyagokból) sima és csikós 4*80 5"®® P rövidujjal g. 2 0' | Q. 20 p DIVATHAZ
