Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-03 / 173. szám

1938 augusztus 3 BEKESMEGYEI K0ZLONV 3 Most ülésezik Bristolban az angol anya- és gyermekjóléti konferencia. Az egyik szónok, dr. Edward (jriffilh azt hangozita, hogy minden férfinek és nőnek leckét kellene vannie a házasság és a szerelem kérdéseiből. Leghelyesebb volna, ha a papok és orvosok együttesen végeznék a tanító és blvi!ágosi!ó munkát. — Ma csak egy foglalkozás van, amelyet minden tanulás és előkészület nélkül üthet bárki,

r— mondotta dr. Griffith — és ez a házasság. Nagyon különös dolog, hogy az emberek rengeteg időt iöitenak a kelengye elkészítésével vagy bevásárlásával, a lakás kiválasztásával és berendezésével, de egy óra hosszat sam foglalkoznak magának a házasságnak a problémáival. Véleményem szerint minden férfinek és nőnek megkellerte érteni, hogy nem köthet házasságot, mielőtt a házasságra elő nem készül. Kifejtette ezután dr. Griffith, hogy mostanában a legtöbb ember későn köt házasságot, pedig a gyermekek annál erősebbek és egészségesebbek, minél fiatalabb szülőktől származnak. A moszkvai belügyi népbiztos• 8ág uiasitáiiára hat hélre bezárták Szovjetoroszország valamennyi nyilvános vidéki könyvtárát. A bezárt könyvtárakban „tisztogatást" hajlanak végre. Ez a tisztogatási akció azonban egyelőre az államellenes könyv2k ellen irányul. Kiderült ugyanis, hogy a nyilvános könyvtárakból nem távolították el kellő ígonddal a íroc kijista írók könyveit. Mark Twain, a remek emerikai humorista — mint humoristához illik . . . vagy nem illik ? —, nős volt. Felesége nem volt éppen a női báj letéteményese. Hozzá még féltékeny is volt. Egyszer kitűnő férjével megjelent egy banketten, ahol ura egy fiatal ciinos átkozottul fiatal hölgy mellé kerüli. Mark Twain élénk társalgásba merült a jókedvű teremtéssel. Volt is mit hallania hazamenet féltékeny aszszonyálól : — Mihelyt egy ctinos nőt tátsz — fakadt ki keserűen —, mindjárt elfelejted, hogy nős vagy. — Tövedss enayalom, éppen ez juttatja az eszembe. Percy S. Straus, a newvorkl világkiállítás építészeti bizottságának elnöke Londonba érkezett s elmovdotta, hogy merész színharmóniákat fognak megvalósítani a kiállítás építkezésében. Lesz egy szivárvány avenue, melynek egyik végén aranyszinben, másik végén kékben, közepén pirosban fognak tündökölni az épületek. JTlegtjitt beszélgetés Clemenceau orvosával, TTJütler dr. volt karlsbadi orvossal\ akiről memoárjaiban azí iría Clemenceau: „ő volt az egyelten ember, akinek sikerült megfékezni a tigrist" A londoni British Muzeumban őrzik a világ legrégibb orvosi rendelőkönyvét, amelyet a szakértők hatezerévesnek becsülnek. A leg régibb orvosi receptgyűjteményt Gaorg Ebers német utazó és találta meg 1875-ben. Szemben ültem ma órákon keresztül egy emberrel, akit arra kényszeritettek az élet és a sorsa, hogy: hetvenöt esztendővel a vállain, élőiről kezdjen mindent... Tudom: sokan élnak ma szerte a világon ilyen emberek... Es tudom azt is: sok olyan hetvenöt esztendős ember harcol a kenyérért, aki nem tudja azt: hol végzi, vagy hol kezdi holnap az életet. Es mégis: akőr marre ciavargok reggel óia, akár ho' kavarom a kővémat, vagy nézem a nyugalmas élet tobzódását itt a Vág partján, mindenütt csak a karlsbadi Müller doktor szavait hallom és felém világítanak szelíden kék szemének sugarai. Homorú, lyukas, nikkelsaalagra szerelt tükör fityegett a homlokán, amikor a rendelőjében fogadott. Kiciiny, tömzsi alakján fehér orvosi köpeny. Csendes melankőliával mondta: márciusban ünnepeltek, Bkkor volt ö'ven esztendeje, hogy Bécsben megszereztem a diplomámat. A világhírű Policaer profeas?or első asszisztense voltam. Elmultam már hatvanöt éves. Es az ötven esztendei orvosi prakszisomból negyvenötöt Karlsbadban töltöitem el. Három házam van ott. Bejártam az egész világot. Eladásokat tartottam Amerikában: a Rockefellerek voltak a pacienseim. O/vos voltam ée orvos vagyok, számomra n poiiiika ismeretlen terület. És mégis : a politika kergetett el Karlsbad ból. Na részletezzük, hogy miért kellett elutaznia onnan, ahol másfél emberöltőn keresztül gyógyított Müller doktor. . . . Ahol magasra csapnak a poliíikei szenvedélyek hullámai, olt n tudomány szava elvész. Az inkvizíció lángjai mellett sohasem alkottak a tudósok ... * Öl héttel ezelőtt csomagolt össsze Karlsbadban Müller doktor, az orr- és gége megbetegedéseinek ma már világhírű tudósa és maga sem tudta miért, kofferjével és Iádéival vonatra ült és eljö't ide Pöstyénbe. Megjelent a fúrdőigazgatóságnál és két nepre rá a püstyéni igazgatóság az Irma fürdőben rendelőt rendezett ba a száméra. E?y héttel később mér modern inhalatóriuma ia volt Müller doktornak. Most itt dolgozik. Nam akarok hízelegni neki, de: nem létszik meg rajta a hetvenöt esztendő. Fiatalos hévvel beszél. Délután együtt uzsonnáztunk a Thermia Palaca terraszán. A szomszédos asztalnál Lillian Gish vette német óráját. A Vág partja felé Bajor Gizi ült az urával, Germán Tibor egyetemi professzorral és baráti körével : Pártos Alice doktorral és az urával, Bernáth Aurél limmár viléahirü magyar piktorral. Halk zene finom akkordjai keringtek a levegőben, valahol messze ezüstös hangjával megcsendült a radosnai templom harangja, facskék csicseregtek a fák áíain és a hetvenötesztendős Müller doktor arról a negyvenöt évről mesélt nekem, amelyet Karlsbadban töltött el, homorú, lyukas, nikkelssalagra szerelt tükörrel a szemén és a Policrer tanárról elnevezett gumilabdával a kezében. Tizenhét évig Clemenceau orvosa A Dreyfuss pör idAjén került Clemenceau először Karlsbadba. És azián — tizenhét esztendőn keresztül paciense maradt Müller doktornak. — Orvosi honoráriumot sohasem kaptam tőle — mondja nekem a doktor — mert Clemenceau maga is orvos volt. Mindössze egyetlen kézszorítással köszönte meg nekem, ho?y meggyógyítottam. Sikelség fenyegette a legnagyobb francia debattert, akit politikai ellenfelei mindenáron bele akarlak keverni a Panamabotrányba. ő masa u^y velle és're a betegségét, hosy valamelyik lap megírta ról* : Clemenceau mór nem rea?ál e köebes«őlásokra. Kétségbeesetten állapította meg, hogy a beszéde közben elhangzót! közbeszólásokat nem hallja. Hozzám jött és én meggyógyítottam. Memoárjaiban megemlékezik rólam és azt írja : „ő í volt az egyetlen ember, aki megszelídítette a tigrist . . A világ legnagyobb orvosi honoráriuma Clemenceau csak egy késsroritáasal honorálta őt, de akadlak amerikai milliomosok, akik valóban fejedelmi honoráriumokat fizetlek. Mister Whiiney, a hostoni szénkirély, a legnagyobb Shakespeare kutató, akinek nem tudták betegségét odaát megfívógyitani, hálából meghívta őt Bostonba. É<?y tiszteletére rendezett vacsora után, a vendégekkel a palota 8zalónjéba vonultak, itt a terem közepén trónusszerű emelvényen foglalt helyet a hácigaEda és — elmesélte operációjának históriáját. Az estélv érdekessége volt, hogy Mr. Whitney meghivta arra Amerika valemennyi orr- és gégeprofesszorét .. . Rockefeller D. John húsát is Müller doktor kezelte és Rockéfellerék vendége volt az óceán túlsó felén. Páciensei közé tartoztak az elmúlt deceniumok színpadi csillagai: Melba, az ausztráliai cialogány, Lola Bilh, a lea•zebb bécsi Elza, Lussy Wevdt. Leghálásabb páciense: Alfréd J. Dupont, a General Motors Co. vezére. Az első honorárium ölezer dollár, azért „csak" ennyi, mart Müller doktor nem fogadolt el többet. De karácsonyra csekk érkezett Amerikából: húszezer dollárról kiállítva. És a következő évben kamatmentes kölcsön címén háromszázezer dollárt küldött Dupont egy Karlsbadban felállítandó iudománvos intézet céljaira orvosának. Az intézet el is készült: a világnak talán legtökéletesebb magánszanatóriuma. Orvosi berendezése túltett a klinikák berendezésén. Valamennyi appartementjének fürdőszobája volt. ... És aztán ? A konjunktúrát a dekonjunktúra váltotta fel. As első esztendő után az intézetet be kellett csukni. A házak egvikét megvette egy betegsegélyző intését, a másikból hotel lett, de az idén ennek mégcsak a kapuit se nyilolta ki doktor Müller.. . Az előszobájában fényképek. Livelek hőlős paciensektől. Kösötlük egy telegram i az Örök Városból jött, a hálás Cerutli kardinális küldte. Mondja nekem a doktor: — Ha nem hal meg, ma ő a pápa .. . Nagytudásu ember volt és talán huiz nyelven beszélt. A világnak minden olyan városában járt, amelynek egymilliónál több a lakosa. Legnagyobb tekintélye volt ez egyházban. * Beszélgetésünk végén furcsa kérdést iniéztem hozzá. Arra kértem : — Mondja meg nekem kedves doktor ur: meg tudja-e Ön ma áüapitani pusztán kortársak leírásaiból, hogy mi okozta Ludwig von Beethoven siketségét ? Éa ha igen, feleletet tudna e adni arra a kérdésre, hogy ax orvosi tudomány mai állésa mellett ma gyógyítható lenne-e Beelhoven siketsége ? Még esek el se gondolkozik a kérdésen, hanem nyomban válaszol : — Azt minden kétséget kizáró módon meg tudjuk ma állapítani, hogy Beethoven siketségét a ha'Ióidngek elmeszesedése okozta. Hiszen a legtöbb siketségnek ez az oka. A második kérdésre mér nehezebben válaszolhatok: hiszen az orvosi tudomány nem tudja ma sem, hogy az elmeszesedést mi okozza. Csak hipothézisek vannak e tekintetben. Valószínű — én igy gondolom —, hogy Beethoven Biketségének egy ifjú koréban elhanyagolt nátha volt az oka. Ma a náthái kezeljük. Megtudjuk előzni a sikelség és nagyothallás bekövetkezését. Ma megtudnók előzni azt, hogy Beethovennél a hallóidegekig terjedő nátha siketséget okozzon. Ma iáién Beethoven nem lenne siket. És ma — kétségkívül tovább élhetne, mini élt a maga korában... Paál Jób. HIRDESSEN a Sákátmegyei Közlönyben