Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-04 / 174. szám

1938 augusztus 137 BEKESMEGYEI K0ZLONV 3 Stellinben él a világ legmaga­sabb embere. Myllynne nek hiv­jék, — nemzetisége: finn. Fog­lalkozása : artista. Elmondhatja magáról, hosy a nagyságából él. Magassága 2 méter 51 centiméter. A világ legmagasabb embere uir sógirók előtt érdekes adatokat közölt saját személyéről. E'mon­dotta többek közölt, hogy 62 es cipőt hord, egy-egy öltönyéhez 6 és fél méter szövetre van szük­sége. Szállodai szobájában külön­leges fekhelyet kellett készíteni számára. Két ágyat és egy pam­lagot helyezlek egymás mollé s az óriás azokon keresztben fek­szik. Az óriás a szállodai szoba ajtaján is csak ugy tudott be menni, hogy erősen meghajolt, mert az ajtófélfa csak a melléig ért. Az óriás artista elmondotta még, hogy édesapja 190 centi­méter magas volt, nagyanyja 202 centiméter. Végül eldicsekedett azzal, hogy ismeri egy riválisát, akivel legulóbb Svájcban találko­zott, de ez csak az orra hegyéig ért neM. Myllvnne óriás egyéb­ként 29 éves. Testsúlya 76 kiló. Egy londoni arisztokrata hölgy, lady Annaly érdekes meglepetés­sel szolgált amerikai vendégeinek, akiket estélyre hívott meg Palo tája legnagyobb termében szesz­főzőmüheltit rendezett be. Szak értő munkások a vendegek előtt párolták a legjobb italokat. Az újításnak óriási s'kere volt. Sok angol kórházban alkalmaz­zák nagy sikerrel a nemrég fel­fedezett pronlosil nevü gyógyszert. A legfeltűnőbb er^dnényeket a streplococcuaok állal okozott agy­hártyagyulladás eseteiben érték el. Ijen hasznosnak biconyult a gyó<ys/er gyermekágyi lásnál is. A Láncai cimü orvosi lap «zerint haiftsa abban áll, hogy lehántja a bnciüuaok bisonyos fajtáinak védőpáncéiját, meiy as eddigi szereknek ellenállott. A gyrteys er működésén ek pontos Íefolvá»át meg nem ismerik és eeérl cak i^en óva'osan alkalmazzák. Ra mélik, hogy sikerül olyan szere­ket is előállítani, ame'vk a mos­tanáig hozzáférhetetlen bf ciilusok páncélját is leoldják. Seribe, az ismert v'gjá'ékiró a következő levelet kapta egy milli­omostól: „Tsztelt Seribe ur I Sze­retnék az Ön segítségével vígjáté­kot írni. Írjon egy darabot, én majd egy néhány sort fűzök hozzá és a címlapon mint társ szerzők szerepelnénk. A darabot az én költségemen adatnám elő az egyik párisi nagy színházban. A jövedelmet te'jesen átengedem Önnek." Seribe ezt felelte: „Ked­vező ajánlatát, sajnos, nem fo gadhatom el. Az én fölfogásom szerint lovat és szamarat nem lehet együtt kocsiba fogni." Más­nap Seribe levelet kapott a milli­omostól : „Szemtelen levelét meg kaplam. M'lyen jogon mond en gem lónak?" Zene! Tánc! lülöpiSkön é* szombaton Csaba-szálló A Kúria 50.000 pengős kaució ellenében sem helyezte szabadlábra Szálasit (A B. K. tudósítója jelenti.) Szálasi Ferenc szabadlábra he lyezése érdekében — mint isme­retes — védője 50 000 pengő le tétbe helyezését ajániolla fal. A megvár királyi Kúria szüneli ta­nácsa Töreky Gíza elnöklésével és Soóky Kúriai biró előadásában tegnapfoglalkozotta védő kérésével s azt elutasította a következő in dokolóssal: A Magyar királyi Kúria uíy ta­lálja, hugy a büntetés súlyossága és a bün természeténél fogva bármilyen nagy kaució letétbe helyezése sem teszi valószínűtlenné a szökés veszélyét. A szabadlábra helyezési éppen ezért el kellelt utasítani. Azt a körülményt, hogy Scálasi B^la őrnagy, Ssálasi Károly szá­zados és Szálasi Rezső tüzérszer­tári tisztviselő bejelentették, hogy tiszti becsületszavukkal őlnik jót a tekintetben, hogy Ssőlasi Ferenc nem fog megszökni, nem lehetett figyelembe vennt, mert a perrend­tartás ilyent nem ismer. Siólasi Ferenc a Kúria határo­zata alapján mo»l már a Ku-ia által augusztui 17 re kitűzött fő­tárgyalásig semmiesetre sem ke­rülhet szabadlábra. Sok az öngyilkosság Békéscsabán Ttíi kergeti balálba az embereket ? Tlyomor, gi]ógi)ilf)afallan betegség, családi perpatvar és végül a szerelem (A B. K. tudósítója jelenti.) Sok B késcsabán az öngyilkosság — állapítja meg as újságolvasó polgár. Eiíy kicsit e'mereng a meg­állapi'olt tényen s aztán egyébre gondol. Próbáljunk utána nézni a dolog­nak. Kíséreljük meg némi világosságot deriteni a gyakori öngyilkosságok okaira. A rendőrségi krónika a muga száraz és szürke statisztikájával úen tanulságos olvasmány. A ri­deg ssámok mögött rendszerint a mai éleinek félelmetes prob'éméi sötéUenek. Valami, ami olysn erős, hogy az öngyilkosság és a bűn út­jára képes lökni az embert. . . Az öngyilkossági kisérlelek szá­ma fél esztendő alatt jóval meg haladta a félszázat. Több, mint ötven ember indult el önként a haiál felé. A rendőrségen már lud ják, hogy az öngyilkosságnak is szezonja yan. Az emberek főleg ősszel és ta vasszal követnek el sűrűn öngyil­kosságot. Ez a két időpont az, amikor az emberi kedély a legér­zékenyebb. iaián ezzel magyaráz­ható ez a tünet. Nem érdektelen az öngyilkossági okok mögé pillantani sem. A pszi­chiátereknek és azoknak, akik sze­retik kezüket a kor pulzusán tar­tani, érdekes titkokat fednek fel errevonatkozólag a rendőrségi jegy­zőkönyvek. A legtöbb öngyilkosság mögött a háboruutáni idők súlyos problémája: a munkanélküliség rej­tőzik. Komoly, megöregedett csa­ládapák, akik hazahozták életüket a háború viharából, elkerülték a fütyülő ellenséges golyókai, ha ki­kerülnek állásukból, nem bírják el­nésni azt, ha családjuk éhezik, nélkülözik. Ezek a szituációk ter­melik ki a legtöbb tragédiát. Egy­egy gyermekszőj, amelyik hiőba kér kenyeret, egy könnyes asszony­szem . ,. az a néma, tehetetlen könyörgés, amely ilyenkor a család szemében bujkál és csak az apától várja a segítséget, olyan rettenetes súllyal nehezedik egy emberre, hogy rendesen összeroppan alatta... Tiz eset közül hatnál kenyérkérdés, anyagi ok dermed elő az öngyil­kosság hátteréből ... A másik gyakori ok a gyógyít­hatatlan betegség. Különösen tü­dőbajos embereknél egyre gyako­ribb, hogv véget vetnek szenvedé­seiknek. Éppen most történt,a kör­nyéken hogy egy fiatal férfi borot­vájával átvágta a torkát, mert félt, hogy betegségével megfertőzi csa­ládját: feleségét és kisleányát. Az emberi felelősségérzésnek olyan drámaian nagy heroiikus esete ez, ami szinte azivenüti az embert. Számtalanszor előfordul, hogy családi viszály hirtelen felindulá­sában követ el öngyilkossági ki sérletet valaki. Es az ok már in­kább korunk emberének ideges, feldúlt lelkiállapotával magyaráz­ható. Pillanatnyi fellobbanások jó­vátehetetlen tragédiákká nőnek ez­által. E?yra kevesebb viszont a sze­relmi okokból elkövetett öngyilkos­ságok száma. Ez annál meglepőbb, mert néhány évtizeddel ezelőtt, a századfordulót követő időkben as öngyilkosok 98 százaléka szerelmi okok miatt akarta elkövetni vég­zetes tettét. A mai kor viszont any­nyira megfosztotta romantikájától a szerelmet, annyira józan megvilá­gításba helyezte es az életnek annyi súlyosabb, erősebb prublé* mája nőtt azóta s nyomult előtér­be, hogy ma már rilka esetben akarja valaki eldobni életet nem viszonzott szerelem miatt. E téren egészségesebb felfogás lett úrrá s az a néhány eset, amelyik mégis előfordul, rendszerint két végletes korban, a serdülő fielalsáebsn és öregedő embereknél fordul elő. Pár hónappal ezelőtt például szin­tén egy környékbeli községben, 82 éves öregember dobta el éleiét azért, mert egy 23 éves nő nem ment hozzá feleségül ... A késői lángragyulladt öregember felakasz­totta magét és búcsúlevelében azt : irta, hogy öreg napjainak e»s oe egyetlen célja volt, hogv a fiatal leőnyt mindig maga mellett lát­hassa, eláraszthassa szeretetével... Többször ajánlottak — irja — hoz­zám való korút feleségül, da az én szemeimnek ennek a fiatal leánynak üd* friss mozgása, mo­solygó arci, 23 éves fiatalsága kel­lett. U-olsó éveimnek tartalmat, szépséget adott, de sajnos, nem értette meg kérésemet'. . . Sségyelt horzőm jönni, az öregemberhez, pedig mennyivel többet tudtam volna adni neki én érzésekben, akf­mögötl egy élet minden vihara és érzészuhataga óH, mint egy fiatal­ember a maga önző és szennyes lángolásával. • . Minden évnek megvan a maga néhány diáktragédiája is. A fiatal' lelkek is érzik a mai kor nyo­masztó súlyát, a felfokozott igénye­ket, óriási felelősséget, mely a meginségeskedett tandijpénzek, megkoplalt taniitatása melleit rájuk nehezedik és sokszor összeroskad­nak, ha nem sikerült elérni célju­kat. Nem tudnak a szülő elé állni, aki remegő aggodalommal várja'a bizonyítványt, nehéz és hosszú lenne az ut a saülői ház kapujáig és sokszor elmennek egy távolabb, de számukra minden szörnyűsége mellett is könnyebb ulra. A bűnösöket is leginkább a nyo­morúság, a munkanélküliség ter­meli ki. Ilt is áll az, hogy szerelem miett ma mér kevés ember sik­kaszt, lop. A változott kor még a bűncselekmények okaira is rá-' nyomja bélyegét . .. A jövő évben sem emelkedik a pótadó Békéscsabán (A B. K. tudósítója jelentt.) Hosszas, körültekintő munka után Horváthy Miklós számvevőségi főnök nlkészitette Békése inba vá­ros 1939. évi költségvetés terve­zetét. Horváthy Miklós számve­vőségi tanácsos mindezek figye­lembevételével igyekezett ugy ösz­szeállitani a tervezetet, hogy Bé­késcsabán a jövő esztendőben sem legyen nagyobb a pőtadó, mini jelenleg. A jövő esztendőben is ötven százalék marad a pótadó Békéscsabán. A költségvetést előbb egyes bi­zottságok tárgyalják le. majd csak azután kerül a képviselőtestület elé letérgyalés végett. A költség­vetést tárgyaló rendkívüli közgyű­lés valószínűleg augusztus végén leríják meg. Eredményes a hirdetés a ..Békés&tegyei KczSöny"-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom