Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-12 / 82. szám

Ára () fillér BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1938 április 12. kedd 65. évfolyam 82. szám Ez törtónt vasárnap a politikában Egerben első szerverő gyűlését lerlolle a Független Kisgazdapárt. Nagy Ferenc országos főtitkár arról sióit, hogy a magyar népet kell elsősorban meserősi'eni, mert ha az elgyengül, nem lesz, aki megvédelmezne bennünket. Czirják Antal arról beszélt, hogy napról-napra ujabb pártok a'akulnak és a magyar tömegek erőit szétforgácsolják, pedig igy nem lehet segíteni a bajokon. Ma a nép-bolonditók korszakát éljük. Akik ezekre hallgatnak, nem tudják azt, hogy hangos kiabálással nem lehet megmenteni a nemzetet. Ezután Soltész János beszélt. Azok akarják a rendet felbontani, akik félnek a falu erejétől- Idegen jelszavakkal jönnek, amelyeknek a magyar nép lelkéhez semmi közük sincs. Az uj népvezérek, ezek a negyvenezer holdas grófok, akiknek zsidó bérlőjük és zsidó ügyvédjük van, ezek hirdetik az uj jelszavakat. Egy kisebb nyilas csapat meg akarta zavarni Czirják beszédét, de a közönség tapsa elfojtotta a tüntető kísérletet. Kecskeméten tartotta a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete alakuló kerületi gyűlését, ahol Endie László, Pestmegye alispánja mondott nagyobb beszédet. Kifejtette, hogy nem ismer keresztény orvost, csak magyar orvost. Arról beszélt, hogy nem elég csak a zsidókérdést megoldani, mert Magyarországon magyar kérdés is van. S nagyszámú idegen fajú nép is lakik és el az ország területén. Különösen nagy feladatok várnak a Dunántul egyes vidékeinek orvosaira, ehol nagyon megerősödött a sváb terjeszkedés. * A Központi Demokrata Kör vasárnap este társasvacsorát rendezett, amelyen százötven uj !frontharcos tagot avattak fel. A felszólalók után Wagner Károly ny. államtitkár beszélt. — Amikor a földmunkások nyomorognak — mondotta —. nem a helyzetükön segítenek, hanem ezt mondják: itt a zsidókérdés. A falun nem segít, ha néhány száz vagy ezer tisztviselőt elhelyeznek álláüba. A falunak egészséges birtokelosztás, becsületes földreform, telepítés, népies politika és közigazgatás, a falu kultúrájának és egészségügyének rendezése kell. Ezután Vázsonyi János emelkedett szólásra. — Jog és vagyonbiztonság nélkül — mondotta — nincs rend, csak börtön vagy anarchia. Nem lehet megoldani a problémákat, ha egy felekezetet bűnbaknak állítanak, ha ezreket munkanélkülivé tesznek. A problémákat csak becsületes föld-, szociális- és gazdasági reformokkal lehet megoldani. Napokkal ezelőtt az a hir terjedt el Budapesten, hogy vasérnap nagy tüntető felvonulások lesznek a Belvarosban. A kormányzat részéről történt erélyes intézkedések hatása alatt azonban a tüntetni szándékozók vezetői lefújták a tüntetést. Ennek ellenére vasárnap mégis a főváros több pontján tüntetéseket rendezett és röpiratokot osztogatott a szélsőjobboldali érzelmű fiatalság. A rendőrség éberségének volt köszönhető, hogy a véros több helyén megkísérelt tüntetéseket csirájukban elfojtották és a főváros vasárnapi nyugalmát nem tudták megzavarni a szélsőséges tüntetők. A rendőrkapitányságon összesen negyven egyént állítottak elő uccai botrányokczás miatt. Rendkívüli közgyűlésen lakbérleti szabályrendeletet alkotott Békéscsaba képviselőtestülete (A B. K. tudósitója jelenti.) Békéscsaba város képviselőtestü lete tegnap délután három órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tarlóit igen mérsékelt érdeklődés mellett. A Hiszekegy elmondása után Jánossy Gyula polgármester megnyitotta az ülést és megnyitó szavaiban nehézményezte azt, hogy a képviselőtestület tagjai egy ilyen nagyfontosságú szabályrendelet tárgyalásánál mint a napirenden levő lakbérleli szabályrendelet, amelynek elké szitásén a város minden érdekeltsége már két éven át dolgozott, hogy as minnél tökéletesebb legyen, ily en kevés szómmal jelentek meg. Ezután Jánossy Gyula polgármester felkérte Medovarszky Mátyás dr. főjegyzőt, hogy ismertesse a szabályrendeletet. A közgyűlés lagjai nem ragaszkodtak a szabályrendelet teljes elolvasáső hoz, meri azt sokszorosítva már korában megküldték a képviselőtestületi tagoknak. Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ezt követőleg ctak a szabályrendelet főbb vonásait ismertette. A szabály tendelet ismertetése sorén már az elején kifcgós merült fel löbb szakasz ellen. A szabályrendelet egyébként 5 fejezetből és 65 pontból éli. Az első fejezet kiterjed a város területén levő összes lakóházakra és bérházakra, műhelyekre stb. Kivételt képeznek a gazdasági iskolák bánya vállalatok stb. Aradszky György képviselőtestületi tag elsőnek szólalt fel a szabályrendeletlel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy azt budapesti forma után készítették el és miután Békéscsaba mezőváros ugy Békéscsabát nem lehel egyvonalba állítani Budapesttel. Több szakasznak a módosítását kéri. Kifogásolta azt is, hogy rendelkezéseknél nem határolják el a kis lakásokat a bérházaktól. Jánossy Gyula polgármester figyelmezteti a felszólalót, hogy egyelőre csak az ismertetett szakaszszal foglalkozzon. Aradszky György : Akkor mindig felfogok állni. A szakaszok tárgyalásánál csak a tizedik és a tizenhatodik szakasznál volt kisebb vita, de végül eredeti szöveggel ezeket is elfő gadta a képviselőtestületA 20. szakasz kimondja, hogy minden házigazda köteles a bejáratnál feltűnő helyen elhelyezni egy névsort, amelyen a lakók neveit felsorolja. Aradszky György szükségtelennek találja, hogy egy két Iakóju háznál is felsorolják a lakók neveit. A polgármester helyesnek találja Aradsiky megjegyzését és javasolja, hogy a szabályrendeletet akként módosítsa a képviselőtülel. hogy csupán a két lakónál több lakóval rendelkező házigazdáknak keíijen kiírni a lakó neveit. A képviselőtestület hozzájárult e módósitáshoz. Esután ismét több ponlot változtatás nélkül fogadott ei a közgyűlés, azonban a szabályrendelet ama pontja, amely arról rendelkezik, hogy a háztulajdonos hasonló szakmáju kereskedőnek vagy iparosnak ne adhasson ki a üzlethelyiséget ha már abból a szakmából ven mőr képviselve a házában, ismét élénk vitát keltett. Szelner Antal kiemelte, hogy a szabályrendelet helyesen rendelkezik, amikor kimondja, hogy egy és ugyanazon házban nem lehet egy hasonló szakmának helyiséget kiadni. Az a jó izlés ellen is vél aki ezt megtenné. Gyöngyösy János dr.: A Kereskedelmi Csarnok hatarozala értelmében kérte, hogy a képviselőtestület akként módósitsa a szabályrendeletet, hogy ne csak, hogy a hás egyik uccába levő üzlethelyiségeire vonatkoztassa, hanem mondja ki, hogy egy és ugyanazon házba se lehessen kiadni hasonló szakmának üzlethelyiséget, még akkor sem ha az a ház másik uccába levő részén van. Németh. Arpéd rámutatott arra, hogy a Kocziszky- palotában löbb szabó van jelenleg is és ez ez állapot senkinek sem árt. Szükségesnek találta, hogy éppen ezért az ipart válasszák el az üzlettől és az iparosokat ne gátolják meg abban, hogy a központban egy épületben többen is bérelhessenek üzlethelyiséget hasonló szakmáiból. Ez egyúttal egyes szakmák tisztességét is jelentené. Németh Arpéd felszólalása után közgyűlés változatlanul fogadta el a szakaszt. A többi szakaszokat ezután hozzászolás nélkül elfogadta a képviselőtestület és a lakbérleti szabályren deletet teljes egészében elfogadta. Végül Jánossy Gyula polgármester megemlékezett arról, hogy a Háztulajdonosok Szövetségének a tagjai a szabályrendelet megalkotásának egyes részeinél értékes segítséget nyújtottak, amiért őszinte köszönetet mond. A képviselőtestület tagjai meleg hangon fejezték ki köszönetüket a Háztulajdonos Szövetség közreműködő tagjainak és ezzel öt órakor ért véget a rendkívüli közgyűlés. A fffváros közigazgatási bizottságában a zsidójavaslatokról beszéltek (A B. K. tudósitója jelenti.) A főváros közsigazgatási bizottsága Karafiáth Jenő főpolgármester elnöklésével tegnap ülést tartott. Az e'ső felszólaló Petrovácz Gyula volt, aki nem tartja megfelelőnek a zsidótörvény arányszámát, különösen az iparban és a kereskedelemben. Szükséges volna, hogy a közszállitás egész terü'elén nemcsak Budapesten, hanem az egész országban tartsák be a 80:20 arányszámot. Kifogásolta, hogy a nagyvásárcsarnok helyeket majdnem mind zsidók foglalték el. Itt is kéri a gazdasági egyensúly érdekében az arányszám betartását és a szükséges reform érvényesítését. Bánóczi László a legutóbbi kenyérdrágitásaal foglalkozott. Csilléry András elismeréssel állapítja meg, hogy végre betiltották a vágóhidakon a rituális vágásokat. Szeretné, ha más ügyekben is ilyen gyors intézkedések történnének, Ezután arról beszélt, hogy meg kell tiltani a zsidókorházban a vendégorvosok és a nem nosztrifikált diplomával rendelkező orvosok működését. Akinek nincs érvényes diplomája, az nem gyógyíthat, mert ez törvényellenes. Peyer Kőroly szintén a zsidójavaslatokról beszéli. Ezután Lamotte alpolgármester válaszolt az elhangzott felszólalásokra.