Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-11 / 180. szám

ÁRA 10 FILLÉR mm mm I0ZL0NY Bé késcsaba, 1938 augusztus 11. csütörtö k 66. évfolyam 180. szám Lezuhant egy magyar kiránduló repülőgép a debreceni Nagyerdőnél Magasabb oregsegi járulékot kell biztosítani azállaridó mezőgazdasági munkások részére Munkás kérdésekkel foglalkozott Békésvármegye közigazgatási bizottsága tegnapi ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Békésvérmegye közigazgatási bi­zottsága tegnap délelőtt kilenc óra­kor tartotta rendes havi üléséi Gyulán a megyeháza kislanécs termében. Ricsóy• Uhlarik Béla dr. főispán elnöklete mellett. A nem zeti Hiseekegy elmondása után Haviár Lajos dr. vármegyei má­sod főjegyző felolvasta az alispáni jelentéit, amelyet lapunk más he­lyén közlünk. A jelentéshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt hozzá és bevezető szavaiban hangoztatta, hogy az alispáni jelentés ama részéhez kiván hozzászólni elsősorban, mely a munkás kérdéssel foglalkozik. Kifejtette, hogy a német országi munkásoktól oíyen hirek kerü'nek ki, hogy ottan magas béreket kap­nak. azt azonban nem hangoztat­ják, hogy mennyit kívánnak meg tőlük a munkaadók. Eiulán erra mulatott rá, hogy a munkaadók egyálta­lában nincsenek védve a mezőgazdasági mun­kásokkal szemben, mert a mezőgazdasági munkások akkor hagyják ott a gazdájukat amikor nekik tetszik és ha csend­őrökkel vissza hozzák helyükre akor amikor a csendőrök elmen­lek újra otthagyják a munkát. Hangoztatta Telegdy Líijos dr., hogy a munkaadók részéről meg­van a jóakarat a munkásokkal szemben, de azt az állapotot, hogv a munkaadók teljesen kile­gyenek szolgálva a munkások kénye-kedvének, meg kell szün­tetni. Kérte a hatóságok segítsé­gét. Veszedelmes lenne a mezőmegyeri példa a terület átcsatolás kérdésében Beszéde további részén szóvá tette, hogy a buza árak nem egy­formák mindenüt és nem kapják meg a husz pengőt. Ezután a me­zőmegyeri átcsatolősi mozgalom­ról beszélt. Mint ismeretes Mezömegyer köz­ség már évekkel ezelőtt mozgal­mat indított, hogy Békés község határából közel kétezer katasztrá­lis holdnyi területet csatoljanak Mezőmegyerhez. Sajnos ez a kér­dés már 'annyira eiőre haladott éltapotban van, hogy ezen sür­gősen segíteni keli nehogy az át­csatolás megtörténjék. Kijelentette Telegdy La­jos dr., hogy a mező­megyeri példa nagyon veszedelmes, mert most már Köröstarcsa Mező­berényhatárából kivén területet kapni Mező berény viszont 10.000 dat követel Békéstől. Valósággal Trianonizálni akarják Békést a legnagyobb magyar köz­séget. Reméli, hogy a mezőme­gyeri átcsatolás sem következik be, nem hogy a többiről szó le­hetne. Végül hangsúlyozta, hogy a kor­mány egymásután hozza a szo­ciális intézkedéseket, azonban az adózási rendszer egyszerűsítése még mindig késik. Békésen pél­dául harminc tisztviselő közül hu­szonhárom foglalkozik adóüggyel. Az adóügyekben az adózó soha­sem ismeri ki magét. Pap Zsigmond (Gyoma) ugyan­csak a mezőgazdasági munkások kérésével foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy az állandó cseléde ket előnyben kellene helyezni az alkalmi munkásokkal és azzal kellene jutalmaz­ni a hosszabb szolgá­lati időt, hogy az állandó gazdasági cselédeknek az öregségi járulékát fel­emeljék. Pap Zsigmond felszólalása után Márky Barna dr. alispőn válaszolt a felszólalásokra. Kijelentette az alispán, hogy a németországi mun­kásokról hosszú idő óla most hall először. Az ismert tény, hogy a magyar munkások külföldön sok­kal nagyobb munkát végeznek, mint idehaza. As is ismeretes, hogy a nyugati államok jobb hely­zetben vannak mint mi. Magyar­országon tekintetbe kell venni az illeni viszonyokat. Megemlítette ez alispán, hogy ebben a kérdés­ben már kifejezte azon kívánsá­gát, hogy a mezőgazda­sági munkásokat három kategóriába kellene so­rozni. Az eliő és második kategóriába kerülő munkásoknak olyan bért kell biztosítani, hogy rendesen megtudjanak élni. A harmadik ka­tegóriába esnének a rossz mun­kások akiket hátrányba részesíte­nék a többiekkel szemben. A búzaárakat illetőleg kijelen­tette az alispán, hogy ezen a téren nagy ál­dozatot hoz a kormány, hogy a megfelelő árakat megtartsa és amikor megépül a Békésszent­andrási duzzasztó kedvezőbb lesz a szállítás, úgyhogy kevesebb lesz a fuvar és több jut a gazdóknak. Fekete listát készítenek a dolgozni nem akaró mezőgazdasági munkásokról Mezőmegyeri átcsatolással kap' csolatban rámutatott arra, hogy Békés község teljesen érthetetlenül nem vette komolyan a kérdést és amikor Mezömegyer ezzel a kéréssel a megyéhez fordult ő elutasította, mert mér annakidején ellene volt Mezömegyer önállósí­tásának, ugyanis nem tartotta élet­képesnek a községet. Az önnélló­ségot valósággal kierőszakolták. Legszívesebben látta volna, ha Mezőmegyert Békéscsabához csa­tolták volna. Most azonban nem telt észrevételt ebben a kérdés­ben. Magarészérői most csak azt javasolhatja a községnek, hogy ragadjon meg minden lehetőt, ha azt akarja, hogy az átcsatolás ne történjék meg. Telegdy Lajos tudomásul vette a választ és az alispáni jelentést elfogadta. Ezt követőleg Fissóy' Uhlarik Béla dr. főispán válaszolt a fel­szólalásokra és a munkáskérdés­sel kapcsolatosan kifejtette, hogy a községeknek fekete listát kellene készíteni azokról a munkásokról, akik munkaidőben meg­szöknek és azulán ilyen munkásokat a gazdák nem alkalmaznának, úgy­hogy a munkások ilyen körülmé­nyek között nem kockáztatnék meg, hogy elhagyják munka­helyüket. A mezőmegyeri kérdéssel kap­csolatosan kijelentette a főispán, hogy Békéo községnek ajánlja, hogy nagyobb gondot fordítson a tanyavilágra szociális és kultu­rális téren, akkor nem lesz ha­sonló mozgalmaknak kitéve. Az adózási rendszerrel kapcso­latosan kijelentette a főispán, hogy tudomása szerint mér eléggé előrehaladott állapotban van az a munka, amely az egyszerűsítést célozza. Az egyszerűsítés azon­ban olyan nagy munkát igényel, hogy még bizonyos idő múlva fejeződik be. Terv szerint csak háromféle adóról lesz szó. Papp Zsigmond felszólaláséra megjegyezte, hogy igen helyes lenne, ha az állandó cselédek tényleg magasabb öregségi járu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom