Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-13 / 83. szám

Ára () fillér BEKESMEGYEI IOZLONY Békéscsaba, 1938 április 13. szerda 65. évfolyam 83. szám Kiegyensúlyozott költségvetés A képviselőház húsvét előtti utolsó ülésén Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beterjesz­tette a meRyar éllam 1938-39. évi költségvetési előirányzatét a beszédében részletesen ismertette nemcsak ennek a költségvetésnek legfontosabb adatait, de a kor­mánynak a jövendőben követendő gazdasági és pénzügyi politikáját is. A költségvetési beszéd igen ne­vezetes eseménye volt a magyar politikai életnek. Elsősorban azért, mert uj pénzügyminiszterünk első parlamenti szereplése volt ebben a minőségében, de különös jelen­tőséget tulajdonított a beszédnek az a nagyon örvendetes tény, hogy nyolc esztendő után elsőizben je­jentkezett pénzügyi kormányunk teljesen kiegyensúlyozott, tehát hiánymentes költségvetéssel a kép­viselőház és a megyar közvéle mény előtt. Ez a tény önmagában legfényesebb igazolása a Darányi kormány higgadt, előrelátó és böl­csen átgondolt pénzügyi politiká­jának, amely egyrészt az állami kiadások terén tanúsított mérsék­letté!, máirés&t helyes valutapoli­tikájával és a magyar gazdasági élet talpraállitása érdekében foga­natosított intézkedéseivel el tudta érni a magyar államháztartás tel­jes egyensúlyát. Raményi-SchneUer Lajos nagy­szebásu beszédében három olyan tényezőt sorolt fel, amelyek a költ­ségvetési helyzet örvendetes ala­kulását lehetővé tették. Megálla­pítása szerint egyrészt az állami bevételeket, másrészről az állami üzemek helyzetének kedvezőbb alakulása, végül pedig az állam­adóssági terhek csökkenése hozta meg a hiánymentes költségvetést. Ennek a költségvetésnek előirány­zóit végösszege a kiadások oldalén 1,334.9 millió pengő, a bevételek oldalán 1.335 millió pengő, tehát tulajdonképpen 0.1 millió pengő felesleg mutatkozik­Az egyes tárcák költségvetései­nek részletezésénél a pénzügy­miniszter azokat a fontosabb ter­veket és feladatokat ismertette, amelyeket a kormány a jövő költ­ségvetési évben s a rendes költ­ségvetés keretében — tehőt az egymilliárdos beruházási program­tól függetlenül — kiván megvaló­sítani. E tervek között szerepel a honvédelem szükségleteinek foko­zott kielégítése, a mezőgazdasági munkások öregségi biztosítása, az állattenyésztés, a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése, az Alföld fáiitása, a gazdasági felügyeleti szervezet országos kiépítése, a a meiőgazdasőgi terményértékesi­lés előmozdítása, a közutak és hidBk karbantartása, az idegen­forgalom fejlesztése, az iparfejlesz­tés, a magyar ifjúság elhelyezke­désének és önállósulásának lehe­tővé téLle, a falusi egészségügy megjavítása, a népbetegségek elleni kütdelem és az anya- és csecse­mővédelem. Megemlékezett a pénzügyminisz­ter arról is, hogy a közterhek te­rén a kormány arra törekszik, hogy az arányos éa igazságos edózlatóst minél teljesebben meg­valósítsa. Ett a célt fogja siol­gálni az uj társulati adó törvény és egyéb adózási újítások. Az általános gazdasági helyzetre vonatkozólag megállapította a pénzügyminiszter, hogy bár a vi­lággazdasági helyzetben a mull év közepe óta bizonyos vissza­esés tapasztalható, semmi okunk sircs arra, hogy országunk gazda­sági helyzetének javulásában ne bízzunk. A világgazdasági helycet romlása ugyanis egyrészt átmeneti jellegűnek tekinthető, másrészt pe­dig ciak kismértékben éreztette hálósét hazánkban. Megnyugvás­sal lá'haijuk, hogy gazdasági éle­tünk alepjai teljesen épek és egészségesek, sőt az utóbbi évek folyamán elsősorban a magyar mezőgazdasóg lényegesen meg­erősödött és valutáris helyzetünk is teljesen megjavult. A pénzügyminiszter beszédének lanusága szerint nagy fontosságot tulajdonit a kormány a mezőgaz­dasági hitel ügyének. Ezért kívánja megfelelő körültekintéssel és elő­készítéssel a jelenlegi gazdavédel­mi rendrzerl fokozatosan leépíteni, illetve oly nyugalmi helyzettel pó­tolni, amely nem akadályozná mesőgazdaságí hiteléletünk fel­lendülését és a gazdák hiteligé­nyének szélesebb keretek között való kielégítését. A kiegyensúlyozott költségvetés és a küszöbön álló egymilliárdos beruházási program butaló jelen­ségei a magyer gazdasági élet most kövelkező korszakának. (-) A fagy mellett a szárazság is komoly károkat okozott gyümölcsben és a veteményben (A B. K. tudósitója jelenti.) A napok óla tartó éjszakai fagyok valósággal rémületben tartják a gazdákét és csak most dombo­rodik ki tulajdonképpen, hogy mennyi kárt is okozott a napok óta tarló fagy. Sok helyen az éj­szakát valósággal átvirrasztották a gazdák. Hivatalos helyről vett informá­ciónk szerint a legutóbbi fagyok Békésmegyében mintegy husz százalékos kárt okoztak a gyümölcsö­sökben. Különösen a barack, a korai körte és az alma sínylette meg a zord időjárást. Ezenkívül jelentős kárt okozott a fagy a cukorrépá­ban és a takarmányrépában, azonban itten még nem lehet pontosan megállapítani a kárt, mert a répa még nem kelt ki teljesen. Felolvasták francia kormány nyilat­kozatát a kamarában a szenátusban (A B. K. tudósitója jelenti.) Az uj Daladier- kormőny meg­alakulása utón azonnal gyors munkőba kezdell. A kormény leg­sürgősebb feladata a sztrájk meg­szüntetése és annak a nyilatko­zatnak a megszövegezése, amely­lyel a kormány a parlament elé lép. A miniszterelnök Chautemps helyetles miniszterelnökre bizta, hogy ez érdekelt minisztériumok­kal együttműködve, a silrójk be­szüntetésére ez intézkedéseket megtegye. Daladier miniszterelnök közben a legsürgősebb gazdasági és pénz­ügyi intézkedéseket dolgozza ki. A lapok igen bizakodóan ítélik meg a Daladier kormány kilátásait. A „Matin" mindenekelőtt leszö­gezi, hogy a Daladier-kormány megalakulásának hírére a nagy a áremelkedés következett be francia frank árfolyamában. A „Jour" szerint azokat a mun­kásság által megszállott gyárakat, amelyek a nemzetvédelem szá­mára dolgoznak, karhatalommal kiüritik. A kormány két évi idő­tartamra fel akarja függeszteni a közadósságok törlesztését, a Fran­cia Banktól további ötmilliárd frank előleget vesz fel, 15 milliárd frank összegű nemzetvédelmi köl­csönt bocsát ki és megváltoztatja a vámtételeket. A kormány nyilatkozata hir szerint rá fog arra mutatni, hogy a fegyverkezést feltétlenül fokozni kell. A kormány a benemavatko­zási politika feltétlen fenntartása mellett foglal állást és rámutat a termelés fokozásának a fontossá gára. A londoni „Daily Mail" ugy ér­tesül, hogy Daladier miniszter­elnök és Bonnet külügyminiszter rövidesen Londonba látogat, hogy megbeszélést folytasson Cham­berlain angol miniszterelnökkel és Hatlfax külügyminiszterrel az an­gol francia együttműködésről. Párisi jelentés szerint a kama­rában Daladier miniszterelnök s a szenátusban Chautemps minisz­terelnökhelyettes olvasta fel a kormány nyilatkozatát. A nyilat­kozat egyebek között a következő­képpen hangzott: — Egy boldog orszőg meg­teremtését akarjuk és célunk nem lehet más, mint nemzeti életünk védelme. A termelés nem állhat meg. A továbbiakban a kormány nyilatkozott arról, hogy Franciaország a békét akarja mindenkivel és minden országgal arra való tekintet nélkül, hogy az az ország milyen politikai nézetet vall. Mindaddig meg is marad a fras" cia kormány békés törekvései melleit, amíg azt nem kívánják lőle, hogy jogairól lemondjon. A kamarában nbgy figyelem­mel hallgatták végig a kormőny nyilatkozatát. Elhatározták, hogy ma este tíz órakor fogják meg* vitatni a kormány pénzügyi javas­latát. Ma délután egyébként a szenátus is ülésezni fog. Legújabb jelentések szerint is­mét harminc ujabb üzem csatla­kozott a sztrájkhoz. A repülőgép­gyárakban azonban már felvettek a munkát. Müvészcsere-akciót rendeznek festők és szobrászok részére (A B. K. tudós'tóia jelenti.) A Magyar Városok Országos Szö­vetsége és a Féseek müvészklub körösen müvészcsere akciót ren­deznek, melynek az a célja, hogy a nehéz körülmények közölt élő magyar képzőművészek a baráti államok vendégszeretelét élvez­hessék. Felkérik az illetékesek ezért mind­azokat. akik a május 1. és szep­tember 30. közötti időszakban 4—6 hétre terjedő időtartamra hajlan­dók lennének külföldi képzőmű­vészeket vendégül lótni, azok je­lentsék be ebbeli szándékukat a városháza 15 ös szobájában. A csereakciót rendezők ugy tervezik, hogy minden városból annyi ma­gyar művészt ajánlanak ingyenes külföldi tanulmányúira (mert min­denült a művészi továbbképzés lehetősége is részükül jut), ahány külföldi képzőművésznek ajánlja fel vendéglátását az illető város.

Next

/
Oldalképek
Tartalom