Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-15 / 85. szám

15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 április 17 Férfi-, fiu és gyermekruhát m,nd, g Váraditó l Hatalmas választék, alacsony szabott árak ! Az építőmunkások és a munkanélküliség... Eveken keresztül az iparosok, a mesteremberek helyzete silány, bizonytalan — annál inkább az ipari munkások életsorsa: söiél és sivár. Ezt a lényt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sok ipari munkás az inségmunkán kénytelen dolgozni a tél nehéz hónapjaiban, a földmunkásokkal egyetemben. Két év jó termése, egybeesve az ipari munkások bérrendezésével, egy kis derűt varázsolt a válságos nyomorban élő munkások lelkére. Azonban, alig volt idő, hogy a remény fölvillanjon a konjunktura iránt, máris kockára került, kétessé vált az iparágak lendülete — a nemzetközi nyugtalanság, a világ­politika miatt. Megingott a lőke bizalma és meglehet (hogyha más fordulat nem jön), hogy ismét ve­szedelmes válság előtt állunk. Az építőiparban már most nagy visz­szaeses mutatkozik, — ezt a pan­gást mostmér mintha Hitler vezér bécsi hódító útja defininálná. Volt idő, amikor azért nem volt munka­szezon, mert kicsi volt a termény és a malacok ára. Egyszóval, az építőipar oly érzékeny, hogy reagál mindenféle körülményre és válto­zásra. As építőmunka csak nyugodt és békés időkben virágzik. A há­borús, zűrzavaros hangulatok az építőmunkások életszínvonalát le­rontják, süllyesztik. A cipészek is panaszkodnak, hogy sok i^ény e­len ember mezítláb jár a nap sütésben és ezért időnként inga­dozik munkaszezonjuk. A szegény embereknek Bzeré­nyen, a rendszeres munka nyo­mán kell megkeresniök a minden­napi kenyerüket. A nincstelenek­nek, akik nem jutottak el a ma­gasabb életmegismeréshei, ma csak egy szintézis határozza rneg az élet értelmét és értékét: a munkabér. Fontos tehát ugy em­beri, mint társadalmi szempontból, hogy minden beciületes munkás munkához jusson. Siomoruen vég­zetes az a kényszerhelyzet, ami­kor tehetetlenségükben a munká­soknak föl kell keresniök a ható­ságot egy kis munkaalkalom elő­teremtése végett. Á munkáscsalá­dok számára a munkanélküliség nyomorúságot és óriási szenvedést jelent. Hol van korunknak a hősiessége és hol vannak azok az életálla­potok, melyekben nem volna meg oldhatatlan fájós a munkanélküli­ség problémája ? Mikor szűnik meg végre az európai civilizáció nagy válsága ? Az igazi holnapnak jönni kellene, — aminthogy május után következik a nyár. Kenyeret és munkát ... I — ez a dolgozók sóvárgása. Egy e'pHómunkás APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon s 239. Április 16-17-18-19 én Előadások hétköznap fél 7 és 9 órakor, vasár- é8 ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna Békéscsaba hajlandó méltányos összeggel hozzájárulni a Lencsési-ut kikövezéséhez (A B. K. tudósítója jelenti.) Beszámoltunk arról, hogy Timkó György elemi iskolai igazgató és társai azzal a kérelemmel fordul tak a vármegyéhez, hogv a vár megye tegye lehetővé a Lenciési­ut határig való kikövezését. A ki­építendő szakasz mintegy 4 és fél kilóméter lenne. Mint ismeretes a vármegye csak abban az esetben hajlandó bele­kezdeni az épitkezébe, ha Békés­csaba város a költségek nagyré­szét magára vállalja, mert a vármegyei útépítési programba nincsen be­levéve ennek ez útsza­kasznak az épitése­Az alispán felhívta a várost, hogy tegyen javaslatot arra nézve, hogy milyen összeggel járulna hozzá az útépítéshez. Értesülésünk szerint B íkéacsabz városa, amennyiben az ulépité­sére a megyénél van fedezet, mél­tányos összeggel hozaájárul a költségekhez. Börtönt és fegyházat kaptak az eleki hamistanuzók (A B. K. tudósitóia jelenti.) A szegedi kir. törvényszék Sáray­Ianéc8a szerdán tárgyalta három eleki lakos hamistanuzási perét. Kovács Sándor huszonhat esz­tendős eleki földműves a mult év őszén nemzetgyalázás cimén a szegedi törvényszék elé került, azonban felmentetlék, mert — mint később kiderült — Hack Antal eleki napszámost 10 pengőért meg­fogadta tanúnak és Hetek vissza­vonta a főtárgyaláson az ellene korábban tett vallomását és ezen az alapon Kovácsot felmentették. A hamistanuzás azonban kiderült és most mór Hack ellen ia átjárás indult, mint tettes ellen, Kovács Sándor és Lácz János nevü eleki napszámos ellen, mint felbujtók ellen. Kovács azonban a szerdai főtárgyaláson egy ujabb nemzet­gyalázás miatt is felelt. Ugyanis a múltkori főtárgyalás utón haza­érve Elekre, reprodukálhatatlan szavakkal ismét szidalmazta az országzászlót. A szerdai főtárgyaláson a vád loltak csúnyán egymásnak men­tek, az elnöknek még a csengőt is igénybe kellett vennie, hogy rendet teremtsen küztük. Hack Antal töredelmesen beismerte, hogy Kovács felbujtóséra követte el a hamis tanuzást. Tiz pengőt kBpott érte és olyak ígéretet, hogy min­den vBsórnap egy fél liter bort is kap tőle. E-nialt azulón megtette a hamis vallomást. Kovács a bíróság elölt mindent tagadott, azidia Hackot, aki be akarja őt mArtani. Kiderült azon­ban, hogy Kovács a csendőrség előtt szintén beismerő vallomást lett. Olt azt mondotta, hogy azért fogadta rreá Hackot, nehogy el­itéljék. Viléz szeretett volna lenni az epia utón és mint büntetett előéletű ember, különösen, ha nemzetgyalázás miatt Ítélik el. nem lehet vitéz. Ezt a vallomását a szerdai főtárgyaláson vissza­vonta. Léc* minden tagadott, azt vallotta, hogy ő sohasem akarlo rábeszélni Hackot hamistanuzás­ra. Á bíróság bönösnek mondotta ki Hack Antalt hamistanuzás bűn­tettében ér ezért mésfelesztendei börtönre. Kovács Sándort pedig hamistanuzásra való felbujtás és és nemzetgyalázás miatt két és félesztendei fegyházra ítélte. Láczot | bizbnyilékok hiányóban felmentet­ték. Az ítélet jogerős. Kovács ezzel az ítélettel még nem úszta meg a dolgot. Az ügyészség ujyanis abban a nem •^tgvalázási perben, amelyben Hsck hamis vallomása alapján felmentették a mu't évben, újra­felvételi kért és most már kétség­telen, hogy olt is megállapítják a bűnösségéi. Kihágásért elitélték Okányi Schwarcz földbirtokost Okányi Schwircz József ismert bihari nagybirtokost husjövedéki kihágás cimén 2700 pengőre ítélte el a gyu'ai törvényszék, mert hust és szalonnát adott ki béreseinek kommenciőba, de a községházán ezt nem jeleutatte be. A törvény­szék kimondotta, hogy a gazdák az egész orszáv? területén köte­Ie«ek bejelenteni a kommenciőba adott szalonna és minden hus­nemü mennyiségét, hoery arra meg­felelő fogyasztási »dó rovassék ki. A Mezőgazdasági Kamara a fővárosi vámok eltörlése ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) Már hosszabb idő óla kisért a fő­városi vámszabályzat módosításá­nak gondolata. Beavatott helyről tudomásunkra jutott, hogy az Országos Mező gazdasági Kamara — most, ami­kor a főváros vámszabályzatának módosítása már a javaslat forrná ját öllötlö — elvileg állást foglal a vámrendszer föntarláeával és további kiépítésével szemben. A főváros vámszsdési jogköré­nek gyakorlása rendkívül nagy közgazdasági jelentőséggel bir. Bu­dapestnek tehát egészen különle­ges jelentősége van. Ilyen körülmények között a ma­gyar mezőgazdaság szempontjá­ból egyáltalán nem közömbös, hogy a főváros, mint önólló vám­terület, milyen intézkedésekkel ne­hezíti mea termel vényeinek érté­kesítését. Nem megnyugtató az a helyzet, hogy ilyen nagy hordere­Budapesti Nemzetközi Vásár ápi»ili« 29-május 9. 1800 kiállító. 7 külföldi ól lam hivatalos részvételével TELEVÍZIÓ! R»pülőíépkiőllitás, divat­bemulató, rédióüzenetköz­velitf s rövid és hosszú hul­lámon, építőipari tőzsde, kongresszusok, stb., stb. 50%-os utazási kedvezmény Budap»*tre április 23 tói május 9 ig. Visszautazásra április 29 tői május 15-ig. V&sárigasolv&ny kapható a vásáriro­dánál, Budapest, V., Alkotmánv-ucca 8. Békéscsabán > Dr. Gyöngyösi János, a Kereskedelmi Csarnok főtitkáránál es az IBUSZ fióknál . jü intézkedésnél az őltalános köz gazdanácri szempontok helyett a főváros háztartási szempontjai ját­szanak szerepet. A fővőros háromszőzéves vőm­azedési jogának föntarlésa köz­gazdaságilag ma mór mw nem indokolható, ellenben igen komoly érvek szólnak ennek az elavult intézménynek mielőbbi megszün­tetése mellett. Eltekintve attól, hogy a vőmsaabályzat tervbevett mó­dosítása részleteiben helyes-e, ad-e bizonyos könnyítéseket vagy sem, az Országos Mezőgazdasági Ka­mara elvileg tilt kőzik e vőmrend­szer kiépítésével szemben. Pályázatot hirdet az OMKE a magyar középiskolások részére (A B. K. tudósítója jelenti.) „Miért válasszuk él«fünk hivatá­sának a kereskedői pályát" — ilyen címen hirdetett pályázatot és »"i«öH ki értéke* pályadíjakat az OVIKÉ AR ÖS»ZP« magyar közép­iskolák VII. és VIII. osatélyos ta­nulói részére. Azok részére, akik közvetlenül az előtt állanak, hogy pályát válasszanak. A pályamunkáknak a következő kérdésekre kell választ adniok : 1. Miben látja a pélvázó a ke­reskedelem jelentőségél? 2. Miért fontos a kereskedő sze­repe az ország többi lakosságára és az államra nézve? 3. Miért van azükség a Kor­mányaó Ur Ő Főméltősága szol­noki beszédében említett egyéni kezdeményezésre s az önőlló vál­lalkozás szellemének megerősíté­sére? Pályadijak: Első dij: 300 P. Má­sodik dij: 200 P. Harmadik dijs 100 P. Negyedik dij: 50 P. Ötödik dij: 50 P. A legsikeresebb pályamunkákat az iskolák nyilt pályázat utján maguk választják ki és azokat je­ligés levéllel juttatják el az ered­ményt eldöntő bizottsághoz. Egy­egy iskola legfeljebb hérom pá­lyamunkát küldhet be. A bírálóbizottság elnöki lisztét Pintér Jenő tankerületi kir. főigaz­gató vállalta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom