Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-02 / 146. szám

ARA FILLÉR Békéscsaba, 1938 julius 2. szombat 66. évfolyam 146. szám Felfüggesztették Pécs egyik aljegyzőjét, mert résztvett egy szélsőjobboldali gyűlésen (A B. K. tudósítóid jelenti.) Hőgyéizi Pál Pécs főispánja fegyelmi eljárást inditoit Balogh Károly pécsi aljegyző ellen, mert ez aljegyző legutóbb résztvett egy szélsőjobboldali gyűlésen. Az aljegyzőt a főiipőn a fegyelmi eljárás tertemára felfüggesztette állásától. Ugyancsak hatonló cselekmény miatt eljárást indított a főispán Rosman Ferenc ideiglenes városi mérnök ellen, akit a vizsgálat után nyomban elbocsátottak állásából. Mérsékelték a kenyér árát a csabai pékek (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai sütőiparosok szakosztálya legutóbbi értekezletén elhatározta, hogy a kenyérárakat kiloaramonként 2 fillérrel leszállítja. Az árleszállítás a város közönségének egyöntetű kívánságára történt meg, annál is inkább, mert a buza- és iisstárak csökkentek az utóbbi időben. Egyben elhatározták a sütőiparosok, hogy a sütemény árát 5 fillérre mérséklik. As uj kenyérárak a kővetkezők : fehér kenyér 40 (42), félbarna kenyér 36 (38) fillér Uérjelben a régi árakat tüntettük fel). Julius 8-án nyílik meg Rothormere lord képgyűjteményének kiállítása Budapesten (A B. K. tudósítója jelenti) Lord Rothermere még a tavasszal felajánlotta a Szépművészeti Muzeumnak, hogy nagyértékü képgyűjteményének egyrészét elküldi Budapestre, hogy azt kiállítsák. A Szépművészeti Müzeum igazgatósága természetesen nagy örömmel fogadta a lord ajánlatát és elhatározta, hogy a nagyértékü képeket juliusban állítja ki a Szépművészeti Muzeumban. Lord Rothermere képei már meg is érkeztek Budapestre és azokat a Szépművészeti Muzeumba szállították. A képek között több világhírű festmény, Rubens- és Rembrandt-képek is vannak és a Budapestre küldött képek művészi értéke szinte felbecsülhetetlen. A szenzációs kiállítást julius hó 8-án nyitja meg gróf Teleki Pál vallás és közoktatásügyi miniszter. Váratlanul éles ellenzéke támadt felsőház bizottságában a szesztörvény 23-ik szakaszának Megszavazták a Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot (A B. K. tadósitója jelenti.) Az Imrédy kormány három legutóbbi törvényjavaslata foglalkoztatta tegnap a felsőház bizottságait. A hegyközségi, majdarzsszjavaslatot tárgyalták a fe'sőhéz egyesitett bizottságai és délután a Nemzeti Bankról szóló javaslatot vitatták meg. A bizottsági ülésen Somssich László gróf elnökölt. Báró Waldbolt Kelemen ismertette a hegyközségi törvényjavaslatot. A vita első szónoka Malaiinszky Fererc volt. A törvényjavaslatot örömmel fogadta. Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter válaszolt ezután az általános vita szónokainak. Rámutatott arra. hogy a szőlő- és gyümölcstermelés terén a múltban visszás állapotok uralkodtak, ezeket az állapotokat akarja a törvényjavaslat megszüntetni, mősrészt az is a célja a javaslatnak, hogy megteremtse a termelés és értékesítés egységes irányítását. Kijelentette, hogy a kormány törekedni fog arra, hogy haladéktalanul az intencióknak megfelelő módon hajtsa majd végre a tör vényt. — A bor propagálősára — mondotta Sztranyavszky Sándor — a legnagyobb gondot fogom fordítani. Hangoztatta ezután még Sztranyavszky Sándor, hogy gondoskodik arról, miszerint lehetőleg olcsó áron kerüljenek forgalomba a siőlővesszők, ahol oltásról van szó, ott ingyen szőlővesszőt bocsátanak a birtokosok rendelkezésére. Az egyesitett bizottságok általánosságban elfogadták a hegyközségi törvényjavaslatot, majd a részletes vita során a földmiveléeügyi miniszter újból válaszolt gróf Somssich Lászlónak, Szabó Ivánnak és Fischer Bélának. A bizottságok részleteiben is elfogadták a javaslatot, majd áttértek a szesztörvényjava slat tárgyalására. Gróf Khuen-Héderváry Kőroly előadó ismertette a javaslatot, majd Jankovích Béla volt kultuszminiszter mondta el bírálatát a javaslatról. Kijelentette, hogy a javaslatot elvileg elfogadja, de hangoztatta, hogy a kisajátítási árnak az értékelt jövedelem alapján való megállapítása nem egészen helyes, minthogy nemcsak jövedelemről, hanem befektetett tőkéről is szó van, ami a különböző társulatok tekintetében különbözők. A gyárak berendezései különböző értéket képviselnek, ilyenképpen az a gyár jár legjobban, amelynek legrosszabb a berendezése. Jankovích Béla végül 8zt fejtegette, hogy a kormány nem nyu'hat bele a magánjogokba. — Ha a tulajdonjogot megtámadjuk. akkor veszélyes lejtőre jutunk. A felsőháznak az a faladata, hogy ezt az elvet fentartsa. A javaslatot csak feltételesen fogad!a el. Gadr Vilmos rámutatott arra, hogy a törvénvjavas'at következtében a mezőgazdasági szeszgyárak jutnak kedvezményhez. Mivel a mezőgazdaság egyike az alapvető gazdasági jövedelemforrásnak, esérí e közérdekű cél miatt a monopólium felállítását í elvileg ellenezni nem lehet. Az a kérdés, vájjon állami kezelés mellett el lehet-e érni annyi tiszta nyereséget, mint amennyit eddig el lehetett érni a magánkezelés mellett. A törvényjavaslatot a 23. szakasz kivételével elfogadja (ez a srakasz intézkedik az ipari szeszgyárak kisajátításáról, még pedig ugy. hogy a szeszgyár egyévi bruttóforgalmának 7 és fél százalékát tőkésítve veszi alepul éc ennek a tőkésített összegnek a 20 szorosa a kisajátítási ár.) Est a szakaszt jogfosztőnak tartja. A polgárok vagyonát minden (körülmények közölt meg kell védeni. Az államnak bármilyen közérdekű intézkedést tesz is, nem az a feladata, hogy ok és cél nélkül megsemmisíts* a magán vagyont. A 23. § következetes keresztülvitele ezt eredményezi. Ez szembenáll az eddigi törvényes intézkedésekkel és joggyakorlattal. Eb szükségesnek tartja, hogy az állam teljes és valódi kártérítést adjon. A kisajátítási törvény alapján kell eljárni a szeszgyárakkal szemben Láng Lajos is tiltakozott a kisajátításnak a javaslatban szabályozott uj rendszere ellen, amely mint mondotta, a kisajátítás alap jául nem a vagyoni értéket, hanem egy feltételezett jövedelmet leszi. Különbséget kell lenni az állam közjogi jellege és az állam közgazdasági tevékenysége közt. Ha az állam elveszi a koncessziót és elvonja a termelési lehetőséget, akkor elméletileg lehet vitatni, hogy ezért kártérítés nem jár. Az állam adta, az állam elvette. Da ebben az esetben előáll a status quo ante. hogy a tulajdonos ingatlanaival és ingóságaival azt teheti, amit akar. Kifogásolta Láng Lajos azt is. hogy emikor nem kisajátításról, hanem az üzembentartás megszüntetéséről van szó, akker az a vagyonérték, amely a régi tulajdonosnak visszamarad, forgalmi becsértékben kerül levonásra a kártalanítási összegből. Erdődy Rudolf a szeszár megállapításáról beszélt. Gróf Hoyos Miksa állást foglalt a törvényjavaslat 23-ik, úgynevezett kisajátítási szakasza ellen éi megcáfolta azt az állítást, mintha as ipari szeszgyárak ötmillió pengőt kerestek volna egy évben. Hegedűs Lorőnd mindenben magáévá tette azoknak a felsőházi tagoknak az érvelését akik a 23. szakasz ellen foglaltak állást. Hangoztatta, hogy a kisajátitasi törvény alapján kell eljárni az ipari szeszgyárakkal szemben, mert a gazdasági élet terén csak ez adja meg a kellő biztonságot. Szabó Iván. majd báró Prónay György beszélt. Élesen bírálta Prónay a törvényjavaslat kisajátítási szakaszát. Kijelentette, hogy veszedelmes precedenst teremt en-