Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-16 / 134. szám

Ára 6 fillér Béliéscsabi, Í938 junius 16. csütörtök 66. évfolyam 134. szám A képviselőház lelkesen ünnepelte a kormányzót 70. születésnapja alkalmából Eckhardt hatalmas beszédet mondott felforgató törekvések ellen a (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnap Horthy Miklós kormányzót ünnepelte 70. születésnapja alkalmából. Az ülést tíz órakor nyitotta meg Korniss Gyula elnök. Majd többek között a következőket mondotta : — A kormányzó ur őfőméltó­sága most tölti be éleiének 70. évét. Az egész nemzet, igy a t. Ház is mélységes tisztelettel és szeretette), egyben a történeti ér­demek elismerésével hödol a kor­mányzó ur előtt, ennek, a nemze­tünk életébe mélyen belenyúló életnek 70. évfordulóján. — Idestova két évtizede lesz annak, hogy Olranlo hőte újra megteremtette a törvény uralmot és biztosította a jogrendet. A csa­ták hőse a béke hőse lett, ekinek munkája ezt az alélt és dermedt nemzeltastet újra visszaadta az életnek és erőt lehelt belé. Áz elnöki megnyitó ulán Sztra­nyavszky Sándor földmivelésügyi miniszter beterjesztette a hegy­községekről, valamint a szőlőgaz­dálkodásról szóló törvényjavas­latot. Reményi-Schneller Lajos píni­ügyminiiz'er a szesz egyedáruság­rót saó'ó törvényjavaslatot terjesz­tette be, amelynek tárgyalására sürgősséget mondott ki a Ház. Ezután folytatták a felhatalma zási törvényjavaslat tárgyalását. Eckhardt Tibor volt az ülés első szónoka. — Éssnnei zűrzavar uralkodik ma — mondotta —, aminek okai a világ mai állapotából adódnak. Rendet kell teremteni a fejekben, mert ez az eszmei káosz előbb utóbb politikai káoszra vezet­het. A mai átmeneti állapot a félmüveit embereknél okozta a legnagyobb zavart. A félbolondok által propa­gólt izgató enyag következtében az a nézet kezdett lábrakapni, hogy forradalom nemcsak szüksé­ges, de a fejlődésnek a fokozata. Áldásos fejlődés és haladás pedig nem revo'ució, hanem evolúció i'tján érhelő el. A falusi legtöbbet szenvedett magyarság a legnehe­zebb időkben sem volt hajlandó belemenni forradalmi irányzatokba. Türt, szenvedeti, de elutasította magától a forradalmi gondolatokat. Mondottam mér régen, ha az ál­lástalan intelligencia és és a falusi tömegek egyszer összetalálkoznak, akkor baj lesz. Sajnos, ez az eset most bekövetkezett és az állá8talen intelligen­cia kezd találkozni a magára hagyott agrár­proletériáíussal. Ma divat és könnyű népszerűség hajhászása Bethlen politikai mult jót támadni. — Két nagy érdemét kell gróf Bethlen Istvónnak elismerni. Az eltő, hogy tényleg kivezette az országot a forradalmakból, a ren­detlenségből, az anarchiából. A másik, hogy minden kísértés, csá­bítás, nyomás és rábeszélés elie­i nére a legnagyobb nehézségek kö­zepette sem hagyott fel n passzív rezisztenciával a trianoni szerző­déssel szemben. — Károlyi Gyulának még Beth­len Istvánon túlmenően is az volt a meggyődése, hogy szociális té­ren nem lehet semmit sem csi­nálni. — Gömbös Gyuia, BE utána következő kormény elnöke, helyes ösztönnel érezte meg, hogy re­formpolitika már elkerülhetetlenné vált ez erő teljesen hiányzott be­lőlé, hoRy szándékét végrehajtsa. — Egy jelenségre hívom fel az orszőg figyelmét : a tömegek lel­kében rengeteg elégedetlenség ke­keserüsség gyűlt össze. Mi, szabad életet élő, Aisiából idenyergalt nemzet, soha semmiféle körül­mények között nem tud­juk behejtani nyakunkat a parancsuralmi járom­ba. Ha van optimista nemzet a vilá­gon i az a magyar n£p. (Nagy taps a Ház minden oldalánj. A lörvényjavaslalot nem fo­gadja el. Farkas István beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy a nagy­vagyon még ma is mentesítve van a terhektől és a legnagyobb terheket a kisemberek viselik. Martsekényt Imre sürgette a kormányt, hogy a kilátásba helye­zett szociális reformokat mielőbb valósítsa meg. Kánya Kálmőn külügyminiszter felszólalása után Melczer Lilla a cialádvédelem szükségességéről beszélt, Zsóry Lajos pedig a he­lyes tagosításról. Több felszólalás utén Imrédy Béla miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra és hangoztatta, hogy politikáját már több izben ismertette, majd bejelentette, hogy az első feladata volt, hogy a győri programot végrehajtsa. Már történt is egy százmilliós meg­rendelés. Megemlítette a miniszter­elnök, hogy nyo!c vármegyében meg­kezdték a bekötő utak ép tését és mintegy hat­ezer munkás dolgozik most ezeken az utakon. Ezután bejelentette a miniszter­elnök, hogy a társadalmi és gaz­dasági élet egyensúlyának hatá­lyosabb biztosításáról szóló tör­vény végrehajtásénál nem várják be a három hónapos időt, hanem a rendelkezéseket egy hónapon belül végre fogják hajtani, külö­nösen mindenek előtt a sajtó­rendészeti törvényt hajtják végre. A falukutató írók kérdésével fog­lalkozott ezután és kijelentette, hogy egy folyóiratot akar indítani, ahol ezzel a kérdéssel foglalkos­hatik as ifjúság. Eizel mintegy bizonyítani akarja, hogy a fiatal­ságot nemzeti irányban lehet ne­velni. Hangsúlyozza ezután a minisz­terelnök, hogy a kormány nem engedi meg, hogy munkájában megakadályozzák és be fogja fe­jezni a kitűzött munkát. A miniszterelnök beszédéi nagy tapssal fogadta a Ház. Ezután áttértek az interpellációkra. Esztergályos János szóvátette, hogy egyes texlilgyáraknál nem tartják be a minimális munka­béreket. Rajniss Ferenc a munkásdalár­dák szombathelyi szereplésével foglalkozott. Györky Imre kijelen­tette ezután, hogy u dalosok fe­gyelmezetten viselked'ek Szom­bathelyen. Ezután még Hubay Kálmán interpellált, majd az el­nök napirendi indítványt tett és a Ház pénteken délelőtt harmadtzori olvasásban fogja tárgyalni a ja­vaslatot. Békésvármegye mindent elkövet a száj- és köröm­fájás megelőzése érdekében Eseménytelen volt a közigazgatási bizottság ülése (A B. K. tudósítója jelenti) Békésvőrmegye közigazgatási bi­zottsága tegnap délelőtt tartotta rendes havi ülését Gyulán a vár­megyeháza kistanácstermében. Az ülésen Márky Barna dr. alispán elnökölt, a hivatalos uton levő főispán helyett. A nemzeli Hiszekegy elmondása után az al ispán megnyitotta az ülést, majd Pánczél József dr. vőrmegyei fő jegyző felolvasta az alispáni je­lentést, amelyből főbb részleteket lapunk más helyén közlünk. A közigazgatási bizottság hoz­zászólás nélkül elfogadta az alis­páni jelentést. Ezután Pánczél Jó­zsef dr. ismertette Zemplén vár­megye köriratát, amelyben a vár­megye javasolja a kereskede­lemügyi miniszternek, hogy a tűzbiztosítást ve­gyek óliami kezelésbe és vezessék be a köte­lező tülbiztoBitást. Az alispán javasolja, hogy a köz­igazgatási bizottság csatlakozzon a körirathoz. A közigazgatási bi­zottság egyhangúlag csatlakozott a körirathoz. A jelentések során Röthler István dr. vármegyei tiszti főorvos beszámolójához Harsányi Pél ref. esperes, felaőhózi tag szó­lott hoszá és egyebek között rámutatott arra, hogy a vármegye egészségügyi terén hatalmas fejlődés tapasztalható és köszönetet mondott mindazok' nak, akik áldozatkészségükkel le­hetővé tették a mozgó röntgen­autó létesttéséf, elsősorban a vármegye törvényhatóságának, de őszinte háláját nyilvánítja a főis­pánnak és alispánnak is hathatos támogatásukért, valamint Röthler István dr. nak áldozatos munkás­ságáért. Az alispán kijelentette, hogy a vármegye a jövőben is fokozot­tabb gondot fog fordítani a vár­megye egészségügyének szolgála­téra. A bizottság ezután egyhan­gúlag magáévá tette Harsányt Pál felszólalását. Elek Lajos dr. pénz­ügyigazgató jelentése következett, majd Ringbauer Károly tanügyi főtanácsos, tanfelügyelő jelentése után Buidosó Lajos dr. vm. főől­latorvos jelentésében beszámolt arról, hogy a vérmegye állategész­ségügye ezidőszerint kielégítő. Ki­emelte, hogy hat dunénluli vár­megyében megállapították a száj­és körömfájást, amelyet főleg sze­mélyek terjeszienek azáltal, hogy fertőzött heiyről egészséges terü­letre mennek. Éppen ezért a gaz­dáknak még fokozottabb figyelem­mel kell lenni, hogy egyes keres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom