Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-26 / 191. szám

1938 augusztus 26 BEKESM EGVEI KÖZLÖNY 3 Henry Ford, az amerikei autókirály, a modern ipar egyik úttörő vezére arra biztatja as ifjúságot, hogy a városból tárjen vissza a földhöz, a farmhoz. Jelszava: „Ha magad vágod a fádat, kétszeresen fog melegíteni 1" A Newyork American cimü lepban szózatot intéz az ametiksi ifjúsághoz : — A farmot jó elindulási helynek szokták tekinteni; most már jó megérkezési helynek tartjuk. A gazdálkodás, mint hivatás és mint üzlet, egyre erősebben vonzza a mai ifju*ógot. Ez uj dolog. És még meglepi hb, hogy a gazdálkodói hivatás felé tekintő fiuk közül nagyon sok városban született. Kezdik megérteni, hogy mindenkinek magóról kell gondoskodnia s ha körülnéznek, azt látják, hogy nincs a földön olyan független ember, mint a gazda. A gazdálkodónak erről a tulajdonságéról keveset beszélnek, de mégis ez a magyarőKata annak, hogy ma mór oly sokan megmaradnak a farmon s oly sokan visszatérnek a farmra rövid városi kísérletezés után. A gazda biztonságérzetét semmi más foglalkozásban nem lehet megtalálni. Coco, a Beriram Mill cirkusz bohócainak egyike, kivonult az angliai Pentonvillebe és a Sí. James templom udvarában koszorút helyezett el Grimaldinak, a nagy bohócnak sírján, aki éppen száz évvel ezelőtt halt meg. Legnagyobb meglepetésére a siron már talált egy koszorút. Megállapították, hogy a halhatatlan bohóc titkos imádója egy Londonban közismert orosz hercegnő. A hercegnő szigorúan titkolja kilétéi és se Cocónak, se a többi bohócnak nem sikerült titokzatos kegyeletéről közelebbit meg udni. A cseh belügyminisztérium ezzel a tervvel foglalkozik, hogy speciális gázálarcokai készíttet tüdőbetegek, szívbajosok s más betegek számára, akik légzési nehézségekben szenvednek. Az ilyen betegek ugyanis a közönséges gőzálarcot nem tudják használni, mert ess a légzőszervek fokozott munkáját követeli meg. A beieg gázmaszkokat valószínűleg fújtatóval kapcsolják össze, mely megfelelő szürőszerkezet utján gondoskodik a szükséges leyegőtöbbletről. A délcsilei Andesek vidékén fekvő 80 négyzetkilométer felületü Senore-tó egy éjszaka nyomtalanul eltűnt. A környékbeli parasztok, amikor reggel itatásra hajtották ki állataikat, a víz helyén üres, iszapos tómedret találtak. Kétségbeesetten rohantak vissza falujukba és rémülten kiabálták, hogy a „sátán utolsó cseppig kiitta a tavat". A csilei földrajzi intézet expedíciót küldött ki a rejtélyes tünemény megvizsgálására, amit valószínűleg földalatti vulkánikus kataklizma idézhetett elő. Kiiencszázheten tekintették meg eddig a közszemlére kitett választói névjegyzéket — hetvenhetei! szólaltak fel ellene (A B. K. tudósítója jelenti) Megírtuk, hogy a békéscsabai országgyűlési képviselőt választók névjegyzékét a halóságok augusztus 21-től kezdődően közszemlére tették a vároahása 40. számú szobájában, hogy a jegyzékbe becsúszott esetleges tévedések kiküszö bölhelők legyenek. A közszemlére kile't választói névjegyzékre eddi-3 907-en voltak kíváncsiak. Eísel szemben mindössze hetvenhelen éltek feliebbe zéssel a jegyzék ellen a teanapi napig. A legegészségesebb forradalom az energiagazdálkodás területén játszódik le — mondotta Bud János dr. az Elektromossági Unió ebédjén (A B. K. tudósítóin jelenti) A Gallért szállóban az Elektromosság Unió a Világenergia Gazdasági Konferencia kergében díszebédet tartott, ahol is Bud Jinos dr. ny. miniszter műegyetemi tanár Békéscsaba országgyűlési képviselője mondott francia nyelven nagy hatású beszédet. A beszédet főbb részeiben alább közöljük : — E?yre jobban sorvad a népek kötli szolidaritás érzése s a nemzeteket mély szakadékok választják el egymástól. Da a lelkekben olt él a vágy az alkotó és taremtőmunka után. A huszadik század emberéből hiányzik a bátorság, hogy az igazsázérzeitől áthatott békével megteremtse a népek és nemzetek gazdasági, szociális és kulturális összefogását. A világháborúnak mi, magyarok vagyunk az igazi áldozatéi, ekik évszázadokon át a nyugati kultura védelmében véreztünk. — Örömmel látjuk, hogy az energiagazdálkodás képviselői ellátogattok fővárosunkba is. Most a magyar föld mélyéből is komoly olajforrások bugyognak elő, ki tudná megmondani, hogy energiaforrásokat illetően mit rejteget macában a holnap. Esért beláthatatlanok azok a változások, amelyek az uj energiaforrások bekapcsolóiéval nem is sejtett területekre terelhetik az emberiség történelmét. Ma a forradalmak korszakét is éljük, de a legegészségesebb forradalom az energiagazdálkodás területén játszódik le, mert e.inek vezérelve nem e rombolás, hanem az alkotás. — Az energiagazdálkodás nem egy területén — mondotta Bud János — az egyéni kezdeményezés megbecsülése és a józan és okos együttműködés tapasztalható. Es az értekezlet is a népek és nemzetek együttes munkájának utjét keresi. Meg kell értenie Európának, hogy évezredes értékekben rejlő erejét nem semmisítheti meg és csak az együttműködés tarthatja azt fenn. Nádor Jenő előadása a gyulai OMKE-ben (A B. K. tudósítója jelenti.) 1938 augusztus 24-én este fél 9 órakor a gyulai Kereskedelmi Csarnok helyiségében tartotté meg Nádor Jenő ez OMKE kiküldött titkára nivós beszámoló előadását. Eladásában rátért a napokban megjelenő, iparengedélyek és iparigazolvőnyok bizonytelen időre való felfüggesztéséről szóló mi* niszteri rendeletre. Es a rendelet meglepetésszerűig jelent meg. mert a miniszter, mint annyi más esetben, most nem kérte ki az illetékes ipar és ker. kamarák véleményét. Magának a rendeletnek a kibocsátását egyelőre nem le het tudni, mi tette szükségessé. Talán az a körülmény, hogy statisztikailag akarják kimutatni, hogy melyek a legkevésbé túlzsúfolt szekmők, hogy a most megkezdődött átképző tanfolyamokat ez irányba tereljék. Pesszimista felfogás szerint az iparengedélyek kiadása'ezentúl éppen olyan diicrentionőlis joga lesz a miniszternek, mint a dohánv. szesz. stb. árusítása. Az OMKE a maga részéről a legsürgősebben foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Zenei ovoda Békéscsabán 5 — 8 éves gyermekek Dr. Erdélyi Györgyné, a wieni és a budapesti zeneművészeti fóiskoiőn oklevelet nyeri zongoratanárnő zenei óvodát nyit szeptember elsején. Előkészités a hangszeres zenetanulásra Hallásfejleiztés, zenei játékok és nevelés Jelentkezés: Szent István-tér 3.1. em.l.d.u. 3—B-ig Az OMKE volt az, aki az állástalan diplomások elhelyezésével kapcsolatban a kormőny őltal is elismerten a legszebb eredményt mutatta fel akkor, mikor egy év alatt személyes közbenjárások következtében cca. 250-300 állástalan diplomás kenyérhez juttatott. Az ifjúság gazdasági téren való elhelveskedésének előmozdítására az OMKE pályázatot hirdetett VII-VIII. oszt. középiskolások részére esőn a cimen, hogv „Miért akarunk kereskedők lenni?" Előadása folyamán kimutatja, hogy aki kedvvel és nem kényszerből akar kereskedő lenni, azelőtt még ma is nyitva állnak a lehetőségek. Előadásában rátért Nádor Janő arre, hogy a közadók behejtősá* ró! tzóló tv. gyakorlatban eddig nem alkalmazott pontját, vagyis e.zt, hogy a helyi hatóságok utasítva lesznek a jövedelmi adó kivetésével kapcsoletban arra, hogy a helyi érdekképviseletek véleményét ssigoruan figyelembe véve, veasék ki a jövedelmi adót, Megemlíti az áralakulással kapcsoletban ez árkorménybiztosság működését, mely elismerten tárgyilagos alapon kezdődött el, azonban ki kell, hogy terjedjen a mazőgatdasőgi őrak alekulősőra is továbbá a karlelek működésére és a cukor, gyufa, stb. állami haszonrészesedésének csökkentésére. Végül megemlíti ezt az irányzatot, mely ma az állami beavatkozás, etatizmus felé iendál. Es ki

1 jelenti, ha a magyar kereskedelem és főleg, ha a vidék tovőbbra is oly kitertó éa hűséges munkatársa marad az OMKE-nek, ugy közös erővel kitartással sikerülni fog a jelen kereskedőit támogatni, érdekeit elősegíteni éi a jövőre nézve egy egészséges generációt nevelni. Hódmezővásárhelyi kisgazda érdekes útépitési javaslata (A B. K. tudósítója jelenti) A hódmezővásárhelyi városi tanács elé igen érdekes indítványt terjesztett Lázár József kisgazda, képviselőtestületi tag. Az indítvány szerint a bekötőutak mellé a kerékpárközlekedés számára 50—60 centiméter széles betonutakat kell építeni. Ez a betoncsík lehetővé tenné, hogy a gazda még kedvezőtlen időjárás esetén is könnyen közlekedjék és egyszeriben elterjesztené 8 kerékpárosokat is. Gondolt Lázér József arra is, hogy a fedezetet miképpen teremtsék elő. A fuvart azok a gazdák szolgáltatnák, akiknek földjét a betonkocsik érintik. A munkáskezet a város adná, amely inségmunkát ugy is végeztet s igy ez nem jelentene részére külön anyagi megterhelést. Az anyegot, valamint e szakmunkások bérét esetleg az állam hozzájárulásából kellene fizetni. A költségek tehát ez esetben nem volnának jelentősek és igy nem okoznának különösebb gondot ennek az életrevaló tervnek a megvalósítása. Az alföldi városok különben — mint értesülünk — már foglalkoznék is azsal, hogy gyakorlatilag miképpen oldhatnák meg ilyenformán a közlekedés ügyét

. ÍTlinket támogat, ha hirdetőinknél udsdrol