Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-10 / 153. szám

2 BEKESMECJYEI KÖZLÖNY 1938 julius 9 Hői gumis fürdőruha | mso minden szinben 1 Benger fürdőruha kizárólag TESCHERN 1 EL Andrássy-ui 7. — „Bizalom" bevásárlási helye Szép dolog is lenne BE egész, ha nemcsak beszéd lenne, gon­dolják talán mindannyian. A szónok még mondani akart s valamit, de a mester félrehivta. Csak szó töredékeket lehet hallani, de annyi kitűnik a beszélgetésből, hogy a barátunkkal szombaton este bajok szoktak lenni . . . — Nézze Pali ... a család. .. magának igazán elég lesz a hó­rom pengőt elinni . . . — Majd adok én neki, ha ha­samegyek, elmegy a kedve attól, hogy előlem felszedje a kerese­temet. Dicshang. A mester vállatvon. Az asz­sconynak igaza van. Egy fiatal csabai költőnek a sorai jutnak az eszünkbe : „Csoda álmokat szövök-fonok s kis pocsolyába arcra bukok". Éljen az IVE Érdekes, hogy szinte nehéz ta­lálni egy csoportosulást, ahol több férfi gyűlt egybe, hogy ottan ne a politikáról essék szó. Mindenütt akadnak szónokok, a pályaudvari váróteremben, a peronon, a cuk­rászdában, a mozi előcsarnokban, a strandon, a szabadfürdőnél stb. Szóval mindenült, ahol csak hall­gatók akadnak. A gyulai zsiiiplől a Veszei-hidig a Körös partján is találni egyné­hányat a nemzetmentő fajtából. AE embernek önkénytelenül az jut BE eszébe, hogy ezek a jám­bor szónokoK tulajdonképen mikor jpseleksgenek. Mert gyakran eiő­lordul, hogy a tok beszéd a cse­lekvés rovására megy. — Csaba kies helye a gyulai köröspart eauttal is szállít érde­kességet és történhetik ez pedig azért könnyen, mert ez a réss minden ellenőrzés alól kies — szel­lemeskedik valaki lent a bokrok között es mivel a sziporkázást élénk tetszésnyilvánítás kísérte, egyie közelebb huzódtunk a bokor­hoz. Később látjuk, hogy itt egész nyugodtan hallgathatjuk a kitűnő előadót anélkül, hogy bárki is ne­heztelne emiatt. Hamarosan megtudjuk, hogy bi­zony nagy bajok vannak a part két oldalan az erkölccsel. — Kérem az IVE feladata az lenne, hogy meggátolja a tisztes­séges fürdőzők molesztálását. — Mi az az IVE? — kezdjük. A mellettem tévő fiatalember — nyilván IVE tag — megütközve néz rém, hogy még nem tudjuk, de aztán megmondja. — Ez kérem az Ifjúságot védő Egyesület, de tessék oda figyelni — rendre utasii. A szónok folytalja : — Mert könnyű a Katit láncba vinni, ha maga is akarja. De Ké­rem uraim — emelte fel a kalap­ját a szónok — a Katit sokssor ugy is táncba viszik ha nem akarja és a mi feladatunk, hogy az ilyen dolgokat megakadályoztuk. (He­lyeslés) Egyik-másik fiatalember­nek villámokét azóró sseme, bizo­nyéra képzeletben mér elssánt tolakodókkal hadakozik. Tőlünk rern messze két csinos leány kuncog. Láístik rejiuk, hogy valamit tervesnek. A szónok a fcövetke*őképf n fejeli ba & sü&vüíf. IVE tagjai most eredjetek széj­jei a parion és teljesítsétek a kö­telességeiteket. (Éljenzés és elvonu'ás.) A szónok is elakar menni, ami­kor az egyik leány, a szebbik hozsálép és kipirult arccal szorítja meg a kezét. — Gratulálok, remek öllel volt. Bsrőtunk kicsit meglepődik, de amikor meglátja a leány sokat igérő szemeit, mór mosolyog. — Igazán kedves feleli és együtt tartanak tovább. Az IVE elnököt mér lerzerelték s biztosra vesszük, hogy az egész délután egyetlen nőt sem fog meg­védelmesni. Talán nála lenne erre 8EÜk8ég ... Mindeneseire ebből is kitűnt, hogy BE egész szónoklat, nagy szavak, magasztos eszmék nem vollak egyebek — mini bizonyára valamelyik szónokunk mondaná — üres frázisok dusiadó fércénél. Hát igy vagyunk ezekkel a szó­noklatokkal, nam sok gyakorlati hasznát láttuk s ebből is csak az a tanulság meredt meg, hogy mé­gis többet ér valami kevés csele­kedet, mint a szavak zápora. Mátrai János Munkásszemmel Irta: Murár Pál A választójog kérdése mos! kell, hogy mindenkit érdekeljen. Azért ezen alkalommal munkás őszin­teseéggel és nyíltan meg kell mon­danunk : hogy ami igaz ideálunk „sz óteláncs titkos választójog." A munkásságnak rendszerint van nak szép ideáljai. Csak sajnos, az eszmény és valóság sokszor két uton járnak. A jelenleg megalko­tott vállasztójog ti,kos, de nem ál­talános, — ezt minden munkás­nak, tudni kell. Ssomoiuan szól a róla vége : „anyám én nem ilyen loval akar lem" Igen I Nem ilyen — hanem az általános titkos választójogért harcol a magyar munkásosztály, s ki tudja, hogy ez a küzdelem meddig fog tcrtani még ... A tör­ténelem folyamán hősies dátumok fűződnek a munkásság választó­jogi harcaihoz. Az ország poiiti kája meesze elhaladt már a plu­rális választójogi rendszertől. Most pedig amikor szemünk etőtt min­den igen relatív, ugy hisszük, hogy a nyílt szavazásos módszert is egy lépéssel elhagytuk. Valahogy a politika utja is bizonyos tekin­tetben kiszámíthatatlan. Amint na ponként egyszer innét máskor on­nét fuj a szél, — ugy alakulnak a politikai kérdések is. Bérmiiyen politikai szelek fújdogálnak erre mifelénk, hogy meg kellett alkotni az uj vólBeasójogi törvényt, az mé­gis esemény. Hogyha elmarad nánk az egész világtói, a kor úgyis hala, mert az időknek az a ren­deltetése. A végső kiegyenlítődés felé viez as ul a cjsk az általá­nos igöüságok tökéletes érvényűek. Suiyoe ptoblémék minél sürgő­sebb megoldást kövelelnek. Az elégedetlenség feszítő erő, amely a mindenkori politikusokat cselek­vésre készteti. így, ilyen körülmé­nyek közt megkellett alkotni azui magyar vőlasztőjogi törvényi is. Ezen kérdés körül mór sok szó­beszéd és kritika hangzóit el. Minthogy pedig száz szónak is egy a vége, — most mér csak a gya­korlatban fogja igazolni önmagát az uj választójog. Lényegében nem egysierü az uj választójogi törvény, mert közönséges munkás­ember nem egykönnyen tud eliga­zodni a paragrafusaiban. Az élet­korhatér fölemelése s az iskolai végzettség szigorítása stb, bizo­nyos megssükitést jelentenek a régi szavazati joghoz képes!, — nos hát ilyesmi megesett már az uj radrágon is, melyet a szabó szűkebbre szabott. Aíért alighanem többről van itt szó a választójogi kérdésnél. Okoskodó emberek mondlák^ már, hogy ez uj választójogi tör­vény tagadhatatlanul nagy forduló­pontot jelen! az ország politikai fejlődésének történetében. Azt vé­lik, hogy a titkosság bevezetése az általánosság mellőzése mellett is változtatni fog a politikai erő­viszonyokon. Mit tehetnek a mun­kások 7 Az adott lehetőségekkel is élniök kell. Mert ugy a társa­dalmi élet, mint az egész érdek, szempontjából nagyon szükséges a választójog gyakorlása az em­bereknek. A politikai kérdések szoros összefüggésben vannak a gazdasági kérdésekkel, — ezért az alkotmányos s elemi jogaival szemben senkinek sem kell kö­zömbösnek lennie. A választójog az alkotmányos életnek az alapja? igy szabadságot és nagyobb da­rab kenyeret jelent. Munkások, polgárok 1 A válasz­tójog mindenki száméra fontos I A jövőben, kinek-kinek a saját meggyőződése szerint, együttesen meg kell vivni alkotmányos har­cát. Ezután egy uj választáskor találkozunk majd — az elvek küzdő porondján ... I Az elkövetkező időben nagy küzdelem vár, előre tehát azon az ulon, amelyen mindenki előre te­kinteni és fölfalé haladni akar 1 KÖZGAZDASÁG Hogy is állunk azokkal a millió mázsákkal? Még a buza sárgulni sem kez> | dett, már a felelős és felelőtlen ; elemek dobálództak a búzatermés remélhető millió mázsáival. Nem kímélték erejüket — egy két mil!ió mázsa biöffnek oda se néztek. Sajnos, ebbe a nyavalyába min­den évben beleesünk. Tavaly ép igy volt. Becsültünk, jósoltunk, hogy ennyi ée ennyi leend a ter­més, jut txpcrlra ennyi, és a vége a játéknak ez lett, hogy junius elejére elfogyoÜ a buiánk, kiürül­lek a rakférek — a magtárok pe­dig, sajnos, még előbb — és en­nek folytén a kávéházi agrár Con­rédok feltornázták a buza érát 25 P-re. Nézzük csak objektív szem­üvegen, hogy is áll e téren a helvzet ? Országunkban a búzával beve­tett terület cca 2 és fél millió kat. hold, ha valamivel löbb is lett volna elvetve, azt egalizálja az időközi elemi károsodás u. m. ki­fagyás, vizkár, fagykár, jég slb. — marad 2 és fél milüó hold. Hát szabad 24—25 milüó mázsás bú­zatermésről regélni, hisz ez 10 q átlagtermésnek felelne meg. Hot van még Magyarország attól az időtől, amikor mejd a búzatermé­sének átlag hozama 10 p-t fog ki­tenni. Ezen felelőtlen sulydobálás le­vét mi gazdák isszuk meg mindig, mert természetes, hogy ha most a termést i!y magasra alarmirozzák be, ugy ez a?, áralakulásra nagy fontossággal bir, mert nagyobb kí­nálattal szemben természetes az árak lefelé tendálnak. Miulán a gezdének semmi néven nevezendő más jövedelmi forrása ugyssólvőn nincs mint o termése, — pénz pedig keli I Igy teljesen ki van szolgáltatva és törnie kell, hogy „nagy a termés, nagy a kinőlat" címén aiecsonyebb árat ígérnek buzéjáért és sejnos, szorult hely­zeténél fogva oda is kell azt ad­nia. Nagyobb körültekintést, több óvatosságot e téren, mert a szám­szerű becslés megejtéce és búzá­nak zsákba jutásáig a buza még sok éjszakát tölt kint. Érheti aszály, ez elkésett vágásoknál kipergés, vihar okozta károsodás. Ezeket mind be kellene annak kalkulálni? aki becsületes és főleg megbíz­ható becslést akar adni. Szép do­log az optimizmus, mert az erői, önbizalmat ad, — mondjuk a kö­zelharcoknál igen fontos — de BE ország búzatermésének szigorúan pontos megéllapitősánől le a ró­zsás szemüveggel, le BE üzietteL Otl csak egy dolog szerepelhet és ez a tényleges valóságot feltüntető állapot. Lukáca Iván. A magyar textilipar a Tiszántúli Ipari Kiállítás és Árumintavásáron A Tiszántúli Ipari Kiállítás és Áru­mintavásárnak egyik jellemvonása az, hogy mini országos kiállításon, a magyar gyériparnak vidéki be­mutatója. A magyar gyáripari ágak közül különösen a textilipar, to­vábbá a vas és gépipar azok BE iparágak, amelyek a TIKÁV-on mindig igen ssépen jelentek meg. A TIKÁV értékelését jelenti be, hogy a magyar tcxlilvállalalok el­határozták azt, hogy együttes ki­állítás keretében jelennek meg r össsesen mintegy 300 m 2. terüle­ten, és bemutatják termelésük szí­nét-javát. A TIKÁV vezetősége lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyar bőrszárak, továbbá a magyar vegyészeti gyárak is mentől nagyobb számmal képvi­seltessék magukat a TIKÁV-on.

Next

/
Oldalképek
Tartalom