Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-22 / 89. szám

Ára () fillér GYEI KÖZLÖNY v 1838 április 22* péntek 65. évfolyam 89. szám A költségvetés és a sajtórendészeti javaslat a Ház bizottságai előtt A zugsajtó veszélyezteti a tisztességes sajtó megélhetését — mondotta Mikecz igazságügyminiszter (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnepelőtt délelőtt két bizottság is tárgyalta a kormány javaslatait, tegnap pedig egy monstre egyesitett bizottság: a száznegyven tagból álló közjogi, közoktatási, igazság­ügyi és közlekedési bizottsá­gok vitatták meg a zsidó­javaslatot. A sajiórendéazeti javas­lat legnep déle'őili vitáján teljes számban megjelentek az igazság­ügyi bizottság tevjai. A kormány részéről Mikecz Ödön igazságügy­miniszter és Antal István állam­titkár vettek részt az ülésen. Tiz érakor Mezey Lajos, a ja­vaslat előadója nagyobb beszéd keretében ismertette a javaslat egyes intézkedéseit. A sajtórendé**eti javaslat vitá­jában elsőnek Bródy Ernő szólalt fel. A javaslatol nem fogadja el, mert az sérti a sajtószabadságot és ellentétben áll az 1884. évi sajtótörvénynek azzal a rendelke­zésével, hogy gondolatait saj'ó ut­ján mindenki szabadon terjeszt­heti. Helytelenili, hogy a javaslat a könyvkiadással szemben is cen­zúrát vezet be és igy a politikától 'eljesen távol álló ismeretterjesztő és kulturális könyvek kiadását is megnehezíti, illetőleg megakadá­lyozza. A bírósági tárgyalások nyilvá­nosságának korlátozása is ellen­tétben áll a sajtószabadság elvé­vel és a fennálló törvényekkel. Ax, hogy időszaki lap alapításá­hoz ezentúl a miniszterelnök en­gedélye szükséges, a lapokat a hatalom önkényének tesiik ki. Attól tart, hogy a sajtószabadság megtámadása után jönni fog a polgári szabadságok korlátozása, mér pedig a szabadságot sz al­kotmány lényegének tartja. A ja va«latot nem fogadja el. Ruppert Rezső szerint a zngsafló megrendszabá­lyozására a Isnnálló rendel­kezések szigora végrehajtá­sa Is elegendő volna. A tisztességes szándékuakat eset­leg megfétamlili az uj tőrvény, de a Eoero'ókat és a panfíetek ter­jesztőit nem fogja működésűkben megakadályozni. A bírósági tár­gyalásokról történő sajtóközlések szerinte nemcsak a bíróság előtt állókat helyezi a nyilvánosság vé­delme alá — sokszor a hatalom­mal szemben is —, hanem a bí­róság függetlenségét is biztosítják. A javaslatot nemtogadja el és arra kéri a minisztert, vonja azt vissza, mert ez volna részéről tör­ténelmi cselekedet. A feudalizmus egyik eszi sajtószabadság volt — mondta Nagy Emil Nagy Emil volt a következő tsónok, aki a javaslatot helyesnek tartja és elfogadja. Azt fejtegette, hogy a feudalizmus egyik eszköze a sajtószabadság volt, de na nagyon visszaélnek a sajt ószabadsággal. Végül azt hangoztatta, hogy a most megindított reformmozgalom abban különbözik más országok reformmozgalmától, hogy nálunk az egyéni szabadságot csak az állami és társadalmi rend által megkívánt, feltétlenül szükséges mértékben korlátossuk. Kelemen Kornél volt a követ­kező felszólaló. Azt fejtegette, hogy a zsaroló sajtót ki kell irtani. Nem sugsajló van, hanem tulajdonké­pen zugoajtó cselekmények van­nak. Kétségtelen, hogy a sajtó­szabadságot érinti ez a javaslat, de a mai Idők elkerülhetetlenné teszik bizonyos korlátozások fel­állítását. A szabadság eszméje nem ezt jelenti, hogy mindenki ssebedon beverheti a másiknak a fejét. Kelemen Kornél végül hoszá­telte, hogy a Gömbös-kormány ugylátssik nagyon liberólisan ke­zelte a lapengedélyezés kérdését, as alatt az idő alatt igen sok olyan sajtótermék indult meg, amely nem szolgálja a kösérdeket. Antal István államtitkár nyom­ban válaszolt Kelemennek erre a megjegyzésére. Hangsúlyozta, hogy a Gömbön-kormőny a legnagyobb rigorosiiással kezelte a lapenge­délyezés kérdését, a politika és időszaki lapok engedélyezése te­rén nemcsak hogy teljes körülte­kintéssel, hanem igen nagy óva­tossággal járt el. Kelemen Kornél megkösiönte Antal államtitkár felvilágosításait és hangsúlyozta : felszólalásénak nem az volt a célja, hogy a Göm­bös-kormány lapengedélyetési po­litikájáról kiitikét mondjon. Meizler Károly szólalt fel ez­után. Szerinte azok a célok, ame­lyeket a kormány a javaslatban maga elé tűzött, elismerésremél­tóak, ezeket azonban nem a leg­szerencsésebb eszközökkel szol­gálja. Huszovszky Lajos azt fejtegette, hogy a javaslat nem tartalmaz cenzúrát, mert az ügyészség csak indítványozza a bíróságnál a sajtótermék lefoglalását. Súlyos ez az intézkedés, de nem lehet vitatni a szükségességét. Köve­telte, hogy a sajtóvétségek elköve­tőit az eddigieknél súlyosabb anyagi és erkölcsi büntetésekkel sújtsák. Sulyok Dezső azzal kezdte be­szédét, hogy ezt a törvényjevns­latot a közhangulat kívánta. He­lyeselte a revolverező zugsejtóval szemben való erélyes fellépést. A közerkölcsöt nem növelik a válóperekről szóló tudósí­tások. Reméli, hogy a rendelkezésre álló szigorúbb szabályok nem szolgál­ják a korrupció védelmét. Ángyán Béla hangoztatta, hogy a szabadságjogokat csak addig lehet tiszteletbentartani, mig azok­kal nem élnek vissza. Drobni Lajos kijelentette, hogy a sajtó terén a visszaéléseket meg kell szüntetni. Némethy Vilmos utón Erődy­Harrach Tihamér beszélt. Szerinte a javaslatnak az ellenzék túlzott jelentőséget tulajdonit. Itt ciak rendészeti intézkedésekről van szó, amelyek a sajtószabadság kérdését nem étintik. Számos felszólaló a pénzügyi bizottságban Az ellő számú bizottsági terem­ben ezalatt kezdte tárgyalni a pénzügyi bizottság a költségvetést. Széli József belügyminiszter, Re­ményi-Schneller Lajos pénzügy­miniszter, Jakab Oszkár és Tom­csányi Kélmén államtitkárok a pénzügyminisztérium és a belügy­minisztérium több osztályfőnökével együtt jelentek meg a pénzügyi bisotl8ág ü ésén, hogy a vita so­rán felmerült kérdésekben, ha szüksége mutatkozik, felvilágosí­tást adhassanak. Napirend előtt Csilléry András szólalt fel a pénzügyi bizottság tegnapi üiéiéről kiadott kommüni­kével kapcsolatban. Kifogásolta és a parlament szuverenitásának sérelmét látja abban, hogy ugy a kormánypárti, mint a más irányú reggeli sajtóban az ellenkezője je­lent meg annak, amit ő a pénn ügyminiszter hatásköréről a bizott­ság ülésén mondott. Kérle a bi­zottságot, hogy az ülésről szóló híradások a való helyzetnek meg­felelően jelenjenek meg a jövőben. Ezután áttértek a költségvetés tárgyalására. Temple Rezső a bel­ügyi tárca költségvetéséről tájékoz­tatta a bizottságot. Shvoy Kálmán szerint Szegeden elégtelen a tanyai közigazgatás. Uj tanyai központok sürgős fel­állítását kérle. Ernszt Sándor a költségvetés méreteiről beszélt. Aggod :lmát hangoztatta a községi tisztviselők és a rendőrség létszámának eme­lése tekintetében. Grecsák Richárd nagy megnyug­vással fogadta a rendőrségi lét­szám emelkedését és azt, hogy újból megvan az előlépési lehető­ség, hiszen a magyar rendőrség oly hatalmas, eredményes munkát fejt ki, működése olyan magas színvonalon áll, hogy még jobban kellene fizetését emelni, ha nem volna ilyen szegény az ország. Horváth Zoltán szerint az or­szág mai helyzete különösen meg­kívánja, hogy jó külpolitika mel­lett jó belpolitika legyen. Ez első­sorban a belügyminisztériumra tar­tozik. A jó belpolitika rendet és nyugalmat tart fenn. Ezt nem szolgálta az útlevelek körüli leg­utóbbi eljárás, sem az, hogy az isgató röpiratok szerzőit és ter­jesztőit nem nyomozták ki. A rend­őrök fizetésének felemelését kérte. Buchinger Manó szóvótette az állampolgársági és utlevélügyek­ben legutóbb követett gyakorlatot, amely szerinte politikai barbárság és általános elkeseredés előidézé­sére alkalmas. Farkas Elemér nyomatékosan felhívta a figyelmet a rendőrtisz­tek rendkívül súlyos anyagi hely­setére. Pesthy Pál a községi jegyzők

Next

/
Oldalképek
Tartalom