Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám
1938-08-04 / 174. szám
1938 augusztus 137 BEKESMEGYEI K0ZLONV 3 Stellinben él a világ legmagasabb embere. Myllynne nek hivjék, — nemzetisége: finn. Foglalkozása : artista. Elmondhatja magáról, hosy a nagyságából él. Magassága 2 méter 51 centiméter. A világ legmagasabb embere uir sógirók előtt érdekes adatokat közölt saját személyéről. E'mondotta többek közölt, hogy 62 es cipőt hord, egy-egy öltönyéhez 6 és fél méter szövetre van szüksége. Szállodai szobájában különleges fekhelyet kellett készíteni számára. Két ágyat és egy pamlagot helyezlek egymás mollé s az óriás azokon keresztben fekszik. Az óriás a szállodai szoba ajtaján is csak ugy tudott be menni, hogy erősen meghajolt, mert az ajtófélfa csak a melléig ért. Az óriás artista elmondotta még, hogy édesapja 190 centiméter magas volt, nagyanyja 202 centiméter. Végül eldicsekedett azzal, hogy ismeri egy riválisát, akivel legulóbb Svájcban találkozott, de ez csak az orra hegyéig ért neM. Myllvnne óriás egyébként 29 éves. Testsúlya 76 kiló. Egy londoni arisztokrata hölgy, lady Annaly érdekes meglepetéssel szolgált amerikai vendégeinek, akiket estélyre hívott meg Palo tája legnagyobb termében szeszfőzőmüheltit rendezett be. Szak értő munkások a vendegek előtt párolták a legjobb italokat. Az újításnak óriási s'kere volt. Sok angol kórházban alkalmazzák nagy sikerrel a nemrég felfedezett pronlosil nevü gyógyszert. A legfeltűnőbb er^dnényeket a streplococcuaok állal okozott agyhártyagyulladás eseteiben érték el. Ijen hasznosnak biconyult a gyó<ys/er gyermekágyi lásnál is. A Láncai cimü orvosi lap «zerint haiftsa abban áll, hogy lehántja a bnciüuaok bisonyos fajtáinak védőpáncéiját, meiy as eddigi szereknek ellenállott. A gyrteys er működésén ek pontos Íefolvá»át meg nem ismerik és eeérl cak i^en óva'osan alkalmazzák. Ra mélik, hogy sikerül olyan szereket is előállítani, ame'vk a mostanáig hozzáférhetetlen bf ciilusok páncélját is leoldják. Seribe, az ismert v'gjá'ékiró a következő levelet kapta egy milliomostól: „Tsztelt Seribe ur I Szeretnék az Ön segítségével vígjátékot írni. Írjon egy darabot, én majd egy néhány sort fűzök hozzá és a címlapon mint társ szerzők szerepelnénk. A darabot az én költségemen adatnám elő az egyik párisi nagy színházban. A jövedelmet te'jesen átengedem Önnek." Seribe ezt felelte: „Kedvező ajánlatát, sajnos, nem fo gadhatom el. Az én fölfogásom szerint lovat és szamarat nem lehet együtt kocsiba fogni." Másnap Seribe levelet kapott a milliomostól : „Szemtelen levelét meg kaplam. M'lyen jogon mond en gem lónak?" Zene! Tánc! lülöpiSkön é* szombaton Csaba-szálló A Kúria 50.000 pengős kaució ellenében sem helyezte szabadlábra Szálasit (A B. K. tudósítója jelenti.) Szálasi Ferenc szabadlábra he lyezése érdekében — mint ismeretes — védője 50 000 pengő le tétbe helyezését ajániolla fal. A megvár királyi Kúria szüneli tanácsa Töreky Gíza elnöklésével és Soóky Kúriai biró előadásában tegnapfoglalkozotta védő kérésével s azt elutasította a következő in dokolóssal: A Magyar királyi Kúria uíy találja, hugy a büntetés súlyossága és a bün természeténél fogva bármilyen nagy kaució letétbe helyezése sem teszi valószínűtlenné a szökés veszélyét. A szabadlábra helyezési éppen ezért el kellelt utasítani. Azt a körülményt, hogy Scálasi B^la őrnagy, Ssálasi Károly százados és Szálasi Rezső tüzérszertári tisztviselő bejelentették, hogy tiszti becsületszavukkal őlnik jót a tekintetben, hogy Ssőlasi Ferenc nem fog megszökni, nem lehetett figyelembe vennt, mert a perrendtartás ilyent nem ismer. Siólasi Ferenc a Kúria határozata alapján mo»l már a Ku-ia által augusztui 17 re kitűzött főtárgyalásig semmiesetre sem kerülhet szabadlábra. Sok az öngyilkosság Békéscsabán Ttíi kergeti balálba az embereket ? Tlyomor, gi]ógi)ilf)afallan betegség, családi perpatvar és végül a szerelem (A B. K. tudósítója jelenti.) Sok B késcsabán az öngyilkosság — állapítja meg as újságolvasó polgár. Eiíy kicsit e'mereng a megállapi'olt tényen s aztán egyébre gondol. Próbáljunk utána nézni a dolognak. Kíséreljük meg némi világosságot deriteni a gyakori öngyilkosságok okaira. A rendőrségi krónika a muga száraz és szürke statisztikájával úen tanulságos olvasmány. A rideg ssámok mögött rendszerint a mai éleinek félelmetes prob'éméi sötéUenek. Valami, ami olysn erős, hogy az öngyilkosság és a bűn útjára képes lökni az embert. . . Az öngyilkossági kisérlelek száma fél esztendő alatt jóval meg haladta a félszázat. Több, mint ötven ember indult el önként a haiál felé. A rendőrségen már lud ják, hogy az öngyilkosságnak is szezonja yan. Az emberek főleg ősszel és ta vasszal követnek el sűrűn öngyilkosságot. Ez a két időpont az, amikor az emberi kedély a legérzékenyebb. iaián ezzel magyarázható ez a tünet. Nem érdektelen az öngyilkossági okok mögé pillantani sem. A pszichiátereknek és azoknak, akik szeretik kezüket a kor pulzusán tartani, érdekes titkokat fednek fel errevonatkozólag a rendőrségi jegyzőkönyvek. A legtöbb öngyilkosság mögött a háboruutáni idők súlyos problémája: a munkanélküliség rejtőzik. Komoly, megöregedett családapák, akik hazahozták életüket a háború viharából, elkerülték a fütyülő ellenséges golyókai, ha kikerülnek állásukból, nem bírják elnésni azt, ha családjuk éhezik, nélkülözik. Ezek a szituációk termelik ki a legtöbb tragédiát. Egyegy gyermekszőj, amelyik hiőba kér kenyeret, egy könnyes asszonyszem . ,. az a néma, tehetetlen könyörgés, amely ilyenkor a család szemében bujkál és csak az apától várja a segítséget, olyan rettenetes súllyal nehezedik egy emberre, hogy rendesen összeroppan alatta... Tiz eset közül hatnál kenyérkérdés, anyagi ok dermed elő az öngyilkosság hátteréből ... A másik gyakori ok a gyógyíthatatlan betegség. Különösen tüdőbajos embereknél egyre gyakoribb, hogv véget vetnek szenvedéseiknek. Éppen most történt,a környéken hogy egy fiatal férfi borotvájával átvágta a torkát, mert félt, hogy betegségével megfertőzi családját: feleségét és kisleányát. Az emberi felelősségérzésnek olyan drámaian nagy heroiikus esete ez, ami szinte azivenüti az embert. Számtalanszor előfordul, hogy családi viszály hirtelen felindulásában követ el öngyilkossági ki sérletet valaki. Es az ok már inkább korunk emberének ideges, feldúlt lelkiállapotával magyarázható. Pillanatnyi fellobbanások jóvátehetetlen tragédiákká nőnek ezáltal. E?yra kevesebb viszont a szerelmi okokból elkövetett öngyilkosságok száma. Ez annál meglepőbb, mert néhány évtizeddel ezelőtt, a századfordulót követő időkben as öngyilkosok 98 százaléka szerelmi okok miatt akarta elkövetni végzetes tettét. A mai kor viszont anynyira megfosztotta romantikájától a szerelmet, annyira józan megvilágításba helyezte es az életnek annyi súlyosabb, erősebb prublé* mája nőtt azóta s nyomult előtérbe, hogy ma már rilka esetben akarja valaki eldobni életet nem viszonzott szerelem miatt. E téren egészségesebb felfogás lett úrrá s az a néhány eset, amelyik mégis előfordul, rendszerint két végletes korban, a serdülő fielalsáebsn és öregedő embereknél fordul elő. Pár hónappal ezelőtt például szintén egy környékbeli községben, 82 éves öregember dobta el éleiét azért, mert egy 23 éves nő nem ment hozzá feleségül ... A késői lángragyulladt öregember felakasztotta magét és búcsúlevelében azt : irta, hogy öreg napjainak e»s oe egyetlen célja volt, hogv a fiatal leőnyt mindig maga mellett láthassa, eláraszthassa szeretetével... Többször ajánlottak — irja — hozzám való korút feleségül, da az én szemeimnek ennek a fiatal leánynak üd* friss mozgása, mosolygó arci, 23 éves fiatalsága kellett. U-olsó éveimnek tartalmat, szépséget adott, de sajnos, nem értette meg kérésemet'. . . Sségyelt horzőm jönni, az öregemberhez, pedig mennyivel többet tudtam volna adni neki én érzésekben, akfmögötl egy élet minden vihara és érzészuhataga óH, mint egy fiatalember a maga önző és szennyes lángolásával. • . Minden évnek megvan a maga néhány diáktragédiája is. A fiatal' lelkek is érzik a mai kor nyomasztó súlyát, a felfokozott igényeket, óriási felelősséget, mely a meginségeskedett tandijpénzek, megkoplalt taniitatása melleit rájuk nehezedik és sokszor összeroskadnak, ha nem sikerült elérni céljukat. Nem tudnak a szülő elé állni, aki remegő aggodalommal várja'a bizonyítványt, nehéz és hosszú lenne az ut a saülői ház kapujáig és sokszor elmennek egy távolabb, de számukra minden szörnyűsége mellett is könnyebb ulra. A bűnösöket is leginkább a nyomorúság, a munkanélküliség termeli ki. Ilt is áll az, hogy szerelem miett ma mér kevés ember sikkaszt, lop. A változott kor még a bűncselekmények okaira is rá-' nyomja bélyegét . .. A jövő évben sem emelkedik a pótadó Békéscsabán (A B. K. tudósítója jelentt.) Hosszas, körültekintő munka után Horváthy Miklós számvevőségi főnök nlkészitette Békése inba város 1939. évi költségvetés tervezetét. Horváthy Miklós számvevőségi tanácsos mindezek figyelembevételével igyekezett ugy öszszeállitani a tervezetet, hogy Békéscsabán a jövő esztendőben sem legyen nagyobb a pőtadó, mini jelenleg. A jövő esztendőben is ötven százalék marad a pótadó Békéscsabán. A költségvetést előbb egyes bizottságok tárgyalják le. majd csak azután kerül a képviselőtestület elé letérgyalés végett. A költségvetést tárgyaló rendkívüli közgyűlés valószínűleg augusztus végén leríják meg. Eredményes a hirdetés a ..Békés&tegyei KczSöny"-ben