Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-09-22 / 213. szám

320 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 szeptember 21 aéglelenül a fegyverkezés korláto­zásának kérdését is meg fogják vi­lelni, amelyre Hitler kancellár a Daily Mailben legutóbb megjelent interjúja aorón célzásokat let'. Hivatalos je'entés szerint Wins­ton Churclll kedden este a croy­dani repülőtérről Párisba utazott, hogy olt tárgyalásokat folytasson a nemzetközi helyzetről. Churchill tegnap délelőtt mór visszatért Londonba. A Reuter-iro­da jelentése szerint Churchill Pé­risban megbeszélést folytatott több kimagasló politikai személyiséggel. Godesberg: Prága kapitulációját az itteni közvéleménynek a propa­gandaminisztérium közleménye hozta tudomására és ez a fejle­mény hivatalos körökben nagy megelégedés! kelteti. Egyidejűleg azonban illetékes helyen kijelen­tették, hogy az angol—francia ja­vaslathoz még Hitler vezér és kancellár hozsájárulása is szüksé­ges. Hasonlóképpen azok az eset­leges különbségek, amelyek még fennőllanak.a Chamberlain—Hitler találkozón fognak végső elintézést nyerni. Ami honvédségünk A mi hadseregünk, a honvédség, nem idegen sem alkotórészeiben, sem vezetésében, hiszen nincs mór cs. é. k. közös hadsereg, amelynek —^minl a?monerchia haderejének — a m. kir. honvédség a kiegésziiő része. Minden katona, aki fegy­verbe áll és a polgér, aki üthon marad, ludja, hogy ez a h&dtereg minden mozdulásában a magyar nemset történelmi küldetését és méltóságát képvi«eli. Mindsn á:do zat, amit hadseregünkért hozunk, a még oly nehezen nélkülözött fillér is, magyar vérrel való takarékos­kodást jelent. Háborút járt kato­náink tudják ciak igazán, hogy mit jelent a kevés lőszerrel ePátoti géppuska, vagy mi volt kellő tüzér­ségi támogatás nélkül megállni a sarat, úgyhogy a bska jóformán a puszta szuronnyal és fokossal tartotta a kijelöli állást. A hadseregnek mindan tech nikai eszközi rendelkezésére kell bocsátanunk. De nem szabad el­felejteni, hogy hiába szaporodtak el a gépek, hiába rajzanak lu caljával a lonkok, a repő őgépek, a fegyvernemek legsulyosabbika, amely a szárazföldi mérkőzési maga is végigküzdheti és döntésre viheti, mégis a gyalogság maradt. A gyalogos hajtja végre azt a végső erőfessiésl, amelyei mér semmiféle gépesítés nem tud el­intézni, csak ember ember ellen való küzdelem. De nem szabad, hogy végső lendület előbb kezdődjék meg, mini a gépek támogatósa. Ezért a gyalogság szervezésében és lé­nyeges változás állott be a há­ború óta. Ma a tüzet nem a pus­kák nagy száma, hanem főleg a gépek szolgáltatják. Kell a gyalogságnak tankelhá­rító fegyver, könnyű gyalogsági ágyú, nehéz puska és nehéz gép­puska az alacsonyan szálló repü­lők ellen; kellenek aknavetők, hogy a fedezék mögé bujt ellen­séggel is el tudjon bánni, a veszteséges futárszolgálat helyett rádiókészülék minden siázadnak, hogy a harcoló kötelékek köny­nyen érintkezésben maradjanak. Vannak kerékpáros és gépkocsizó gyalogos csapatok, amelyek a rendes gyalogságnál sokkal moz­gékonyabbak. A mostani hadsereg számtalan technikai, gazdasági és szervezési problémájával megköveteli az egész nemzet java erejének cél­tudatos együttműködését. Morőlis tényezők nélkül a legtökéletesebb hadifelszerelés is holl anyag ma­rad, csak a nemzet akarata és öntudatos áldozatkészsége önthet bele életet. Ez az őldozatkészség a magyar nemzetben, hőla Isten­nek, hiánytalan és az is marad 1 — Követeljük a Felvidéket — zugla a tömeg. — Csehország demokratának vallja magő*, de az álarc mögül kibújik a kommu­nizmus, ez az ország a kommu­nizmus siállőscsinőlója: Az elnyomott felvidéki magyarság hivatott ve­zetői erőteljesen hallat­ták szavukat és köve­telték a felvidéki ma gyarság részére az ön­rendelkezési jogot és mi kérjük a magyar kormányt, hogy felvidéki testvéreink törek­vését támogassa és ha kell, akkor megyünk egységesen, fegyelme­zetten Horthy Miklós, Magyaror­szág kormányzója parancsára. Ezekre a szavakra zugó éljen­zés szakította meg a szónokot és a többezerre menő tö« meg percekig éltette a kormányzót. Ugyancsak a tömeg nagy tet­szésnyilvánítása mellett emlékezett meg az előadó Mussoliniról, aki elsőnek emelte fel szavát a cseh­szlovákiai magyarság érdekében, majd Hitler kancellár akaraterejé­nek érvényesülését méltatta viha­ros tetszés közben. Végül megemlékezett arról, hogy a baráti Lengyelország együttesen száll sikra a magyarokkal a nem­zetiségek jogainak orvoslása érde­kében. Kifejtette, hogy a tollvoná­sokkal megalkotott határokat toll­vonásokkal kell megszüntetni, de ha igy nem menne, akkor a vér kell, hogv szentesítse a határokat és az Isten. Vesszen Trianon I kiáltással fejezte be beszédét a szónok és utána a tömeg orkán­ként követelte, hogy „Vesszen Trianon I" Etulán a honvédzenekar a Him­nusz hangjaival zárta be az izzó hangulatban lefolyt nagyszabású revíziós gyűlést. Végül a diák­csapatok diszmeneiben elvonultak a közönség előtt éa ezzel véget ért a monstre gyüies. Két uj falut telepítenek Heves megyében (A B. K. tudósitóia jelenti.) A telepítési akcióval kapcsolatban az újjászülető Magyarország ör­vendetes eseménye van készülő­ben: a legközelebbi jö.őben meg­ünnepelhetjük két szép magyar falu születéséi. Az egyik községet a heves­megyei rónák egyik legáldottabb vidékén, Kálkápolna melleit, a Nagyuti puszta néven ismert ha­talmas mezőgazdasági birtokon, a Nemzeti Közművelődési Alap birtokán építik fel. Ide telepitik az abaujmegyei Dereng község lakos­ságát. A határmenti község 700 főnyi lakossága a legnagyobb nyomorral küzd, mert a község birtoka, a kavicsos hegyoldal nem terem semmit. Az átépítésnél a kitűnő hevesi földből minden egyes gazda pontosan annyi jó földet kap, mint amennyi kavicsos földje vol! Dereng községben. Az uj község létesítése folytán kenyér nélkül maradnak a Nem­zeti Küzmüvelődési alap eddig i t alkalmazott gazdasági cselédei. Róluk u^y gondoskodnak, hogy földhöz juttatják és letelepítik őket a Nagyuti puszta meliett lévő, úgynevezett Kisasssonytéri tanyán. Házhelyet és földet kapnak. TELEFONSZÁMUNK: 176. Szeptember 29-én tart gyűlést Békés vármegye törvényhatósági bizottsága (A B. K. tudósitóia jelenti.) Békés vármegye törvényhalósági bizottsága ősri rendes közgyűlését szeptember 29 én, csütörtökön dél­előtt tartja Gyulán, a megyeházán. A közgyűlés főbb lárgypontjai a következők i Alispán jelentése a vármegye közügyeiről és a folyó évi májusi rendes közgyűlés óta tett neveze­tesebb intézkedésekről. A Számonkérőszék jelentése a tisztikar tevékenységéről. Békés vármegye 1939. évi költ­ségvetése. Békés vármegye közúti alapjá­nak 1939. évi költségelőirőnyzata. Békés vérmegye közjóléti alap­jának 1939. évi költségelőirányzata. A közjóléti alap 1939 évi költ­ségvetése. A törvényhatósági ebadóalap 1939. évi költségvetése. A kijelölő választmány megala­kítása. Az üresedésben levő vármegyei ülnöki állás betöltése. A lótenyész bűoltmány elnöké­nek és tagjainak megválasztása­A keztégi jegyzők orszőgos egye­sületének memoranduma az ön­kormányzatok ügyében. A Békésvérmegyei Jegyzőegye­sület határozata a községi normál­siétus és személyi pótlék ügyében. S atmár-. Uáocaa-, Berág k. e. e. vármegyék körirata a védett gaz­dák részére megállapított kedvez­ményeknek az iparosságra való kiterjesztése ügyében. Zala vőrmegye körirata a bün lelő törvénykönyv oly érlelmü mó­dosítása iránt, hogy a pengő valuta és nemes fémeknek az országból való tiltott kivitele hazaárulásnak minősítessék. Sopron sz. kir. vóros körirata a házbirtokot lerhelő rendkívüli adó­pótlékok és egyéb lerhak megszün­tetése tőrgyában. Székesfehérvár sz. kir. város ha­tározata a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat tárgyában hozott határozatának támogatása ügyében. Kecskemét Ih. város körirata a közkórházak államosítása ügyében hozott határozata támogatása ügyé­ben. Zala vármegye törvény hálÓBÓgá­nak körirata a cigánykérdés intéz­ményes rendezése ügyében. Zula vármegye körirata a ke­resztény ifjúságnak a kisiparban és kereskedelemben való elősegí­tése tárgyában. Vas vármegye körirata Komá­rom és Esztergom k. e. e. várme­gyéknek a többgyermekes mező­gazdasági munkások és szegőd­menyesek anyagi helysetének ja­vítása ügyében kelt körirata kap­csán. A várm. háztartási alap egyes rovatainál felmerülő löbbszükség­let fedezésére hiíelátruhézás en­gedélyezése. A vármegyei háztartási elep 1939 évi költségvetésben közmun­kák költségeinek fedezésére hitel engedélyezése. A vérmegyei pénzek gyümöl­csöző elhelyezése az 1939. évben. Ezrekre menő tömeg követelte Békéscsabán a Felvidék visszacsatolását a tegnap esti revíziós gyűlésen (A B. K. tudósitóia jelenti) Békéscsaba hazafias társadalma legnap délután inpozáns keretek közölt izzó hangulalban követelte falvidék viíssscsatolőaát valamint a felvidéki magyarsőg senyargalő­sainek megszűnését. A montslre revíziós gyűlés elölt a békéscsa­bai ifjúság vonult fel fegyelmezett sorokban a város főútvonalain. Minden szakasz élén hatalmas „Veassen Trianon és I álságot Magyarországnak" felírású táblák­kal. Az útvonalon mindenütt nagy tömegek nézték az ifjúság felvo­nulását. EÍ idő alatt a 101 es emlékmű­nél már ezrek zárkóztak fel a ka­tonaság nyílegyenes soifalai mö­gött, miközben a zenekar pattogó indulókat játszott. Kevéssel hat óra e'ő t felvonul­tak a szoborhoz a város notabi­liiásai, valamint a rendőrség ve­zetői és elfoglalták helyüket az emlékoszlop melleit. Náhőny perc múlva az Andróssy útról bekanya­rodott a Gyóni Géza Bajtársi Egyesület szakasza, majd ezt a gimnázium nyolcadik osztályónak, a kereskedelmi iskola, a gimná­zium többi osztályának, a gazda­sági iskola éa az iparos tanonc iskola csapata követte. Az isko­lások a falvonulás utón az em­lékmű mögött sorakoztak fel, majd a honvédsseneker eljátszotta a ma­gyar nemzett Hiszekegyet. Utána L'pcsei Islyőn „Igazságot Magyar­országnak" cimü hazafias veraet szavalta gyújtó hálóssal. Ezt kö­vetőleg Kraftcsik Ödön a Tíszőn­luli Kamara békéscsabai kirendelt­ségének előadója erőteljes beazéd­ben ostorozta a trianoni igazság­talanságot. — Békét vagy háborút I Ez most a jelszó, mert Európa testén van egy kelevény, amelyet Csehszlo­vákiának neveznek — mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom