Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-03 / 173. szám

1938 augusztus 3 BEKESMEGYEI K0ZLONV 3 Most ülésezik Bristolban az an­gol anya- és gyermekjóléti konfe­rencia. Az egyik szónok, dr. Ed­ward (jriffilh azt hangozita, hogy minden férfinek és nőnek leckét kellene vannie a házasság és a szerelem kérdéseiből. Leghelye­sebb volna, ha a papok és orvo­sok együttesen végeznék a tanító és blvi!ágosi!ó munkát. — Ma csak egy foglalkozás van, amelyet minden tanulás és előkészület nélkül üthet bárki, r— mondotta dr. Griffith — és ez a házasság. Nagyon különös dolog, hogy az emberek rengeteg időt iöitenak a kelengye elkészítésével vagy bevásárlásával, a lakás ki­választásával és berendezésével, de egy óra hosszat sam foglal­koznak magának a házasságnak a problémáival. Véleményem sze­rint minden férfinek és nőnek meg­kellerte érteni, hogy nem köthet házasságot, mielőtt a házasságra elő nem készül. Kifejtette ezután dr. Griffith, hogy mostanában a legtöbb em­ber későn köt házasságot, pedig a gyermekek annál erősebbek és egészségesebbek, minél fiatalabb szülőktől származnak. A moszkvai belügyi népbiztos• 8ág uiasitáiiára hat hélre bezárták Szovjetoroszország valamennyi nyilvános vidéki könyvtárát. A bezárt könyvtárakban „tisztoga­tást" hajlanak végre. Ez a tisz­togatási akció azonban egyelőre az államellenes könyv2k ellen irá­nyul. Kiderült ugyanis, hogy a nyilvános könyvtárakból nem tá­volították el kellő ígonddal a íroc kijista írók könyveit. Mark Twain, a remek emerikai humorista — mint humoristához illik . . . vagy nem illik ? —, nős volt. Felesége nem volt éppen a női báj letéteményese. Hozzá még féltékeny is volt. Egyszer kitűnő férjével megjelent egy banketten, ahol ura egy fiatal ciinos átkozot­tul fiatal hölgy mellé kerüli. Mark Twain élénk társalgásba merült a jókedvű teremtéssel. Volt is mit hallania hazamenet féltékeny asz­szonyálól : — Mihelyt egy ctinos nőt tátsz — fakadt ki keserűen —, mindjárt elfelejted, hogy nős vagy. — Tövedss enayalom, éppen ez juttatja az eszembe. Percy S. Straus, a newvorkl vi­lágkiállítás építészeti bizottságának elnöke Londonba érkezett s el­movdotta, hogy merész színhar­móniákat fognak megvalósítani a kiállítás építkezésében. Lesz egy szivárvány avenue, melynek egyik végén aranyszinben, másik végén kékben, közepén pirosban fognak tündökölni az épületek. JTlegtjitt beszélgetés Clemenceau orvosával, TTJütler dr. volt karlsbadi orvossal\ akiről memoárjaiban azí iría Cle­menceau: „ő volt az egyelten ember, akinek sikerült megfékezni a tigrist" A londoni British Muzeumban őrzik a világ legrégibb orvosi ren­delőkönyvét, amelyet a szakértők hatezerévesnek becsülnek. A leg régibb orvosi receptgyűjteményt Gaorg Ebers német utazó és ta­lálta meg 1875-ben. Szemben ültem ma órákon keresztül egy emberrel, akit arra kényszeritettek az élet és a sorsa, hogy: hetvenöt esztendő­vel a vállain, élőiről kezdjen mindent... Tudom: sokan élnak ma szerte a világon ilyen emberek... Es tudom azt is: sok olyan hetvenöt esztendős ember har­col a kenyérért, aki nem tudja azt: hol végzi, vagy hol kezdi holnap az életet. Es mégis: akőr marre ciavar­gok reggel óia, akár ho' kava­rom a kővémat, vagy nézem a nyugalmas élet tobzódását itt a Vág partján, mindenütt csak a karlsbadi Müller doktor sza­vait hallom és felém világítanak szelíden kék szemének sugarai. Homorú, lyukas, nikkelsaa­lagra szerelt tükör fityegett a homlokán, amikor a rendelőjé­ben fogadott. Kiciiny, tömzsi alakján fehér orvosi köpeny. Csendes melankőliával mondta: márciusban ünnepeltek, Bkkor volt ö'ven esztendeje, hogy Bécsben megszereztem a diplo­mámat. A világhírű Policaer profeas?or első asszisztense vol­tam. Elmultam már hatvanöt éves. Es az ötven esztendei orvosi prakszisomból negyven­ötöt Karlsbadban töltöitem el. Három házam van ott. Bejár­tam az egész világot. Eladá­sokat tartottam Amerikában: a Rockefellerek voltak a pacien­seim. O/vos voltam ée orvos vagyok, számomra n poiiiika ismeretlen terület. És mégis : a politika kergetett el Karlsbad ból. Na részletezzük, hogy miért kellett elutaznia onnan, ahol másfél emberöltőn keresztül gyógyított Müller doktor. . . . Ahol magasra csapnak a poliíikei szenvedélyek hullámai, olt n tudomány szava elvész. Az inkvizíció lángjai mellett sohasem alkottak a tudósok ... * Öl héttel ezelőtt csomagolt öss­sze Karlsbadban Müller doktor, az orr- és gége megbetegedései­nek ma már világhírű tudósa és maga sem tudta miért, kofferjével és Iádéival vonatra ült és eljö't ide Pöstyénbe. Megjelent a fúrdő­igazgatóságnál és két nepre rá a püstyéni igazgatóság az Irma für­dőben rendelőt rendezett ba a száméra. E?y héttel később mér modern inhalatóriuma ia volt Mül­ler doktornak. Most itt dolgozik. Nam akarok hízelegni neki, de: nem létszik meg rajta a hetvenöt esztendő. Fiatalos hévvel beszél. Délután együtt uzsonnáztunk a Thermia Palaca terraszán. A szomszédos asztalnál Lillian Gish vette német óráját. A Vág partja felé Bajor Gizi ült az urával, Germán Tibor egye­temi professzorral és baráti köré­vel : Pártos Alice doktorral és az urával, Bernáth Aurél limmár viléahirü magyar piktorral. Halk zene finom akkordjai ke­ringtek a levegőben, valahol messze ezüstös hangjával meg­csendült a radosnai templom ha­rangja, facskék csicseregtek a fák áíain és a hetvenötesztendős Müller doktor arról a negyvenöt évről mesélt nekem, amelyet Karls­badban töltött el, homorú, lyukas, nikkelssalagra szerelt tükörrel a szemén és a Policrer tanárról el­nevezett gumilabdával a kezében. Tizenhét évig Clemenceau orvosa A Dreyfuss pör idAjén került Clemenceau először Karlsbadba. És azián — tizenhét esztendőn keresztül paciense maradt Müller doktornak. — Orvosi honoráriumot soha­sem kaptam tőle — mondja ne­kem a doktor — mert Clemenceau maga is orvos volt. Mindössze egyetlen kézszorítással köszönte meg nekem, ho?y meggyógyítot­tam. Sikelség fenyegette a leg­nagyobb francia debattert, akit politikai ellenfelei mindenáron bele akarlak keverni a Panama­botrányba. ő masa u^y velle és're a betegségét, hosy valame­lyik lap megírta ról* : Clemenceau mór nem rea?ál e köebes«őlá­sokra. Kétségbeesetten állapította meg, hogy a beszéde közben el­hangzót! közbeszólásokat nem hallja. Hozzám jött és én meg­gyógyítottam. Memoárjaiban meg­emlékezik rólam és azt írja : „ő í volt az egyetlen ember, aki meg­szelídítette a tigrist . . A világ legnagyobb orvosi honoráriuma Clemenceau csak egy késsrori­táasal honorálta őt, de akadlak amerikai milliomosok, akik való­ban fejedelmi honoráriumokat fi­zetlek. Mister Whiiney, a hostoni szénkirély, a legnagyobb Shakes­peare kutató, akinek nem tudták betegségét odaát megfívógyitani, hálából meghívta őt Bostonba. É<?y tiszteletére rendezett vacsora után, a vendégekkel a palota 8zalónjéba vonultak, itt a terem közepén trónusszerű emelvényen foglalt helyet a hácigaEda és — elmesélte operációjának históriá­ját. Az estélv érdekessége volt, hogy Mr. Whitney meghivta arra Amerika valemennyi orr- és gége­professzorét .. . Rockefeller D. John húsát is Müller doktor kezelte és Rocké­fellerék vendége volt az óceán túlsó felén. Páciensei közé tartoz­tak az elmúlt deceniumok szín­padi csillagai: Melba, az ausztrá­liai cialogány, Lola Bilh, a lea­•zebb bécsi Elza, Lussy Wevdt. Leghálásabb páciense: Alfréd J. Dupont, a General Motors Co. vezére. Az első honorárium ölezer dollár, azért „csak" ennyi, mart Müller doktor nem fogadolt el többet. De karácsonyra csekk ér­kezett Amerikából: húszezer dol­lárról kiállítva. És a következő évben kamatmentes kölcsön címén háromszázezer dollárt küldött Du­pont egy Karlsbadban felállítandó iudománvos intézet céljaira orvo­sának. Az intézet el is készült: a világnak talán legtökéletesebb magánszanatóriuma. Orvosi be­rendezése túltett a klinikák be­rendezésén. Valamennyi apparte­mentjének fürdőszobája volt. ... És aztán ? A konjunktúrát a dekonjunktúra váltotta fel. As első esztendő után az intézetet be kellett csukni. A házak egvikét megvette egy beteg­segélyző intését, a másikból hotel lett, de az idén ennek mégcsak a kapuit se nyilolta ki doktor Müller.. . Az előszobájában fényképek. Livelek hőlős paciensektől. Kösötlük egy telegram i az Örök Városból jött, a hálás Cerutli kar­dinális küldte. Mondja nekem a doktor: — Ha nem hal meg, ma ő a pápa .. . Nagytudásu ember volt és talán huiz nyelven beszélt. A világnak minden olyan városában járt, amelynek egymilliónál több a lakosa. Legnagyobb tekintélye volt ez egyházban. * Beszélgetésünk végén furcsa kérdést iniéztem hozzá. Arra kértem : — Mondja meg nekem ked­ves doktor ur: meg tudja-e Ön ma áüapitani pusztán kortársak leírásaiból, hogy mi okozta Ludwig von Beethoven siket­ségét ? Éa ha igen, feleletet tudna e adni arra a kérdésre, hogy ax orvosi tudomány mai állésa mellett ma gyógyítható lenne-e Beelhoven siketsége ? Még esek el se gondolkozik a kérdésen, hanem nyomban vála­szol : — Azt minden kétséget kizáró módon meg tudjuk ma állapítani, hogy Beethoven siketségét a ha'Ió­idngek elmeszesedése okozta. Hi­szen a legtöbb siketségnek ez az oka. A második kérdésre mér nehezebben válaszolhatok: hiszen az orvosi tudomány nem tudja ma sem, hogy az elmeszesedést mi okozza. Csak hipothézisek vannak e tekintetben. Valószínű — én igy gondolom —, hogy Beethoven Biketségének egy ifjú koréban elhanyagolt nátha volt az oka. Ma a náthái kezeljük. Megtudjuk előzni a sikelség és nagyothallás bekövetkezését. Ma megtudnók előzni azt, hogy Beetho­vennél a hallóidegekig terjedő nátha siketséget okozzon. Ma iá­ién Beethoven nem lenne siket. És ma — kétségkívül tovább él­hetne, mini élt a maga korában... Paál Jób. HIRDESSEN a Sákátmegyei Közlönyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom