Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-30 / 170. szám

4 ÖEKESMECJYEI K0ZLONY 1938 julius 24 Magyarország elleni kémkedésre hivja fel polgárainkat egy szomszédos állam 7 ojással sértették meg a becsületét Tojástál is el lehet becsületsér­féai követni, derült ki egy járásbi­rósági lérgyeláson. A sértett egy idős magántisztviselő volt, aki b takarítónőjét jelentetie fel, amiért elkövette rajta — lojással — a be­csületsértést. Az idős sértett előadta feljelen' lésében, hogy a takarítónő — va­lószínűleg haragosainak felbujtó aára — szörnyű Kégyenbe hoste őt és becsületébe gázolt. A taka­rítónő ugyanis ágyaiásnál három tyúktojást dugott a lepedő alá. As idős magántisztviselő, aki fáradtan és kimerülten tért aludni, este, le­fekvéskor észre sem vette a taka­rítónő kegyetlen tréfáját. Másnap reggel azonben elszörnyedve nézett maga köré és elkezdie rettenetesen sségyelni magát. Da, amint jobban körülnézett, fe fedezte as összetöri tojáshéjakat és rögtön rájött, hogy a takarítónő tréfálta meg. Más ugyanis nem járt a lakóéban. Felelősségre vonta BS asszonyt, aki azonban tagadott. Ö nem tudja, hogy került az ágyba a hátom to­jás, lehet, hogy valaki bemászott a nyitott ablakon és dugta a le pedő alá. ö ennél kevésbé lehetett a tréfacainálő, mert hiszen saját magének csinált volna munkát : neki kellett kimosnia az elpisskiioít ágyneműt. At idős magántisztviselő gya­núja el is oszlott, belátta, hogy igassa van a takarítónőnek, nem ő tréfálta meg. De másnap észrevelte, hogy a szomszédai a szójuk &!é kapkodják a kezüket, ha találkoz­nak vele. Aztán as is a fűiébe ju tott, hogy a takarilónő mindenki­nek furcsa dolgokat beszél a lepe­dővel kapcsolatban. Végül is a helyzet már olyan tűrhetetlenné vált, hogy a tokariiónőt kidobta és uj lakásba költözött. Es becsület­sértés cimén feljelentéit tett a ta­karítónő ellen. A takarilónő nem jelent meg a tárgyaláson, valahol falun dolgo­zik. A sáriéit azonban nem kívánta e vádlóit takarilónő elővezetését; bejelentette, hogy az eset már el­aludt. az uj szomszédok nem tud­nak róis, hát nem akarja falkavarni az ügyet. Visszavonja feljelentését. A bíróság ennek alapján megszün­tette az eljárást a három tojásos becsületsértés ügyében. Elragadták a megvadult lovak a kocsit (A B. K. tudóaltója jelenti.) Szlrony Pál szarvasi kisbirtokos kétlovas kocsiján feleségével busa­kévéket szállított hasa a földjéről. A szentesi uton a kocsiról három kéve a lovak közé esett, amitől azok megvadultak és magukkal ragadták a kocsit, amelynek tete­jén a gasda ült feleségével. A kocsival a lovak az ország­úiról e mintegy hérom méter mély kanálisba futottak. Szitony Pá! a baleset következtében ballábát törte, felesége pedig súlyos belső sérüléseket szenvedett. A meg­sérült gardát a mentők a gyulai kórházba szállították, míg felesé­gét lakásukon ápolják. (A B K. tudósítója jelenít.) Illetékes heiyen közlik a követke­zőkel : Az utóbbi időben magyar ál­lampolgárok tömegesen kapnak részben egy szomszédos állam, részben Magyarország területén feladott, hamis nevekkei aláirt, létező, vagy nemléteső kereske­delmi vállalatoktól, magándetektív, házasságközvelitő, ingatlanforgal­mi, stb. irodáktól kiállított olvan leveleket, amelyek egy idagen ál­lam javára Magyarország ellen! kémkedésre beszervezésüket cé­lozzák. A cimzeltek félrevezetése végeit e levelekben az ellenséges hír­szerzők nem vallják be valódi céljukat, hanem különféle ürügyek­re hivatkonak. Igy a cimsatieket ipari vagy kereskedelmi vállalko­zásokra való részvételre hivják fel, üz'eli ügyekben egyei sze­mélyekről 'információkét kérnek tőlük, állásokat ajánlanak fe! ne kik s minden esetben nagy anyagi I előnyöket helyeznek kilátásba. Midőn elégtétellel állapítjuk meg, • hogy a cimzett magyar állampol­gárok legtöbbje e leveleket a ha­tóságokhoz beszolgáltatta, egyút­tal szükségesnek 'árijuk a közön­ség tudomáséra hozni, hogy min­den magyar állampolgárnak nem­csak hazafias kötelessége, hanem jólfalfogott érdeke is, hogy az e szempontból legkevésbbé is gya­nús leveleket a legközelebbi hon­véd (katonai), rendőr, csendőr, vagy közigazgatási (ahol előbbiek nincsenek) hatóságnak aEonnal beszoigáltacsa. A bejelentés elmulasztása ese­tén ugyanis a cimzelt kiteszi ma­gát a kémkedésben való részvé­tel gyanújának. E? eselben pedig — ha a kémkedésben tényleg nem is vett rés*!, illetve tudatosan nem segítette azt elő, tehét csupán a bejelentés egyszerű elmulasztása miatt — az 1930 évi III. t.-c. 69. § a alapján három évig terjedő államfogháazal büntetendő. Központja láíja el a segélyhelye­ket, amelyeket as országúton min­denüt táblák fognak jelezni. A felállítandó négy békéicsa­bsi országu'i segélyhely megfe­lelő személyzet kiképsése után valószínűleg október elején meg­kezdi működéséi. Leforrázta magát a cséplőgép mellett (A B. K. tudósítója jelenti.) Hankó Pál 33 éves Munkás ucca 1. aüám alatt lakó szerelőmunkást, aki Blahul Gvörgy cséplőgéptulaj­donos gépénél dolgozott, súlyos baleset érte. Tegnapelőtt as egyik nagyréti tanyán akarták éppen kezdeni a cséplést, amikor begyuj­lotla a traktort Hankó, a tartály­ban lévő forróviz ráömlölt. A sze­rencsében munkás másodfokú égést sebeket szenvedett. A kór­házba szállították a szerencsétle­nül járt Hankőt. Megállapítást nyert, hogy sen­kit nem terhel falelősség a baleset miatt. A vármegyei, városi és a községi alkalmazottak öregségi biztosítása (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormány január 1-én megjelent rendelete ass öregségi biztosítást kiierjesdette azokra a vármegyei, városi és községi alkalmazottakra — ezeknek lulnyomórésze köz­üzemi szakmunkás és napszámos —. akik ezeknél a köstestülelak­nél nyugellátásra igényt nem sze rezhetnek. A rendelet kö!e!ezle az OTI t és a MABI t. hogy a ssóbanforgó alkalmazóiaknak 1929 január 1. óla betöltött vérmegyei, vóroei és községi munkaviszonyát öregségi, stb. biztosítási kötelezettségben töltött munkaviszonynak ismerjék el. Kimondotta a rendalet azt is. hogy igy a*s OTI és MABI ra 9 évre visszamenően háruló nagy teher biztosiíásmsihsmatikaí érté­két a közületek fizessék meg, vi­szont az OTI és MABI a köztes­tületeknek téritsék meg azokat a járadékokat, amelyeket azok idő­közben a szóbanlevő alkalmazot­taknak folyósítottak. Nehogy a járulékoknak egy ösz­szegben megfizetése a köztestüle­tek költségvetési egyensúlyát fel­borítsa, a rendelet felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a közüle­teknek 40 félévre terjedő részlet­fizetési kedvezményi adhasson. Mátrai János békéscsabai szépiró litickiiiriii — cimü novellás kötete. — Kapható a könyvkereskedé­sekben. Ára 2 pengő. va^nap llHIfWil©3111*3 a SZÉCHENYI LIGETI VENDÉGLŐBEN 1 Haláazlé 1 P, rénlott ponty 1 20 P. rántott harcsa 140 P. Kiíünő italok I Tiszai halak 1 Elsőrendű jazz 1 Október elején kezdik meg működésűket a Vöröske­reszt országúti segélyhelyei Tegnap bizottság vizsgálta felül a Békéscsaba felé vezető országutak mentén a mentőállo­mások részére kijelölt terepet (A B. K. tudósítója jelenti.) Megvalósulás felé küzaledik a Ma­gyar Vöröskeresít Egyesület éllal lervbevett négy segélyhely felállí­tása. Tegnap délelőtt háromtagú bi­zot'sóg vizsgálta felül a Békés­csaba faíé vezető országutak men­tén a mentőállomások rérzáre al­kalmasnak megjelölt helyeket. A biiotiság (agjai Kornlss Géza dr. vároii kullurtenécínok, a Vö röskerö&is! békéscsabai csoportjá­nak elnöke, Vos Vilmos dr. ny. tisztifőoivo*, egészségügyi taná­csos és Lehoczky László tűzoltó parancsnok voltak. A szemle eredményeképpen megáliepilotlák, hogy as egyik segélyhely, a 415. számú, a kecs­kemét—békéscsabai müut békés ctaba—kondoroai szakaszán, a Fiala féle vendéglőnél lesz. A második állomási, a 435. számul a békéscsaba—gyulai mü­ut mellet!, a Veszei hídnál, az evangélikus árvaház melletti ulkaparó háznál állítják fel. A hsrmadik segélyhelyet, a 43. számú 5, a berettyóujfülu—szegedi müul békéscsaba—csanődapácai szakaszán, a hármas utkuparóház­nál létesítik. Végül a negyedik állomás a békéscsaba—csorvási ulon, a Mellis féle vendéglő­nél lesz. A vendéglősöket, illetve az ut­kaparókat, akik a segélyhelyek szolgálatának elvégzésére vállal­koztak, családtagjaikkal egyetem­ben meglelő kiképzésben része­síti a Vöröskereszt helyi csoport­jának vezetősége. Az egyes országúti se­gélyhelyek végleges meg­állapítása annak mérle­gelésével történt, hogy azok a szomszédes he­lyiségek és Békéscsaba között lehetőleg feleúton és telefonállomás köze< lében legyenek. Megfelelő felszereléisal a békés­csabai Vöröskereszten kívül a Magyar Vöröskereszt Országos

Next

/
Oldalképek
Tartalom