Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-24 / 91. szám

Ára () fillér iékéscsaba, 1938 április 24. vasárnap IOZLONT 85. évfolyam 91. szám A zsidójavaslat kérdésében minden képviselőnek szint kell vallania — mondotta Bethlen István a bizottság tegnapi ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) A tegnap délelőtt bizottsági ülésen a zsidójavaslatnál Rupert Rezső szólalt fel elsőnek. Szerinte a' javaslat veszélyezteti az ország történelmi hírnevét, befelé pedig a nemzeti érzés, valamint a magyar tradíciók védelme szempcn'jóból lesz káros, azonkívül szinte beláthatatlan gazdasági következményeket vonhat maga után. Szociális feszültséget is eredményez. Ez már tegnapelőtt is megmutatkozott. Amikor Rassay az ingyen földszerzésekről beszélt, egy képviselő közbe szólt: „Igenis, igy akarjuk I" — Igenis, igy akarjuk 1 — kiáltott most újból közbe Alföldy Béla. Rupert azt fajlegelte, hogy a kormány sokkal több eredményt ért volna el, ha arra kérte volna meg a gazdag zsidókat, hogy váróroljanak a Dunóntulon nagy földbirtokokat és azokat ingyen osztotta volna szét a magyar földmüvestömegek kötött. Petainek József ulán gróf Bethlen litván a bizottság nagy érdeklődése közben emelkedett szólásra. — Nem akartam tulajdonképpen felszólalni — kezdle beszédét —, azonban mégis megteszem, bár semmi reményem nincs rá, hogy ebben a túlfűtött atmoszférában, amelynek ebben a teremben tanúi vagyunk, amely az egész országban is végigrezeg, nagyobb hatása legyen szavamnak. Nem azért szólalok fel tehát, hogy hatást gyakoroljak, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy az objektív belátásra soha nagyobb szükstg nem volt, mint ebben a percben. — Nem vagyunk egyedül Európában. Ez nemcsak belügyi kérdés, amelyről itt szó van, ez világkérdés. Világkérdés, amellyel minden ország foglalkocott a maga módja szerint és amelyet tárgyalt és amellyel megküzdött egyik, vagy másik módszer segitségével. A kormány a jogegyenlőség sérelme nélkül siessen a keresztény társadalom megsegítésére — Ne higyjük, hogy ennek folytán ennek a kérdésnek igy, vagy amúgy való elintézése ebben az országban nem fog külpolitikai hatással, nemzetközi vonatkozó sokkai birni. Ha fölszólalok, tisztán azért teszem, mert azt talá lom, hogy ilyen sorsdöntő, fontos kérdésekben minden képviselőnek szint kell vallania, bujkálni nem szabad. Az előadó tegnapi beszédében ez én nevemet is emiitette, amikor hivatkosolt arra, hogy a magyar közéletnek egyes tényezői szükségesnek tartják és tartolták a zsidókérdésnek valamely formában való elintézését. Azért hi vatkozom az ő felszólalására, mert félreértés foroghatna fenn abban a tekintetben, mintha én az én előiő felszólalásaimban a megoldásnak ezt a módját helyeselném, ho lott arról szó sem lehet. A nemzeti politika terén ezzel a javaslattal eredményt nem lehet elérni, legfeljebb csak párteredményt. A kormánynak módja van arra, hogy a jogegyenlőség lőréimé nélkül siassen a keresztény társadalom megsegítésére, anélkül, hogy minket végeredményben olyan táborba sorozzanak, ahova tartozni nem kívánunk. — Annakidején a numerus clausus törvénybeiktatásakor foglalkoztam e kérdéssel és mór akkor kijelentettem, hogy a numerus clausus kérdésében elimináljék azt a részt, amely diszkriminálja a zsidoségot. Foglalkoztam ezzel a kérdéssel 1937 ben is, amikor kijelentettem, hogy igenis van Magyarországon zsidókérdés, azt meg kell oldani, de a jogegyenlőség sérelme nélkül. A hilbizomónnyi kérdésnél is foglalkozott ezzel a problémával és azt ajánlotta, hogy a keresztény vállalkozás és keresztény tőke vonuljon be az ipari vállalatokba. A választójog vitájánál is szólt e kérdésről és akkor kérte a kormányt, hogy dolgozzon ki erre programot, de ugy, hogy a jogegyenlőség sérelmet ne szén vedjen. Ezt a kérdést meg kell oldani. Utain Ferenc: Miért nem csinálta meg tiz év alatt ? Gróf Bethlen Istvőn : Akkor először meg kellett az ipart teremteni. 1920-1930 között a zsidóság arányszáma csökkent. Ma súlyos szociális és gazdasági problémák várnak megoldásra. 1918ban beállóit egy lelki szakadék, melyet a kommunizmusban résztvevők idéztek elő. A most tárgyalt törvényjavaslat — mondotta emelt hangon gróf Bethlen István —, a jogegyenlőség súlyos sérelmét jelenti. Gróf Bethlen István végül kijelentette, hogy felelősségének tudatában kötelességének tartolta beszédét elmondani. Tildy Zoltán benzolt ezután. — Ennél a javaslatnál — fejtegette — két súlyos szempont ütközik ötsze. Az egyik a belső egyenjogúság szempontja, melyért a magyarság egész iörlénelme sorén hosszú és ó'doreloü küsde!met vívott, a másik szemoont az a gazdasÓKi, szociális és politikai feszültség, amely kétségtelenül fennáll az országban és amely feszültséget, különösen pedig a politikai feszültséget mesterségesen szították es szítják ma is. — Kérdem, vájjon nincs-e ennek a nemzetnek ennél a most felvetett problémánál súlyosabb és sürgősebb elinléznii alója ? Állítom, hogy a legmagyarabb vidékén a törzsökös magyarség mintegy 3 milliót kitevő rétege sokkal nehezebb viszonyok közölt él, súlyosabb gazdasági és szociális fe szüitcégben él, mint az a réteg, amelynek erdekében ez a javaslat előterjesztetik. Apponyi György gróf volt a következő felszólaló, majd utána Némethy Vilmos és Kéthly Anna szólalt mpg fel. Az általános vita ezzel végeiért. Az egyesitett bizottságok kedd délelőtt tartják legközelebb ülésüket. Városházi irattár építését javasolja az állandó választmány (A B. K. tudósttója jelenti.) Békéscsaba város képviselőtestületének éilandó választmánya tegnap délután 4 órakor Jánossy Gyuia polgármester elnökletével ülést tartoíl, melyen előkészítették a hétfői közgyűlés tárgysorozatét. Többek közölt az állandó választmány az építési szabályrendelet megalkotásával kepcsolatban figyelembevette a Kisgazda Egylet ét az Ipartestület egyébként lényegtelen kívánságait és etekkel a módosításokkal javasolja elfogadásra a szabályrendeletei a közgyűlésnek. Efogedásra ajánlja az állandó választmány az iskolák és a gyámpénztér 1937. évi zárszámadásait. A v6ro»hézán feltétlen szükség mutatkozik egy irattár iétesitesére s ezzel kapcsolaiosan már tervekkel is foglalkozott az állandó választmány. Ugyanis terv szerint a városháza kereszt épületére egy második emeletet huznánab, ugy hogy ottan nyerne elhelyezést az irattár, valamint egy-egy szobát kapna iratéik részére az adóhivatal, árvaszék é. a számvevőség. Erre az emelet rá építésre annál is inkább nagy szükség van, mert most kezdi el munkáját a selejtező bizottság és a megőrzendő iratoknak megfelelő helyet kell biztosítani. Az állandó választmány javasolni fogja a közgyűlésnek as irattőr létesítését, erre azonban csak a Szucsu háznak üzletházzá való átépítése utón kerül majd sor. Javasolja ezenkívül as ál. landó választmány a Szucauháznak üzletházzá való átépítését. Erre a célra 40.000 pengő áll a város rendelkezésére. Javasolja az állandó választmány ennek az összegnek az építés céljaira való fordítósát és a jelentkező kereskedőknek bérbeadósat. A Kisrét-uccai lakosok azzal a kéréssel fordultak a városhoz, hogy as ucca nevét változtassák meg, mert sokan összetévesztik a hasonló nev.ü városrésszel. Javasolja az állandó választmány, hogy a Kisrét uccát nevezzék el gróf Bánfi D-itső uccának, ezenkívül a Hősök lemetőja melletti Névtelen-uccét Német Lajos uccának javasolja elnevezni. A tárgysorozatban felvett többi pontok letárgyalása ulán éri véget az ülés. Egy angol versenyző halálos katasztrófája a gyóni versenypályán (A B. K. tudósitója jelenti.) Fernihough angol autóversenyző tegnap utolsó Dróbával akart készülni a KMAC mai nagy versenyére a gyóni országúton. Kocíija megbillent és egy hatalmas robbanás után felborult. A verseny tőt eszméletlenül húzták ki a gep alól. Mialatt as egvik budapesti klinikáraszáilitották. fernihongh kiszenvedett. Rendőri nyomozás fogja megállapítani, mi okozta a katasztrófát.