Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám
1938-04-22 / 89. szám
Ára () fillér GYEI KÖZLÖNY v 1838 április 22* péntek 65. évfolyam 89. szám A költségvetés és a sajtórendészeti javaslat a Ház bizottságai előtt A zugsajtó veszélyezteti a tisztességes sajtó megélhetését — mondotta Mikecz igazságügyminiszter (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnepelőtt délelőtt két bizottság is tárgyalta a kormány javaslatait, tegnap pedig egy monstre egyesitett bizottság: a száznegyven tagból álló közjogi, közoktatási, igazságügyi és közlekedési bizottságok vitatták meg a zsidójavaslatot. A sajiórendéazeti javaslat legnep déle'őili vitáján teljes számban megjelentek az igazságügyi bizottság tevjai. A kormány részéről Mikecz Ödön igazságügyminiszter és Antal István államtitkár vettek részt az ülésen. Tiz érakor Mezey Lajos, a javaslat előadója nagyobb beszéd keretében ismertette a javaslat egyes intézkedéseit. A sajtórendé**eti javaslat vitájában elsőnek Bródy Ernő szólalt fel. A javaslatol nem fogadja el, mert az sérti a sajtószabadságot és ellentétben áll az 1884. évi sajtótörvénynek azzal a rendelkezésével, hogy gondolatait saj'ó utján mindenki szabadon terjesztheti. Helytelenili, hogy a javaslat a könyvkiadással szemben is cenzúrát vezet be és igy a politikától 'eljesen távol álló ismeretterjesztő és kulturális könyvek kiadását is megnehezíti, illetőleg megakadályozza. A bírósági tárgyalások nyilvánosságának korlátozása is ellentétben áll a sajtószabadság elvével és a fennálló törvényekkel. Ax, hogy időszaki lap alapításához ezentúl a miniszterelnök engedélye szükséges, a lapokat a hatalom önkényének tesiik ki. Attól tart, hogy a sajtószabadság megtámadása után jönni fog a polgári szabadságok korlátozása, mér pedig a szabadságot sz alkotmány lényegének tartja. A ja va«latot nem fogadja el. Ruppert Rezső szerint a zngsafló megrendszabályozására a Isnnálló rendelkezések szigora végrehajtása Is elegendő volna. A tisztességes szándékuakat esetleg megfétamlili az uj tőrvény, de a Eoero'ókat és a panfíetek terjesztőit nem fogja működésűkben megakadályozni. A bírósági tárgyalásokról történő sajtóközlések szerinte nemcsak a bíróság előtt állókat helyezi a nyilvánosság védelme alá — sokszor a hatalommal szemben is —, hanem a bíróság függetlenségét is biztosítják. A javaslatot nemtogadja el és arra kéri a minisztert, vonja azt vissza, mert ez volna részéről történelmi cselekedet. A feudalizmus egyik eszi sajtószabadság volt — mondta Nagy Emil Nagy Emil volt a következő tsónok, aki a javaslatot helyesnek tartja és elfogadja. Azt fejtegette, hogy a feudalizmus egyik eszköze a sajtószabadság volt, de na nagyon visszaélnek a sajt ószabadsággal. Végül azt hangoztatta, hogy a most megindított reformmozgalom abban különbözik más országok reformmozgalmától, hogy nálunk az egyéni szabadságot csak az állami és társadalmi rend által megkívánt, feltétlenül szükséges mértékben korlátossuk. Kelemen Kornél volt a következő felszólaló. Azt fejtegette, hogy a zsaroló sajtót ki kell irtani. Nem sugsajló van, hanem tulajdonképen zugoajtó cselekmények vannak. Kétségtelen, hogy a sajtószabadságot érinti ez a javaslat, de a mai Idők elkerülhetetlenné teszik bizonyos korlátozások felállítását. A szabadság eszméje nem ezt jelenti, hogy mindenki ssebedon beverheti a másiknak a fejét. Kelemen Kornél végül hoszátelte, hogy a Gömbös-kormány ugylátssik nagyon liberólisan kezelte a lapengedélyezés kérdését, as alatt az idő alatt igen sok olyan sajtótermék indult meg, amely nem szolgálja a kösérdeket. Antal István államtitkár nyomban válaszolt Kelemennek erre a megjegyzésére. Hangsúlyozta, hogy a Gömbön-kormőny a legnagyobb rigorosiiással kezelte a lapengedélyezés kérdését, a politika és időszaki lapok engedélyezése terén nemcsak hogy teljes körültekintéssel, hanem igen nagy óvatossággal járt el. Kelemen Kornél megkösiönte Antal államtitkár felvilágosításait és hangsúlyozta : felszólalásénak nem az volt a célja, hogy a Gömbös-kormány lapengedélyetési politikájáról kiitikét mondjon. Meizler Károly szólalt fel ezután. Szerinte azok a célok, amelyeket a kormány a javaslatban maga elé tűzött, elismerésreméltóak, ezeket azonban nem a legszerencsésebb eszközökkel szolgálja. Huszovszky Lajos azt fejtegette, hogy a javaslat nem tartalmaz cenzúrát, mert az ügyészség csak indítványozza a bíróságnál a sajtótermék lefoglalását. Súlyos ez az intézkedés, de nem lehet vitatni a szükségességét. Követelte, hogy a sajtóvétségek elkövetőit az eddigieknél súlyosabb anyagi és erkölcsi büntetésekkel sújtsák. Sulyok Dezső azzal kezdte beszédét, hogy ezt a törvényjevnslatot a közhangulat kívánta. Helyeselte a revolverező zugsejtóval szemben való erélyes fellépést. A közerkölcsöt nem növelik a válóperekről szóló tudósítások. Reméli, hogy a rendelkezésre álló szigorúbb szabályok nem szolgálják a korrupció védelmét. Ángyán Béla hangoztatta, hogy a szabadságjogokat csak addig lehet tiszteletbentartani, mig azokkal nem élnek vissza. Drobni Lajos kijelentette, hogy a sajtó terén a visszaéléseket meg kell szüntetni. Némethy Vilmos utón ErődyHarrach Tihamér beszélt. Szerinte a javaslatnak az ellenzék túlzott jelentőséget tulajdonit. Itt ciak rendészeti intézkedésekről van szó, amelyek a sajtószabadság kérdését nem étintik. Számos felszólaló a pénzügyi bizottságban Az ellő számú bizottsági teremben ezalatt kezdte tárgyalni a pénzügyi bizottság a költségvetést. Széli József belügyminiszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Jakab Oszkár és Tomcsányi Kélmén államtitkárok a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium több osztályfőnökével együtt jelentek meg a pénzügyi bisotl8ág ü ésén, hogy a vita során felmerült kérdésekben, ha szüksége mutatkozik, felvilágosítást adhassanak. Napirend előtt Csilléry András szólalt fel a pénzügyi bizottság tegnapi üiéiéről kiadott kommünikével kapcsolatban. Kifogásolta és a parlament szuverenitásának sérelmét látja abban, hogy ugy a kormánypárti, mint a más irányú reggeli sajtóban az ellenkezője jelent meg annak, amit ő a pénn ügyminiszter hatásköréről a bizottság ülésén mondott. Kérle a bizottságot, hogy az ülésről szóló híradások a való helyzetnek megfelelően jelenjenek meg a jövőben. Ezután áttértek a költségvetés tárgyalására. Temple Rezső a belügyi tárca költségvetéséről tájékoztatta a bizottságot. Shvoy Kálmán szerint Szegeden elégtelen a tanyai közigazgatás. Uj tanyai központok sürgős felállítását kérle. Ernszt Sándor a költségvetés méreteiről beszélt. Aggod :lmát hangoztatta a községi tisztviselők és a rendőrség létszámának emelése tekintetében. Grecsák Richárd nagy megnyugvással fogadta a rendőrségi létszám emelkedését és azt, hogy újból megvan az előlépési lehetőség, hiszen a magyar rendőrség oly hatalmas, eredményes munkát fejt ki, működése olyan magas színvonalon áll, hogy még jobban kellene fizetését emelni, ha nem volna ilyen szegény az ország. Horváth Zoltán szerint az ország mai helyzete különösen megkívánja, hogy jó külpolitika mellett jó belpolitika legyen. Ez elsősorban a belügyminisztériumra tartozik. A jó belpolitika rendet és nyugalmat tart fenn. Ezt nem szolgálta az útlevelek körüli legutóbbi eljárás, sem az, hogy az isgató röpiratok szerzőit és terjesztőit nem nyomozták ki. A rendőrök fizetésének felemelését kérte. Buchinger Manó szóvótette az állampolgársági és utlevélügyekben legutóbb követett gyakorlatot, amely szerinte politikai barbárság és általános elkeseredés előidézésére alkalmas. Farkas Elemér nyomatékosan felhívta a figyelmet a rendőrtisztek rendkívül súlyos anyagi helysetére. Pesthy Pál a községi jegyzők