Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-09-11 / 204. szám

1938 szeptember 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 rabtárta érkeztek ! EUGoszt&'yu máska ! OSZI te TELI szövetkülönlegességek HRICSOVINYI angol női szalon, Lepény ucca 5. Angol, francia kosztüm és kabátmodellrajzok I Teleion 368. Külpolitikai szemle IrJai Lusfig Géza Chamberlainről s altere&ójáról, Halifaxról sokmindenl pletykáznak összevissza az újságok. A sok közt azt is, hogy mint elkésett puritánok, állandóan a bibliái forgatják és ezzal tanácskoznak. Felütik találomra az irást s a szerint cselekszenek, ahogy a vaktára szemükbe ötíő textus parancsolja, illetve sugalja. Igaz-e, nem igaz-* ez a kósza hir, nem ludjuk. Ám bizonyos, hegy ez a melhddus nem is anynyira ostoba, mini aminőnek első pillanatra lálstik. Főként, ha a leggyakrabban as ecclesias ticusnál nyílik a könyv. Mert a Koheleth perzselő nihilizmusa ezekben a fojtogató órákban, amikor Európa a haláltáncba indul, ha nem is nyugta*, de zsongit. Quiddst, quodest ? Kérdi a Sa lamon álarcába bujt Eccliesiasticus. Id, quod fűit I i Quidest, quod fűit ? Id, quod est I Mi az, ami van ? AE, ami volt I Es mi az, ami volt ? Az, emi van ! Sommásnak tetszik ez a bölcsesség, de valójában igaz, mély s alapos. S emlékeztet Aristoteles cyklikus theoriéjáre, még sokkalta inkébb Nietseheniit vallomására az események állandó, szüntelen körforgásáról. A hisztorikusok ugyan váltig cáfolják azt a föltevést, mintha a történelem az ismétlődések láncolata volna. Ám a józan szemlélő kénytelen meghajolni az Eccleseliss ticus intenciója előtt. S bizony ások, ekik figyelemmel kisérik grádicsról grádicsra az események hömpijlygésél, aligha szabadulhatnék attól az érzéstől, hogy mindaz, ami bennünket kápráztat, őseinket is megejtette s amit újnak vélünk, nem egyéb igazában, mint holmi ztibvásári őcskaság az örökkévalóság kelléktárából. Gondoljunk csak vissza egy kicsinység! Gondoljunk vissza a XVI., a XVII., a XVIII., a XIX. századra. Mindvalamennyit ugyan az a drámai peripelia foglalkoztatta és (öltötte be. A XVI. század elején a a semmiből a világhatalom legszéditőbb ormaira kaptatnak fel a Habsburgok, .övék a földkerekség java resze. Övék a nímet római birodalom, övék Csehország, Magyarország, övék az egész Batávia. Spanyolországban, Portugáliában, Amerikában, Judiában ők az urak s nekik hődol Nápoly és Szicilia. Nekik adózik minden és síupre máciájuk elé látszólag nem sze gezedik korlát. De a Valois-k, majd utánuk a Borbonok fölveszik a harcot az irdatlan kolosszussal és hála Richelieu politikai lángeszének a weelfáliai békében izekre toppantják az első világbirodalmat. A Habsburgok ssupremációját fölváltja a Bourbonoké, XIV. Lajos a spanyol örökösödési háború vé gextével színre-szemre eléri a cél ját s porig alázza a rivális dinasztiát, a Habsburgokat. De csak szörnyű veszteségek árán. U^y, hogy a jus, amibe a Qupetingek beleülnek, szerbe számba inkább árnyék, semmint valóság. Nagyjából kilencven éven ál szünetel a pör. S Európa nyugalmi állapotot élver. Ám a prekasiőzus egyen suly ismét megbomlik, amikor ki veri Franciaországot a jakobinus láz*. Az egész kontinens összefog abban a reményben, hogy lerázza a gallok rut nyűgét. Már Gallia szivében portyáznak a branuichweigi herceg csapatai. Már el' esett Lou^wy, el Verdun 1 Ám a a megrohant Fiancieország az utol só pillanatban nekiveselkedik s szélűi azok között, akik a palástjába csimpajkóznak. A köztársaság, amelynek Pilt mindössze egy ével jósolt, győz Valmynál, győz Jemappesnál. Sőt támadásba megy át és elnyeléssel fenyegeti az egész világol. Majd impériummé, csá' szársággá alakul, először fedezaliv, majd dinasztikus alapon. 1810 ben már csak Oroszország s Nagy Britannia független. Es amikor a na poleoni hatalom elér az opogeáig 8 feihág a culminációs pontra, 1812 ben, hirtelen örökre lehanyatlik s a bécsi kongresszus megrajzolja a szablyák élivel az uj Európa térképéi, ahol nincsen fé rőhely senkinek, aki hegemóniára tör. De csak rövid ideig pihennek az ábrándkergetők. A Hohenzollernek fölépiték a második birodalmat, amely negyven éven át szinte korlátlanul uralkodik Euró pán, ép oly vitathatatlanul, aké-csak annak idején a Ximenes, vagy Richelieu alkotása, a spanyol, illetve francia monarchia. Németország gazdasági, politikai, szel lemi tulhatalma is szertefoszlik, azonban a versaillesi kastélyban 1919-ben ugyanugy, mint 1815 ben agyon8sabdalja a diplomácia a vén Európát. Igaz, hogy 1815 ben Festékek, lakkok és kátránytermékek, meszelők, ecsetek, a világhírű Medve padló és bútor lakkfesték a legolcsóbb árban és a legmegbízhatóbb minőségben kaphatók: Frisch festéküzletben Luther-ucca 9. és gróf Tisza l.-utll.sz. Casllereu,h, Hardenberg, Meller nich, Nalselrode meg a többiek óvakodtak a farizeuskodástól. Nem ugy, mint Ciemencau s társai 1919 ben. Egyszerűen felosztották a zsákmányt s nem papollak, nem prézsmilállak ilyen, meg olyan elvekről. Ám azérl Bécsben szintúgy fütyöltek a legyőzötlökre, akárcsak Versaillesben. Amott Franciaországot, emitt Németországot ültették a szégyen padba s egyiknek sem hallgatták meg a jogos védekezését. 1815 ben is, 1919 ben is a háború, amely az erőszak jelében indult pusztító útjára, ideoloyiai sikátorba futott. 1815-ben a legitimizmus volt a jelssó, 1919-ben a demokrácia, 1815 ben is, meg 1919 ben is a győzők intézményesíteni óhajtoltók a békediktátumot. 1815-ben az uralkodók, 1919 ben a népek szövetségének a leple alatt. 1815-ben Anglia volt ar, aki nem csatlakozott a porkolábokhoz, 1919 ben Amerika maradt ki a passióból. Folytathatjuk a pórhuzamot az unalomig, a ctömőrig. Utque ed infinitum. Á XIX. század eleji békediktátum ugyanolyan kárászéllü volt, mint amit a XX. század elején gyártottak sebtében. Mindössze 15 évig volt hatályban emez is, amaz is. 1830 ban nyill az első rés Metternichék börtönfalán. Akkor, amikor Belgium leszakadt Hollandiáról. A versaillesi igát pedig 1934 ben kezdte lerázni Németország. A győick sem 1830 ban, sem 1934 ben nem értetlek egyel s igy — meghajollak a feit accompli előtt. Waterloo ulán Franciaország moccanni se iudott az ellenségek gyűrűjében. Eiső diploméciei lépése BÉKÉSCSABA a szabadulás felé az entenle cordiale volt, amit X. Károly az orosz cárral létesített uralkodása végefelé. Es első katonai akciója pedig Algir okkupációja, amely mutatis muntandis Ausztria annexiójára emlékezlet. Haladjunk tovább a párhuzamok sikján rendületlen LA8AS6EAEVDEZES olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BUTORHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 s Kedvező fizetési feltételek!