Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-05 / 175. szám

1938 augusztus 5 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 René La Brujére cikket irt a .Petit Periiien" be „Kina visszatér a negyedkorbö?" címmel. — A negyedkorban a Sárga fo­lyó és a Jangce vizei egybeömlöt­lek áradás idején, — mondja La Bruyére s egyetlen hatalmas medret alkottak Kínának abban a részé­ben, ehol most a legnépesebb tar­tományok, Hor.an, Ankivei éa Kiangszu vannak. De évezredekkel ezelőtt a kinaiek, akik az emberi­ség tenilói voltak a vizszebólyozés lerén, gátak közé szorították a két íolyót, állandósították medreiket, hogy a köztük levő földierületet felhasználhassák. A régi vízrajzi rendszer nyoma azonban megma­radt a sok nagy tóban . . . Most a kinai hadsereg áttörte a Sárga fo­lyó gátjait, hogy megakadályozza a japán előnyomuiésl. Azzal, hogy folyóikat hívták a honvédelem se­gítségére, a kinaiak a hódító vizet állították a hódító idegen csapatok helyére. EJ kockásatokkal jár. Ta­lán sok sok évszázad munkája megy veszendőbe ... Az amerikai közigazgatási tiszt­viselők nyári egyetemén James Taylor elnök feltűnő kijeíewé&ben ismertette, hogy az angol gyárosok és kereskedők évenként két és fél­milliárd pengőnél nagyobb össze gei költenek el újsághirdetésre. „Kész vagyok fogadni a City ősz­szes kincseiben egy narancs elle­nében — myndoUa, hogy az új­sághirdetésekre költött összeg hozza meg legjobban gyümölcsét. A köz­igazgatásnak is követnie kell ezt a példát /" Rövidesen, tehát egyálta­lában nem lesz csodálni való, ha a hatóságok politikusok is újsá­gokban fogják közö m feladataikat, céljaikat és működésüket, hogy a közönség megismerje azokat. Min­denesetre különös lesz egy szená­tori program — milliméter soron­ként űzetve l Egész Angliában köröznek egy ismeretlen emberi, aki igen na^y értékű gyémántokat sikkasztott. Megadták a pontos személyleirősát és különös ismerte őjalként azt je­lölték meg: „Megjegyzéseit klasszi­kus versidézetekkel kiseri." A Linz melletti Salzbergtalban Kr. e. IV. századból származó, óriási kiterjedésű temetőt találtak, amely minden valószínűség szerint egy hatalmas germán néptörzs te­metkezési területe lehetett. A csont­vázak közül többszázat meglehe­tősen ép állapotban ásták kisazo kat a hallstatti muzeumba szállí­tották. Percy S. Sirau», a newyorki vi­lágkiállítás építészeti bizottságának elnöke Londonba érkezett s el­mondta, hogy merész színharmó­niákat fognak megvalósítani a ki állítás építkezésében. L?sz egy szivárvány avenue, melynek egyik végén arenyszinben, másik végén Jkékben, közepén pirosban fognak tündökölni as épületek. Bajor Gizi a victoria regia fehér virágainál kutatja a „boldog és boldogtalan" Erzsébet lelkét Tegnapelőtt éjjel kivirágzott a pösiyéni Vágszigeten exo!i*u» ta­vak csodálatos virága • a vic'oría regia. Levelei akkorák, mint a ma­lomkerék. Virága: ólom az Egyen litő vidékéről. Szomszédai is mél­tóak hozzá: emitt a papiruss kar­csú szála szeled fölfelé és fino­mén hajlik meg a legkisebb szellő rezdülésére Is, amott titokzatos levelű virág megeszi a mit sem sejtő tarka pillangót, halálos öle­lésre zárulnak be a levelek, ha minden szorgalom mintaképe, a döngicsélő méh nektárt keres a virágok szirmain . . . Fehér pávék kelletik magukat ezernyi színekben tobzódó para dicsommadarak mellest. Szelíd sze­meivel megbámulja az utasát az erdők vándora : ax őz . . . Likacsos kövekből padot fabri­káltak a minietür tó partjára és a szomorú fűz árnyat adó ágai alatt itt pihen mep minden regge­len és délután a magyar szinját­srás büszkessége: Bajor Gizi. Egy héttel ezelőtt jött meg Pös­tyénbe. Nem tart kúrát, ciaki pi­hen. Vele együtt a színházi világnak még hat érdekessége ven itt: Lil­!i«n Gish, aki a filmet újra a szín­paddal cserélte fal, Ciaire Luce, a híres londoni filmsztár, Römmemé, Teuber Richárd állandó partnere, Hiim, a bécsi Burgieater művésze és a szőkehoju Steiner kisasszony, a prágai szubrett. Holnap közös uzsonnára mennek ki a Bachus vi'iéba, a gróf Daz»p»8é cjalád egykori nyári lakéba. Oda, ahol Ludvig van Beethoven száz évvel ezelőtt megpihent és ahol a kilen­cedik szimfónia első akkordjai \ csendültek fal a bonni orgonista fiának lelkében. * Bajor Gizi Dihen és dolgozik Pöstyénben. Nehéz tőle interjút kepni. Megüzente nekem: pihenni jöttem el ide ... A vizitkártyám­ra, amelyet tegnap falküldiem a szobájába, ezt irtam : „A művész­nőt hódoló tiseteletfel várja a kas­tély kapujában — a néma leven­te." öl perc múlva mosolyogva jött le hozzám. Sötétkék, matrőzszabásu strand­dizsama volt rajta és frész trikó. Kék sapka és rajta horgony. N ad­rősjőn vékony fahér c»ik. Piros lekk-ssandálján fahér pettyek. Aló­la kilátszott a lába: pirosra lak­kozott körmökkel. £» ugyanilyen pirosra volt lakkozva a keze is. Jókedvű és boldog, a kezéban vastag könyv: Ziigray Julianna Erzsébetje. Hetek óta az Erzsébet királyné­ról ssóló irodalmat olvassa. Lagnagyobb szerepe az elkö­vetkező szazónban Erzsébet ki­rályné lesz a NamzeÜ Ssinház színpadán. * Leülünk a Thermia Palace hall­jának sarkába és Bajor Gizi be­szél : — Voinovich Gáza „Mohács"­ában Mária királynét játszottam, Herczeg Ferenc „Biiénc"-ában én voltam Iréné császárné. Most Bó­nyi Adorján drámájában Erzsébet kirá'yné szerepét fogom játszani. A "bo !dog éa boldogtalan Erzsébe­tet. Végigjárom majd az utat az ischli eljegyzéstől a genfi tó part­jáig. E*y hatelmes birodalom cső­szárának szerencsétlen hitvesét, népek igez én őszinte jó barátját keltem életre. Ismerem Bónyi Ador­ján remekét. Mn«f próbálom! be­élni magamét Wittelsbach Erzsé­bet éleiének titkaiba i — Az elkövetkezendő esztendő Erzsébet alakját és életét három színházban is színpadra viszi : ugy tudom, hooy a Vígszínház is ké­szül egy Erzsébet drámára, mely­nek szereője Z«igr*y Julianna, az a szerző, akinek Erzsébetről szóló könyve átütő sikert eratott, Szilá­gyig és Huszkn operetleHrtnk „Szi­szi" ről és e Nemzeti Síinház Bó­nyi Adorján drámáját mutetja be. Mi lesz az én progrnmom a jövő szezonban? Először Zilahy Lajos uj darebjőban, a „Hazajáró lélek­ben játszom, aztán Herczec Fe renc^uj színmüvében : az „Utolsó iánc"-ben. Ennek tudvalevően már e mult évben színre kellett volna kerülnie, de a „Kék róká"-nak olyan sikere volt. hogy m „Utolsó tánc" egy évig pihent- Körben a „Kriszlinát" felújította a Kamara­színház és a számomra ez való­ban nagy öröm. Csak eztán kerül sorra majd Bónyi Adorján Erzsé­bet je. • A pöstyéni Vágszigeten a vi­rágzó vic'oria ragia mailett a tó Pírlján Erzsébet leveleit olvassa minden reggelen és minden dél­után Bajor Gizi. Keresi, kutatja a magyar Erzsé­bet lelkét a művésznő. E'olvas minden nyomtatot' irást Rudolf anyjáról és Ferenc József hitveséről. Mondja: a boldog és boldogta­lan Erzsébetet szeretné a színpad­ra vinni, azét az asssonyét. aki céltalanul kódorgott szerte pa vi­lágban és életének titkát magával vilte a kepucinus barátok ridag bécsi sírboltjába . . . Paát Jób. Tifuszos megbetege­dések Csabán (A B. K. tudósítója jelenti.) A nagy hőség az idén is megkö­veteli a maga áldozatait, bár ez­ideig a feriőző megbetegedének nem öltöttek nagy arányokat Bé­késcsabán, azonban már történt megbetegedés, ami a le?na<rvobb óvatosságra késztet. Petényi László dr. kir. tiszti orvos kimutatása sze­rint ezideig két tifuszos megbetege­dés történt Békéscsabán. A ható­ságok azonnal megtették a szük­séges óvintézkedéseket és a bale­geket beszállították a kórház fer­tőző osztályára, ahol nyomban ápolás alá vették őket. A tiszti orvos megemlítette, hogy a nagy hőség következtében nagv mértékben fellépett a bélhurul. A ^S^r 'i-M— 7 ^/T —n VlLT—iUM—1 oUitátilteriil Twjndwkatácb, Ajüímtvmvu % JUed RÉCEPTKŐNYVBÖtÖS S -SÜTÖK É N ! két betegség figyelmeztet minden­kit arra, hogy minden lehetőt kö­vessen el a védekezésre. A két betegség elleni védekezés leghatá­sosabb módszere a tisztaság és óvakodni kell a romlott ételek fo­gyasztásától a ugyancsak ügyelni kell erra, hogy mosatlanul ne együnk gyümölcsöt, mert a piszko­san foayasz'ott gyümölcs lehet minden bajnak a forrása. ÍTlRJEK Az idő fl budapesti meteorológiai intézet esti prognózisa Mérsékeli szél, egyem helyeken sivatar, a hőmérséklet 'alig változik. a békéscsabai meUoroií>«!S{ ssegfígyelSállomás i«i«ntss* 1038 augusztus 4 én Hőminimum +19.0 C' Hőmaximum +33 6 G" \ föld felszínén +18.6 C" Légnyomái 761.2 US Csapadék 0.9 Mi Ezen a héten Badics, Radó és Sze­berényi gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. A gyógyszertárak szol­gálata vasárnap délután fél 1 órakor kezdődik é3 a következő héten reggel 8 órakor végződik. * Árpád gőzfürdőben a kád­fürdő és a vizgyógyosztály a mai nappal nyílik meg. — A Legteljesebb Magyar: ezzel a névvel illeti Szent István királyt Mihnlovics Zsigmond ka­nonok, a Tükör augusztusi szá­mában. Ebben a gondosan szer­kesztett, magas színvonalú, mű­vészi leli füzeiben Illyés Gyula északi rokonainkkal való találko­záséit mondja el, báró Villani Ls­jós elmélyedő tanulmányt szentel 500 év távlatéból Jaco D O della Quercia művészetének. Trípoli pa­lotáiról és minaretjeiről Révav Jó­zsef megragadó képet fest. Vitéz Nagy Iván a külföld magyarjaira vonatkozó edatgyOltésél érdekes cikkben ismerteti. Báró Nyéry Pál vegyontérő régi hozományokról és kelengyékről ir. Schöpflin A'adár visszaemlékezése Ady Endrének a Vasárnapi Ujséggel való kap­csolatára dérit fényt. Kerecsényi Dezső uj megvilágításban mutatja be a mohőcsi vés* krónikását. Szerémi Györgyöt. Boldizsár Ivőn veszprémi benyomősait, Kerasz­tury Dezső németorszőgi uüemlé­keit mondja el. A régi Kolozsvár társadalmi és szellemi életébe ve­zet. S. Csengery Ilona hangu'atos írása. Novellát Szegedi Boris és Nagypál-UngváriElemér verset Ráér Gyula. H-inel Anna. Jékely Zol­tán és Weöres Sándor irt as augésztuii számba. A szemle­rovatban Kincs E'ek Kölcsey em­lékét idézi, Zlírai Miklós ez anya­nyelvünkballerakodott vadidegen szavak ellen hadakozik. A Tükör fényképei most is tökéletesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom