Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-10 / 81. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 április 10 FIGYELŐ IRODALOM •SZINHÁZ*'FILM*ZENE* KÉPZŐMŰVÉSZET KÖNYVEK André Maurois : A gondolái olvasó-gép. (Franklin.) Ennek e. kitűnő, izgalmas és mulatságos regénynek a témája első pillanatban H. G. Wells ra emlékeztet: a we»linouthi egyetem tanára gondolat olvasó-gépet fedez fel. Ha Welís irta volna meg ezt a témát, el kellene készülnünk arra, hogy fan taszlikus események következnek a felfedezésből. A francia Mau roist azonban nem ez a fantasztikum érdekli. A gondoiatolvasóKép ötlete számára azért fontos, hogy teljes érdeklődésével as emberi lélek felé forduljon. André Maurois regényél az emberi intimitás és gépi fantasztikum e talólkozősa leszi elejétől végig lebilincselő olvasmánnyá s a legmagasabb mértékkel mért irodalmi szenzációvá. Sajtó alatt.. . Érdekes és figyelemreméltó eseménye lesz Békéscsabán az idei könyvnapnak. Junius elején jelenik meg a lehetséges fiatal prózairónak MátrayMiklya Jánosnak uj novelláskönyve „Árbóckosórban" címmel. A szerző lapunk olvasói előtt nem ismeretlen. Ötletes és mindig fordulatos riportjaival éo elbeszéléseivel lepünk hasábjain találkozhatott az olvasó már évek óla. De Békéscsaba és egész környéke is jól ismeri Mátray-Miklya nevét. Első elbeszéléskötete, a „Nyár vége' a környék legszélesebb közönsé pének elismerését vivla ki. Az „Árbockosárban" uj állomósa Mátray-Miklya Jőnos ujgápiréi pályájának. Ebben a köletbín i», mint ass elsőben fel fog tűnni a szer zőnek szinte kifogyhatatlan ötletessége és elbeszélésszövő leleményessége, de ezekben az elbeszélésekben mér lehiggadt élettapasztalatokkal látjuk párosulni a fordulatosságot és az előadással párosul! humorl. A löbb, mint 100 oldalas kötet méltán tart szőmot a közönség érdeklődésére. (p.) MŰVÉSZETEK A VILÁGHÁBORÚ ELŐTT ÉS UTÁN Mi az, ami a héboru utáni irógeneráclót megkülönbözteti a háború előttitől ? igy formulára tulejdonképpssn örök kérdés ez és minden korok egyik legizgatóbb művészi problémája. Da talőn igy is fogalmazhatjuk: hogyan hal a környező világ a művészre és van e oaícmi törvényszerűség ebben a hatásban ? Nem akarok most e kérdésekre kimeri'ően válaszolni, csupán néhány idevágó észrevételemet köz löm. Véletlen-e ez, hogy a háborús évek represeniánft művészete Magyarországon a festészet voh? Mert LiKiUBEZfi olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! tény az, hogy annyi és olyan festő, mint akkor, még nem tündökölt a megyar firmamenlumon : Munkácsy tói, Színye-Mersétől, a nagybányaiakon, Rippl Rónáin keresztül a posilurapre8szionistákig tart es a sor. Véletlen-e az, hogy a háború utáni uralkodó művészet ezzel ellentétben a zene 7 Gondoljunk Bartókra Kodályra és arra a nagy lendületű fiatal zenész-generációra, amely ezek melleit bontogatja szárnyait. E« a háború előtt elképzelhetetlen lelt volna. Aki csak egy kevéssel mélyebbre néz, megállapíthatja, hogy e* nem véletlen. Mi ennek az oka? Itt vissratérek az eredetileg fe vetett kérdéshez. A XIX. század második felének embere ugy vélte, hogy a világ problémái, ugy nagyjából meg vannak oldva. Az emberiség s vele egyült az egyes ember folyton fejlődik. A gépek egyre inkább kielégítik az emberi szükségleieket. Ok a mi engedelmes szolgáink. S aránylag minden a legjobban van elrendezve a világon. Ennek a magával megelégedett generációnak kedves művészete volt a festészet, amely sok pozitívumot nyújt és erősen kapcsolódik ahhoz a világhoz, amit olyan kitűnőnek tartott a háború előtti ember. Ebből a környezőiből nőttek ki a kor kőitől is, akik ugy gondollők, hogy csak egyéni problémákkal kell törődjenek, elvonulva elefántc#onltornvaikba, ahol gondok nélkül élvezhetik a ssavak mámorát, az öncélú művészetet. Ebbe a nyugalmas életbe csapott bele kegyetlenül a világháború, amely megmutatta, hogy nincs minden rendben. A szociális ellentétek m jdnem mindenütt kirobbanáshoz vezetlek s az engedelmes gépek is ahelyett, hogy emberi szükségleteket elégítettek volna ki, ágyuk, tankok alakjában embereket puszlitottek. Ez vezetett ahhoz a lelki krízis hez, aminek bevezetésére a zene testetlen mondanivalójával minden mős művésze nél alkalmasabb. Es ez formálta a háború utáni irógenerációt egészen méssé, mint as elődöket. Ez a nemsedék kivonulni kényszerült az elefánicsontloronyból. Észre kellett vennie, hogy az ember éppen olyan játékszere a sorsnak, mint száz évekkel ezelőtt. Feltűntek előtte oz élet mélységei es az emberiség szociális problémái. Mőr nem as egyéni élet esej menyei foglalkoztatják a magyar köblöket, hanem a nagy közösségnek, a magyarságnak, az elnyomottaknak, az égés* vilégnak problémái. S ezekhez irányítják mondanivalóikat. KÖLCSEY A napokban ünnepelle a magvar körélel a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc halálának századik évfordulóját. Komis Gyula egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke a Kisfaludy Társaság ülésén „Kölcsey, a politikus" címmel előadást tarlóit és többek közölt a következőket mondotta : — Kölcsey politikai eszményei, amelyekéri küsdöll, as alkotmánytól biztosított szabadság, a nyugati liberalizmus és demokrácia, a nemzeti nyelvnek a közelében és iskolákban való uralma. Mindezek az eszmények általános világnézetéből folynak. Alkotmányunknak ma sincs időszerűbb védője, mint Kölcsey. Mintha csak ások számára irta volna eseket a klasszikus szavakat, akik manapság az egyéni és társadalmi szabadságot oltalmazó alkotmányt a diktatúra rendszerével szerelnék erőszakkal fö'cserélni: „Nem egysser hallottam a gondatlan állítási, hogy (örvényeink és egéss polgári alkotmányunk a régen mult századok körülményei kösötl támadván, az ujabb kor megváltozott helyzetéhez többé nem illenek s azokat másokkal kellene fölcserélnünk. De vájjon lehel-e idő, amikor az emberiségnek kevesebb szüksége legyen a szabadságra s abból folyó jótéteményekre, mint egykor voíl? Miért a mi szabadságunkat őrző szent alkotmányt semmivé tenni? Hogy emberi jussainkat elvessük 1" Az ötéves terv a Budapesti Nemzetközi Vásár tükrében Darányi Kálmén miniszterelnök Győrben ismertette azt az ötéves lervet, amelynek keretében nagyszabói u szociális tevékenység indul meg, hogy munka juthasson mindenkinek. Hoithy Miklós kormányzó vasárnapi rádiószózalában viszont hangsúlyozottan hivta fel a figyelmet arra, hogy az országépilő munkából mindenki vegye ki rési ét azon a helyen, ehol a hivatása rendelte. És két séglelen, hogy most már az ország minden üzemében a legteljesebb erővel folyik az alkotó, építőmunka, hatalmas felkészültséggel dolgoznak gyáraink, becsületesen és komolyan iparosaink, de meg a háziipar is lendületet kapott a most kezdődő konjunktúrában. A kor legmagosabb színvonalán álló gyáraink és világviszonylatban is kiváló kisiparosaink persze eddig is egy pillanatig sem marad lak el a versenyben és a termelés minden ágazatában olyan gyári és kézműipari remekekel alkottak, amelyekre joggal büszkék lehetnek. Hogy pedig hova fejlődölt iparunk, ast káprázatos keretek közölt állítjuk oda orszég-világ szeme olé az április 29 én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. A termelő ország mutatja be itt fclkésaüllségét, tudását és munkájának eddigi eredményeit, demonstrálva egyben azt is, hogy az ötéves terv végrehajiására maradéktalanul alkalmas. A munka nagy ünnepet lesz tehát a Budapesti Nemselközi Vősár, amely nélkül nem is lehetne felkészültségünkről tiszta és áttekinthető képet nyerni. Mint minden évben, ezúttal is feláron lehet mejd a vásár megtekintesére Budapestre ulazni. Belföldiek részére a vásárigazolvány kedvezménye április 23.-tól lép érvénybe és teljes három hétig tart. Aki a vősárigazolványnyal érkezett Budapestre, május 15 ig veheti igénybe a visszautazásra is érvényes féláru kedvezmény!. a Békésmegyei Közlönyre!